Keresés

Részletes keresés

Törölt nick Creative Commons License 2010.09.21 0 0 7221
Akkor most szerinted megtalálták vagy sem? Ill. találtak ott valamit valóban vagy sem?
Előzmény: Schenouda (7218)
Schenouda Creative Commons License 2010.09.21 0 0 7220
Egy nagyobb felbontású képben felraktam ugyanazt a képet, amit az előbb már közöltem a Nap-piramis alatt barlangról (a kép Tompkins könyvének 337. oldaláról van, 1976).
Bal oldalt a föld alatti járat vége és a barlang, alatta oldalnézetben a járat , majd jobb széles a járat kezdeti szakasza a levezető lépcsőktől:

http://data.hu/get/2993930/Teotihuacani_barlang.zip

Előzmény: Schenouda (7219)
Schenouda Creative Commons License 2010.09.21 0 0 7219
TEOTIHUACAN 3.

1971 vége felé a Nap piramis nyugati lábánál egy heves esőzés kimosott egy bemélyedést. Ernesto Taboada régész nyomban feltárásba kezdett és egy ősi lépcső került napvilágra, mely hét méteres mélységbe vezetett le. Innen egy 103 méter hosszú és több mint két méter magas folyosó indult keleti irányban, azaz a piramis belseje felé. A folyosót 29 fal zárta el, a régészek mindegyiket áttörték. közben a folyosó két oldalán találtak egy-egy oldalkamrát is. Az út végén, közelítve a piramis középpont felé, egy nagy barlangra leltek, amelyről azt közölték, adományokkal volt tele . Ebből a barlangból négy kisebb –egyenként 18 méter kerületű- kamra nyílt, amelyek az egész komplexumnak lóhereformát adtak. A barlangot egy lávabuborék formálta ki, amit az építők alaposan megnagyobbítottak.
Láva

[Egy rajz Tompkins könyvéből a Nap-piramis alatti barlangról.]


Doris Heyden amerikai régész szerint a négy lávabarlang a Kozmosz négy szegmentumát jelenti, ugyanis a teotihuacániak a Kozmoszt négy részre osztották. Heydennek nyilván igaza van, csak ez a barlang sokkal rejtelmesebb megfelelések felé visz minket, hisz a régiek négy elemmel számoltak, az Ég négy sarkával és a Grál-templom szentek szentjének mennyezetét is négy oszlop tartja. ha nem is teljesen hasonló formában, de az elvet nézve nagyon is hasonlóan azt a berendezkedést látjuk itt, amit a gízai Nagy Piramis föld alatti, máig feltáratlan, titkos részében lehet. (Erről már írtam: Piramis alatt )
Nem ismételném magam, de ebbe a piramis alatti titkos részbe, mikor az istentelenség rászabadult Egyiptomra, tehát a rómaiak uralma idején, a környékbeli kopt kincskeresők fokozatos behatolásokat tettek a Nagy Piramisban, kincsek reményében. Mikor a római vagy bizánci uralom idején (3-5. század) valamikor lezárták a piramist, a kopt szájhagyomány és a kopt feljegyzések még az arab idők kezdetén őrizték ezen behatolók beszámolóit. A számos ilyen forrás alapján rajzoltam meg térképemet a piramis alatti feltáratlan üregekről. Tehát, ami lényeg, hogy ott is a föld alatti nagy kamra aljából merőlegesen lefelé vezető akna négy oldalából ajtók nyíltak négy újabb kamrába.

Azt is gondoltam, hogy a piramis föld alatti kamrájában, mely a Kabir termékenységi rítusok titkos központja volt, gyűltek a Hathórnak nevezett istennő (később Ízisz) köré Kabirjai (hisz benne van a mesékben is kései derengése). Ez volt Szokarisz barlangja. Ezen rítusokat akkor tartották, mikor a piramis ereje a legerősebb volt, s ez volt az a kamra, ahol az istennő megszülte a "herceget"... Megfelelt persze a "szülőszobának", a "Teremtés kamrájának".
De nem ugyanezt az elrendezést látta Énókh a beavatott...???

Énók próféta a „föld közepére” utazott, ahol a szent hegy állt, melynek oldalából víz folyt ki. Énóknak az angyalok nyugat felé egy sziklahegyet mutattak: „A hegy belsejében négy üres, mély, széles, barlangszerű tér volt, négy közül három sötét, egy pedig világos és ennek közepén forrás fakadt.” Ugyanaz az elrendezés, mint Gizában vagy Teotihuacanban, és meg kellett legyen ez az olyan elpusztult ősi földeken is, mint Hüperboreasz vagy Atlantisz...

Igazából nem tudjuk a teotihuacani lávabarlang milyen idős, talán attól a templomtól is régebbi, mely a Nap-piramis helyén állt, de a Nap-piramis építését is bizonytalanul i.e. 700 és i.sz. 50 közé teszik valahová. A piramis építőnek tudomása volt a barlangról és az nagyon szenthelynek tartották, mert a piramist úgy emelték, hogy a lávabarlang nagyjából éppen a piramis középpontja alá került.

Ugyanakkor a Teotihuacán környékén élő törzsek nagy tiszteletben tartották a barlangokat, az anyaméh szimbólumait látták bennük, ezek a barlangok és az onnan kifolyó források ura a rejtélyes vízisten, Tlalochoz kapcsolódott, akinek tiszteletét Quetzalcoatl alapította. Különös tiszteletben álltak a lávabarlangok, mert a monda szerint egy ilyenből jöttek elő az első emberek. Azt hiszem, Tlaloc neve mögött a Kabirok fő istene bújik meg, aki hajdan egy paradicsomi földről, a gyönyörű kertek és paloták honából, Tlalocanból érkezett.

Említettem, hogy a kabirok az ősidőkben gyermekáldozatokat követeltek, mint a források meg is jegyzik a krétai kuréteszekről. De ez lehet a hátterében a híres krétai labirintusnak, melyről a régészek azt hiszik megtalálták a knosszoszi királyi palota felépítésében, s mivel Evans ezt jó száz éve feltárta, úgy már nem is keresik. Pedig olyan források, mint a bizánci Eusztathiosz leírták, hogy egy föld alatti barlang a labirintus középpontja egy hegy belsejében (a Knosszosz közeli Ida-hegy). Philokhorosz meg azt mondta valamilyen börtön volt. Talán éppen a híres francia botanikus J. Tournefort, mikor 1702–ben a krétai Knósszoszban ennek járatába hatolt be, mikor leírta, hogy eljutott egy "Tanácsterembe" és más helyekre, csak őrá nem figyelt senki...

Ebbe a labirintusba záratta Minosz király a szörny Minotauruszt, akit gyermekekkel táplált. Nem nehéz felismernünk azonban, hogy ez a labirintus, mint azt a román mitológus, Victor Kernbach már 1970-ben kimutatta, hogy egy alkimista laboratórium volt, ahol szörnyűséges kísérletek folytattak a kabirok. S megjegyzem Minoszt a korábbi uralkodó Aszterión örökbe fogadta. Aszterión őskirály volt és a csillagokból érkezett. Minosz civilizátor volt krétán, viszon ugyanúgy nem földi ember, mint Aszterion: mindig négy kurétesz-kabir volt vele, mikor megjelent a nép előtt, és minden esetben aranyálarcot viselt, hogy az arcát senki nem látta. Míg uralkodott feljárkált a hegyre, Zeusz barlangjába - magyarázta Platón- ahol parancsokat kapott, és ezt vitte az emberek közé.

Végül arra jutottam, ahogy elrejtették a krétai labirintust, a gízai piramisok föld alatti részeit, ugyanaz a szorgalom megvolt, hogy gondosan valakik elfedjék az emberáldozatokra utaló nyomokat Teotihuacanban, és persze más nyomokat is. Egykor egy gonosz és sötét hatalom lakhatta Teotihuacánt, aki hasonló szokásokat vezettek, mint az afrikai vagy európai kabirok. Valami szörnyűségre is lelhetett Ernesto Taboada a barlangokban, amit sosem tártak a nyilvánosság elé (gondolhatta volna, mikor áttörte a 29 ajtót a barlangig, hogy nem egy húsvéti nyuszi lesz a végén). Taboada hirtelen meg is halt, majd lezárták a járatot.

Láva2

[Egy másik rajz Tompkins könyvéből a Nap-piramis alatti barlangról.]

Peter Tompkins említi, hogy Doris Heyden azt sugalmazta, a barlangot a víz istenének felajánlott gyermekek rituális eltemetésére használták. Motolina testvér annak idején leírta, hogy az indiánok Tlalocnak gyermekeket áldoztak és a testüket egy barlangban helyezték el. Sahagun spanyol krónikás szerint az áldozatok barlangja egy „Yopico nevű piramisban” volt. Sahagunnak még azt is elmondták, hogy a piramis lábaitól egy lépcsősor vezetett „egy földalatti helyre… mely előtt egy mozgatható kapu” volt. Az ezen a tájon élő mexikói törzsek szájhagyománya még úgy látszik emlékezett akkoriban a szörnyűséges behatolók gaztetteire.

Viszont ugyanúgy ki volt itt is építve egy különös technikai rendszer, mint mondjuk az archaikus Egyiptomban. A nap-piramis alatti barlang el volt látva vízzel, ami már önmagában különös. Az idevezető alagútban egy összetett cső alakú, gyűrűkből álló csatornarendszert találtak. Ez vizet szállított a piramis körüli tóból a barlangba. Alfred E. Schlemmer amerikai mérnök szerint a város főútja valójában nem is volt út, hanem egy fényvisszaverő medence, melyet vízzel töltöttek fel, három méteres mélységben. Schlemmer szerint a piramisokkal és falakkal körbe tudták annak idején zárni ezt a széles utat. ha ez utóbbi állítása igaz is lehet, de másban tévedésben van az amerikai mérnők, mert ha a "Holtak útján" egykor víz hömpölygött úgy annak egész más oka kellett legyen, és kapcsolatban kellett álljon amit korábban a víz éltető erejéről valamiféle ősenergia továbbításáról korábban elmondtunk. René Millon régész pedig Teotihiacanban hatalmas csatornarendszer nyomaira bukkant... és még nem is említettem a falba épített csillámlemezeket vagy hogy Michels kutató hétezer évesre tette a várost.....

Azt azért biztosra veszem, hogy Teotihuacan még számos meglepetést fog okozni a világnak....
Schenouda Creative Commons License 2010.09.21 0 0 7218
Ezt éppen nem mondtam, csak a Bibliából idéztem, hogy mire használta egyszer Mózes az "Isten botját", ami éppen a keze-ügyében volt...
Előzmény: Törölt nick (7216)
Nolanus Creative Commons License 2010.09.21 0 0 7217
Megint csupa érdekes információ. A csillámpalát(mica) egyébként az indiai alkímiában a higannyal és a kénnel egyenértékűnek tekintik, mindegyik "isteni produktum". ld. itt
Előzmény: Schenouda (7214)
Törölt nick Creative Commons License 2010.09.21 0 0 7216
Szerinted a Templomosok valóban megtalálhatták ezt a Mózes-féle botot?
Előzmény: Schenouda (7196)
Schenouda Creative Commons License 2010.09.20 0 0 7215
Teljesen igazad van Big, majd azt is fogom, úgyhogy nincs elfelejtve...(egyszer csak eljutunk Kolkhiszig, de az Odüsszeia is elég húzós volt...).
Előzmény: Törölt nick (7213)
Schenouda Creative Commons License 2010.09.20 0 0 7214
TEOTIHUACAN 2.
Mysteries of the Mexican Pyramids

Mikor a a 90-es végén kezembe kerül Peter Tompkins könyve a "Mexikói piramisok rejtélye" (Mysteries of the Mexican Pyramids, 1976) már régóta nagy rajongója voltam Tompkinsnak, és csodálatos könyveinek, amiket a Nagy Piramis titkairól, a Mágikus obeliszkekről vagy A növények titkos életéről írt...
Tompkinst rendkívüli módon érdekelték az ősi mexikói mértékegységek, melyek bizonyosan nagyon ősi időkbe visznek és közös gyökerűek lehetnek az óvilágiakkal. Aztán, az ifjú Hugh Harleston hatvanas-hetvenes évekbeli kutatásai Teotihuacan geometriai elrendezési elveiről szintén nagy hatással voltak rá. (Harleston oldala itt van: Harleston oldala)
Földdel leborítva



[A rejtélyes toltékok törzse -még az aztékok érkezése előtt- lefedte azt a várost cementtel és földdel, abban bízva, hogy soha nem találják meg... Még a 19. században így nézet ki: egy korabeli rajz]



Tompkins könyvtárak régi polcait, ismeretlen jelentéseket búvárolt át könyveihez, bemutatva a régi - sokszor csak elzárt magánygyűjteményekben lévő- rajzokat és fotográfiákat. Tompkinst is rendkívül érdekelte a teotihuacáni Nap-piramis tetején egykor hatalmas bálványszobor eredete. Közölte Francisco de Castaneda helyi magisztrátus 1580-ban II. Fülöp spanyol királynak küldött jelentését, melyben beszámolt róla, hogy a teotihuacáni piramisok körül számos bálványszobor található, s a legnagyobb az a hat, amit "Hold-testvéreknek" neveznek. Gemelli Carreri nápolyi tudós 1699-ben járt Teotihuacánban (előtte elment a gizai Nagy Piramist tanulmányozni), ahol egy helyi tudós, Sigüenza y Gongara biztosította arról, hogy volt egy hatalmas Hold-bálvány, nagyon kemény kőből kifaragva...
A 16. századi keresztény papok és püspökök tisztára úgy viselkedtek a kezükre jutott pogány Mexikóban, mint annak idején a héber próféták. Diogo de Landa püspök 5000 bálvány töretett össze, és 27 bőrre írt ősi könyvet vetett a tűzbe vagy a már említett Zumarraga püspök módszeresen haladva 500 templomot és 20.000 bálványszobrot romboltatott le...

Castaneda beszélt a Nap-piramis tetejének nyugati oldalán álló egykori szoborról is, melyet Zumarraga ledöntetett, arany és ezüst burkolatát beöntette: 18 láb magas (5,5 m!), 6 láb széles és 6 láb vastag volt. A helyiek "Arany Nap"-nak nevezték.
Azt mondják, hogy a Nap-piramis tetején valamikor templom állhatott, de ennek mára nyoma sincs. José de Oteyza fiatal mexikói tudós mesélt Humboldtnak -aki 1803-ban járt Mexikóban- a Nap-piramison végzet méréseiről és kutatásairól, hogy a piramis lábazatánál egy nyolc méter vastag kőtörmelék van felhalmozódva, ami akadályozza az alap hosszának lemérését. Ezt a halmot a 19. sz. vége felé a régészek eltávolították, de nyilván valami egészen nagyméretű valamit kellett lerombolni a piramisról, hogy ez összegyűljön...

1903


[A Nap-piramis 1903-ban még ilyen látványt nyújtott. A korai ásatásokról képek: első ásatók]

MA









[Ma pedig így néz ki.]





Leopoldo Batres mexikói mérnök és régész már 1884-86 között is ásatott Teotihuacanban, majd 1905-ben visszatért, hogy lehordassa a "Nap Házának" is nevezett Nap-piramisról a a toltékok által ráhordott földet, mert a piramis még mindig egy mesterséges földhalomnak nézett ki, s csak bizonyos helyein kaparták le a kősorokig róla a földet. Batres egyébként Teotihuacan közelében talált egy kőládát benne két kézirattal, melyből az egyiket átadta a new yorki múzeum képviselőjének, Savillének. Mindkettő egy térkép volt és nem sokkal a spanyol hódítás után készült, így a benne foglalt információk, még a spanyolok előtti lerombolatlan tájat mutatják, azaz rendkívül értékesek (Tompkins bemutatja ezeket könyvében). Csakúgy mint az ún. Ayres kézirat, melyet a 17. század elején pecsételtek le és leírja a korai Teotihuacánt, s a "Holtak Útját", a "Világító Kígyó Helye"-ként említi. De ezeken kívül is még számos rendkívül érdekes forrást mutat be.

Batres

Batresék a feltárási munkát hajszolták, hogy kész legyenek a mexikói függetlenségi háború kerek évfordulójára, és 1910-ben átadják a "rekonstrukción" átesett Nap-piramist. Ennek hevében Batres óriási csonkításokat, hamisításokat követett el és hibákat vétett! Tompkins Batres eredeti rajzain mutatja be (lásd a fentebbi rajzot), hogy piramist eredetileg egy hat-hét méter vastag köves stukkóréteg borította, amit az 1906-1910-es feltárás során tévedésből eltávolítottak három oldaláról (a nyugatit kivéve), törmeléknek gondolva (így járt sok szoborfej is). Azaz a piramis hajdanán jóval nagyobb volt...

Az egész ásatást azonban furcsaságok kísérték: így a piramis két felső szintje közé beékelődve vastag és kiterjedt csillámréteget talált, amit egyszerűen eltávolított és eladott. Azóta is találtak Teotihuacánban egy templom padlója alatt csillámot, melyről azt gondolják, Brazíliából kellett ideszállítani. A padló alatt semmilyen díszítő funkciója nem lehetett, viszont mi a csillámot kiváló hő és elektromos szigetelő tulajdonsága miatt használjuk, s a régi alkimisták arcát is ez védte a magas hőfok ellen...

Persze nem hagyhatom ki, hogy ne írjak legközelebb a Nap-piramis alatti titokzatos barlangról sem...
Előzmény: Schenouda (7211)
Törölt nick Creative Commons License 2010.09.20 0 0 7213
Szegény argonautáink már hónapok óta Thüniasz szigetét elhagyva a Fekete-tengeren hánykolódnak....
Jó lenne ha már kikötnének valahol megint, mielőtt feladják!
;)
szefantor Creative Commons License 2010.09.20 0 0 7212

Ez a barlengrendszer az?

 

 

Előzmény: Schenouda (7208)
Schenouda Creative Commons License 2010.09.18 0 0 7211
TEOTIHUACAN létrejötte mindenképpen érdekes.
Bár a neve is hipotetikus, akár az építményeié, hiszen az aztékoktól kapták, akiknek közük sincs az építőkhöz.
Nem tudjuk, hogy nevezték az eredeti lakói a várost, mi volt az igazi neve a Nap-, Hold vagy a Quetzalcoatl-piramisoknak... Ezek valamikor vörösre voltak festve, akár a gíza piramisok alsó harmada, a szfinx, és a gizai völgytemplomok...
Viszont minden fő szakrális építmény tájolása 15,5 fokkal tér el az északi iránytól keletnek (a "Holtak Útja" mentén 38 kisebb-nagyobb piramis sorakozik) (de ugyanez így van Tulában vagy Chichen Itzában is).
Mikor az aztékok 1324-ben ide bevonultak a város üres volt, és nagyon megdöbbentette őket, mert a hatalmas és nyomasztóan pompás építményrendszert nem tudták másként értékelni, mit az ötméteres "óriások" vagy "istenek" műveit... Pedig a város nagy részét akkor, egy földből ráhordott védőréteg takarta. Szenthelyként tisztelték, s császáruk, a hírhedtté vált Montezuma is idejárt imádkozni.

A történészek sem sokkal többet tudnak egykori lakóiról, mint az aztékok, s látom most az alagút végén lévő terembe a régészek uralkodók sírjait képzelik, pedig a város domborműveiből az sem derül ki, hogy lett volna egyáltalán valamiféle "királyuk"...?
A teotihuacani kultúráról csak annyi tudható biztosan, hogy hirtelen feltűnt, majd ugyanolyan hirtelen el is tűnt... A város alapítását a régészet i.e. 200 körülire teszi, majd szerintük lakó i.sz. 700 körül elhagyták... vagyis eltűntek, de előtte felgyújtották az egész várost, majd később toltékok telepedtek be, akik mikor elmentek 30 cm vastag cementréteggel, majd méter magas földréteggel temették be az egész várost. Irtózatos munka lehetett, de miért...?
Az aztékok pedig már a Nap, a Hold és az istenek születési helyének hitték, s van egy monda arról, hogy mikor még sötétség uralta a világot a városban két isten "tűzkályhába" vetette magát, hogy a Nap és Hold világítsák be az eget. Szóval az aztékok zarándokhelye, szent városa lett. De nem tudták mi van a földel letakart dombok alatt, sőt, néha épületet emeltek fölé az aztékok... Cortez és a spanyoljai 1520 nyarán jártak itt és csak dombokat láttak mindenfelé... (de később a spanyolok visszatértek). Sahagun a 16. századi spanyol krónikás: "Teotihuacannak nevezték ezt a helyet, mert ez volt az istenek temetési helye."

Az építők kész tervrajzokkal érkeztek valahonnan, mert a város rácsos-alaprajza miatt még egy folyót is eltereltek... Tudjuk, hogy volt írásuk, de könyveik elvesztek. Találtak negroidokat ábrázoló domborműveket, pedig négerek nem is éltek Amerikában.
Legérdekesebbek talán Hugh Harleston '70-es évek elején végzett vizsgálatai, aki előbb megtalálta ősi hosszmértéküket, a "hunabot" (105,94 cm), majd feltérképezte a várost, bizonyítva, hogy a fő épületek a naprendszer bolygóit mutassák, sok ezer évvel ezelőtt... (közte a szétrobban Phaethónnal).
Stanley McClathie skót történész szerint a teotihuacáni Nap piramis szintén az északi félteke monumentális vetülete, mint azt Stecchini professzor feltételezte a gízai Nagy Piramisról. Az ötlépcsős piramisnak első lépcsője –akár a Kheopsznál- a 30. szélességi körnek, míg a harmadik lépcső az északi sarkkörnek felel meg. Pedig ez a piramis a régészek szerint most kereken kétezer éves.

De én a város koráról nem lennék ilyen biztos, mikor öreg barátom Robert Charroux a hatvanas években arra jutott, hogy Mexikóban a civilizáció 9000 éves, s a másik híres városról, Tuláról meg azt feltételezte, hogy több mint ötezer évvel ezelőtt Vénuszról érkezett fehér bőrű telepesek alapították. Idézte Joseph Michelst, a Pennsylvaniai Egyetem professzorát, aki teotiuacáni obszidiánból készült leleteket vizsgált, s azokat i.e. 5000 körülire helyezett... Dr. Maximus Neumayer brazil régész mexikói kollégáival tanulmányozta a teotihuacáni piramisokat és úgy becsülte azok 4500 évesek.
... s arra gondoltam, hogy a régészek, teljesen téves úton járnak, mert az általuk "teotihuacaninak" nevezett néphez kötik az egész város felépítését, holott csak egy olyan népet vizsgálnak buzgalommal, akik -akár a későbbi toltékok, majd aztékok- ott találták az elhagyott várost, valamit építettek is benne, majd elhagyták, nagy kérdőjeleket hagyva maguk után.
Teotihuacan egykori lakóiról sokáig az volt az álláspont, hogy békés lakói voltak - még a várost sem övezte védfal- , kik céhes ipart űztek és nagy kereskedéseket folytattak... De mikor Mexikó-várostól nem messze 1976-ban egy különös emberszerű lény nagyon alacsony csontvázára bukkantak, melynek kutyaszerű feje volt, s hiányoztak a szemgödrei, majd pár éve a Hold-piramis mellett egy titkos aknában, elfedve, szörnyűséges emberáldozati rítusok maradványaira bukkantak... úgy gondoltam, Teotihuacanban "haza érkeztem"... S abban is biztos vagyok, hogy a Holtak útja mentén további emberáldozati kamrák várják feltárásukat és ugyanazok a sötét lények szállták meg egykor, mint a maja Uxmalt, akiknek fajtársaik Gizában is irányították az építkezéseket.

A teotihuacani Nap-piramis egykor varázslatos építmény volt, s tudjuk, hogy valami nagyon ősi építményre épült rá a piramis, de a régészek ezt máig nem kutatták. René Millon régész mérései szerint az alapja 221 x 224 méter, és magassága 63 méter, súlya 2,5 millió tonna, ami nagyjából harmada a gízai Nagy Piramisnak.
Juan de Zumárraga Mexikó első keresztény püspöke (meghalt: 1548) állítólag mikor elment Teotihuacánba, a Nap-piramis dombja tetején talált a nép által bálványozott hatalmas istenszobrot, amit arannyal és ezüsttel borítottak. Ezt ledöntette és beolvasztatta.
De mi lehetett ez a piramis abban a távoli, sötét világban...???
Előzmény: Nolanus (7209)
Nolanus Creative Commons License 2010.09.18 0 0 7210
Korrekció:
Adam Smith esetére utalok 'Ábrahám könyvével'.
Ez Joseph Smith, az Adam nevű közgazdász volt =)

Közben megtaláltam, hogy a szóban forgó régész Ernesto Taboada lehetett, a nevénél többet, meg hogy ő tárta fel a barlangokat, nem tudtam meg.

<a href="http://soar.wichita.edu/dspace/bitstream/10057/1706/1/1%29+chp1+The+Ellusive+Pattern.pdf" target="_blank">Itt írnak kicsit bővebben</a> Teotihuacan lehetséges kozmológia vagy geográfiai tájolásáról.
Érdekes módon, bár szó esik egy 'hegyből eredő két forrás'-ról, ezt lokális geológiai adottságokhoz akarják kapcsolni... komolyan nem értem, most mi vagyunk bolondok, vagy a jeles kutatók ennyire nem bírják észre venni, hogy ez egy globális szimbólum?
Előzmény: Nolanus (7209)
Nolanus Creative Commons License 2010.09.18 0 0 7209
Hát lassan ezzel a témával átköltözhetünk big4 összeesküvéselméletes topicjába.

Vajon ki volt ez a tragikus halállal elhalt régész, akivel együtt az információk is a sírba szálltak?
Bizonyára nem Doris Heyden, mert ő 2005-ben halt meg, szép korral és meglehetősen aktív élettel a háta mögött; nála az archeológia úgy tűnik szorosan kötődött az egyéb téren végzett tevékenységével; eléggé irányadó e tekintetben, hogy e mozgalomhoz kapcsolható a Diego Rivera és Frida Kahlo fémjelezte társaság (Trockij és kis baráti köre, de itt most elnyesem ezt a szálat).
Szóval Heyden publikált a Nap Piramis alatti alagútról: http://www.jstor.org/pss/279609 Nincs valakinek véletlenül JSTOR elérése? :)
Többek között azt állítja, hogy az alagút vonalát a Plejádokhoz igazították (A Hét Síró Nővér, a Hét Szűz, stb.).

Egy másik hátborzongató furcsaság:
'"Úgy véljük, hogy a barlangrendszer rituális célokat szolgált. Az emberek adományaikat az alagút legelején helyezhették el" - hangsúlyozta Alejandro Sarabia.'
Így a cikk vége. Alejandro Sarabia a teotihuacani múzeum igazgatója, és vezető mexikói archeológus, a felesége, Kim Goldsmith szintén régész, 29 évig kutatott Teotihuacan-nál. Namost, 2002-ben (vajon milyen furcsa oknál fogva?) mindketten áttértek a mormon hitre.
Kim Goldsmith az INAH(ld. Doris Heydenreich) és a mexikói kormány megbízásából diplomáciai feladatokat látott el, és a NWAF mexikói központjának igazgatója.
Az NWAF pedig gyakorlatilag a mormon Brigham Young University fiókszerve, és 1953 óta a Mormon Egyház pénzeli...

Korábban már belefutottunk a mormon kapcsolatba, ha emlékeztek rá, a furcsa szökőkút kapcsán; és úgy tűnik, hogy a mormonok igen kiterjedt hálózattal bírnak az archeológiai kutatásaik terén (már az egész egyház alapításának első pillanata óta). Hogy ennek mi áll a hátterében, azt inkább most nem találgatnám, de ezek után, sajnos, nekem kételyeim vannak a teotihuacani kutatásokkal kapcsolatban... szóval, úgytűnik, ezek is 'Hawass-félék'.

Hogy ezek a kételyek (többek közt) mifélék, azzal kapcsolatban, akit érdekel, Adam Smith esetére utalok 'Ábrahám könyvével'.
Előzmény: Schenouda (7208)
Schenouda Creative Commons License 2010.09.18 0 0 7208
Valamit írnak a cikk elején a 40 évről: "A világ harmadik legnagyobb piramisának számító, 65 méter magas Nap-piramis alatti barlangrendszert az 1970-es évek elején fedezték fel, ám hamarosan lepecsételték. Az összes vonatkozó információ elveszett, miután a barlangrendszert felfedező régész elhunyt."

Ősi titkokat keresnek
Előzmény: Nolanus (7206)
Nolanus Creative Commons License 2010.09.18 0 0 7207
És persze véletlenül Quetzalcoatl is Vénusz-isten, meg a tudományoké, akit szűzen szült a kigyófejű Istennő.
Előzmény: Törölt nick (7204)
Nolanus Creative Commons License 2010.09.18 0 0 7206
Abszolút, csak nekem ezek az indián nevek ugyanolyanok, mint a kínaiak, mind egyforma... az derengett, hogy írt már erről Schenouda, meg a Nap piramis alatti alagútról, amit állítólag 2008-ban kezdtek el megint kutatni (vajh mit csináltak úgy 40 évig?). Csak valahogy mintha mindig elsikkadnának ezek a kutatások... reméljük most nem így lesz.
Előzmény: Schenouda (7205)
Schenouda Creative Commons License 2010.09.18 0 0 7205
Pláne, hogy nem is olyan régen írtam, no nem erről, hanem egy másik teotihuacáni alagútról, ami a Nap-piramis alatt van:

"Aztán ott van a mexikói Teotihuacan...."


Teotihuacan
Előzmény: Törölt nick (7204)
Törölt nick Creative Commons License 2010.09.18 0 0 7204
"Mintha csak Schenouda elképzelését látnánk itt megvalósulni, csak nem a gízai ősi mészkődombban, hanem Mexikóban..."

Hát igen.
Azt hiszem ez a felfedezés legkevésbé őt lepi meg...
8)

De szerintem nem csak az egyiptomi piramisok alatt vél Sanyi "underworld"-ot, hanem lényegében szinte minden prehisztorikus monumentum alatt lejáratokat, föld alatti (kabír ill hasonló jellegű) komplexumokba; értelemszerűen az amerikai kontinens kritikus pontjain is. Hiszen közös a gyökér... Nemde?
Ha jól emlékszem, ezt is egyértelművé tette már korábban...
Előzmény: Nolanus (7203)
Nolanus Creative Commons License 2010.09.18 0 0 7203
Így vagy úgy, ez elég nagy durranás, és jó esély van arra, hogy bolygatatlan helyszínt találnak. Azt hiszem Hawass kezdhet kapaszkodni, és veheti elő az ásóját, ha nem akarja hogy fenékbe rúgja az egyiptomi turisztikai miniszter, hogy mindenki mexikóba megy...;-)

"A régészek akkor kezdtek el gyanakodni, hogy titkos alagút húzódhat a Tollaskígyó temploma alatt, amikor 2003-ban egy felhőszakadás következtében megsüllyedt a talaj Quetzalcoatl talapzatánál. Az ásatások tavaly kezdődtek, és nyolchavi munka után a régészek júliusban 12 méter mélységben elérték az alagút tetejét. Egy apró kamerát engedtek le, és így megpillanthatták a sziklába vájt 37 méter hosszú, 4 méter széles folyosót, amelyet fal zár el.

A területet geofizikai módszerekkel "szkennelve" a régészek azt is kiderítették, hogy a falon túl is folytatódó folyosó egy nagy, négyszögletes, 10-szer 10 méteres terembe "torkollik", amely majdnem pontosan a templom alatt helyezkedik el. A folyosó mindkét oldalán egy-egy kisebb terem helyezkedik el.

"Minden jel arra mutat, hogy egy uralkodó sírkamrájáról van szó" - emelte ki Sergio Gomez régész. Ismertetése szerint erről tanúskodnak a gazdag áldozati ajándékok: közel ötvenezer tárgyat halmoztak fel a folyosón, mielőtt lezárták volna. Jade-, kő- és kerámiatárgyak sorakoznak, köztük soha korábban nem látott alakú serlegek.
...
Gomez szerint még további két hónap szükséges, míg a régészek beléphetnek az alagútba. Teotihuacan (a "hely, ahol az emberek istenekké válnak") Mexikóvárostól 40 kilométernyire északkeletre található. Nevét a térségben 1300 körül megérkező aztékok adták abban a hiedelemben, hogy az istenek Teotihuacanban gyűlnek össze, hogy megteremtsék az utolsó, ötödik világot.
" hvg.hu 2010. augusztus 4.


"
Gomez és Julie Gazzola régészeknek több évig tartott megtervezni a feltárásokat és összszedni a szükséges költségvetési keretet ... A feltárások megkezdése előtt elvégezték az alagút alapos felmérését. Földradar (Ground penetrating radar) és lézerszkenner segítségével létrehozták a lelőhely 3D-s képét, aminek segítségével a kutatók megbecsülhették az alagút hosszát, és megerősíthették a sziklába vájt termek jelenlétét.

Az alagutat egy majdnem 5x5 méteres, 14 méter mély, függőleges aknán kerezstül lehet elérni, amiből egy közel 100 méter hosszú folyosó nyílik, és sziklába vájt galériákban végződik - amik Teotihuacan uralkodóinak sírjai lehetnek.

A földalatti járathoz vezető lejárat - ami a Tollaskígyó Temploma, Teotihuacan legfontosabb épülete alatt vezet - csupán néhány méterre található magától a templomtól.

Készítettek egy kis nyílást, amin keresztül a szkenner elvégezhette első méréseit ... a lézer csupán 37 méteres hosszt regisztrált ... ez azt jelentheti, hogy "a nyaláb beleütközött valamibe, talán sziklákba, földcsuszamlásba vagy szintkülönbségbe."

Bár az archaeológusoknak még mindig hátra van 2 méternyi ásás mielőtt elérnék az alagút földszintjét, a generált képek segítségének nyújtanak abban, hogy megtervezzék, miképpen érik el az alagút végét. Eddig is közel 200 tonna földet és szemetet távolítottak el, amiben majd 60000 leletdarabot találtak.

Nem ismert, hogy pontosan mikor és miért zárták le az alagutat. Azonban a feltárás már eddig is szolgáltatott néhány nyomot. "több jel is arra utal, hogy a földalatti járathoz vezető lejáratot i.sz. 200 és 250 között zárták le, valószínűleg miután elhelyeztek benne valamit." - tette hozzá Gomez.

Az archeológusok szerint most már biztosra vehető, hogy az alagút már a Fellegvár és a Templom építése előtt is létezett. Amikor az alagutat lezárták, hatalmas köveket helyeztek elé, hogy elzárják a bejáratot.
" heritage-key.com, tömörített fordítás tőlem


Mintha csak Schenouda elképzelését látnánk itt megvalósulni, csak nem a gízai ősi mészkődombban, hanem Mexikóban...

Vajon a Tollaskígyó és népe miért akarta végleg lezárni a földalatti üregeket, és milyen viszonyban volt annak eredeti építőivel? Úgysejtem ennek a hátterében is a Madár(a 'Mennyei'-ek, akik a piramisokat építették) és a Kígyó(az 'Alvilági'-ak, akik a földalatti építkezés mesterei voltak) "istenek" harca állhatott.

És persze érdemes visszautalni a gizai történetekhez a Piramis üregeinek lezárásáról, és újból átgondolni ezt (ha jól emlékszem Schenouda ezt a római korra teszi - és a rómaiak megintcsak 'Madáristenek' voltak; persze ekkor már valószínűleg ezekben az üregekben csak a hajdani 'technológia' szemete maradhataott, mindenesetre a az alkimisták, 'kigyótisztelők' és egyebek még mindig eljártak oda).
Érdemes lesz ennek alaposan utánajárni.

Aki esetleg lusta lenne googlézni, annak itt van néhány kiindulópont a teotihuacani feltárásokhoz:

Cikkek:
http://hvg.hu/Tudomany/20100804_tollaskigyo_templom_teotihuacan
http://heritage-key.com/blogs/ann/teotihuacan-tunnel-found-under-temple-quetzalcoatl-feathered-serpent
http://www.cbc.ca/world/story/2010/08/04/tunnel-teotihuacan-mexico.html#ixzz0vePhaDHw

Videók:
http://www.youtube.com/watch?v=PPp72MhGIJE&feature=related
http://www.msnbc.msn.com/id/21134540/vp/38557052#38557052
http://www.youtube.com/watch?v=WUNaV3YISMo&NR=1

Na és persze itt van ez is, lehet erről Schenouda vagy valaki többet is tud:
http://www.mult-kor.hu/20080707_osi_titkokat_keresnek_a_mexikoi_nappiramis_alatt

Nolanus Creative Commons License 2010.09.17 0 0 7201
'"Eupolemosz, Artapanosz és az alexandriai zsidó történetírók" viszont annyiban éppen jók, ha nagyjából gondoljuk merre ferdítették a hagyományt, és éppen az lenne a lényeg, hogy azért mégis valamiféle hagyomány alapján dolgoztak'
Olyan ez, mint a jereváni rádió =)

Nem tudom, láttátok-e ezt: <a href="http://abcnews.go.com/Travel/wirestory?id=11318011&page=1" target="_blank">A long-sealed tunnel has been found under the ruins of Teotihuacan and chambers that seem to branch off it may hold the tombs of some of the ancient city's early rulers</a>
Schenouda Creative Commons License 2010.09.17 0 0 7200
"Eupolemosz, Artapanosz és az alexandriai zsidó történetírók" viszont annyiban éppen jók, ha nagyjából gondoljuk merre ferdítették a hagyományt, és éppen az lenne a lényeg, hogy azért mégis valamiféle hagyomány alapján dolgoztak. Pld. addig igaz, hogy Ábrahám elment az egyiptomi Héliupoliszba, de az már nem, hogy ő oktatta volna az egyiptomi papokat csillagászatra, abban viszont megint lehet valami, hogy a csillagok tudományát Hénochtól származtatta... (és így tovább)...
Előzmény: Nolanus (7199)
Nolanus Creative Commons License 2010.09.15 0 0 7199
"Eupolemosz, Artapanosz és az alexandriai zsidó történetírók jórészt meséket közöltek, melyekben csak alig lehetettek hiteles információk". Ezzel teljességgel egyetértek, sőt bennem sokkal erősebb megfogalmazás érlelődött meg velük kapcsolatban.
Pedig azt hittem Eupoelosszal már jutunk valahová, aki azt írta, hogy Melkizedek Gerizimnél fogadta Ábrahámot, ekkor ugye ő lehetett volna Sichem királya. Utóbb azonban mint kiderült, erős a gyanú, hogy Eupolemosz szamaritánus 'érdekvédő' volt, és ezzel el is szállt hitelessége is e téren...A maradék meg akkor, amikor Ábrahám tanítja a babiloniakat a főníciaiakat meg az egyiptomiakat a csillagok tudományára...
A Siddim-völgyi csatában nála az Örmények támadták meg Főníciaiakat. Bizarr. Erre ráfoghatjuk, hogy itt a Nagy-Örményország területére gondol, ami nagyjából szimbolikusan megfelel a Hettita birodalomnak (és esetleg anatóliai és felső-mezopotámiai szövetségeseinek). Az, hogy a siddim-völgyiekből hogyan lesznek főníciaiak, rejtély előttem (de lehet, hogy csak 'egyszerűen' akart fogalmazni). Mindenesetre Josephus megjegyzi, hogy a szichemi szamaritánusok sidoni származásúnak mondják magukat, lehet ez járt az ő fejében is.

Van viszont egy érdekes adat Melkizedekről az Enoch 2.-ben (ezt 1. század körülre datálják), miszerint őt is szűz szülte, illetve anyja halála után csak úgy előjött belőle, készen, ruhástul, felnőtten, hogy aztán Gabriel(vagy Mihály) arkangyal elvigye a paradicsomba, hogy ott vészelje át a vízözönt.
Ezeknél a szűz szüléseknél mind sejthető, hogy itt nem arról volt, szó, hogy ne lett volna apja a gyermeknek, hanem hogy az apja nem 'materiális', vagyis a nemtő egy Isten (ezzel egybevágnak az allúziók Melkizedekről, mint az isten fiáról a holt-tengeri tekercsekben).
Előzmény: Schenouda (7198)
Schenouda Creative Commons License 2010.09.12 0 0 7198
Eupolemosz, Artapanosz és az alexandriai zsidó történetírók jórészt meséket közöltek, melyekben csak alig lehetettek hiteles információk, és tkp. már évszázadokkal ezelőtt elvesztek könyveik, úgyhogy csak töredékek maradtak ezekből. Így pld. Euszebiosz keresztyén történetíró egy nagyon értékes munkájában: Praeparatio Evangelica

Én csak ennyit olvastam a történetről, hogy van egy szír változat, ami eltér valamennyiben a másiktól, ha benne van a Brooks könyvben úgy nagyon jó (én ezt csak most leltem, mikor egy linket kerestem a könyvhöz, ugyanis én az újabb fordítást -lásd. a másik linket- használtam).
De hozzá is teszem, hogy én évekkel ezelőtt csupán azért foglalkoztam az apokriffal, mert már akkor odajutottam, hogy két érdekes momentum van benne számomra. Az egyik, amit az egyiptomi mítoszokból tudtam, hogy egy óriási, különböző színekben pompázó madár jön Héliupoliszba bizonyos időközönként, amiről mindig is azt gondoltam, hogy egy korai, titkos, de rendszeres kapcsolatra utalt a Vénusszal. Viszont ezen kapcsolatról az egyiptomiak nem nyilatkoztak semmit, viszont itt van egy apokrif, ami tkp. "belső információkkal" rendelkezik egy ilyen héliupoliszi leszállásról...
A mások, hogy a legenda kapcsolódott a "toronyban élő szűz" sokhelyt ismert legendájához, amit hajlamos voltam összekapcsolni azzal, hogy eredeti funkciójában egy önkéntes felajánlkozás volt az istenség papnőjétől, aki termékenységi rítusra hív egy égi lovagot, akik akkoriban valóban meg is jelentek a földön...
De úgy látszik a történetet -valóban Nolanus hatására- még érdemes tovább is vizsgálnunk...
Előzmény: Nolanus (7191)
Schenouda Creative Commons License 2010.09.12 0 0 7197
Szerintem is elég zavaros a Melkizedek és Ábrahám körüli történet. Milki-Reshát meg azért kérdeztem, hátha van ötleted, ha egyáltalán valós a hagyomány. Épkézláb magyarázatom nekem sincs, nyilván két fontos dolog kellene hozzá: tudni pontosan mikor élt Melkizedek, mert nyilván valamelyik nagyobb királyról van szó a körzetben és az is bizonyos, hogy nem katonai hódítás áll a háttérben, hanem valamiféle mágikus háború...
Előzmény: Nolanus (7189)
Schenouda Creative Commons License 2010.09.12 0 0 7196
Mózes botjáról: a Kivonulás könyvében írja Mózes, hogy Refidimnél az amalekiták az izraeliek ellen vonultak. Mózes kiadta az utasítást a zsidóknak, hogy készüljenek a harcra, miközben ő az "Isten botjával" egy közeli domb tetejére ment, magával vitte a két másik héliupoliszi papot, Áront és Hurt.

"... Én pedig Isten botjával a kezemben kiállok a domb tetejére.
Józsue úgy tett, ahogy Mózes parancsolta, s kivonult, hogy megütközzék az amalekitákkal. Mózes közben Áronnal és Hurral fölment a domb tetejére.
Ameddig Mózes a kezét kitárva tartotta, az izraeliták fölényben voltak, de ha leeresztette a kezét, az amalekiták jutottak fölényhez.
Mózes karja végül is elfáradt. Ezért vettek egy követ, odavitték és ráültették. Áron és Hur pedig a karját tartotta, egyik az egyik oldalon, a másik a másik oldalon. Így a karja napszálltáig kitárva maradt.
...
Ezután az Úr így szólt Mózeshez: <<Írd le ezt emlékül egy könyvbe, és közöld Józsuéval, hogy az amalekiták emlékét kitörlöm az ég alól.>>"
Előzmény: Törölt nick (7186)
Schenouda Creative Commons License 2010.09.12 0 0 7195
Igen persze, a templomosok akkoriban nyugodtan kutathattak a Templom-hegy alatt. A hegytől közvetlenül délre 1968-ban izraeli régészek, Meir Ben-Dov vezetésével egy alagút bejáratát találták, melyet a templomosok ástak a 12. században. Mintegy harminc méter hosszan vezet a hegy belsejébe, ahol törmelék zárja el az utat. Bár az alagút folytatódik a régészek még sem folytathatták kutatásukat, mert az már belül van a Templom-hegy határán. Ezért lezárták az alagút bejáratát. Az alagút valahová a Szikladóm alá vezet, ahol valaha Salamon temploma állt.
Biztos, hogy sok régi irat került a birtokukba akkoriban, s hogy a "Baphomet" nevű bálványuk, ami szintén egy "fej", kapcsolatban állt az alkímiával, nem kétséges...
Előzmény: Nolanus (7185)
Schenouda Creative Commons License 2010.09.12 0 0 7194
Venus és Helios nászáról valóban mit sem tudni, nyilván más csillagászati értelemre utalt csupán. Az pedig ragyogó meglátás, hogy Tenagesz megölése hasonló Hiraméhoz, akit mesterlegényei vertek agyon (magyar nyelven nem is olvasni ilyen helyes észrevételt).
Erről még annyit, a telkhinek után a héliaszok birtokolták Rodoszt, akik élen jártak a tudományokban. Tenagesz volt a legokosabb köztük, s testvérei éppen ezért voltak irigyek iránta, és megölték, majd akik részt vettek a gyilkosságban (négyen, a fő elkövető Makar volt), idegen országokba menekültek. Diodórosz rodoszi Zénóntól veszi a hélliaszok neveit, viszont egy régebbi logográfus, Hellanikosz is közli a névsort, de nála Tenagosz helyett Phaethón neve áll, akit más mítoszok szintén Héliasz fiának mondanak, viszont sokszor a Vénusz-bolygót is így nevezték. Egyébként a héliaszok nem csak származásilag, de a tudományok terén is örökösei voltak a telkhineknek, és a hagyományt jobban megvizsgálva, arra jutottam, hogy nekik tulajdonították a hajókormány, a tengeri navigáció és az óraszerkezet feltalálását...

Egyébként a kabir-mítosz szerint, a három kabir fivérből kettő megölte a harmadikat: Néhány etruszk tükör ábrája mutatja a dráma egyes jeleneteit. Láthatjuk, amint Axieroszt megragadja Axikerszosz és Axiokersza két korinthoszi oszlopfővel díszített oszlop előtt (vö. a szabadkőműves Hiram–gyilkossággal a Templom két oszlopa előtt). Ez is ugyanaz a gyilkosság, akár Hiramnál, sőt még benne van a másik híres feltaláló, az athéni Daidalosz mondájában is, aki valójában szintén egy kabir volt. Daidalosz meg tanítványát Taloszt taszította le a szakadékba, mivel "irigy" volt annak találmányaira...

A méhek egyszerűen szinte kínálták az analógiát az alkimisták számára, s jól látod, azzal hogy ösztönükkel ismerik a geometriát, s kicsiben maguk is alkimisták, mivel az ember számára oly érthetetlen anyagátváltoztatást művelik (még az aranyszínű méz is stimmelt valamennyiben).
Előzmény: Nolanus (7168)
Schenouda Creative Commons License 2010.09.12 0 0 7193
Hátsónál
Sok amatőr kutató -mivel alig olvas régészeti témájú könyveket- hiszi, hogy feltalálta a spanyol-viaszt...
Elmondom erről a Szfinx hátsójánál nyíló alagútról a valóságot, kisegítve Abonyi fizikust. A 7172-es hsz-ben szereplő képen láthatjuk, hogy a far tövében nyílik egy kis apró akna lefelé, ahová Abonyi lejutott, s mely titkos járat a piramisokig vezetne...



Szfinx-rejtély




A másik spanyol viaszos ürge Robert K. G. Temple nevű dogonológus, sziriuszológus stb. kocatudós, illetve professzor, aki nemrég könyvet adott ki a Szfinxről.

akna











Temple szintén spanyolviaszos, ő meg éppen itt bújik ki a "titkos járatból" a Szfinx faránál...











Az igazság a következő:

Ezt az akna a padló szintjén nyílt, a Szfinx hátsó, északnyugati részén nyílik. Egy bizonyos Mohammed Abd al-Mawgud Fayed számolt be Hawassnak az alagút meglétéről, aki fiatal fiúként ott volt Baraize mellett, az 1925/26-os tisztítási munkánál. Hawass 1980-ban eltávolíttatta a burkolóköveket, és mögöttük valóban egy lefelé tartó aknát talál. Ezt baraize akkoriban már felfedezte, mikor javításokat végeztek a szobor burkolatán, de újból elfalazták.
Mohammed Fayed elmondta, hogy egymásból nyíló két alagutat talált Baraize, melyek együttesen mintegy húsz méter hosszúak. Mohammed emlékezett rá, hogy az alsó folyosó lement a talajvíz szintjéig.
Hawass és Lehner meg is találta az elfedett helyet: két nagyobb kőhasáb adta a bejárat szemöldökfáját. A talaj kőágyazatába vágott kis résen át lehetett lemászni. Az innen induló járat egyik része levezetett 4,5 méterrel a padló szintje alá, míg a másik része felfelé ívelt. Az alsó -kilenc méter hosszú- alacsony, durván faragott falú járat egy teljesen üres vakjáratban végződött a talajvíz szintjén. A felső rész ugyanolyan hosszú, de egy kis fülkében végződik, mely 90 cm széles és 1,8 méter magas. Sajnos a járatok falain semmiféle feliratot nem találtak. Viszont találtak modern anyagokat, mint üvegkancsó, cement, bádoglap, egy pár cipő, ami bizonyítja, hogy Baraize kitisztította és feltöltötte a járat fenekét annak idején. Ezen kívül találtak még mészkőforgácsokat, egy gránitdarabot és egy alabástromdarabot, valamint faszenet, kerámia és cserépdarabot is.

Szóval ha ez lenne a "Misztériumok Temploma" meg ilyenek, akkor elég gyatrán állunk...

Hawass a kivájás módszere nyomán határozottan az ókorba helyezte keletkezésének idejét, arra gondolva, hogy bizonyára kincskeresők aknája volt, akik valamiféle fáraó sírt hittek a szobor alatt. Ezt a legendát közölte még Plinius is, hogy a szoborban vagy alatta egy Harmaisz nevű király lenne eltemetve... s persze téved Hawass is, mert az akna sokkal egyszerűbb okból jött létre... ami megmagyarázza, hogy miért hallgatott (vagy csak nem verte nagydobra) az építész Baraize erről az aknáról... (viszont az általa a felújításról készült 226 felvétel közt találtak 3-at, amin jól látszik a megnyitott kis akna bejárata).

A 19. század nagy egyiptológusai, mint Mariette, Maspero és a többiek szerettek volna hitelt adni Plinius beszámolójának, s mikor a Szfinx alapjait tisztogatták, kerestek egy bejáratot, ami Harmaisz sírjába vezet.

Elgondolkoztam erről a kincskereső járatról (Hawass), és arra jutottam: Baraize tudott az aknáról! Úgy értem, mielőtt hozzáfogott volna az ásatáshoz 1925-ben.
Ennek a magyarázata igen prózai, és elég sötét árnyékot vet a korai egyiptológiára. Valójában nem is látok ésszerűbb feltevést: a híres Masperonak kellett titokban vájatnia a két járatot 1886-ban! A két francia régész, Baraize és Maspero jól ismerték egymást az ásatásokról, barátok voltak.
Gaston Maspero megpróbálta megkeresni a nagyközönség előtt a körömszakadtáig tagadott titkos kamrát. A szobor mellkasa előtt és a mancsoknál látványos feltárást végzett, amiről az oda látogató túristák készítettek fotókat, addig felállított egy sátrat a szobor túlsó végén. Az egész mancsok előtti műsor azt szolgálta, hogy elterelje a figyelmet a farhoz támaszkodó ócska sátorról. Belül lázas, kincsre éhes munka folyt.
Mohoságukban előbb egy járatot vájtak, ami lefelé vezetett, majd miután semmiféle üregbe nem ütköztek, azt gondolhatták rossz irányban kutatnak, ezért vájtak az előbbiből egy másik járatot, immár a test belseje felé. Majd valamiért félbehagyták az ásatást, talán a gyors siker elmaradása elkedvetlenítette őket vagy valami más ok, mindenesetre a lyukat elrejtették és a sátrat elbontották.
Maspero később bizalmasan elmesélte Baraizének a sikertelen próbálkozást…

Erről az aknáról még annyit, hogy több Szfinxről készül dok-filmben szerepel, az egyikben Hawass is bebújik az operatőrrel a kis járatba. Itt még két kép, az első a "bejárat", másikban a járat belsejében Hawass, -talán- útban a "Csillag Temploma" felé...???

aknaHawass
Nolanus Creative Commons License 2010.09.11 0 0 7191
"Egyébként Nolanusnak üzenem, bár v.leg azóta már olvasta, hogy a történetnek van egy 6. századi szír változata, ami jelentősen eltér a a görög szövegtől (viszont ennek én csak egy latin fordítását találtam a net-en)..."
A második link amit adtál, a Brooks féle, amiből én is idéztem, az hozza a különböző szövegváltozatokat (van egy szír is), csak lábjegyzetben. Pl. amit írtam a vérvonal húzásáról, az sem mindegyikben van benne.
Vagy valami ezektől is különböző változatról van szó?

"Egyébként a "Héliupoliszi Tesvériség" nyomára is legfőképpen egy középkori könyv vezetett, amit teljesen félreértettek. Ezt a Testvériségnek egy "titkos könyvéből" szerkesztették, és le van írva benne a vénuszi lázadástól, Lucifer születésén, Atlantiszon, Rhodoszon, Egyiptomon át a színfalak mögötti titkos történelem, benne a Héliupoliszi Testvériség, majd az ebből leágazó Bizánci Testvérek nevű, teljesen homályban maradt titkos szövetségek történelme, sőt szervezeti felépítésük és néhány beavatkozásuk az emberiség történelmébe..."
Mondanom sem kell, égek a vágytól, hogy megtudjam, melyik ez.

Előzmény: Schenouda (7164)
repcsepista Creative Commons License 2010.09.11 0 0 7190

Szija legendások s gerendások...

 Több, nem lehet tudni hány, s mennyi teremetők vannak, mint teremetsünk M.bert? - az ő hasonmásukra, mikor mi, értem akik... na keresitek, egymást, mert valami történt, hogy le is, meg elraboltak - nak nak nak...ha lehet, minket, ha nem prém?

 Ennek, amibe most vagyunk MecHanika doboznak, rengetek MODEL-je, vagyon, mikor mi is csináltuk magunknak, 1 modelt, ami csak egy gépezet, robotra, vagy abszolita amit wqntummolásnak hivnak, szóval minden bennünk is van, meg körötte?

 Ime a hellzet, hogy tualjdon képpen ROBOTOK ROBOTA MEG RABLÁSA történne, meg occe - vicca kotyvolása lássa...

 Ezraék, mikor kezükbe került Ó -Baba Ykonka minden tudása... nos szépen ártirták, az ő izükre -nyelvezet??? - ami már, Bob Y Loanka, s kezdődik a kalwarrizás?

 Nekem meg mutatták a mi ufosaink, hogy millen az eredeti -robotunk, amihez ma is hasonlit, talán minden doboz meg tok meg robotkészitők eredete, ami MODEL -ezés, s ide leforditva, minekünk is van 1 modelunk, amit fel lehet ismerni, hogy illen az a fajta?

 Cara vagy Clara fajta?

Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!