Azt találom, hogy sem az eszperantó, sem a toki pona, sem más mesterséges nyelv nem váltotta be a hozzás fűzött reményeket. A természetes nyelvek meg pláne!
Pedig jó volna egy nyelv, amely interperszonálissá tenné annak használóját.
Ha a mesterséges nyelv kellően egyszerű, de elkivánt szinten kifejező lenne, akkor szerintem hajlanának az emberek arra, hogy elsajátitsák.
A toki pona iránya jó, de a nyelv értéke csekély, ezt kiérezni a 120 szavas szótárából is.
A természetes nyelvek nehezen tanulhatók, sok időrforditást igányelnek.
A nyelvek elsődleges célja az adatközlés.
Szerinted mitől lenne jó egy nyelv? Kérlek, ird le!
Szerintem:
- a ragozása nagyon egyszerű. Többes-rag rendszerű. Elő- és utótag.
- a szavai maximum négy-hat fonémából (hangból) állnak.
- alap szókészlete 3-400 körüli.
Trubetzkoynak van egy 1938-as tanulmánya, amelyben levezeti, hogy egy nemzetközi nyelv, amely arra van optimalizálva, hogy minél több használó számára kölcsönösen kiejthető és megérthető legyen, az alábbi 14 hangból állhat:
5 magánhangzó: u, o, a, e, i
3 zárhang: p, t, k
2 nazális: m, n
2 félmagánhangzó: j, w
1 réshang: sz
1 likvida: l
Ez a készlet lehet az, ami a hozzászólásodban lévő közeli (avagy nem távoli) definíciójának megfelelhet.
A [b] pl. nemcsak azért nem lehet közeli, mert egy csomó nyelv nem ismeri a zöngés zárhangokat (vegyük pl. a finneket), hanem a [v]-vel való együtt szerepeltetése kapcsán sem, hiszen a [b] és a [v] hangokat a spanyol nem különbözteti meg egymástól, ezek ugyanannak a fonémának különböző hangtani környezetben megvalósuló változatai.
Távoli hangzók azok, amelyek képzése, kiejtése egyes népek fiainak/lányainak nehézséget okozhat.
A mesterséges nyelvek között akad olyan, ami zárt, azaz, nem engedi a nyelvet gondozó egyén vagy csoport, hogy a hozzájárulása nélkül bővítsék a nyelvtanát, szókészletét. Ez a nyelv nem ilyennek készül. Itt lehetősége lesz a nyelv használójának a nyelv bővítésére, a szóalkotásra. Mindenesetre, alkalomadtán figyelmeztetve lesz, hogy a "távoli" hangzókat lehetőség szerint kerülje.
A többesszám második személy elírás, valójában A.TU és nem A.TE.
A ... nyelv írásmódja a latin ABC-n alapul. A ... ABC-je a latin ABC egy szubszetje. Összesen 17 hangot tartalmaz, ebből három mássalhangzó (j,g,z) és egy magánhangzó (é) un. távoli. A ... nyelv írásmódja kiejtés-követő. A ... nyelvben nyelvi NEM-ek nem léteznek.
Magánhangzók.: [ a, e, i, o, u ] Mássalhangzók: [ b, m, p, t, k, n, s, l, v ] közeli és [ j, g, z ] távoli
A ... nyelv írott formában a ragokat és előtagokat egy ponttal választja el egymástól és attól az alapszótól, amihez kapcsolódnak, aminek a jelentését módosítják. Példa:
be.csinál.tam ki.csinál.tad rá.csinál.ják
A mondat prepozíciója mutatja, hogy a cselekvés jelen-, jövő-, vagy múlt-időt fejez ki.
mondat - jelenidő ano mondat - múltidő ona mondat - jövőidő
Az angol egy jó közvetitő nyelv, de annyira mégsem jó, mint amennyire lehetne.
Nézzünk körül. Diplomás emberek nem képesek azt a szintet teljesiteni, ami ahhoz kell, hogy a megérdemelt diplomájukhoz hozzájussanak.
Az angolt sok, sőt, rengeteg kivétel terheli, nincs kiejtési szabályrendszere. Kihallani is nehéz az angolt. Pláne, ha olyannal beszélsz, aki szintén csak tanulta, de nem az anyanyelve.
Úgy gondolom, hogy az emberek többsége a logikát keresi egy nyelv megtanulásakor. Ha ez megvan, akkor nagy baj nem lehet. Bár igaz, a hangzásbeli harmónia is sokaknál szempont.
A mesterséges nyelvek mindegyike logikus. Ez feltétlen előnyük. A kiejtésre sem lehet panasz, hiszen eleve úgy lettek ezek a nyelvek tervezve, hogy ne okozzanak efféle gondot.
Ami ellenük szól, az a használati értékük, hiszen valóban, egy mesterséges nyelv mögött nincs egy széles, stabil, nagy számú felhasználói réteg, mint pl. a spanyol vagy az angol esetében. Nincs ujság, irodalmi mű sem, ami segitené a nyelv ismerőjét, hogy a tudását elmélyitse, vagy legalább szinten tartsa.
Ettől függetlenül, én úgy vélem, az emberiség jobban járna egy olyan műnyelvvel, ami nagy műgonddal lenne megalkotva, rétegzett lenne, tehát alapszinten jószerivel bárki megtanulhatná, ahogy a simplified english-t és erre az alapra épitkezhetne, ha egy magasabb szintre kivánna lépni.
Az angollal az a bajom, hogy túl sok időbefektetést és energiát igényel egy átlagembertől.
Azon a "3-400 alapszavas" alapszinten, amit a topikindító a mesterséges nyelvtől elvár, az angol sem bonyolult. (Tarzan szeret Jane. Jane szeret nagy gorilla. Tarzan szomorú.)
"Azt találom, hogy sem az eszperantó, sem a toki pona, sem más mesterséges nyelv nem váltotta be a hozzás fűzött reményeket."
.
Az eszperantó simán alkalmas lenne egy semleges, közvetítő nyelvnek, ha a világ kellően sok országában mindenkinek tanítanák az elemi iskolában, és az embereknek lenne arról tapasztalata, hogy bárkivel tudnak ezen a nyelven beszélni, és lennének elérhető nagy nemzetközi hírcsatornák is ezen a közvetítő nyelven... Vagyis az emberek azt érezhetnék, hogy megéri ezt a nyelve ismerni és használni. (Ehhez kell egy kritikus minimum használati szint a világban, és azután a dolog magától megy tovább... Addig viszont csak erőltetni lehetne, de ezt nem teszik.)
De akkora vonzereje soha nem lehet egy mesterséges nyelvnek, mint egy olyan természetes nyelvnek, ami mögött ott áll egy egész világ a maga vonzó gazdasági erejével, vomzó kulturális produktumaival, és a "kúlságával", ami bevonzza a fiatalokat is abba a világba (például a divatos könnyűzenei és akciófilmes biznisz "termékeivel").
Ezt egy mesterséges nyelv könnyebb, gyorsabb megtanulhatósága ellensúlyozhatja valamennyire, de ismétlem: van egy kritikus használati szint a világban, amit előbb felülről irányítva el kellene érni...
.
"A természetes nyelvek meg pláne! Pedig jó volna egy nyelv, amely interperszonálissá tenné annak használóját."
.
Az angol elég jól beváltotta, rengetegen beszélik, rengetegen tanulják, és rengetegen gondolják ma azt, hogy megérné megtanulni.
Mögötte ott van mindaz az erős, vonzó háttér, ami ezt segíti, indukálja.
Ezért működik. (Magyar boomereknek nyilván kevésbé, de hát ez nem egy tökéletes világ.)
.
"Ha a mesterséges nyelv kellően egyszerű, de elkivánt szinten kifejező lenne, akkor szerintem hajlanának az emberek arra, hogy elsajátitsák. "
.
Ismétlem, ha ezen múlna, az eszperantó simán bevált volna. (Még nagy irodalma is van, fordítások is, önálló művek is.)
De nem ezen múlik.
.
"A toki pona iránya jó, de a nyelv értéke csekély, ezt kiérezni a 120 szavas szótárából is. A természetes nyelvek nehezen tanulhatók, sok időrforditást igányelnek."
.
A természetes nyelvek tanulása időráforditást igényel.
A természetes nyelvek között vannak nehezebben, és vannak könnyebben tanulhatók.
Egy-egy természetes nyelvnél ez attól is függ, kinek mi az anyanyelve.
.
"Szerinted mitől lenne jó egy nyelv? Kérlek, ird le! Szerintem:
- a ragozása nagyon egyszerű. Többes-rag rendszerű. Elő- és utótag.
- a szavai maximum négy-hat fonémából (hangból) állnak.
Az angol például ezzel a 3-400 szavas szókinccsel pont ugyanolyan könnyen tanulható (egy jó alapszintig), mint egy egyszerű mesterséges nyelv.
És ennyi szókinccsel pont csak arra jó, amire ilyen kis szókincsel azok is jók lennének.
Jó napot, hogy vagy, merre van a metróállomás, viszontlátásra.
Az eszperantó ilyen szempontból egy jól kitalált nyelv, hajlékony, használható, könnyen tanulható...
És pont az a baja, mint az összes más mesterséges nyelvnek: nincs mögötte szuper erős, vonzó háttér, és a beszélők száma nem érheti el a kritikus mennyiséget, mert erről a világ országai soha nem egyeznek meg kellő számban, és kellő elszántsággal, hatékonysággal.
De erre nincs is szükség, mert aki azt az alapszintet nem képes viszonylag könnyen elsajátítani angolból, amire amúgy egy ilyen 3-400 szavas alapszókinccsel rendelkező mesterséges nyelv is képes, alkalmas, használható lenne, az az ember jó eséllyel pár héten belül amúgy is elpusztul, mert az a száját sem képes megtalálni, hogy beletegye az ételt.
Az lesz majd egy nehezebben élhető világ, amikor az angolt esetleg a kínai váltaná fel, mint nemzetközi összekötő nyelv, mert akkora lesz a kínai gazdaság hegemóniája...
Kérdés, a kínai popzene mennyire lehet majd vonzó a világ fiatalsága számára, de hogy a nyelvvel magával meg fog szenvedni mindenki, az fix.
És visszasírja majd a "nehezen tanulható, sok időráfordítást igénylő" angol nyelvű nemzetközi világot.
Az tam, ho se az esztó se a tokipona, se más mest nyelv nem elégjó. A natu nyelvk se.Jó voln intpesz nyelv.Ha a mestnyelv nyelv 1xű és kifeő, akko én gondo emberk tan azt. A tokipona ir jó, de a nyelv érték kis, ezt érni a 120 szós szótából is.
