Egyre több komoly természet- és társadalomtudós állítja, hogy a jelenlegi társadalmi-gazdasági tendenciák a Föld erőforrásainak kimerítése, túlhasználata révén egy globális környezeti-társadalmi-gazdasági válsághoz fognak rövid időn (egy-két évtizeden) belül vezetni.
László Ervin, híres magyar filiozófus szerint a globális civilizáció máris egy bifurkációs elágazáshoz érkezett:
ha időben sikerül egy átfogó paradigmaváltást végrehajtani, akkor megmenekül(het)ünk, ha azonban továbbra is a neoliberális kapitalizmus által diktált fenntarthatatlan struktúrákat erőltetjük, akkor elkerülhetetlen az összeomlás, ami rengeteg szenvedéssel és hatalmas pusztulással fog járni.
"Szóval a bacit kihozta a párolgás ez rendben van"
Ha ennyire nagyon ostoba hülyeségeket írsz, éspedig azért mert az óvodában tanított fogalmakkal sem vagy tisztában, akkor ennek az lesz a vége hogy senki sem fog tudni veled beszélni.
Oóh, szóval a Darwint emlegetők félműveltek? Merthogy én nem másról írtam.
"
Nincs olyan száraz környezet, ahol a bacik el ne tudnának vegetálni.
És egyes bacik tápláléka konkrétan"
Na várjunk ár egy kicsit! Hová rohansz? Egyelőre arról volt szó, hogy a vízből ki és, amelyia vízből ki az biza nem alkalmazkodott még semmihez, hiszen nem is tudja annak szükségét. Mivel nem tudja annak szükségét, miért vált volna hirtelen a hirtelen létrejött szárazságban kemotróffá. Különben is a bacik nem a szárazon kemotrófok, hanem a nedves környezetben. A nedves környezetben van bomlás, nem a szarázon. A szárazon kiszárad még a bomló, nem bomló baci is.
Szóval a bacit kihozta a párolgás ez rendben van, de hogyan, miért lett volna képes alkalmazkodni a változó száraz környezethez, ha egyszer szárazon kiszárad? Tudod, nem a páradús barlangokról van szó, hanem a száraz terméketlen földterületről, ahol növénynek és egyéb életnek jele sincs.
Persze ab ovo hogyan került élő az élettelen vízbe, nagy betűs KÉRDÉS?
"
Figyeld, nem-túl-okos barátom!
A növények év-százmilliók óta éltek a tengerekben algák, és ezekből részlegesen szerveződött moszat és hínár formában. Aztán ahogy a légkörben megnövekedett az oxigénszint"
Na tessék, már megint kihagytad az alapot. Algák már hej de régen, miközben az elébb még csak baktériumok voltak, amelyek véletlenül szeretik a sós vizet, amely egyetlen 1 szer képes volt úgy alakulni, hogy az élet szükségéhez alapvetően különböző és egymást nem tűrő feltételek mégis egyszerre voltak jelen. Ugye így gondolod? Persze minden bizonyság nélkül, ls ezt higgye minden olvasó, ugyi?
A kemotróf baktérium, amelyik szereti a száraz homokot. Mesélhetnél erről, hogyan bontja a szárazon a kiszáradt baktérium a száraz homokot! :P Persze a száraz homok száraz vegyület is akár.
"Aztán ahogy a légkörben megnövekedett az oxigénszint, és emiatt az UV sugárzás hatására ózon jött létre, ami viszont elnyelte a perzselő UV-t"
Namost alap kérdés; - a moszatok ugyi úgy egyébként oxigént lélegeznek? Ha nem volt, hogyan jöhettek létre? Ha pedig eleve olyan fejlődés volt, amelyik az oxigén mentes, v. szegény környezethez alkalmazkodott, mit van úgy oda a tudomány, hiszen az élő képes alkalmazkodni a változó, változott körülményekhez?
Szóval az UV-t tűrő moszatok hogyan élték túl az UV hiányát az ózon létrejötte után? Most a szilárdító vázakat tegyük későbbre, ha ugye túl jutumk az elejétől, vagyis az élet eredetétől.
"A mesét egyébként a "kurkásszuk egymás kis lelkét verbálisan" bibliamagyarázós és ima-topikokban találod."
Darwin nem írt Bibliát, bár írását sokan annak képzelik.
Hanem a félműveltségből eredő butaságok. Ez az én keresztem, hogy nem bírom megállni az ismeretterjesztést, ha valahol valami ordenáré hülyeséget olvasok.
"Úgy gondolod, hogy a baktériumok kedvelik a száraz környezetet? Alaptáplálékuk a terméketlen föld?"
Nincs olyan száraz környezet, ahol a bacik el ne tudnának vegetálni.
És egyes bacik tápláléka konkrétan a "terméketlen föld", ugyanis kemotrófok, azaz kémiai vegyületek bontásából és kombinálásából szerzik a tápanyagaikat és az energiát.
"Rendben van, de honnan került elő a növény és ha elő is került, hogyan élte túl a terméketlen területet, ha már ugye oda fútta a szél?"
Figyeld, nem-túl-okos barátom!
A növények év-százmilliók óta éltek a tengerekben algák, és ezekből részlegesen szerveződött moszat és hínár formában. Aztán ahogy a légkörben megnövekedett az oxigénszint, és emiatt az UV sugárzás hatására ózon jött létre, ami viszont elnyelte a perzselő UV-t, azok az iszapos árapály területek is élhetővé váltak, ahonnan időről-időre levonult a víz. A "talajt" a szervesanyagban gazdag tengeri-folyóvizi iszap adta, amin a növények elkezdtek olyan életmódot folytatni, hogy akkor is kitartottak, ha éppen pár órára vagy napra elvonult a víz és a szárazon maradtak. Elkezdtek például szilárdító vázakat, szárakat növeszteni, olyasmiket, amire a tengeri moszat ősöknek nem volt szükségük. Kialakultak az ősharasztok, mint a legősibb szárazföldi növények. A víz közelsége még mindig extrém fontos volt, de azért fokozatosan az új növény-változatoknak sikerült a vízparttól egyre távolabbi területeken is megélniük. Hiszen amelyik növény ilyen peremterületre esett, az vagy túlélte a kihívásokat és tovább szaporodott, vagy elpusztult, és trágyázta az amúgy még szűz talajt, hogy szaporodhassanak benne a bacik és a gombák.
És így lépésről-lépésre hódították meg a növények a szárazföldeket több tízmillió év alatt. És bizony ez idő alatt kijöttek az állatok is a szárazföldre. Mondhatni, majdnem egyszerre. Legalábbis geológiai időskálán.
"Ez nem a mese topic. :P"
Olvasgassad a wikipédia Szilur, Ordovícium és Devon szócikkeit!
A mesét egyébként a "kurkásszuk egymás kis lelkét verbálisan" bibliamagyarázós és ima-topikokban találod.
"Ha komolyan vesszük a dolgokat, akkor a szárazföldre legelőször a baktériumok léptek ki"
Úgy gondolod, hogy a baktériumok kedvelik a száraz környezetet? Alaptáplálékuk a terméketlen föld?
"és csupán a víz környéki területeket tudták meghódítani"
Szóval vízkörnyéki vizes ... ahaaa. Ok, eső jött, hozta a baktériumokat, majd száradáskor tönkrement a föld termőképessége. Persze voltak ám jégkorszakok is, amit abaktériumok sem igazán szeretnek. De ha volt is pár túlélő, növény egy sem maradt.
"Ugyanez volt a növényekkel és a gombákkal is: nem a "bolygót lakták be", hanem legelőször csak a vízparti területeket."
Rendben van, de honnan került elő a növény és ha elő is került, hogyan élte túl a terméketlen területet, ha már ugye oda fútta a szél?
De lehet hogy már csak holnap reggel írom meg miért nem analóg az ember előtti vadvilág (nagy testű emlőscsordák) és az emberiség hét milliárd tagja, s azok állatai (főleg húsállatok)
Eddig az volt, hogy a tömeges állattartás környezetszennyező, miközben ugye Afrikában a vadon élő állatokat senki sem tartja, vannak azok önmaguktól tömegesen.
Eddig az volt, hogy a tömeges állattartás környezetszennyező, miközben ugye Afrikában a vadon élő állatokat senki sem tartja, vannak azok önmaguktól tömegesen. Ha az ember kevesebb területet foglal el, visszafoglalják az állatok. A változás annyi lesz, hogy a vadak elszaporodnak, mig a szelidek fogyatkoznak.
Melyik kukta hőszigetelt? A gőz, ami növeli a kuktában lévő hő nyomását, gyorsít. De hamár ... Szerinted mennyi ideig szükséges egy általános vágás korú szarvasmarha pörköltet kuktában elkészíteni és mennyi ideig tart egy hasonló kínai marhaételt, amely tartalmaz különféle zöldségeket is körettel? Az előkészületek nélkül és a hús nyers.
Jó a nicknév. Van erre mérce, v. csak önítélet? Na nehogy félre érts, nem az ítéletem, csak elsőként ez a gondolat jött be. Szerintem a a szennyezést csak az képes minimalizálni, akinek odalettek igényei. Az igények ui. szennyező tevékenyéseg követelőek.
Egyébként belekezdtem a hanganyag, v. beszélgetés megtekintésébe, de felfüggesztettem már az elején egy alapvetően zavaró ok miatt. Az pedig a "sokan vagyunk" kijelentés, amelyet követett a "számos tudományág képviselői, már azon törik a fejüket...". Miközben még abban sem sikerült tudományosan megegyezni, hogy a gomba állat é, v. mi. Ezek pedig azért zavaróak, mert tévesen azt üzenik, hogy anno pl. a kerék feltalálója, ha egyáltalán fel kellett találni azt, hogy a kerek az gurul, eleve az emberiség jövőjének megváltoztatására törekedve hozta létre a tengelyen forgó kereket, nem azért, mert javítani akart saját, v. közössége nehéz helyzetén és ehhez benne volt, már az emberben, a kézség és kézségének lehetősége a létrehozatalra. Talán cipő azért lett, mert jobb cipőben az emberiségnek, v. azért, mert könnyebb lett a mezitláb nehéz körülmények között lévőknek?
Ha pedig a Bibliát olvasva azt nézzük, hogy "lakjátok be a Földet", akkor nincs abban olyan, hogy a pl. Marsot ne.
Szóval nekem a "sokan vagyunk" nem a fejlődést sugallja, hanem egyfajta suicide magatartást, ami leépítő, nem pedig jövőt. Ráadásul a "sokan vagyunk" másokra néző ítélet is, miközben semmilyen másokra néző általános elítélő ítéletre nincs lehetőség. Ha pedig nincs, hiszen ítéletet csak bíróság mondhat ki, akkor mi alapján gondolkodhat számos tudományág képviselője mások életének megváltoztatásán úgy, hogy a mások nem is tudnak erről. Olyan ez mint Ukrajna ellen az orosz támadása, amit ugye senki sem hitt, senki sem gondolt komolyan.
Erre fel kérdezehetem én azt, hogy miért nem dolgozta még ki a tudomány az emberek általános békéjét szolgálva, hogy az orosztól ne kelljen már semmilyen nyersanyagot vásárolnia annak a naív nyugatnak, amelyik a leszerelés és globalizáció közepette nem gondolt (jogosan) egy orosz háborúzó lehetőségbe? Persze, ha belegondolok, az orosz háborúja eddig egyebet sem ért, mint sem a "sokan vagyunk" gondolat kiszolgálójaként létrehozott számtalan áldozat létrehozatalát. Az ui. biztos, amelyik visszahozhatatlan áldozatul esett katonának nem volt utódja, már nem is lesz.
Amit az emberiség biztos megtanulhatott, ezért talán meg is tanult, múltjából, hogy a háborúk az áldozatok árán kívül semmire sem jók.
"Na jó, hát Darwin szerint nem, hiszen először a növények lakták be a bolygót ugye."
Ebből egy büdös szó nem igaz. Szépen példázod a félműveltség veszélyeit.
Ha komolyan vesszük a dolgokat, akkor a szárazföldre legelőször a baktériumok léptek ki, és csupán a víz környéki területeket tudták meghódítani. Ugyanez volt a növényekkel és a gombákkal is: nem a "bolygót lakták be", hanem legelőször csak a vízparti területeket.
Aztán ugyanerre a területekre kiléptek a gerinctelen állatok (férgek, ízeltlábúak), majd később a gerincesek és a puhatestűek is. És még ekkor is csak a víz közeli területek voltak élhetőek, a kontinensek belseje még mindig "steril" pusztaság volt.
Röviden: a növényi és állati (és gomba meg bakteriális) élet gyakorlatilag kéz-a-kézben együtt hódította meg a szárazföldeket, fokozatosan év-százmilliók alatt.
"Miért pusztítanák ki ez esetben az afrikai oroszlánokat? Mert nem hajlandók füvet enni?"
Hát nem az oroszlánokat pustítanák, hiszen azok hús evők. Viszont a tömeges antilop, zebra ... növényevőket igaz, ami miatt a húsevők ... Hát Darwin szerint nem lenne pusztulás, mert egy kietlen zugba ugye, ott lenne a fennmaradás érdekében zajló változás lehetősége. Na de hiába az állatkertek, ha egyszer az ember atomozik.
Ha elgondoljuk a hogyan volt lehetőségét, akkor bizony az ember alapvetően nomád életet kellet éljen, mert a learatott gyömülcs sem termett szükség szerint. Tehát, ha azt tételezzük fel, hogy az ember fánélő lehetett, akkor gyorsan kellett lejöjjön, mert elég szapora bizony és láthatóan nem eszik falevelet. Még a káposzták leveleivel sincsenek barátságban sokan.
Szóval lejött, de ezt azért volt bátor megtenni, mert már előtte is lekukucskált, hiszen a természet okozta tüzekben sok állat veszett oda, melyeknek húsa igencsak ízletes lehetett. A felégett területeken pedig egyenesedni sem kellett, hiszen nem volt fű, amitől ne látott volna elég messze.
De ami a lényeg, hogy rájött a sült hús bizony akkor van, ha van tűz és a sült hús akkor is van, ha van elég tűz és abban elég hús. Viszont az is kiderült, hogy a hústermés legtöbbjének szüksége a fű. Így aztán befogta a húst és termelsztett neki füvet, amely később kiderült, olyan magokat terem, amit kenyérré lehet sütni.
