Látom, rég volt aktív a fórum, de azért hátha olvassa valaki: Moldvai táncház, beszélgetés + Vágtázó Csodaszarvas koncert kifejezetten Moldvai alapokon: VCsSz koncert 2023.05.19.
sajnos úgy néz ki megint pestről nyírják ki azt a keveset amit az elmúlt 10 évben elért néhány lelkes magyar tanár és sok magyar ember összedobott pénze.
off elnezest a kozonsegtol, nem talatam mas forumot ahol feltehetem naiv kerdesemet: mit jelent, hogy "bazsemoj" ? :) a gugli nem segitett, biztosn azert, mert azt sem tudom, hogyan kell helyesen leirni .. thnx
Csángóföldön minden évben kisebb harcokat kell vívni a magyar oktatással kapcsolatos jogszerűségért. A Bákó megyei tanfelügyelőségen tegnap tizennégyen versenyvizsgáztak sikeresen a magyar nyelven oktató helyettes tanári állások betölésére.
A tanügyminisztérium 3533-as rendelete értelmében ott, ahol a szülők aláírásukkal megerősítve, írásban kérik az anyanyelvi oktatást, kérésüket a megyei tanfelügyelőségnek jóvá kell hagynia, és biztosítania kell az anyanyelvi oktatás lehetőségét.
► Szülők kérik a magyarórát
Gajdárba (Coman) és Lujzi-Kalagorba (Luizi-Călugăra) látogatott el tegnap Pásztor Gabriella oktatásügyi államtitkár Hegyeli Attilával, a Moldvai Csángómagyarok Szövetségének (MCSMSZ) oktatási felelősével és Anghel Năstase roma és magyar oktatásért felelős Bákó megyei tanfelügyelővel, mivel értesüléseik szerint ezen a két helyszínen az iskolaigazgatók próbálják megakadályozni a magyar nyelv oktatását. A látogatók bemutatták a törvény értelmében összeállított, a szülők aláírásával ellátott igénylistákat, igazolva a kérvényezett magyar nyelvű órák számát, majd a megyei tanfelügyelőségen a főtanfelügyelő, Ovidiu Cojocaru aláírását kérték az anyanyelvi óraszámok jóváhagyására.
Tavaly ugyanezzel az eljárással Klézse, Rekecsin és Lészped gyermekei kaptak magyar tanítót. A főtanfelügyelő aláírásával, a tegnap vizsgázott tizennégy magyar tanító elfoglalja állását, és Bákó megye szintjén havi 210 órát tartanak magyar nyelven az iskolásoknak.
► Visszahoznák az ősök anyanyelvét
Az államtitkár asszony lapunknak elmondta, az ősz folyamán pedagógusokból, minisztériumi képviselőkből álló közös találkozót szerveznek, amelynek témája egy magyar iskola, de legalább egy tagozat létrehozása lesz, amely első osztálytól felkarolja a magyarul tanulni akarókat. „Otthon gyakorta románul beszélnek ezek a gyerekek, tehát a magyar tannyelvű iskola beindítása óriási lépés lenne a jelenlegi, heti 3-4 órás anyanyelvi oktatással szemben” – mondta Pásztor, bátorítva a térség oktatóit, hozzátéve: „bele kell vágni még akkor is, ha nehéz a tanerők mozgósítása, mivel az mindig jó, ha egy közösségnek sikerül az ősei anyanyelvét visszahoznia.”
A csángóföldi magyar oktatók évek óta végzik a nehéz, különleges, nemes feladatot: nem csupán anyanyelvre tanítják a gyerekeket, de identitásukat erősítik. Kezdő tanárok is vannak, hiszen a MCSMSZ alapos toborzómunkát végzett az elmúlt hónapokban is. Az oktatók száma évente gyarapodik, akárcsak a magyarul tanulni vágyó gyerekek száma. A jelenleg 16 pedagógusból álló csoport nem csupán az iskolai órákat látja el, hanem délutáni foglalkozásokba is bevonják a gyerekeket.
2007. szeptember 6-án Pásztor Gabriella, a Román Oktatási Minisztérium államtitkára hivatalos látogatásba érkezett Bákó megyébe. Miután a Bákóban zajló, állami oktatásban levő magyarórák elfoglalásért meghírdetett versenyvizsgán is részt vett és elbeszélgetett a csángóföldi iskolákban magyar nyelvet tanító kollegákkal, a Bákó Megyei Tanfelügyelőség képviselőivel együtt ellátogatott két olyan iskolába is, ahol nagyobb gondokba ütközött az iskolai magyarórák megkezdése. Gajdáron az iskola igazgatójával folytatott tárgyaláson kiderült, hogy az ottani iskolai vezetőség írásba foglaltan elutasítja a magyar nyelv bevezetésére vonatkozó kérvényeket, azaz megtagadja azt a törvényes jogot, amely az anyanyelv tanulását és tanítását illeti. Itt a szülők kitartottak kérvényeik mellett, így iskolakezdéstől két csoportban tanulhatja az iskolában is a magyar nyelvet 42 gajdári gyerek. Lujzikalagorba is ellátogatott az államtitkár asszony, az itteni iskolában sajnos az intézmény vezetője nem volt jelen, itt azonban - bár erős iskolai, egyházi nyomásra - visszavonták írásban is a szülők a tavasszal megírt kérvényeiket, így sajnos ezen a településen idén ősztől még csak iskolán kívüli foglalkozások keretében lesznek magyarórák, de jövőre ismét megpróbáljuk bevezetni az iskola órarendjébe is a magyarórákat. Több moldvai csángó településen, ahol az előző években is volt iskolai magyaróra, az iskolák és a Bákó Megyei Tanfelügyelőség kevesebb órát hírdetett meg mint amennyi törvényesen, a kérvények és az előző tanévben már a magyart anyanyelvként tanuló gyerekek számának figyelembevételével, járt volna. Ovidiu Cojacaru főtanfelügyelő úrral való megbeszélés eredményeként Csángóföldön (a Tanfelühgyelőség által eddig meghírdetett 130 óra helyett) sikerült 207 magyarórát elfogadtatni; a főtanfelügyelő úr aláírta az egyes helyszínekre kinevezett tanárok listáját is. A nap második felében államtitkár asszony Lábnikba látogatott, ahol Szövetségünk új közösségi házában láttuk vendégül.
Sok szerettel várjuk Önöket márciusi klubdélutánunkra! Nagy örömünkre szolgál, hogy vendégünk lehet Nyisztor Tinka, az MCSMSZ vallásért felelős tagja, Pusztináról!
Nyisztor Tinka nagyon sokat tett már a magyar nyelvű misézés megvalósulása érdekében: többek között 2006. október 3-án Rómában járt, hogy hogy eljuttassa XVI. Benedek pápához a moldvai magyarok tájékoztatását anyanyelvű vallásgyakorlatuk nehézségeiről, és kérje, a Szentszék teljesítse kérésüket. A magyar nyelvű miséért folytatott küzdelemről itt olvashatnak bővebben: http://www.csango.ro/hu_v_esem.htm#magyar_mise
Időpont: vasárnap, március 11-én 14-17h között
Helyszín: Háló Központ (V. ker. Ferenciek tere 7-8. III. lph. II. em. 9.: Kárpátia Udvar)
Keresztszülők a Moldvai Csángómagyarokért Egyesület
„Reményeim szerint már nagyon hamar magyarul is misézhetünk a pusztinai templomban” – jelentette ki Nyisztor Tinka, a pusztinai Szent István Egyesület elnöke azt követően, hogy az elmúlt napokban két pusztinai asszonnyal a Vatikánban jártak meghallgatáson a magyar misék ügyében. A Szentszéknél a püspöki kongregációt vezető Giovanni Batista Re bíboros romániai ügyekben illetékes különmegbízottja, Roberto Redaelli fogadta a pusztinai küldöttséget. „A legjobban az lepett meg, hogy mindent tudott a pusztinai helyzetről. Gratulált nekünk, hogy sokat teszünk a közösség ügyében. Azt is tudta, hogy közösségi házat avattunk” – magyarázta Nyisztor Tinka.
A pusztinai asszonyok ott szembesültek azzal, hogy a iasi-i püspök arról tájékoztatta a Szentszéket, ők nem magyar, hanem csángó misét kértek, e nyelvnek pedig nem lévén írott formája, egyelőre még a liturgiáját sem lehetett kidolgozni. „Ezt azonnal sikerült tisztáznom. Elmondtam: néprajzosként állíthatom, csángó nyelv nem létezik, ez csak azok csúsztatása, akik próbálják megakadályozni a magyar nyelvű misék bevezetését – magyarázta Nyisztor Tinka. – Redaelli atya úgy vélte, sokat egyszerűsödik a helyzet, ha nekünk magyar nyelvű mise kell, hiszen akkor szükségtelen a csángó liturgia kidolgozása.”
A csángók anyanyelvének kérdése volt a leglényegesebb téma a pusztinai küldöttség másik vatikáni meghallgatásán, amelyiken a vatikáni államtitkárságon Pietro Parolin püspök, a pápai állam „külügyminisztériumának” helyettes vezetője és Michael Banach püspök, a közép-kelet-európai ügyek illetékese fogadta őket. „Amikor a franciául folytatott beszélgetés közben az egyik pusztinai asszony hozzám szólt, hogy eszembe juttasson valamit, egyszerre kérdezték meg: milyen nyelven beszéltünk? Mindkét püspök őszintén megdöbbent, amikor megtudta, hogy magyarul beszélünk egymás között. A iaşi-i püspökségről ugyanis azt a tájékoztatást kapták, hogy Pusztinán egyedül én tudok magyarul” – idézte fel a történteket Nyisztor Tinka. Az egyesület elnöke elmondta, e biztató jelek ellenére nyugalomra intették őket a tárgyalópartnereik. Azt is mondták, a püspökség kezében van a megoldás, és a Szentszék megbízik a püspökeiben.
A küldöttség számára az is világossá vált, hogy nemrég vatikáni közbenjárásra cserélték le a pusztinai plébánost és káplánt. A szeptember elején történt lelkészcsere következtében a faluba magyarul jól beszélő fiatal papok kerültek. Mindketten jelezték, csak a iasi-i engedélyt várják, készek elkezdeni a magyar misézést. „Elmondták, a liturgiát tudják magyarul, és idővel prédikálni is megtanulnak magyarul – tájékoztatott Nyisztor Tinka. – Addig is megengedik, hogy a mise előtt a rózsafüzért magyarul mondjuk, és magyarul énekeljünk.”
Cornel Cadar szóvivő: a Vatikánból várjuk a megoldást
– Tisztelendő úr, változott-e a püspökség álláspontja az utóbbi hónapokban a moldvai magyar misék ügyében? – Nem tudom, milyen álláspontra gondol.
– Néhány évvel ezelőtt Petru Gherghel püspök lapunknak azt nyilatkozta, csak akkor engedi a magyar misét, ha meggyőződik róla, hogy valamely településen a hívek legalább öt százaléka nem érti a román szertartást. – Én azt tudom, hogy Iaşi-ban havonta egyszer magyar nyelvű misét tartunk az ott tanuló egyetemi hallgatóknak. Azt is tudom, hogy a kacsikai búcsún augusztus 15-én magyar misét is mondtunk. Tehát alkalomadtán tartunk magyar misét az egyházmegyében.
– Változott az álláspontjuk Pusztinával kapcsolatban is, ahol – mint tudjuk – évek óta kérik a hívek a magyar nyelvű mise bevezetését? – Úgy tudom, hogy ott csak néhány személy kéri a magyar misét.
– De hát több száz személy írta alá az íveket... – Néhány éve, amikor egy népesebb pusztinai csoport járt a püspökségen, megkérdeztük, tudják-e magyarul a Miatyánkot. Kiderült, hogy csak az a néhány személy tudja, aki korábban Magyarországon dolgozott, a többiek csak a csángó nyelvjárású változatot ismerték. Álláspontunk szerint indokolt csángó nyelvjárásban misézni ezeken a településeken, de a magyar nyelvű szertartásra nem tudnak válaszolni az emberek.
– Ők úgy tartják, hogy az önök részéről ez csak kibúvó. Nem lehetne kipróbálni a magyar miséket? Ha senki nem érti a magyar szöveget, biztosan nem fognak elmenni a magyar szertartásokra. Akkor pedig be lehetne szüntetni azokat. – Az ilyen jellegű próbák előtt bármilyen területen előzetesen tanulmányozzák a helyzetet. Ilyen tanulmány előzte meg a iaşi-i magyar misék bevezetését is.
– Tisztelendő úr, én nemrég beszéltem Nyisztor Tinkával, aki rendkívül boldog volt. Úgy érezte, a magyar misék ügye megoldódóban van. Ezek szerint nincs oka bizakodni? – Sok minden változott és változik ezután is egyházmegyénkben. Ha ők a Vatikánhoz fordultak, akkor a Vatikán biztosan a helyszínen tájékozódik majd ebben a kérdésben. Ez esetben tőlük várjuk a megoldást. Ha a pusztinaiak valóban tudnak magyarul, akkor minden bizonnyal bevezetik számukra a magyar nyelvű miséket. Ha nem beszélik a nyelvet, akkor erre nincsen mód.
