Ha iszugyira gondolsz (az újfizika atyja), akkor Szász Gyula. Ő más értelemben volt laposföldes: minden kísérleti megfigyelést elutasított - a sajátja kivételével, de az meg egyszeri volt, ő maga sem ismételte meg.
"Azt figyeltem meg, hogy a dogma "bizonyítására" szeretnek olyan eszközt felhasználni a Pista bácsik, ami nem létezik. Bármi is legyen az a hordozható "anti-neutrínó sugár generátor", az egyetlen ismert tulajdonsága, hogy nem létezik.
Egy olyan műszerrel, ami nem létezik, nem is lehet a dogmát megcáfolni.
A GPS-nek nem hisznek, mert az cáfolja a laposFöldet. A csillagos égre nem néznek fel, mert az cáfolja a laposFöldet. Viszont minden olyan berendezés "mérésének" hisznek, ami nem létezik. A dogma védelmében az a legütősebb "bizonyíték", ami nem létezik; vagy amihez nem lehet hozzáférni, mert el van zárva a CIA raktárába."
(volt honnan 'tanulni'!: rel.elm., UFO-k, stb. ;) ;-(
Példa elméletre: megfigyelésekkel és kísérletekkel bizonyított geoidmodel.
Példa "elmélet"-re: a laposföld "bizonyítékai", főként a Biblia és a "kidolgozás alatt".
A mester (Székely) egyébként azt vallja: "álmodjuk a világot, egy interaktív hologrammátrixban élünk". Rendben, de akkor miért győzköd minket? Meg sem lehet fogni. Szálljak vitába vele: "azt te nem álmodhattad pajtás, mert olyat álmodni nem lehet". :o)
Ráadásul a kommentjét a hasznosíthatatlan kitalációk szülte laptopján vagy mobilján írta. Valamiért nem a mezőn kiabál a kitalációk hasznosíthatatlanságáról ágyékkötőben és fóliasapkában. Pedig akkor még némi hitele is lehetne a kinyilatkoztatásainak.
Azt figyeltem meg, hogy a dogma "bizonyítására" szeretnek olyan eszközt felhasználni a Pista bácsik, ami nem létezik. Bármi is legyen az a hordozható "anti-neutrínó sugár generátor", az egyetlen ismert tulajdonsága, hogy nem létezik. Egy olyan műszerrel, ami nem létezik, nem is lehet a dogmát megcáfolni.
A GPS-nek nem hisznek, mert az cáfolja a laposFöldet. A csillagos égre nem néznek fel, mert az cáfolja a laposFöldet. Viszont minden olyan berendezés "mérésének" hisznek, ami nem létezik. A dogma védelmében az a "bizonyíték" a legütősebb, ami nem létezik; vagy amihez nem lehet hozzáférni, mert el van zárva a CIA raktárába.
A beugrót persze nem csináltad meg. Boldogok, akik akkor is megoldják, ha nem is kéri senki.
Jó nekünk a fény. Tessenek észrevenni, hogy a "balatonos délibáb" mindig emeli a horizontot, az "aszfaltos délibáb" süllyeszti. Tehát nem igazán működik az a laposföldes próbálkozás, hogy fata morganával magyarázzuk a hajók horizont mögötti eltűnését.
Minden fontosnak, ill. alapvetőnek tartott dolog csak elméleti szinten létezik. Ami azt jelenti, hogy a gyakorlatban semmi sem bizonyított. Ha bizonyított lenne, nem elmélet lenne...
".....Az 1900-as évek elején a kvantummechanika fejlődése újabb atommodelleket hozott létre.
Az elektronfelhő modell szerint az elektronok nem pontosan meghatározott pályákon keringenek az atom körül, hanem inkább valószínűségi felhőkben tartózkodnak.
Az izotópok és a szubatomi részecskék felfedezése tovább bővítette az atomelméletet.
Az atomelmélet folyamatosan fejlődik, és a részecskefizika területén továbbra is aktív kutatások folynak az elemi részecskékkel kapcsolatban...."
"...A modern elmélet szerint az anyag apró részecskékből, úgynevezett atomokból áll, amelyek viszont szubatomi részecskékből állnak...."
A feltételezések pedig nem mások, mint kitalációk...
Kitalációk alapján pedig nem lehet semmit hasznosítani....
Nakérem, ha ennyi sok 'neutrinó' van mindenhun, akkor hiába 'fejlesztenénk ki' egy lágy-neutrinó-sugárnyaláb-generátort, az úgyis elvészne a 'neutrinó-zajban'.
Ezért e helyett, egy 'anti-neutrinó-sugár-generátort' kell 'kifejleszteni', az majd 'rendet vág' ebben a 'pokoli' neutrinó-zajban !
Ha egy ilyen 'anti-neutrinó-sugár-generátor'-ral egy 'nyílegyenes' lyukat 'fúrunk' a neutrinó-zajban, az pont' jó lesz a Balaton vízszintje fölötti fődgürbület méréshez... ;-)
Kozmológiai közhely: A kisujjunk körmét másodpercenként 65 milliárd neutrínó járja át, és ezek csaknem mindegyike egy csillag gyomrában keletkezett.
A "neutrínó generátort" tehát megspórolhatjuk, hála a természetnek. Csak a detektorról kell gondoskodnunk. (:p) Ja és persze tökmindegy, hogy a víz felett vagy a víz alatt repül-e a neutrínó.
Tegyük fel, hogy egy festőt megihlet a fenti adat, elhatározza, hogy fest egy körmöt neutrínókkal. Mekkora legyen az átlagos távolság két neutrínó között? Aki rászánja magát a számolásra, arra kérem: előbb tippeljen, aztán számoljon, végül összehasonlítson. :o)
-verkli- 9767 " Nem bízok én az ilyen zsidó huncutságokban, hogyaszongya H2 meg acélhuzal. Egy sasra kell rákötni három birkabelet, 'oszt hadd repüljék."
;-))
De 'ha így nem is' (mert 'nincsen sas', mert védett madár!), akkor 'nincs más hátra' ki kell fejleszteni, egy könnyű és hordozható 'lágy' neutrinó generátort, és az abból kibocsájtott neutrinó sugár, már biztos nem fog 'elhajolni' a Balaton vízszintje fölött, hisz', "a neutrínó rendkívül közömbös az anyaggal szemben, azaz a kölcsönhatás (ütközési) hatáskeresztmetszete igen kicsi."
("egy fényév vastag ólomfalon a neutrínóknak mintegy fele haladna át")
Első közelítésben nincs. Precízkedéssel már ki lehetne mutatni.
"láthatón kívüli tartományban is"
Ez az ötlet tetszik. Kiindulásképpen mégis egyszerűbb volna nekem a látható spektrum két szélét használni. A lézeres mérés is több különböző lézerrel, ezek összehasonlításával adna több infót.
Igen, van olyan is, a népies délibáb, ami pl. az aszfalt felett kialakuló eltérő hőmérségletű levegőrétegek, eltérő törésmutatója miatt alakul ki, de abban igen ritkán látható távolabbi felismerhető alakzat.
Nem a vízfelszín gravitációja görbíti közvetlenül, ilyet nem is fogsz olvasni. A különböző hőmérsékletű légrétegeken (ezek határain) való áthaladás görbíti.
Ennek valószínűleg nincsen összefüggése a lapossal. Abból a távolság már bekövetkezett a teljes visszaverődés, így a vízfelszin egy része helyett a felle lévő égboltot láttad. A hajon meg nem tud átmenni a mögötte lévő égháttérről érkező fény - így természetes, hogy lebegni láttad. Ilyenkor rá kell nézni a láthatón kívüli tartományban is, amikor más beesési szögnél alakul ki a teljes visszaverődés.
A nyaláb közepe - ha elegendően messze halad el egy réstől, vagy félréstől ( mondjuk egy átlátszatlan tárgy széle) akkor azért mondhatjuk, hogy a fény egyenes vonalban terjed. Olyan állítást nem olvastam soha fizikai szemlékben, hogy a vízfelszín görbítene a fény egynes vonalú haladásán. Valamennyi nagyon picukát biztos görbít a tömegvonzás miatt, de annyit tuti nem, ami bizonytalanná tenné a lézeres bizonyítást.
Ráadásul egyszerre bizonygatni a lapost és a fényelhajlást hiba, mert ha van elegendő mértékű elhajlás, akkor amiatt laposnak látnánk a gömbfelszint is - ugye.
