Lehetőségeinkhez mérten segítünk meghatározni talált gombáidat, de ne feledd, az itteni rábólintás nem pótolja a szakellenőri vizsgálatot. A vadon termett-szedett gombát mindig mutasd be szakembernek!
A probléma az, hogy végvágás előtt legtöbbször azonos életkorú és nagy fák alkotják az erdőt. Emiatt gyakori a cserjeszint teljes hiánya, de gyakran még az avarszint is teljesen hiányzik. Illetve csak ennyiből áll: avar. Ez vadak, kedvezőtlen feltételek nélkül (pl. tájolás, kémhatás) is könnyen ki tud alakulni. Van egy ilyen őzlábas tölgyerdő, szinte lámpa kell még nappal is.
ez az elméleti része. de legalább ennyire kérdés, hogy a gyakorlat mennyire követi az elméletet. a kitermelés után az erdő évtizedekig csak viszi a pénzt, sok munkát igényel. ha ez elmarad, az eredmény is. csak az egyik fele a kérdésnek, hogy jó-e a rendszer, az elmélet -- a másik fele, hogy úgy teljesül-e, ahogy az a nagykönyvben meg van írva.
laikusként egyébként azt látom, hogy az elméletet is meghaladta már részben az idő. ha már ide lett citálva, a szántóföldek is jó példa: kizsigerelt talaj, amin csak egyre intenzívebb beavatkozással, műtrágyázással terem meg egyre nehezebben, egyre inkább csak bizonyos szelekció stb. az erdőt sem lehet akármeddig terhelni. 80-100 éves vágásfordulónál 1%-nyi erdőt lehet kitermelni átlagosan évente. ha pár év alatt elviszik a 10-20%-át, az maximum átmenetileg működik. és nagyon nagy kérdés, hogy utána tényleg újratelepíthető-e, 80-100 év múlva ugyanazt kapjuk-e, mint előtte (megeszem a kalapom, ha a bükkösök ugyanúgy visszanőnek, miközben, ha nem barmolnának bele, még jó ellenállóképességük lenne). a helyi látszat csalhat, de érdemes megnézni a vh komplett déli felét gúgelföldön...
és mindez még mindig csak annyi, hogy az erdő egy "veteményes", azért van, hogy kitermeld. nem biztos, hogy ez így van.
Kettőtök közül az egyik ért is ahhoz, amiről ír és az nem te vagy. :( A szarvas is szereti a takarást és eszi is az elérhető magasságú részeket. A magas fákról már nem tud legelni. Ahogy a fák felnőnek, beárnyékolják és elnyomják a "dzsungelt", ettől tiszta az idős erdő alja.
Hat a vaddisznonak lehet, hogy megfelel, de ketlem, hogy az oz vagy a szarvas annyira elvezne, hogy atverekedje magat ezeken. (Kulonben ugye a termeszet eleve ilyenre tervezte volna onmagat, a la evolucio.) Az meg tomeny marhasag, hogy 60-70 eve dzsungel volt, mivel ezek a tarra vagott erdo nyomaban nonek, az meg emberi tevekenyseg. (Okes, gondolom neha lehetett egy tuzvesz, bar ez a mi eghajlatunkon annyira nem jellemzo.) Itt nem az erdovel, meg az erdo kenyevel-kedvevel van a gond, hanem az emberi beavatkozas mertekevel es fokent jellegevel. Amugy meg mindig nem magyaraztad meg, hogy nyugatabbra miert nem igy neznek ki az erdok. Ja tudom, mert ok hulyek, mi meg jobban teljesitunk.
P.S. Bar sok tenyezon mulhat, ketlem, hogy a tarra vagott, majd magara hagott erdo 60-70 ev utan ugy nez ki, mint eredetileg. A kornyeken tobb helyen van olyan resz, ahol az 50-es evek tajekan hagytak, hogy visszafoglalja az erdot a korabban legeltetesre hasznalt teruletet. Ezeken a helyeken a novenyzet meg mindig suru es csenevesz, uvoltoen mas, mint a le nem tarolt reszeken. Szoval mondjuk inkabb 150-200 evet (jo esetben)
Régen a szállítást egyébként is lovaskocsival végezték és a fát a döntés helyén gallyazták le és kézifűrésszel darabolták kezelhető méretűre. Ehhez képest nem volt nagy költség lovas fogattal kihúzni a darabokat. Ez az idő már nem jön vissza. Egyébként a döntés maga is töri a szálalásnál a fákat, hiszen a nincs olyan irány, ahol ne törné a kisebb fákat. Nagyobb terület kitermelésénél nincs ilyen gond, lehet egy irányba dönteni.
A szálalásnál a kiközelítést úgy elvégezni, hogy az újulatot ne vágd haza, nagyon nehéz és ezért drága is. Az erdőgazdálkodás jövedelmezőségét a kitermelt faanyag adja. Ha az nincs, az erdő fenntartása az adófizetőkre fog hárulni.
Egyre kisebb "foltok" tarvágását engedélyezik. De a laikus csak a letarolt erdőt látja és háborog, mert neki joga van (ingyen) gyönyörködni, gombát szedni stb. A búzamező mellett nem háborog amikor learatják, pedig ez is, az is egy gazdálkodás...
technikailag nyilván egyszerűbb tarra vágni egy erdőt, mint szálaló gyérítést végezni, de Csépányi Péter szerint a megváltozott időjárás mellett nem célszerű ahhoz ragaszkodni, mert erősen kontraproduktív.
ugy erted, hogy majd valamikor, mondjujk ujabb 20-30 ev mulva, elvileg es allitolag csinalnak majd egy torzskivalaszto gyeritest?
Igen, úgy értem. Meg úgy, hogy az erdő nem a Te kényed, kedved szerint nő. Ami neked nem tetszik mert "dzsungel", az például az erdei vadnak kiváló élettér, menedék.
És persze nem "elvileg" és "állítólag". Az az erdő, amiben most gyönyörködsz, az is dzsungel volt 60-70 évvel ezelőtt.
Ehhez nem kell kimenni a határra, itthon is sétálhatsz egy erdei úton aminek egyik oldalán tarvágás van, másikon meg egészséges, szép erdő. Ennek semmi köze a filozófiai kérdésekhez, ez erdőtervezés.
Ennek a filozófiának az az eredménye, hogy sétálsz a szlovák-magyar határon, ideát kivágva tarra a bükkös, mert átalakulnak ugyebár, a szlovák oldalon pedig virít a szép bükkös, olyan fákkal, amik nálunk a nemzetiparkot megszégyenítenék. Tehát ezekről az elméletekről csak ennyit. Az igazság viszont nem az ilyen elméletekben rejlik, hanem egy egyszerű dologban: van a faipar meg a természetvédelem. Az ipar nem természetvédelem.
valamelyik héten megtaláltam egy elszedresedett volt tölgyest, amiről nebularis írt anno, hogy ott tíz éve nem bírt megújulni az erdő, mert lefojtja a szeder. na, hát, azóta még bő tíz év telt el...
ugy erted, hogy majd valamikor, mondjujk ujabb 20-30 ev mulva, elvileg es allitolag csinalnak majd egy torzskivalaszto gyeritest? :D Esetleg visszajon a kisertete azoknak, akik 50 evvel korabban a tarvagast inteztek? Aha (Mondjuk az ilyen "kivagtuk mar a VH 70%-at es majd 50 ev mulva rendezzuk" ize amugy sem sokat segit rajtam.)
Jo, lehet itt vitatkozni mindenfele hipotetikus dologrol, hogy majd mit hogyan fogjak (mert annak meg nem lattam nyomat a Pilis-Vh.-ban, hogy csinalnak is), de en szeretek a tenyeknel maradni (tudod, a szememnek hiszek, nem a ferjemnek). Nemetorszagban nem lattam ilyen tarvagast, illetve tarvagast helyen nott machettes dzsungelt. (Ausztriaban lattam, de aranyaiban sokkal, sokkal kevesebbet.) Tekintve ami minden egyeb teruleten van, valahogy az a tippem, hogy nem feltetlenul mi lehetunk a szakmailag kovetendo pelda.
Bocs, tényleg nem voltam szakszerű. Tuskóra gondoltam. A Pilis ilyenekkel van tele, ezzel magyarázták, hogy miért szeretnék egybe megújítani az erdőt. Ennek ellenére a Hosszú hegyen elég sok kísérleti parcellet alakítottak ki, amit örökerdőnek hagytak meg. Szerintem ez inkább szándék kérdése.
meglátogattam az egyik savanyú bükköst, útbaejtve egy vargányagazdag tölgyes-gyertyánost. röviden: a rétek után az ilyen picit is nyíltabb erdők is kiszáradtak a felső rétegben, még azelőtt, hogy beindultak volna, és sajnos ugyanez történik épp a zárt bükkösökben is. az egy szem vörösbarna vargánya találat környékén is csak egy halálra száradt sárga galóca árválkodott, amúgy üres minden. meglátjuk, hogy mi jön a pénteki és hétfői esőből, de amit most ígérnek ide (20 + 10 mm), az mind kéne. és még meleg.
Történetesen erre nyárfás és akácos erdőket használnak, nem a tölgyeseket.
Az olyan erdők valóban nem alkalmasak örökerdőnek, amelyeknél szakszerűtlen kitermelés után a csonkról nőttek ki, mert beteg az erdő, tele tönkben odvas fákkal, de ugye akkor is voltak erdészek.
