(Vast, Axiom, StarLab, Orbital Reef, .. biztos kihagytam még párat)
Azokhoz kell ellátmány és utasszállítás is. És ezek közt vannak olyanok is, amikben ipari szinten fejlesztést és gyártást is el akarnak indítani.
A Starlinerben annyira azért nem bízok, őszintén szólva. A Dragonnal is voltak kezdetben dolgok (pl az első repült példány felrobbant a tesztálláson), de azóta bizonyította, hogy egy megbízható, jól működő rendszer. A Starlinernek ezt nem sikerült eddig megugrania.
2023-ban 6 új Falcon boostert indítottak, előtte is kb annyit. Tehát sztem kb (+/-1) ennyit gyártottak le egy év alatt.
Hogy mennyi még aktív, azt elég nehéz megmondani.
Azoknak a száma, amik az utóbbi pár hónapban repültek utoljára (és sikeresen leszálltak), az 17 (ezt is a grafikonról olvastam le), talán van még 1-2, ami bevethető. Szóval az aktív F9 Boosterek száma 18 vagy 19.
Texas/Florida idén nekem sanszosan nem lesz (vagy csak az év vége fele max). Családosban gondolkoztam, mert különben lázadás lenne nálunk. :D
Úgy tűnik perklorát nincs a talajanalógban, de logikus is. Mindenképp el kell távolítani ha emberi fogyasztásra termelünk. Növényt lehet perkloráttűrővé nemesíteni, az embert már problémásabb.
Mivel könnyen eltávolítható, ráadásul értékes oxigénforrás is, nem ez lesz a fő probléma, inkább a többi nehézfém, ha van benne.
Ezt pedig nem is tudtam a Mentőexpedíció-val kapcsolatban:
(a könyvben meg van magyarázva, hogy tud Whitney termeszteni:)
The book does explain it. One of Watney's roles on the mission is botany. As part of his equipment, he has a small amount of Earth soil and various seeds for doing experiments. (I'm not sure how much he could have done in a 30-day mission, but never mind.) "Then I can sprinkle the Earth soil on top [of his bootleg Martian soil]. There are dozens of species of bacteria living in Earth soil, and they're critical to plant growth. They'll spread out and breed like ... well, like a bacterial infection. ... [After a week] I'll spread some of the live soil over [more Martian dirt]. It'll "infect" the new soild and I'll have double what I started with." Repeat, repeat, repeat.
"I came to this video FOR the perchlorates discussion - the one thing I REALLY want to know more about, and you don't even mention it in the video... and then weakly post a link to the research thats behind a paywall?"
A Jupiter alig kap energiát a napból, belsejének a hőmérséklete mégis több tízezer K. Ráadásul üvegházhatás sem tartja vissza a hőt. Csekély belső hőtermelése elakad a vastag hidrogén légkörben.
Hasonló a helyzet minden gázlégkörrel rendelkező bolygón. Ha a Vénusz kevesebb hőt kap, gyengül a légköri dinamika, de nem csökken számottevően a felszíni hőmérséklet.
Sőt még hidegebb is lenne, mert ugye nem lenne légköre. :-)
Mivel van, sőt sokkal sűrűbb, mint a földi, ezért a melegnek is hosszabb utat kell megtennie, míg a világűrbe ér. A meleg pedig főként nem sugárzással, hanem a levegő hőáramlásával távozik a felszínről, ezért nem a CO2 üvegházhatása, hanem az adiabatikus gradiens függvény és a légkör vastagsága határozza meg a felszíni hőmérsékletet.
A Vénusz felszínét sokkal kevesebb fény éri, mint a Földét, csupán a napállandó 5%-a. A széndioxid elnyelőképessége pedig a Vénuszon is logaritmikus függvény szerint alakul.
Csak megemlítem, hogy nem lehet lejjebb vinni a Vénuszon a felszíni hőmérsékletet árnyékolással. A Vénusz a Mars pályáján is hasonlóan forró kenne, legfeljebb a szelek nem 300, csak 100 km/h órával fújdogálnának a tetején.
Általában az L1től a Nap fele tennék auz árnyékolást, h a plusz Nap fele ható gavitációs erő ellensúlyozza a nspszél/fény toló hatását. Mindenképp instabil egyensúlyi helyzet az L1, szóval kordában kell tartani.
Tükrök a bolygó mögött már trükkösebb. Ott sokfajta elképzelés lehet. Pl lehetnek bolygó körüli pályán is. Kell aktív pályaszabályozás.
Vénusz körüli árnyékolás, Mars körüli tükrök. Ezek hogy maradnak stabil pályán úgy, hogy a rájuk ható napszél nyomás közben tolja el őket? Vagy a buborékok, amiket a Föld-Nap L1-be terveznek árnyékolásnak?
