Nem minőségi anyagokból (~építési fenyő + 20mm-es OSB lapok) összeütöttem egy jókora polcot (lett vagy 1 mázsa), szerszámok-kacatok tároláshoz, ami egy félig műhely félig kerti tároló funkciójú alsóépületbe fog állni. Mivel ez nem fűtött, és téli, csapadékos időben a levegője párás tud lenni, szerintetek mivel érdemes átkenni, ami nem kerül vagyonokba, de azért lehetőleg hosszútávon védi az esetleges nedvesség ellen? Továbbá: hamarosan egy új (jobban záródó) ajtót is akarok ugyanerre a sufnira, és a kérdés ugyanaz. Ezt kívülről természetesen érheti csapadék is, akár direktben. (Nem vagyok otthon fafelületek szakszerű és hathatós kezelésében és nem akarok se indokolatlan túlzásokba esni, se alábecsülni a dolgot.)
Arról beszélt valaki a gödöllői kastély felújítása kapcsán, hogy az épületnek milyen mostoha sorsa volt. Amikor az oroszok annak idején bevonultak oda, egyik baka kifűrészelt egy tartógerendából egy fél méteres darabot, és azzal fűtöttek. Jött egy tiszt, jól lecseszte őket, és megtörtént a javítás: egy másik baka hozott egy odaillő darabot, és 2 ácskapoccsal beillesztette a helyére. Valamiért ez jutott eszembe erről. :)
Ezzel én is így jártam, aminek kicseréltem a törött részét rétegelt lemezre, eltört máshol. Vannak belőle jobb-rosszabb szériák, de én biztosan nem veszek többet.
Többen írták, hogy a merülő milyen praktikus, és gondoltam, jó lenne egy vágólap alá, hogy kisebb dolgokhoz ne kelljen a gérvágót használni. Első képen az eredeti dizájn, talpakat terveztem rá hogy le lehessen szorítózni (ezt végül feleslegesnek éreztem) és 10 centi magas puffereket a sínnek. (A gyakorlatban kiderült, hogy a TS55 motorja túllóg a sín hátsó peremén, ezért azokat 2.5 centisekre kellett cserélni. Deszkákat rá lehet tenni hosszában, keresztben és 45 fokban is, egyetlen hátránya, hogy a sínt a másik végén is alá kell dúcolni azonos vastagságú anyaggal, hogy ne billegjen. (Hosszában elvileg a lapon túllógó deszkákat is lehetne vágni, de ahhoz süllyeszteni kellett volna a csavarokat hogy garantáltan ne billegjen semmi. Na majd a 2.0 verzióban.) A bútorlapot 2-3 mm mélyen bevágtam, hogy jobban lássam hová esik a vágás, de színes bútorlap helyett lehet húzni egy festékcsíkot a fára és abba belevágni, az ugyanolyan jól látható. Az alsó lécnél a pufferen túli részt lehagytam, hogy ha 45°-ban vág az ember, ott túl tudjon lógni a deszka. (Alap: 40x60-as bútorlap, 10x40-es bükk lécek, pufferek 40x40-es fenyő, 25mm magasan. (A TS60-nak tudtommal már nem lóg túl a segge, abba mehet a 10 centi magas puffer, és akkor vastagabb deszkák is mehetnek a sín alá.)
Nem az elektronika hangját hallod? Jellegzetesen csörömpölő hangot ad, teljesen normális. Tipikusan indulásnál jelentkezik leginkább. Nem tudom az enyém kb 18 év alatt mennyit mehetett, sokezer órát az biztos! Voltak évek, amikor napi szinten, nagyon intenzíven volt használva de semmi baja a csapágyaknak - illetve semminek. Kb elnyűhetetlen mint az excenter csiszolója. Hobbi szinten örök élet meg egy pici.
Azért a Piher hasonló gyorsszorítói elvileg 150Kg erőt bírnak. A Parkside meg biztosan nem, ki van zárva, hogy tudnék akkorát szorítani, mégis sorban eltörtek. Azóta én sem veszek belőle többet, akármilyen feladatra is szánják.
Ha naponta egy órát spórolsz vele, és vam két alkalmazottad, akkor 1 év alatt visszahozza az árát. Viszont ha egyszer kiugrik a helyéről, akkor az egész brigád kezét levágja... Brutális egy szörny.
A gyorsszorítónál azokra az egykezes pumpálósokra gondolsz? Szerintem annak rossz a szorító elnevezése. Az arra való, hogy - ésszel - összefogjál vele két darabot, amíg csinálsz vele valamit. Azzal erősen szorítani, aztán csodálkozni, hogy eltörik, hát... nem jó.
