Sokkal könnyebb ilyent kettessel. Jóval könnyebben olvad meg. De akkor sem igazán lehet vele folyamatos ívet húzni, csak rövid 1-2 másodperceseket.
Viszont úgy szépen lehet haladni, mert ahogy narancs színűvé válik a hegesztett hűlő rész, már nyomni kell vissza az elektródát, ami könnyen gyújt újra, mert forró a fém. Így lehet ezt kicsit szebben jobban. Lehet, hogy más módja is van, de én nem tanult hegesztő vagyok, hanem teljesen autodidakta.
Az amper lehet, kevés volt, 2,5-ös pálcához több kellett volna, de akkor a lyuk lett volna több. Úgy volam vele, inkább legyen ponthegesztés jellege, és néhány helyen tartson, erő nem fog rá hatni. És nagyon kísérletezni sem mertem, hogy tudom-e jobban.
Amúgy sok helyen kevés az amper, sok a zárvány, ránézésre rosszul van tartva a pálcika. De ez már majdnem olyan szép, mint az első varrataim taknyolásaim, amikor még elméletben sem kezdtem el tudni a szakmát, mert még pékségben robotoltam. Ha nem esik szét az első kalapácsütéstől, akkor az (ezen esetben) már a 'jóvanazúgy' kategóriába tartozik. Valahol mindenkinek el kell kezdeni. :D
Kedden meg fog történni a cseresznyerázás. A hétvégi cseresznyézésnek akadálya nincs :) Kérem a részvételi szándékkal rendelkezőket, hogy dobjanak rám egy emailt, részleteket ott pontosítanánk :)
Talán 5-6 éve vettem automata pajzsot . Előtte mindig sajnáltam rá a pénzt, azóta nem értem, miért nem előbb vettem. Az egyik legjobb beruházásom volt.
Mármint én ugyan nem nap mint nap hegesztek, de van, hogy nagyon sokat.
Persze sokkal több embernek van rossz foga, mint endocarditise, de az utóbbi nagyon csúnya dolog, még ma is komoly halálozási rátával működő betegség, ráadásul a létező elsődleges gyógymód (brutális gentamicin nevű antibiotikum + pennicillin iszonyat dózisban, mindent intravénásan = kórház 4-6 hétig) hazavágja a veseműködést, gyakran egészen komoly vese elégtelenséget idézve elő, de elvileg nincs nagyon más, amit adni lehet, enélkül még tuti elpatkol a paraszt.
De éppen ezért nagyjából tudható, hogy gócos fogtól bárki kaphat ilyent, de azért elsősorban az szokott, akinek valamiért már nem teljesen jó vmelyik szívbillentyűje, jellemzőn a mitralis vagy az aorta.
Nem is túl könnyű a diagnózis felállítása és eleve viszonylag ritka a betegség, tehát azért ne legyen mindenki hipohonder, akinek fáj a foga, de az biztos, hogy nem érdemes az utóbbit félvállról venni.
Na, majd teszek fel képet közelről. Ahol kevésbé volt rozsdás, ott nem égett át. Jó gyakorlás volt, kell egy pajzs, ami megáll a fejemen, és az elektródát is fogni kellett.
Nagyon kimerültem egy ősszel sok munkától, nem mentek a dolog úgy ahogy szerettem volna.
Elmentünk december végén sízni a franciákhoz autóval, már az oda úton nagyon szarul éreztem magam.
A szemét franciáknál kicsik a panziók, egy városkába laktunk 2800 méteren, tele egyforma 2 emeletes gettókkal , villany fűtés, alig lehet megfordulni a konyhába.
A feleségem intézi a foglalásokat és szűkmarkú, nem szereti a pénzt költeni.
Nem tudtam kimenni egy napot se a családdal, mert lázas voltam. De aludni se tudtam rendesem, a kis garzonszerű szarban és beszedtem egy csomó ibuprofent.
Valahogy hazavezettem +2000 km-t, elmentem a korházba, szerencsére kisebb a város és vannak kapcsolataim is (a szomszédom a orvosi igazgató volt akkor)- több épülete is van, külön szakágra.
Beutaltak a járványkorházba, egy idősebb orvos elkezdett kutakodni, hogy mi lehet a bajom. A szalon rendbe volt. Beszélt velem kétszer is vagy 1.5 órát. Nekem elég kisportolt a testalkatom, csodálkozott, hogy miért vagyok egyáltalán beteg, 43 évesen.
Két nap alatt megcsinált minden elképzelhető leletet, CT, tüdő röntgent, komplett ultrahangot, szív dopplert, stb.
Nyomták belém az antibiotikum koktélt és legerősebb gyulladáscsökkentőt. De 10 nap után nem javultam. Aztán megszúrta a hátgerincemet és a rájött, hogy van egy enyhe agyhártya gyulladásom.
Két nap múlva újra. Tudta, hogy az ikernővérem orvos és vannak kapcsolatai Kolozsváron (és neki a nincs elég jó laborja), beszélt egy proffal a Kolozsvári járványkorházba és átmentem oda.
Ott kezdték elölről, a nővérem kézbevette a dolgokat, az egyik volt egyetemi kolleganője az osztályon volt főorvos, gyorsan megcsinálták az összes leleltet még egyszer és a második reggel ott volt vagy 3 orvos, az egyik a koridős főorvosa volt a korháznak. Ez amúgy Erdély egyik legnagyobb korháza. Még két szuri a hátgerincembe. Aztán elküldtek egy mágneses rezonanciára, amit megnézett egy fül-orr-gégész és azt mondta, hogy meg kell operálni a rostasejteket. Átköltöztem hozzá. Ott is megcsináltak mindenfelé leletet, beszélt velem az altatóorvos is, megoperáltak. Pár napra mehettem haza, 3 hét múlva vissza ellenőrzésre. Összegyűlt már 120 oldal lelet.
Továbbra is szarul voltam, néha volt egy kis hőemelkedésem, 37.3-37.4, de én nagyon nehezem bírom, 35.8 szokott lenni. Visszamenten ellenőrzését, mondtam a dokinak, hogy szarul vagyok, azt mondta, hogy szét kellett tőrjön mindent, hogy eljusson a rostasejtekig és időbe telik, hogy begyógyuljon.
OK, letettem minden gyógyszert és elmentem dolgozni az építőtelepekre. Nappal rendbe volt a hangulatom, késő este és éjszaka nem.
Ideggyógyász (kiröhögött), pszichiátria - felírt cymbaltát. Voltam Szegeden is egy magánklinikán, új mágneses rezonancia, azt mondta, hogy mind a két rostasejtet ki kellett volna emelni... Na jó, operáljunk megint meg, de ambulanciával lehet. Az altatóorvos, 8e ft-ért, szánt rám egy fél órát és nem vállalta. Azt mondta, hogy nem a rostasejtek miatt vannak a problémaim.
Egy nagyvárosba dolgozunk, már a harmadik nagyobb épületet kezdtük meg. Köszben akupunktúrára fél évig. Semmi. Hallomat egy fiatal fogorvosnőröl, az egyik munkatelepünktől két utcára. Járt hozzá, néhány munkásunk. A fogaim meg voltak oldva vagy 8-9 éve, Pécsen, egy idegenbe szakad fogorvos szomszédommal. Volt néhány koronám, de évente egyszer megnézettem.
A csajocska, aki még rezidens volt, de a férje -akinek volt egy építkezési cége, csinált neki egy rendelőt. Egy rendkívül kommunikatív és csinos örmény-székely teremtés volt, nyugodtan elbeszélgetettét velem- családi helyzet- munka- anyagaik- érdeklődési kőr, és az 4 röntgen után azt mondta, hogy csinálunk új felső fogsorát. 7 hónapba telt, heti kétszer bementem hozzá, ott voltam a városba hétközben. Feltette a koronákat. Közben elmúlt minden nyavajám, ami vagy három éve tartott.
Nade. Persze, hogy egy olasz sízés közbe megdagadt a jobb oldalon egy az egyik kikezelt fogam. Felhíztam, mondta, hogy szerezzek valahol egy adott antibiotikumot és keresem meg a jövő héten.
A csajocska egy nap alatt szerzett egy szájsebészt és kivésték a fogcsontomat és kitartották a kikezelt gyökerén a fertőzést. Ott ültem a székbe 2.5 órát.
Azóta semmi, volt közbe a kovid, én végig dolgoztam, mindenki kiesett mellőlem. Minden héten megiszok 2.5 liter nagyon erős gyömbér főzetet, 5 citrommal benne.
Csak 2,5-ös pálcám volt. 40-45A, a gépről nagyon jó véleményem van, gyönyörűen fogta az ívet. A rozsda természetesen el lett távolítva. Kb 1-es lemez volt.
* Ha esetleg valakiben felmerül a kérdés, hogy miért kaputelefonnal, 5 méterről fényképeztem, az "egész jó lett" az azt jelenti, hogy nem esett le a rátaknyolt lemez :)))
Milliméterenként 40A az ajánlott érték*. Ha egyáltalán be tudod gyújtani az elektródát ekkora áramerősséggel, akkor heftelgetve össze tudod pöttyözni a lemezeket. Kettes, de inkább egyhatos elektróda kellene neked - van, ahol szálanként is árulnak. S ne akarj egy gyönyörű, folyamatos hernyót létrehozni egy menetből, mert annak csak átégés lesz a vége. S persze, lehet átlapolt a kötés.
*Függ attól, hogy mennyit csal az inverter, függ a hegesztés pozíciójától, illetve attól, hogy laposvarrat, sarokvarrat, ect.
