Téged lehet meggyőztek, engem egyáltalán nem. Olyan tanulmányokra hivatkozol rendszeresen, mint igazolások, melyek egyáltalán nem beszélnek korábbi, évezredekkel korábbi kultúráról itt.
Az hogy Kheopsz és Khephrén kőművesei belefoglalták az ott lévő sziklaformációkat a piramisaikba, csak a leleményességüket dicséri.
Több értekezés, tanulmány van a Nagy Piramis alatti dombról is, de mivel ez a tanulmány tippeli a legnagyobbat, ehhez ragaszkodsz. Hogy kicsi vagy nagy a szikladomb, annak nincs köze ahhoz, hogy nem Kheopsz építette volna fölé a piramist. Stadelmann egyiptológus véleménye volt a nagy szikladomb, de ő egy szóval se állította, hogy nem Kheopsz építette volna rá a piramist, vagy azt se mondta, hogy a piramis előtt ez a két domb már be lett volna építve, mert "szent domb" volt (éppenséggel ez is egy lehetőség, elismerem). Erre semmiféle tárgyi bizonyíték nincs, az a tanulmány se mond ilyet, amit már vagy tízszer említettél.
"Az amiket írsz, nem bizonyítékok semmilyen "korábbi kultúrára", de ha leírod ugyanazt tucadjára, attól még nem fog átalakulni bizonyítékká."
Nem is szándékom, hogy bárkit meggyőzzek a gízai komplexum régebbi eredetéről. De engem meggyőztek az eddig vázoltak, Szfinx árok és a Hafré Halotti templom régebbi eredetére vonatkozó összefüggések, az oroszlánfejű Szfinx bizonyítékai, a klimatológiai történet, illetve a 2020-as, "A gízai piramisok fenntarthatósági problémái" című tanulmány egy fontos igazolása:
Mindenesetre van egy tanulmány, a Sustainability problems of the Giza pyramids, ami egy rendkívüli dolgot tár fel:
The study revealed the existence of an original hill of large volume under the two great pyramids. The volume of this original hill is about 11.5% for the pyramid of Khephren and about 23% for the pyramid of Kheops. (A tanulmány feltárta egy eredeti, nagy térfogatú domb létezését a két nagy piramis alatt. Ennek az eredeti dombnak a térfogata körülbelül 11,5% a Khephren piramis és körülbelül 23% a Kheopsz piramis esetében.)
A Nagy Piramis tehát nem egy kisebb, 9 méteres dombocskára épült, hanem egy olyan dombhalomra, amelynek térfogata 23 %-a piramis térfogatának. A középső piramisnál 11,5 % ez az arány. Ezek után nem sok kérdés marad Gízában. A Nagy Piramisnál, a kőhegy belsejében lévő domb 23 %-os térfogat-aránya nagyon sok! Az már nem egy 9 méteres dombocska, hanem egy hatalmas objektum!
Ezen részlet a Szfinx faláról nagyon közeli, s azt sugallja, hogy ezt az egyiptomiak szándékosan faragták ilyenné. A régészek szerint az a kör alakú, csőszerű bemélyedés pedig szintén szándékos (esővíz nehezen vájná így vízszintes irányba ki) lehetett, az esővíz elvezetésére szolgált. Ez végigfut a nyugati és déli árokfalon.
Egyébként a Moerisz-tó partján egy csomó ókori utazó és író által emlegetett gigantikus Labirintust a 19. században beazonosították az egyiptológusok, Lepsiussal az élen, mint Amenemhat hawarai piramisának sírtemplomát. Ezt ráadásul akkorra már egy csatorna is átszelte. Lásd a képét Annaem 20574 hsz-e 2 képén (nem rakom fel még egyszer).
Ezzel vannak kételyeim, hogy lehet nem az volt. Ehhez jó lenne tudni, hogy a Moerisz tó partja a görög-római időkben hol húzódott, mert annak a partján állt a Labirintus...
(a tó hajdani partvonalairól folyamatos viták vannak az utolsó két évszázadban a tudományos körökben).
"1988-ban a szennyezett levegőnek való kitettség következtében egy kőtömb (350 kg) letört az emlékműről. A turisztikai és kulturális helyszín megjelenéséért és állapotáért aggódó UNESCO folytatta a felújításokat, ezáltal megnyitva az utat az új kutatások előtt. A Kheopsz és a Szfinx piramisok kőtömbjeinek alapos tanulmányozása eredményeként a japán régészek feltételezték, hogy az emlékmű sokkal korábban épült, mint a fáraó nagy síremléke. A következtetés lenyűgöző felfedezést jelentett a történészek számára, akik feltételezték, hogy a piramis, a Szfinx és más temetkezési struktúrák kortársak voltak. A második, nem kevésbé meglepő felfedezés egy hosszú keskeny alagút volt, amelyet a ragadozó bal mancsa alatt találtak, és összekapcsolták Cheops piramisával.
A japán régészek után a hidrológusok átvették a legrégebbi emlékművet. A testén északról délre haladó nagy vízfolyás erózió nyomait találták. Tanulmányok sora után a hidrológusok arra a következtetésre jutottak, hogy a kőoroszlán csendes tanúja volt a Nílus áradásának - a katasztrófa, amely körülbelül 8-12 ezer évvel ezelőtt történt. John Anthony West amerikai kutató a víz eróziójának nyomait az oroszlán testén és azok hiányát a fején annak bizonyítékaként magyarázta, hogy a Szfinx a jégkorszakban létezett, és a Kr. E. 15 ezer előtti időszakból származik. e. Francia régészek szerint az ókori Egyiptom története a legrégebbi emlékművel büszkélkedhet, amely még Atlantisz halála idején is létezett.
1989-ben japán tudósok egy csoportja radar módszerrel felfedezett egy keskeny alagutat a Szfinx bal mancsa alatt, amely a Khafre piramis felé nyúlik, és egy lenyűgöző üreget találtak a királynő kamarájától északnyugatra. Az egyiptomi hatóságok azonban nem engedték meg, hogy a japánok részletesebben tanulmányozzák a földalatti helyiségeket.
Thomas Dobecki amerikai geofizikus kutatása kimutatta, hogy a Szfinx mancsai alatt egy nagy téglalap alakú kamra található. De 1993-ban a helyi hatóságok hirtelen felfüggesztették munkáját. Azóta az egyiptomi kormány hivatalosan betiltotta a Szfinx körüli geológiai vagy szeizmológiai kutatásokat."
A civilizációnál idősebb...
"...mindezeket a felfedezéseket és kijelentéseket el lehetett volna rejteni egy vastag porrétegben a tudományos intézetek elől, de aztán, szerencsére japán kutatók érkeztek Egyiptomba. 1989 volt, amikor a Waseda tudósainak egy csoportja, Sakuji Yoshimura professzor vezetésével, modern elektromágneses radarberendezések segítségével alagutakat és helyiségeket fedezett fel közvetlenül a szfinx alatt. Felfedezésük után azonnal az egyiptomi hatóságok beavatkoztak a kutatásba, és Joshimura csoportját egy életre kitoloncolták Egyiptomból.
Ugyanezt a felfedezést ugyanabban az évben megismételte Thomas Dobecki amerikai geofizikus. Igaz, csak egy kis területet sikerült feltárnia a szfinx jobb mancsa alatt, ami után őt is azonnal kiutasították Egyiptomból.
1993-ban egy robotot küldtek egy kis alagútba (20x20 cm), amely a Cheops-piramis temetkezési kamrájából indult el, és éppen ebben az alagútban talált egy réz fogantyúval ellátott kőlapot. Ezután a tudósok fejlesztettek egy új robotot az ajtó kinyitására. 2003-ban pedig ugyanabba az alagútba indították. sikeresen kinyitotta az ajtót, és mögötte az amúgy is keskeny alagút még jobban szűkülni kezdett. A robot nem tudott továbbmenni, és egy másik ajtót látott a távolban. Új robotot indítottak 2013-ban azzal a céllal, hogy egy második "fedelet" nyissanak. Ezt követően a piramisokhoz való hozzáférést végül lezárták, és az összes kutatási eredményt bevonták. Azóta nincs hivatalos hír."
De sok nem hivatalos van ... szfinx alatti helyiségről és bizonyos csarnokról mesélt. Az ásatások eredményeként az egyiptomiak ebben a legelső teremben kötöttek ki, amely egyfajta folyosónak bizonyult. A kutatók onnan ereszkedtek le az alsóbb szintre, ahonnan három alagút ment a Nagy Piramishoz. De erről nagyon furcsa adatok vannak. Állítólag az egyik alagútban s tudomány számára ismeretlen energiamező volt ... az épületnek a méretei valóban grandiózusak, és inkább olyanok, mint egy város, mint egy épület - 10 kilométer széles és 13 kilométer hosszú. Ezen túlmenően az Alapítvány azt állítja, hogy az egyiptomiak elrejtettek egy bizonyos Thoth rudat - egy régészeti tárgyat.
Természetesen első ránézésre ez teljes hülyeségnek tűnik. És minden így lenne, ha az egyiptomi kormány részben nem erősítené meg egy bizonyos földalatti város megtalálását. Világos, hogy valamilyen energiáról, erőtérről a hivatalos hatóságoktól nem érkezett információ. Az egyiptomi hatóságok nem ismerték el azt a tényt sem, hogy egy földalatti "városba" jutottak."
"Geofizikai vizsgálatok és radaros felmérések segítségével a kutatók feltérképezték a piramis környékét, és néhány esetben anomáliákat találtak a talajban, amelyek korábbi építési fázisokra utalnak."
Valóban bemértek föld alatti üregeket, "folyosókat", de amíg ezeket nem vizsgálták meg, addig még ezt se mondhatjuk, hogy mesterségesek, mert a régészek szerint ezek karsztüregek. Nem beszélnek a levegőbe, mert a Nagy Piramis alatti ún. Grotto is egy ilyen üreg, ami mellett elhalad a Vészkijárat. Ezek a mérések 80-as években történtek: http://forum.index.hu/Article/viewArticle?a=165838299&t=9000303
Ezeket jó lenne majd megvizsgálni, ha valóban folyosók, attól még lehetnek Kheopsz embereinek az alkotásai, mert nála működött az a logisztika és technikai háttér, ami ide kellett. Ilyen göbekli tepés figurák ide kevesek lettek volna.
Az amiket írsz, nem bizonyítékok semmilyen "korábbi kultúrára", de ha leírod ugyanazt tucadjára, attól még nem fog átalakulni bizonyítékká.
Csak egy helyen írják, mégpedig Hérodotosz, hogy van ott 2 darab száz öl (600 láb) magas piramis, melyek a tóban állnak, s csak 50 öl látszik ki belőlük. Mindkettő tetején egy ülő szobor van.
Ha igaz lenne, nem lehetnének ezek is szárított agyagtéglából, mint a közeli Amenemhat hawarai piramisa. Rajta kívül senki nem írt ilyet. De nagyon valószínű, hogy érzéki csalódása volt a Moerisz tó partján, s tőle elég távol, valami kis szigeten, vagy benyúló földnyelven állhatott a kettős emlékmű (de semmiesetre sem, két gízai nagy-piramis méretű kőépítmény).
A tó feltételezett helyén semmiféle ilyen piramis nyomai nincsenek, hiszen még az alapjának is látszani kellene.
Egyébként éppenséggel lehet, hogy Biahmuban volt az a két objektum, ami megtévesztette Hérodotoszt. Pont arról adsz képet! Biahmu talán egy kis szigetecske volt akkoriban a tóban?
Arról a két romról könnyű belátni (amit a kép mutat), hogy nem két gigantikus kőpiramis maradványa. Az a két rom Biahmuban Amenemhat fáraó két ülőszobrának romjai. Mindegyik szobor egy hatméteres kőemelvényen állt. A teljes magasságuk több mint 18 méter volt.
„Ez esetleg egy high-tech eszköztárral, és annak tökéletes ismeretével és használati-tapasztalati tudásával lehetséges, szerintem.”
Azt senki nem tagadhatja, hogy a kőfejtési technológia a kőkorszaktól a bronzkorig, nagyon kiforrott, magas szintre jutott. A hajózás, hajóépítés szintén. Amennyiben a Nílusnak új medret készítettek, mesterséges tavat hoztak létre, kifejezetten a piramisok építése céljából, akkor lehetséges egy időben felgyorsult építkezés külső segítség nélkül is. (A hadifoglyok, és a fekete Afrikai „vendégmunkások” is számításba vehetők.)
„Az erős sodrás, a jól terelt víz akár azt a feltételezést is erősítheti, hogy belül(?!) is állt a víz a gúlákban azon a szinten is, ahol éppen kellett, hogy könnyítse az emelést - elvegye egy pontig az óriási kövek súlyát.”
Az általam említett módszer, egy alternatív elmélet, amely vitatott. A lényege abban állt, hogy a piramist szintenként megemelt medencében lebegő bárkákkal, mint egy daruval rakták le a köveket. (A daruzás annyiból állt, hogy egy kő súlyát meghaladó létszámú ember előre, hátra sétált a bárka fedélzetén. Amikor hátráltak, emeltek, amikor előre mentek leraktak. A többiek kormányoztak és kötöztek. A szintenkénti medencék vízzáró kialakítása, a víz feljuttatása, az öntözéshez használt gátak és „szivattyúk” mintájára történt.)
A víznek felhajtóereje nem hinném, hogy használható lenne egy kő súlyának csökkentésére. Horgonyozásra használt lyukas kövekről már hallottam. Annak a lehetőségét nem zárhatjuk ki, hogy egy szellemi, technológiai szintugrás következett be a kövekkel való piramisépítkezés bekövetkezéséhez. A sártéglás masztabák kora lejárt. Még az is elképzelhető, hogy néhány dinasztia élhetett ezzel a tudással, majd ahogy felbukkant, úgy el is tűnt. Ami az építetőt és tervezőt illeti, bizonyára felvilágosult emberek voltak, felhasználva, vagy kihasználva a papság által szigorúan őrzött tudást.;-)
Több helyen írják, Hérodotosz, Diodorus és Id. Plinius (wiki) - lehet a 130 m túlzó, de 400 láb magasnak írja tán Hérodotosz, és időnként (tó közepén?) vízben álltak .... az eddigiek után én úgy látom, nemhogy nem stimmel a "nem lehet a piramisokat vízben felépíteni" elmélet, hanem éppen hogy a nagy/sok víz a jellemzőjük - lehetett ez csatorna, némi mesterséges tereléssel, ami ekkora területen és ennyi vízzel (a Nílus mai vízhozamának jóval több, mint duplája!) viszont akkora bravúr és elképesztő teljesítmény, ami közelíti a piramis építés "csodáját" - avagy a kettő teljesen összefüggő képlet?
"Erre tökéletesen elég volt egy-egy piramisra 15-25 év szerintem."
Ez esetleg egy high-tech eszköztárral, és annak tökéletes ismeretével és használati-tapasztalati tudásával lehetséges, szerintem. De nem zárom ki, hogy volt/lehetett ilyesmi a birtokukban, a Királyi-kamrában talált anomália szerű energia sugárzás-robbanás(?) jeleit taglalva. Avagy hogy jött és ment egy "külső segítség" - amitől/aki(k)től utána már komoly félelem kezdett terjedni, és évszázadról-évszázadra öröklődött, sőt, fokozódott a rettegés.
Ami a vallások, majd az uralkodó pénzügyi rendszer hatalmával le is betonozott minden érdeklődési, kutatás-felfedezés lehetőséget ez irányban, és ezért nem fogunk soha-semmit sem találni, ami az általad emlegetett 10 ezer éves leleteket erősíthetné, vagy bizonyíthatná. Vagy akár a földön kívüli értelem bármilyen múltbeli vagy jelenbeli lehetőségét, ez a sok lépcsőben cenzúrázott vonal le van zárva. Ha előkerülne bármi X akta, azonnal nem az lenne, hanem szimpla tévedés-áltudomány-átverés-hoax-hamisítvány. A kör rég bezárult, több lakattal, több irányból is.
Az elmélet, hogy a Nagy Piramis egy előzőleg már létező természetes kiemelkedésre épült, nem teljesen alaptalan, mivel az ókori Egyiptomban számos esetben találunk példát arra, hogy meglévő természeti formációkat vagy korábbi építményeket használtak fel újabb építkezések alapjául. Ez a gyakorlat különösen igaz a szent helyekre, ahol a természeti adottságokat gyakran összekapcsolták vallási és rituális jelentőséggel.
Az újabb datálások és kutatások azt sugallják, hogy a Dzsószer piramisa korábban épülhetett, mint korábban gondolták. A piramis alatt található egy kiterjedt alagútrendszer, kamrákkal, melyek közel 6 km hosszúak, és a piramis alépítményéhez tartoznak. Ez a komplex rendszer nem csak temetkezési célokat szolgált, hanem szimbolikus jelentőséggel is bírt.
Az alagútrendszer egy része majdnem természetes sziklaalakzatokba vájt, ami azt sugallja, hogy a helyszín kiválasztása során a természetes adottságokat is figyelembe vették. Az alagutak és kamrák rendszere, valamint a masszív mészkőfalak és oszlopcsarnokok bizonyítják, hogy az egyiptomiak már korán magas szintű technológiai és építészeti ismeretekkel rendelkeztek.
Sznofru fáraó által építtetett dahshuri piramisok, köztük a Vörös Piramis és a Tört Piramis, szintén kihasználták a természetes domborzati viszonyokat. Úgy tűnik, a Vörös Piramist szándékosan egy sokkal régebbi építményre építették. A Vörös Piramis alsó rétegei vagy alapozása jelentősen erodálódott vagy kopott, míg a felső részek jobb állapotban vannak, ez arra utalhat, hogy az alsó részek sokkal régebbiek. Az eltérő erodációs minták különböző korokat jelezhetnek. Az építmény alsó részei más technikákkal készültek, mint a felső részek. Az ilyen különbségek azt jelezhetik, hogy a piramis egy korábbi struktúrára épült. Geofizikai vizsgálatok és radaros felmérések segítségével a kutatók feltérképezték a piramis környékét, és néhány esetben anomáliákat találtak a talajban, amelyek korábbi építési fázisokra utalnak. A Vörös Piramis környékén végzett ásatások során számos kerámia, eszköz és egyéb tárgyi emlék került elő, amelyek különböző időszakokból származnak. A piramisok környékén több masztaba és kisebb sír található, amelyek a IV. dinasztia előtti időszakból származnak. Ezek a temetkezési helyek tartalmaznak olyan építészeti elemeket és tárgyakat, amelyek régebbi kultúrákhoz és vallási gyakorlatokhoz kapcsolódnak. Plusz a sírkamra aknája.
Az Ozirisz-akna és a Nagy Piramis föld alatti kamrája közötti párhuzamok érdekesek. Az Ozirisz-akna a Khephrén (Khafre) piramis közelében található, a Gízai fennsíkon. Mindkét építmény mélyen a föld alatt található, és függőleges illetve lejtős folyosókon keresztül közelíthető meg. Az építmények szintjei és kamrái azt a benyomást kelthetik, hogy a halottak vagy szimbolikus utazók fokozatosan mélyebbre jutnak az alvilág felé. Az alvilággal való kapcsolat mindkét esetben egyértelmű. Az Ozirisz-akna közvetlenül Ozirisz tiszteletére épült, míg a Nagy Piramis föld alatti kamrája az alvilágba vezető utat szimbolizálhatja.
A második piramisnál is a kamrából induló járat a "kis piramis" szélénél megtörik, majd egy- illetve két irányba felfelé ágazik el.
"Arról nem tudok, hogyan vezették fel a vizet az aktuális építési szintre, ahol azon a „tavon” lebegett a bárka.;-)"
Az előző válaszom Schen felvetésére a két (nagyon nagy) nílusi folyóágról, a parton sorakozó piramisokról tán adhat némi támpontot. Az erős sodrás, a jól terelt víz akár azt a feltételezést is erősítheti, hogy belül(?!) is állt a víz a gúlákban azon a szinten is, ahol éppen kellett, hogy könnyítse az emelést - elvegye egy pontig az óriási kövek súlyát.
Mindezek ellenére valahogy nem hinném, hogy csupán ezzel a "víz-átemelős technológiával" esetleg sikerült 25-60 év alatt egyenként-egymás után felhúzni, beburkolni, azaz nulláról full készre varázsolni a 3 nagy gízai gúlát nagyapától-unokáig kb 150 év alatt max + az egész fennsík összes templomát, a 2 X 3 kis piramist, a Szfinxet, az utakat, azaz mindent felépíteni ilyen precíz pontossággal ..... hacsak nem volt hozzá egy korát "megelőző" pontosságú térkép,tervrajz centiméter pontossággal mindenre (! de tényleg a Szfinxtől a Menkaure 3 kis piramisáig MINDENRE!) és használati technológia, tökéletes metodikával és gyakorlati útmutatóval. Lehet hogy volt ilyenjük (Schen szerint biztos :) és azért voltak sikeresek - erre azt mondom, ha volt (nem zárom ki!) akkor viszont azt OLYAN VALAKIKTŐL(!) kapták, akiknek már TAPASZTALATI tudásuk volt ezen a téren. Bárki volt is az ... ;)
Akkor sem értem, miért a kéne csodálkozni ezen. Azokban a csapadékosabb, kedvezőbb klímájú évezredekben nyilván sokkal több víz(akár dupla mennyiség vagy még több) folyt le a Níluson, és a délebbre eső részein is már jóval szélesebb volt, és/vagy több mellékággal rendelkezett - a Királyok völgyét többen valószínűsítették már szigetre, nem elképzelhetetlen, hogy ott is két ága volt a folyamnak anno, viszont a nyugati ág(ha volt, de miért ne?) akkor jóval messzebb került a keletitől. A Ráktérítő - Nasszer-tó szélességi vonalán, ny.-é.ny. felé indulva, majd északra kanyarodva van egy hosszú rész, ahol végig 200 m tengerszint alatti magasságon oázisok, tavak, zöld részek sorakoznak eleinte nyugat, majd észak felé,(3) a Moeris-tónál fordul keletre (az megvan ugye, hogy ott is állt kettő 130 m. magas piramis!?) - és innen kb 60-65 km. a Gízai-fennsík ... azaz ha volt ott még egy ág, akár ugyan akkora is lehetett, mint a másik. (Azt csak így zárójelben vetem fel, lehet hogy EZ volt a főág, és a keleti volt a "mellék" azaz 5-6 ezer éve itt folyt le a több víz!? A Moeris-tó jóval tengerszint alatt van, tehát a délről jövő ár értelemszerűen erre lehetett erősebb)
Luxortól nyugatra két olyan országút is van, ami párhuzamosan megy a Nílussal, (észak-dél irányban kerülhető a folyókanyar rajtuk) és nem túl magasan futnak tengerszinthez képest, ráadásul a nílusi kanyarhoz közelebbi szélén a szegélyező sziklákon vízvonalak látszanak (2) ... Ha anno még a Szahara keleti széle sem volt a sivatagé, itt több száz km. hosszan, és lehet ugyan olyan szélességben bőséges vízfolyás vonult észak felé, azután az időjárás és az a tektonikai süllyedés (hasonló, vagy ugyanaz, amitől Alexandria egy része elsüllyedt?) eltolta kelet felé a maradék vízhozamot.
Kicsit nagyítottam a képen, (1) számomra természetesnek tűnik egy hosszú, nagy sziget két komoly folyóággal (Csepel tízszerese, de a víz is lehet, hogy annyi volt) illetve akár egy óriási ártér-tó, amelynek a partján sorakoztak végig a piramisok, a Moeriszi kettőtől(?) egészen Gízáig. Hogy mekkora szerepe volt itt a víznek azt csak sejthetjük, de egyértelmű hogy volt, a miértre és a mikéntre érdemes válaszokat keresni. Nekem egy víz-védmű sor sem idegen, láttam sok hasonló gúlaszerű építményt folyószabályozás-gát-szivattyú-vízvizsgáló helyeken csak a Duna partokon is ..
"...dinasztikus időszakot megelőzően vájták bele az eredeti föld alatti kamrát és az ahhoz vezető folyosót."
Ez miből szűrted le?
Van valahol Egyiptomban "dinasztiák előtti" ilyen lejtésű sziklába vezető folyosó? Mi alapján mondod? Könnyű ilyesmivel dobálózni, de hogyan magyarázod?
I. Hotepheresz sírja vagy a Covington-sír, melyekről valóban azt feltételezik korábbiak a 4. dinasztiánál: 2. vagy 3. dinasztia korában készültek (akkoriban több ilyen létesült). Ezek gyakorlatilag függőleges aknák (Kheopsz anyjáé majd 30 méter mély). Nem inkább a nagyjából függőleges ún. Vészkijárat lehet Kheopsztól régebbi, ami éppen a kis szikladomb alatt van?
A levezető folyosó 26 és fél fokos lejtéssel megy le egy befejezetlen üregbe. A felvezető folyosó meg 26 fokos, a Nagy Galéria meg 26 és negyed fokos emelkedéssel fut. Ebből nekem úgy tűnik, mintha a Nagy Piramis tervezői favorizálták volna a 26 fok körüli emelkedést/lejtést.
Most ez a "dinasztiák előtti" építmény, ami a Nagy Piramis helyén volt, szóval az építők, miért hagyták így félbe a föld alatti "termet"?
Egyiptomban éppen előfordult, hogy rátemetkeztek egy másikra, eloroztak egy építményt. Gizában eddig csak az látszik biztosnak, hogy voltak 2. és 3. dinasztia kori sírok is. Egyébként van ilyen "dinasztiák előtti" hasonló alagút valahol Egyiptomban egy másik? Már csak a stílus miatt.
Milyen jó lenne egy terminátor röntgen szeme, amivel átlátható lenne a piramis. A roncsolás mentes anyagvizsgálat szakértője lehetnék. Az orvosi diagnosztikáról nem is szólva. ;-)
Mi van akkor, ha a GONDOLAT is egy önálló dimenzió, amiből részesedünk mi is Isten burkolatán belül? Ezzel veszünk tudomást anyagi önmagunkról és világunk többi dimenziójáról, a térről és időről egyaránt. Ezzel talán még a lélek halhatatlansága is magyarázható, igazolható lenne.
"Amennyiben tényleg egy 11 méteres dombra épült a nagy piramis"
Ez a 11 méter (a 23 %-os térfogatarányt figyelembe véve, ami igen magas!) nyilván nem az egész piramis alapterületet fedi le, hanem "csak" egy kisebb részt, ezért az ősi halom akár 25-30 méter is lehetett (halomra épített kis piramis).
„Nem, mert a Nagy Piramis egy előzőleg már létező, természetes, bár szentnek tekintett halmon épült, amelybe a dinasztikus időszakot megelőzően vájták bele az eredeti föld alatti kamrát és az ahhoz vezető folyosót.”
Amennyiben tényleg egy 11 méteres dombra épült a nagy piramis, nem egy asztallap simaságú terepre, az még nagyobb tudást igényelt a kitűző, betájoló építők részéről. Manapság lézeres tájolóval nem nagy kihívás, de akkor bizonyára az volt. Ez is az elveszett tudásra utal, amiből az építőknek még maradt egy kevés, hogy a mai embereket is ámulatba ejtsék.:-)
"Logikai bukfenc ez az 12000 éves civilizáció a piramisoknál,"
Nem, mert a Nagy Piramis egy előzőleg már létező, természetes, bár szentnek tekintett halmon épült, amelybe a dinasztikus időszakot megelőzően vájták bele az eredeti föld alatti kamrát és az ahhoz vezető folyosót.
Még nincs rá bizonyíték? Majd lesz. A második piramis is egy korábbi építmény helyén áll, amelynek maradványai ma is láthatók az alapjainál, a sziklaágyba faragva, főleg a délnyugati oldalnál. Az ősrégi alapokat asszuáni gránittal borították. A harmadik piramis (Menkauré piramisa) szintén egy ősibb helyen épült. A második piramis alapja körüli gránit burkolókövek gyűrűje, és a harmadik piramis részben vagy egészben gránit burkolókövekkel való befedése azt jelzi, hogy ezek a piramisok régebbi, helyreállított, felújított építményeket vagy emelvényeket fednek. Emellett mind a 3 piramis belső szerkezete alátámasztja a több lépcsős építés gondolatát (a Szfinxhez és templomaihoz hasonlóan). Az első és második piramisnál a kamrából induló járat a "kis piramis" szélénél megtörik, majd egy- illetve két irányba felfelé ágazik el. A Nagy Piramisban a felfelé vezető elágazáson haladva (a "kis piramis" oldalán végighaladva) eljutunk a királynő kamrájához, ami pontosan a "kis piramis" középpontjában van! Ez nagyon erős érv a piramis kétlépcsős építése mellett.
Ha a Nagy Piramis talapzatán lévő kiemelkedés tömör, akkor a "kisebb piramis" emelvényét jelentheti. Az emelvény nem elég nagy a nagy piramis talapzatához, viszont a kis piramisnak tökéletesen megfelel.
Ha nem tömör a talapzat, akkor arra lehet következtetni, hogy a kis piramis előtt is épült valamilyen építmény, annak maradványairól van szó.
A dahssúri nagy vörös piramis vagy "északi piramis" (melyet Sznofru fáraóhoz kötnek a jelek alapján ugyancsak egy sokkal régebbi, rendkívül mállott és erodálódott építmény maradványain belül található. Úgy tűnik, a vörös piramist szándékosan egy sokkal régebbi építményre építették, ezzel is megóvva és megőrizve az utókornak.
A Szfinxet, a megalitikus templomokat és a Hafré halotti templomot (és válszeg a Menkauré halotti templomot és a töltésutakat is) nyugodt szívvel nagyon ősinek tekinthetjük.
De lehet, hogy ez volt a stílusa a gízai piramisépítőknek. Hiszen más építmény nem is maradt meg, csak sírok, paloták meg nem is épültek akkoriban kőből. Egyáltalán mihez hasonlítod? Ettől kétszer ilyen nehéz köveket is elvittek. A 4. dinasztia vége felé az egyik király nem piramist, hanem masztabát építtetett, majd az 5. dinasztia megint visszatért a piramishoz. De az 5. dinasztia idején meg új formájú naptemplomok jöttek. Logikai bukfenc ez az 12000 éves civilizáció a piramisoknál, hogy ezt-meg azt igen, de azt már nem ők építették, majd jött a 4.dinasztia az meg ráépítkezett, de ennek semmilyen bizonyítékát nem tudod felmutatni. Az összes datálás fáraókori. Nincs is értelme erről a Schoc-West kitalációról beszélgetni.
"Egyáltalán milyen építészeti stílusa volt a 4. dinasztiának? Egyáltalán mitől tér el."
Szerintem a Szfinx templomok és a Hafré halotti templomok abban különböznek a tipikus óbirodalmi építkezések stílusától, hogy sokkal nagyobb tömböket használnak fel (50-200 tonnásak), és azokat kötőanyag nélkül, hézagmentesen, pontosan illesztik egymáshoz (száraz vakolási módszer). Zárójelben: lehet, hogy a Szfinx templomok gránitburkolata sem a 4. dinasztiához köthető, hanem pár száz évvel, pl. 500-600 évvel korábbi. A több helyen rajtuk található óbirodalmi feliratokat később vésték rájuk.
. 
