„Ez esetleg egy high-tech eszköztárral, és annak tökéletes ismeretével és használati-tapasztalati tudásával lehetséges, szerintem.”
Azt senki nem tagadhatja, hogy a kőfejtési technológia a kőkorszaktól a bronzkorig, nagyon kiforrott, magas szintre jutott. A hajózás, hajóépítés szintén. Amennyiben a Nílusnak új medret készítettek, mesterséges tavat hoztak létre, kifejezetten a piramisok építése céljából, akkor lehetséges egy időben felgyorsult építkezés külső segítség nélkül is. (A hadifoglyok, és a fekete Afrikai „vendégmunkások” is számításba vehetők.)
„Az erős sodrás, a jól terelt víz akár azt a feltételezést is erősítheti, hogy belül(?!) is állt a víz a gúlákban azon a szinten is, ahol éppen kellett, hogy könnyítse az emelést - elvegye egy pontig az óriási kövek súlyát.”
Az általam említett módszer, egy alternatív elmélet, amely vitatott. A lényege abban állt, hogy a piramist szintenként megemelt medencében lebegő bárkákkal, mint egy daruval rakták le a köveket. (A daruzás annyiból állt, hogy egy kő súlyát meghaladó létszámú ember előre, hátra sétált a bárka fedélzetén. Amikor hátráltak, emeltek, amikor előre mentek leraktak. A többiek kormányoztak és kötöztek. A szintenkénti medencék vízzáró kialakítása, a víz feljuttatása, az öntözéshez használt gátak és „szivattyúk” mintájára történt.)
A víznek felhajtóereje nem hinném, hogy használható lenne egy kő súlyának csökkentésére. Horgonyozásra használt lyukas kövekről már hallottam. Annak a lehetőségét nem zárhatjuk ki, hogy egy szellemi, technológiai szintugrás következett be a kövekkel való piramisépítkezés bekövetkezéséhez. A sártéglás masztabák kora lejárt. Még az is elképzelhető, hogy néhány dinasztia élhetett ezzel a tudással, majd ahogy felbukkant, úgy el is tűnt. Ami az építetőt és tervezőt illeti, bizonyára felvilágosult emberek voltak, felhasználva, vagy kihasználva a papság által szigorúan őrzött tudást.;-)
Több helyen írják, Hérodotosz, Diodorus és Id. Plinius (wiki) - lehet a 130 m túlzó, de 400 láb magasnak írja tán Hérodotosz, és időnként (tó közepén?) vízben álltak .... az eddigiek után én úgy látom, nemhogy nem stimmel a "nem lehet a piramisokat vízben felépíteni" elmélet, hanem éppen hogy a nagy/sok víz a jellemzőjük - lehetett ez csatorna, némi mesterséges tereléssel, ami ekkora területen és ennyi vízzel (a Nílus mai vízhozamának jóval több, mint duplája!) viszont akkora bravúr és elképesztő teljesítmény, ami közelíti a piramis építés "csodáját" - avagy a kettő teljesen összefüggő képlet?
"Erre tökéletesen elég volt egy-egy piramisra 15-25 év szerintem."
Ez esetleg egy high-tech eszköztárral, és annak tökéletes ismeretével és használati-tapasztalati tudásával lehetséges, szerintem. De nem zárom ki, hogy volt/lehetett ilyesmi a birtokukban, a Királyi-kamrában talált anomália szerű energia sugárzás-robbanás(?) jeleit taglalva. Avagy hogy jött és ment egy "külső segítség" - amitől/aki(k)től utána már komoly félelem kezdett terjedni, és évszázadról-évszázadra öröklődött, sőt, fokozódott a rettegés.
Ami a vallások, majd az uralkodó pénzügyi rendszer hatalmával le is betonozott minden érdeklődési, kutatás-felfedezés lehetőséget ez irányban, és ezért nem fogunk soha-semmit sem találni, ami az általad emlegetett 10 ezer éves leleteket erősíthetné, vagy bizonyíthatná. Vagy akár a földön kívüli értelem bármilyen múltbeli vagy jelenbeli lehetőségét, ez a sok lépcsőben cenzúrázott vonal le van zárva. Ha előkerülne bármi X akta, azonnal nem az lenne, hanem szimpla tévedés-áltudomány-átverés-hoax-hamisítvány. A kör rég bezárult, több lakattal, több irányból is.
Az elmélet, hogy a Nagy Piramis egy előzőleg már létező természetes kiemelkedésre épült, nem teljesen alaptalan, mivel az ókori Egyiptomban számos esetben találunk példát arra, hogy meglévő természeti formációkat vagy korábbi építményeket használtak fel újabb építkezések alapjául. Ez a gyakorlat különösen igaz a szent helyekre, ahol a természeti adottságokat gyakran összekapcsolták vallási és rituális jelentőséggel.
Az újabb datálások és kutatások azt sugallják, hogy a Dzsószer piramisa korábban épülhetett, mint korábban gondolták. A piramis alatt található egy kiterjedt alagútrendszer, kamrákkal, melyek közel 6 km hosszúak, és a piramis alépítményéhez tartoznak. Ez a komplex rendszer nem csak temetkezési célokat szolgált, hanem szimbolikus jelentőséggel is bírt.
Az alagútrendszer egy része majdnem természetes sziklaalakzatokba vájt, ami azt sugallja, hogy a helyszín kiválasztása során a természetes adottságokat is figyelembe vették. Az alagutak és kamrák rendszere, valamint a masszív mészkőfalak és oszlopcsarnokok bizonyítják, hogy az egyiptomiak már korán magas szintű technológiai és építészeti ismeretekkel rendelkeztek.
Sznofru fáraó által építtetett dahshuri piramisok, köztük a Vörös Piramis és a Tört Piramis, szintén kihasználták a természetes domborzati viszonyokat. Úgy tűnik, a Vörös Piramist szándékosan egy sokkal régebbi építményre építették. A Vörös Piramis alsó rétegei vagy alapozása jelentősen erodálódott vagy kopott, míg a felső részek jobb állapotban vannak, ez arra utalhat, hogy az alsó részek sokkal régebbiek. Az eltérő erodációs minták különböző korokat jelezhetnek. Az építmény alsó részei más technikákkal készültek, mint a felső részek. Az ilyen különbségek azt jelezhetik, hogy a piramis egy korábbi struktúrára épült. Geofizikai vizsgálatok és radaros felmérések segítségével a kutatók feltérképezték a piramis környékét, és néhány esetben anomáliákat találtak a talajban, amelyek korábbi építési fázisokra utalnak. A Vörös Piramis környékén végzett ásatások során számos kerámia, eszköz és egyéb tárgyi emlék került elő, amelyek különböző időszakokból származnak. A piramisok környékén több masztaba és kisebb sír található, amelyek a IV. dinasztia előtti időszakból származnak. Ezek a temetkezési helyek tartalmaznak olyan építészeti elemeket és tárgyakat, amelyek régebbi kultúrákhoz és vallási gyakorlatokhoz kapcsolódnak. Plusz a sírkamra aknája.
Az Ozirisz-akna és a Nagy Piramis föld alatti kamrája közötti párhuzamok érdekesek. Az Ozirisz-akna a Khephrén (Khafre) piramis közelében található, a Gízai fennsíkon. Mindkét építmény mélyen a föld alatt található, és függőleges illetve lejtős folyosókon keresztül közelíthető meg. Az építmények szintjei és kamrái azt a benyomást kelthetik, hogy a halottak vagy szimbolikus utazók fokozatosan mélyebbre jutnak az alvilág felé. Az alvilággal való kapcsolat mindkét esetben egyértelmű. Az Ozirisz-akna közvetlenül Ozirisz tiszteletére épült, míg a Nagy Piramis föld alatti kamrája az alvilágba vezető utat szimbolizálhatja.
A második piramisnál is a kamrából induló járat a "kis piramis" szélénél megtörik, majd egy- illetve két irányba felfelé ágazik el.
"Arról nem tudok, hogyan vezették fel a vizet az aktuális építési szintre, ahol azon a „tavon” lebegett a bárka.;-)"
Az előző válaszom Schen felvetésére a két (nagyon nagy) nílusi folyóágról, a parton sorakozó piramisokról tán adhat némi támpontot. Az erős sodrás, a jól terelt víz akár azt a feltételezést is erősítheti, hogy belül(?!) is állt a víz a gúlákban azon a szinten is, ahol éppen kellett, hogy könnyítse az emelést - elvegye egy pontig az óriási kövek súlyát.
Mindezek ellenére valahogy nem hinném, hogy csupán ezzel a "víz-átemelős technológiával" esetleg sikerült 25-60 év alatt egyenként-egymás után felhúzni, beburkolni, azaz nulláról full készre varázsolni a 3 nagy gízai gúlát nagyapától-unokáig kb 150 év alatt max + az egész fennsík összes templomát, a 2 X 3 kis piramist, a Szfinxet, az utakat, azaz mindent felépíteni ilyen precíz pontossággal ..... hacsak nem volt hozzá egy korát "megelőző" pontosságú térkép,tervrajz centiméter pontossággal mindenre (! de tényleg a Szfinxtől a Menkaure 3 kis piramisáig MINDENRE!) és használati technológia, tökéletes metodikával és gyakorlati útmutatóval. Lehet hogy volt ilyenjük (Schen szerint biztos :) és azért voltak sikeresek - erre azt mondom, ha volt (nem zárom ki!) akkor viszont azt OLYAN VALAKIKTŐL(!) kapták, akiknek már TAPASZTALATI tudásuk volt ezen a téren. Bárki volt is az ... ;)
Akkor sem értem, miért a kéne csodálkozni ezen. Azokban a csapadékosabb, kedvezőbb klímájú évezredekben nyilván sokkal több víz(akár dupla mennyiség vagy még több) folyt le a Níluson, és a délebbre eső részein is már jóval szélesebb volt, és/vagy több mellékággal rendelkezett - a Királyok völgyét többen valószínűsítették már szigetre, nem elképzelhetetlen, hogy ott is két ága volt a folyamnak anno, viszont a nyugati ág(ha volt, de miért ne?) akkor jóval messzebb került a keletitől. A Ráktérítő - Nasszer-tó szélességi vonalán, ny.-é.ny. felé indulva, majd északra kanyarodva van egy hosszú rész, ahol végig 200 m tengerszint alatti magasságon oázisok, tavak, zöld részek sorakoznak eleinte nyugat, majd észak felé,(3) a Moeris-tónál fordul keletre (az megvan ugye, hogy ott is állt kettő 130 m. magas piramis!?) - és innen kb 60-65 km. a Gízai-fennsík ... azaz ha volt ott még egy ág, akár ugyan akkora is lehetett, mint a másik. (Azt csak így zárójelben vetem fel, lehet hogy EZ volt a főág, és a keleti volt a "mellék" azaz 5-6 ezer éve itt folyt le a több víz!? A Moeris-tó jóval tengerszint alatt van, tehát a délről jövő ár értelemszerűen erre lehetett erősebb)
Luxortól nyugatra két olyan országút is van, ami párhuzamosan megy a Nílussal, (észak-dél irányban kerülhető a folyókanyar rajtuk) és nem túl magasan futnak tengerszinthez képest, ráadásul a nílusi kanyarhoz közelebbi szélén a szegélyező sziklákon vízvonalak látszanak (2) ... Ha anno még a Szahara keleti széle sem volt a sivatagé, itt több száz km. hosszan, és lehet ugyan olyan szélességben bőséges vízfolyás vonult észak felé, azután az időjárás és az a tektonikai süllyedés (hasonló, vagy ugyanaz, amitől Alexandria egy része elsüllyedt?) eltolta kelet felé a maradék vízhozamot.
Kicsit nagyítottam a képen, (1) számomra természetesnek tűnik egy hosszú, nagy sziget két komoly folyóággal (Csepel tízszerese, de a víz is lehet, hogy annyi volt) illetve akár egy óriási ártér-tó, amelynek a partján sorakoztak végig a piramisok, a Moeriszi kettőtől(?) egészen Gízáig. Hogy mekkora szerepe volt itt a víznek azt csak sejthetjük, de egyértelmű hogy volt, a miértre és a mikéntre érdemes válaszokat keresni. Nekem egy víz-védmű sor sem idegen, láttam sok hasonló gúlaszerű építményt folyószabályozás-gát-szivattyú-vízvizsgáló helyeken csak a Duna partokon is ..
"...dinasztikus időszakot megelőzően vájták bele az eredeti föld alatti kamrát és az ahhoz vezető folyosót."
Ez miből szűrted le?
Van valahol Egyiptomban "dinasztiák előtti" ilyen lejtésű sziklába vezető folyosó? Mi alapján mondod? Könnyű ilyesmivel dobálózni, de hogyan magyarázod?
I. Hotepheresz sírja vagy a Covington-sír, melyekről valóban azt feltételezik korábbiak a 4. dinasztiánál: 2. vagy 3. dinasztia korában készültek (akkoriban több ilyen létesült). Ezek gyakorlatilag függőleges aknák (Kheopsz anyjáé majd 30 méter mély). Nem inkább a nagyjából függőleges ún. Vészkijárat lehet Kheopsztól régebbi, ami éppen a kis szikladomb alatt van?
A levezető folyosó 26 és fél fokos lejtéssel megy le egy befejezetlen üregbe. A felvezető folyosó meg 26 fokos, a Nagy Galéria meg 26 és negyed fokos emelkedéssel fut. Ebből nekem úgy tűnik, mintha a Nagy Piramis tervezői favorizálták volna a 26 fok körüli emelkedést/lejtést.
Most ez a "dinasztiák előtti" építmény, ami a Nagy Piramis helyén volt, szóval az építők, miért hagyták így félbe a föld alatti "termet"?
Egyiptomban éppen előfordult, hogy rátemetkeztek egy másikra, eloroztak egy építményt. Gizában eddig csak az látszik biztosnak, hogy voltak 2. és 3. dinasztia kori sírok is. Egyébként van ilyen "dinasztiák előtti" hasonló alagút valahol Egyiptomban egy másik? Már csak a stílus miatt.
Milyen jó lenne egy terminátor röntgen szeme, amivel átlátható lenne a piramis. A roncsolás mentes anyagvizsgálat szakértője lehetnék. Az orvosi diagnosztikáról nem is szólva. ;-)
Mi van akkor, ha a GONDOLAT is egy önálló dimenzió, amiből részesedünk mi is Isten burkolatán belül? Ezzel veszünk tudomást anyagi önmagunkról és világunk többi dimenziójáról, a térről és időről egyaránt. Ezzel talán még a lélek halhatatlansága is magyarázható, igazolható lenne.
"Amennyiben tényleg egy 11 méteres dombra épült a nagy piramis"
Ez a 11 méter (a 23 %-os térfogatarányt figyelembe véve, ami igen magas!) nyilván nem az egész piramis alapterületet fedi le, hanem "csak" egy kisebb részt, ezért az ősi halom akár 25-30 méter is lehetett (halomra épített kis piramis).
„Nem, mert a Nagy Piramis egy előzőleg már létező, természetes, bár szentnek tekintett halmon épült, amelybe a dinasztikus időszakot megelőzően vájták bele az eredeti föld alatti kamrát és az ahhoz vezető folyosót.”
Amennyiben tényleg egy 11 méteres dombra épült a nagy piramis, nem egy asztallap simaságú terepre, az még nagyobb tudást igényelt a kitűző, betájoló építők részéről. Manapság lézeres tájolóval nem nagy kihívás, de akkor bizonyára az volt. Ez is az elveszett tudásra utal, amiből az építőknek még maradt egy kevés, hogy a mai embereket is ámulatba ejtsék.:-)
"Logikai bukfenc ez az 12000 éves civilizáció a piramisoknál,"
Nem, mert a Nagy Piramis egy előzőleg már létező, természetes, bár szentnek tekintett halmon épült, amelybe a dinasztikus időszakot megelőzően vájták bele az eredeti föld alatti kamrát és az ahhoz vezető folyosót.
Még nincs rá bizonyíték? Majd lesz. A második piramis is egy korábbi építmény helyén áll, amelynek maradványai ma is láthatók az alapjainál, a sziklaágyba faragva, főleg a délnyugati oldalnál. Az ősrégi alapokat asszuáni gránittal borították. A harmadik piramis (Menkauré piramisa) szintén egy ősibb helyen épült. A második piramis alapja körüli gránit burkolókövek gyűrűje, és a harmadik piramis részben vagy egészben gránit burkolókövekkel való befedése azt jelzi, hogy ezek a piramisok régebbi, helyreállított, felújított építményeket vagy emelvényeket fednek. Emellett mind a 3 piramis belső szerkezete alátámasztja a több lépcsős építés gondolatát (a Szfinxhez és templomaihoz hasonlóan). Az első és második piramisnál a kamrából induló járat a "kis piramis" szélénél megtörik, majd egy- illetve két irányba felfelé ágazik el. A Nagy Piramisban a felfelé vezető elágazáson haladva (a "kis piramis" oldalán végighaladva) eljutunk a királynő kamrájához, ami pontosan a "kis piramis" középpontjában van! Ez nagyon erős érv a piramis kétlépcsős építése mellett.
Ha a Nagy Piramis talapzatán lévő kiemelkedés tömör, akkor a "kisebb piramis" emelvényét jelentheti. Az emelvény nem elég nagy a nagy piramis talapzatához, viszont a kis piramisnak tökéletesen megfelel.
Ha nem tömör a talapzat, akkor arra lehet következtetni, hogy a kis piramis előtt is épült valamilyen építmény, annak maradványairól van szó.
A dahssúri nagy vörös piramis vagy "északi piramis" (melyet Sznofru fáraóhoz kötnek a jelek alapján ugyancsak egy sokkal régebbi, rendkívül mállott és erodálódott építmény maradványain belül található. Úgy tűnik, a vörös piramist szándékosan egy sokkal régebbi építményre építették, ezzel is megóvva és megőrizve az utókornak.
A Szfinxet, a megalitikus templomokat és a Hafré halotti templomot (és válszeg a Menkauré halotti templomot és a töltésutakat is) nyugodt szívvel nagyon ősinek tekinthetjük.
De lehet, hogy ez volt a stílusa a gízai piramisépítőknek. Hiszen más építmény nem is maradt meg, csak sírok, paloták meg nem is épültek akkoriban kőből. Egyáltalán mihez hasonlítod? Ettől kétszer ilyen nehéz köveket is elvittek. A 4. dinasztia vége felé az egyik király nem piramist, hanem masztabát építtetett, majd az 5. dinasztia megint visszatért a piramishoz. De az 5. dinasztia idején meg új formájú naptemplomok jöttek. Logikai bukfenc ez az 12000 éves civilizáció a piramisoknál, hogy ezt-meg azt igen, de azt már nem ők építették, majd jött a 4.dinasztia az meg ráépítkezett, de ennek semmilyen bizonyítékát nem tudod felmutatni. Az összes datálás fáraókori. Nincs is értelme erről a Schoc-West kitalációról beszélgetni.
"Egyáltalán milyen építészeti stílusa volt a 4. dinasztiának? Egyáltalán mitől tér el."
Szerintem a Szfinx templomok és a Hafré halotti templomok abban különböznek a tipikus óbirodalmi építkezések stílusától, hogy sokkal nagyobb tömböket használnak fel (50-200 tonnásak), és azokat kötőanyag nélkül, hézagmentesen, pontosan illesztik egymáshoz (száraz vakolási módszer). Zárójelben: lehet, hogy a Szfinx templomok gránitburkolata sem a 4. dinasztiához köthető, hanem pár száz évvel, pl. 500-600 évvel korábbi. A több helyen rajtuk található óbirodalmi feliratokat később vésték rájuk.
Dzsószer szakkarai piramisának korát újabban pár száz évvel régebbre teszik. 5000 évesre datálják. A piramis alatt kiterjedt alagút hálózat van, és elég fejlett technológia kellett ennek a létrehozásához is.
A linkelt képek szerintem elég mély erodációt mutatnak a Hafré halotti templomnál. Legalább olyan mély az erózió ennél, mint a Szfinx templomoknál. Csak ugye a Szfinx templomok elég sok évszázadot töltöttek a homok alatt, védve őket a további eróziótól. A Hafré halotti templomnál és a Hatfé piramisnál vannak a legnagyobb gízai monolitok: 350 és 450 tonnásak. Nekem meggyőző.
Erre tökéletesen elég volt egy-egy piramisra 15-25 év szerintem. Sznofru egyik nagy piramisánál a belső kövek kőfejtői jeleinek dátumozásaiból világosan látható, mennyi idő kellett, hogy elérjék a magasság bizonyos szakaszait. Gizában sem kellett ehhez sokkal több idő.
Attól függetlenül hogy ezt mennyire érted meg, akkor is így van.
"A Hafré halotti templom (főleg keleti részének) építészeti stílusa és eróziója Mark Lehner, Colin Reader és Robert Schoch szerint is eltér a 4. dinasztia idején megszokottól."
Ott nincs esetleg "vízerózió"? Egyáltalán milyen építészeti stílusa volt a 4. dinasztiának? Egyáltalán mitől tér el. Mert a stílusok változnak, pld. a 6. dinasztiával feliratok kerülnek a piramisokba. Itt valóban óriási köveket is használtak, ahogy a Mükerinosz halotti templománál is, de jeleztem, hogy az óegyiptomiak ezer tonnás szobrokat is elvittek. Olyan sok sírtemplom nem maradt fenn a 4. dinasztiából, de még dinasztián belül is változhat a stílus. Ez kb. olyan okoskodás, mintha azt mondanám Dzsószer szakkarai piramisára, hogy nem lehet, hogy ő építtette, mert senki sem épített ilyen piramist addig, csak masztabákat. Ez nyilván egy nagyon régi korszak terméke, és ő csak kisajátította.
Ezekből csak annyi hiteles, hogy volt egy szavannás korszak a Szaharában, de ehhez semmi köze nincs a Szfinxnek. Schoch nem igazi geológus, ill. kihasználja a geológia szabadosságát. Schoch őstörténészt játszik, újabban pedig azzal a kaliforniai arab bőrgyógyásszal játszanak történészesdit, de az alapvető egyiptológiai ismeretek is hiányoznak náluk.
Én megelégszem azzal, hogy a Szfinxszet a 4. dinasztia idején faragták ki, újabban egyébként valóban kaptunk egy különös utalást arra, hogy lehet Khephréntől korábbi. De hát kit ábrázolna, hiszen egy egyiptomi királyt mutat? De ez a kisebb probléma (azt sokkal nehezebb lenne magyarázni, ha 10-15 ezer éves lenne, ami lehetetlen ezzel a pofával). És továbbra is rejtély a Szfinx-árok északkeleti résznek megmunkálása.
Nem érdemes ezzel többet foglalkozni, majd ha találnának a 10-15 ezer éves korszakból is műhelyüket, szerszámokat, csontvázakat, akkor lehetne tovább vizsgálni, de jelenleg ennek semmi esélyét sem látom.
A Hafré halotti templom (főleg keleti részének) építészeti stílusa és eróziója Mark Lehner, Colin Reader és Robert Schoch szerint is eltér a 4. dinasztia idején megszokottól. Ez és a Hafré piramis alsó sorainál megfigyelhető mészkő sziklaágyba faragott monolitok és az asszuáni gránit burkolat elég bizonyíték arra, hogy a gízai komplexum fejlődéstörténeti status quo-ja nem szentírás!
"Sőt, milyen hülye lehetett az a "nagy civilizáció", hogy esős korszakban helyi puha mészkőből faragta ki ezeket (Szfinx, meg állítólag a 2 templom, + Hafré piramisának alja), és otthagyta őket rohadni az esőben? Ez a rémületes nagy esők ugyanakkor semmilyen nyomot nem vájtak a Szfinx medencéjének aljába, csak a medence falába? Hafré piramis alját, ami ugyanúgy helyi mészkő, hogyan szabadították meg az "eső erodálta" nyomoktól, amik a Szfinx falán méteresek? Tehát a külsejét ennyivel kisebbre csiszolták vagy ott már nem esett az eső? Nem volt ott semmi ilyen Hufu előtt, csak sírok és a mészkőágyba vágott aknák (többet ezekből felhasználtak)."
1. Milyen hülye volt a 4. dinasztia fáraója, aki az alapvetően száraz éghajlatú Egyiptom és Gíza fennsíkján vállalkozott a Szfinx projekt megvalósítására. Abban az időben, amikor már elmaradtak a nagy esőzések, a Szahara újra elsivatagosodott, az éghajlat alapvetően száraz lett, és akár egy évtized alatt is már fennállhatott a Szfinx-árok betemetődésének veszélye. Milyen hülye volt ez a fáraó, aki hihetetlen, máig nem rekonstruálható munkával megépítette a Szfinx-árok létesítményeit, majd azon rögtön javítási munkálatokat kellett rajta végrehajtani.
3. Az elmélet szerint a Szfinx fejét, majd esetleg a legkorábbi magtestét nem esős korszakban faragták, építették (az utolsó jégkorszak vége előtt virágzó civilizáció), hanem Egyiptom sivataggá válása előtt, amikor a gízai fennsík termő szavanna volt. Az esős időszak csak ezután jött, kb. 10500 éve, és kb. 3000 évig tartott. Lehetséges, hogy a szobor fejét a szavannás időszakban faragták ki a jardangból, majd kb. 5200-5500 évvel ezelőtt alakították ki a magtest legkorábbi részét, a megalit templomokat, naptemplomot, amikor Észak-Afrika éghajlata lényegesen nedvesebb volt (a Nílus szokatlanul magas áradásaival - ezeket szórványosan feljegyezték), ami jobban magyarázhatja a Szfinx eróziós mintázatait, de mégsem 7300-10500 éve, amikor kimondottan heves esőzések voltak jellemzőek. Ez az időszak csapadékosabb volt, ami kedvezett a mezőgazdasági termelésnek is, így egy stabilabb és termékenyebb környezetet biztosított az emberi tevékenység számára. Majd a 4. dinasztia idején faragták ki a magtest hátsó részét és a fejet újrafaragták.
4. Robert Schoch elmélete szerint a Khephrén (Hafré) piramis egy korábbi építmény helyén állhat, amelynek maradványai ma is láthatók az alapjainál, a mészkő sziklaágyba faragva. Schoch és más kutatók arra hivatkoznak, hogy ezek az építészeti maradványok eltérnek a Hafré piramis többi részétől, és arra utalhatnak, hogy a helyszín korábban egy másik, sokkal régebbi építménynek adott otthont. Emellett a piramis alsó sorainak hatalmas szürke gránit kőtömbjeit az asszuáni kőbányából szállították ide. Asszuáni gránittal nagyon ősi felületeket szoktak befedni, burkolni.
