3 szigma jelenleg. Az elég erős, de messze van az 5 szigmától ami általában az elvárás hogy egy elméletet komolyan vegyenek.
Szóval igen. Nem biztos.
Az a baj hogy minél visszább mész az időben annál kevesebb és pontatlanabb mérés van, ráadásul egyre kevésbé reprezentatívabb eloszlásban. Márpedig a globális átlagnál számít az antarktisz is pl.
És persze az eltérés meg kicsi, miközben a naptevékenységtől kezdve egy sor egyéb dolog is kihat rá.
Szóval ezért nincs meg az a konfidencia szint jelenleg.
De azért valószínüleg létezik a felmelegedés, csak szigorúan véve tudományos igénnyel még nem bizonyított.
(Vast, Axiom, StarLab, Orbital Reef, .. biztos kihagytam még párat)
Azokhoz kell ellátmány és utasszállítás is. És ezek közt vannak olyanok is, amikben ipari szinten fejlesztést és gyártást is el akarnak indítani.
A Starlinerben annyira azért nem bízok, őszintén szólva. A Dragonnal is voltak kezdetben dolgok (pl az első repült példány felrobbant a tesztálláson), de azóta bizonyította, hogy egy megbízható, jól működő rendszer. A Starlinernek ezt nem sikerült eddig megugrania.
2023-ban 6 új Falcon boostert indítottak, előtte is kb annyit. Tehát sztem kb (+/-1) ennyit gyártottak le egy év alatt.
Hogy mennyi még aktív, azt elég nehéz megmondani.
Azoknak a száma, amik az utóbbi pár hónapban repültek utoljára (és sikeresen leszálltak), az 17 (ezt is a grafikonról olvastam le), talán van még 1-2, ami bevethető. Szóval az aktív F9 Boosterek száma 18 vagy 19.
Texas/Florida idén nekem sanszosan nem lesz (vagy csak az év vége fele max). Családosban gondolkoztam, mert különben lázadás lenne nálunk. :D
Úgy tűnik perklorát nincs a talajanalógban, de logikus is. Mindenképp el kell távolítani ha emberi fogyasztásra termelünk. Növényt lehet perkloráttűrővé nemesíteni, az embert már problémásabb.
Mivel könnyen eltávolítható, ráadásul értékes oxigénforrás is, nem ez lesz a fő probléma, inkább a többi nehézfém, ha van benne.
Ezt pedig nem is tudtam a Mentőexpedíció-val kapcsolatban:
(a könyvben meg van magyarázva, hogy tud Whitney termeszteni:)
The book does explain it. One of Watney's roles on the mission is botany. As part of his equipment, he has a small amount of Earth soil and various seeds for doing experiments. (I'm not sure how much he could have done in a 30-day mission, but never mind.) "Then I can sprinkle the Earth soil on top [of his bootleg Martian soil]. There are dozens of species of bacteria living in Earth soil, and they're critical to plant growth. They'll spread out and breed like ... well, like a bacterial infection. ... [After a week] I'll spread some of the live soil over [more Martian dirt]. It'll "infect" the new soild and I'll have double what I started with." Repeat, repeat, repeat.
"I came to this video FOR the perchlorates discussion - the one thing I REALLY want to know more about, and you don't even mention it in the video... and then weakly post a link to the research thats behind a paywall?"
A Jupiter alig kap energiát a napból, belsejének a hőmérséklete mégis több tízezer K. Ráadásul üvegházhatás sem tartja vissza a hőt. Csekély belső hőtermelése elakad a vastag hidrogén légkörben.
Hasonló a helyzet minden gázlégkörrel rendelkező bolygón. Ha a Vénusz kevesebb hőt kap, gyengül a légköri dinamika, de nem csökken számottevően a felszíni hőmérséklet.
Sőt még hidegebb is lenne, mert ugye nem lenne légköre. :-)
Mivel van, sőt sokkal sűrűbb, mint a földi, ezért a melegnek is hosszabb utat kell megtennie, míg a világűrbe ér. A meleg pedig főként nem sugárzással, hanem a levegő hőáramlásával távozik a felszínről, ezért nem a CO2 üvegházhatása, hanem az adiabatikus gradiens függvény és a légkör vastagsága határozza meg a felszíni hőmérsékletet.
A Vénusz felszínét sokkal kevesebb fény éri, mint a Földét, csupán a napállandó 5%-a. A széndioxid elnyelőképessége pedig a Vénuszon is logaritmikus függvény szerint alakul.
