Néhány száz kis és közepes nagyságú geotermikus erőművel sokkal olcsóbban lenne előállítható hazánkban az áram és lenne egy rakás hulladékhő iskolák, sportcsarnokok, uszodák, üvegházak fűtésére is. Nagyon sok embernek adna munkát. Nem lenne veszélyes, decentralizált lenne, kisebb nemzetbiztonsági kockázattal. Egyedül a nagy mélységű fúrásnak van némi kockázata, de ilyen mennyiségnél az is minimális és eloszlana sokfelé.
"Csak hogy a Petőfi vers még az eredeti beömlőnél íródott. Az meg ma egy holtág. Tehát a dolognak hibával két megoldása is lehet. Te hibáztál, vagy más?"
"Megfelelő tájolás, hosszú kilógó ereszalj, kb másfél méterre,
ami árnyékolja a falak jelentős részét dél felől. "
Igen, a "megfelelő tájolás" nagyon fontos.
Erről jutott eszembe, hogy gyerekkoromban 'faluhelyen' nyaraltam, és annak a kis szatmári falu főutcájának 'régi...' része K-Ny-i irányú volt, így a házak É-D-i irányban épültek... És nem 'kádárkockát' építettek 'a régiek', hanem téglalap alakút, így csak 'egyszobányi' felület nézett dél felé...
Még ma is 'bennem van', az az enyhe borzongató érzés, amikor az akkori.. 30-32 Cfokos nyári 'kánikulából' bementem, a szabályosan hidegnek érződő, hűvös szobába...
Az épület keleti oldalán végig oszlopos tornác, ami a délelőtti napsütéstől 'megóvta' az ablakokat. Plusz ott lehetett szárítani hagymát, szilvát aszalni, stb. ... :-)
Hogy mi valósítható meg az valahol tervezés és koncepció kérdése. Utólag már sok esetben valóban nem, vagy csak nagyon nehézkesen, ha nem ezen alapelvek mentén lett tervezve az ingatlan. És emiatt nem fogsz lebontani egy épületet, hazánkban meg mondjuk pár millió ingatlant.... Szóval utólagosan nehézkes a dolog.
Inkább tervezési alapelvként kéne belevenni akár kötelező jelleggel is.
Nálunk úgy érzem elég jól sikerült. Megfelelő tájolás, hosszú kilógó ereszalj, kb másfél méterre, ami árnyékolja a falak jelentős részét dél felől. Tetőben 20-25 cm szigetelés (ma már többet raknék) átszellőző rétegekkel, plusz még napelem napkollektor is árnyékolja közvetlenül a cserepet ami tetőtérben jól jön. Megfelelő időszakokban kell megfelelően szellőztetni, ne a 40 fokos meleget engedd be, stb. Szóval megvannak a módszerek, nálunk most konkrétan 23C van ami du felmegy 25-26ra mindenféle gépészeti segédberendezés nélkül.
Tévedsz a mi házunk kibír és kibírt 10-12 napos kánikulát is ... 36-40 fokos nappali hőmérséklettel.
Annyit kell csak tenni hozzá, hogy hajnalban szellőztetni 1-2 órát. Amikor a kinti hőmérséklet minimuma van. Napközben meg bezárt ablakok. Ja a déli oldalom az ablakok hővédő tükrösek.
Igen, ez így működik amit leírtál - egy bizonyos 'szintig'...
Évekkel ezelőtt volt szerencsém gyakrabban megfordulni egy olyan házban ami nyáron -abba belépve- rendszeresen 3-4 Cfokkal hűvösebb volt mint kint. (de nem mindig... !)
És ez el is gondolkodtatott, hogy miért van ez az, enyhe 'természetes légkondi' ..? És arra jöttem rá, hogy ez 'több összetevős' dolog... Konkrétan az alábbiak miatt: - a ház tájolása (a déli oldalon csak fal van, ablak nélkül) - a ház burkolata és színe ('albedó'-ja...) - padló szigetelés nincs (ez -kvázi- 'pincehatás', ami hűti a házat -- télen is...) - a konyha -kvázi- leválasztott rész a lakótértől, így a főzés hője nem fűti az épületet... (de melegben nem is gyakran főztek...) - redőnyök az ablakokon...
De mindezek az 'előnyök' csak egy bizonyos 'határig' működtek... Konkrétan csak kb. 35 Cfokig. E fölött már 'mentek a ventillátorok'... ! (és 'manapság', gyakori a 35 Cfok feletti hőmérséklet, nyáron...) ;-/
Ezért úgy gondolom, hogy passzív módon, nem megvalósítható a mai, 'európai' kívánalmaknak megfelelő, 'full' hőmérséklet temperálás... ;-)
Ja van még egy fontos dolog szerintem. Földszintes, egyszintes épület, nagy alapterülettel. Maga a beton alap, a nagy elő (12 nm) és hátsó (60 nm) teraszok, + lépcső miatt ~400 nm. A ház belső hasznos területe ennek a fele sincs. (50 cm-es külső falak és sok helyen 25-30 cm-es belsők. Kevés a 15 cm-es elválasztófal. Mai eszemmel már azt is legalább 25 cm vastagra építem. A dupla garázzsal és a tárolval megy csak a fele fölé. Az ajzatban is van hőszigeteleés, de nem túl erős és vastag. Erről a nagy területről este és nappal is az alatta lévő talaj is hűakkunulár és kiegyenlít. Ami a legnmagyobb esti melegben is sokkal hidegebb.
Vastag téglafalakkal és téglabéléstestestes födémmel, rajta vasbeton, rajta küzetgyapot. A cserép alattt meg hővisszaverő fólia.
CSk egy szintes az épület és a tető és az eresz, 1 méterre ki van tolva a falaktól. 3 rétegű üvegek és alú redőnyök. Távverérelt redőnyök. Este lehúza magát, reggel meg fel.
A nagy melegben a házunk déli részein 25-26 fok volt csak bennt, de az északi részen meg 2 fokkal hidegebb.
Ha kinyítom a nagy kétszárnyú ajtót az összekötő folyasón, akkor még ez egymással hüthető is.
" Ha egy ház kellőképpen le van hőszigetelve és a hőakkumlálása is megfelelő, akkor nem nagyon kell például a hazai viszonyok közt klíma."
És mivel, s hogyan lehet "hőakkumlál"-ni, ha pl. a nyári, --több napon át tartó..!--, egész napos 36-38 Cfokos meleg van, és éjszaka is 28 Cfokos meleg van, plusz a házban élő emberek és eszközök hőtermelését, energia befektetés nélkül, 'passzív módon' kompenzálni... ?!
('olyannal', ami nem "nagyon költséges és macerás", mint a "puffertartályok"... ) ;-/
Nyáron nem kell sok meleg víz, azt egy nagyobb bojler+napkollektor simán 'adja', de tavasszal-ősszel már sokkal több hőmennyiség kell, mint amit egy "szabadtéri fürdő medence" össze tud gyűjteni (még fólia fedéssel is..), ezért inkább úgy gondolom, hogy egy 'délre tájolt', É-K-Ny-i oldalon szigetelt (min. 50cm!), déli oldalon üvegfalas, éjszakára hőszig-zsalugáteres, 'hő-házikóban', egy feketére festett, kb. 3000 literes acél-tartály --amelybe 'bedolgozik' a napelem a fölös vill. energiával, plusz esetleg még egy, ebbe az acél-tartályba 'bekötött' kis kályhában elégetve a kerti 'gezemicéket'-- hatékonyabb és sokkal olcsóbb! is volna, mint egy 'energia gyűjtő', "szabadtéri fürdő medence"... ;-)
"a hideg tárolása szintén fagyott vizzel 6db mélyhűtőláda ? "
Inkább egy /naggyon jól leszigetelt - 50cm...!/ külön kis helyiségben tárolt hűtőládákban, sóoldattal töltött müa. kannák közt átvezetett, vékony falu, 'hajtogatható', alu csöveken át, ventilátor fújja be az eltárolt hideget a házba... ;-)
Ha egy ház kellőképpen le van hőszigetelve és a hőakkumlálása is megfelelő, akkor nem nagyon kell például a hazai viszonyok közt klíma. Mi elkészítettük a csövezését, de nem kellett a készülékeket rárakni.
Hasonlóan a fütés sem kerül túl sokba. Arra meg akár napkollektorokkal is rá lehet segíteni.
" bővebben is kifejtenéd ?... ... meleg és hideg tárolót kell építeni,"
Egy jól szigetelt, 'átlagos' méretű családi ház (kb. 100m2 alap területű...) /ami szabvány szerint, "hőtechnikailag nullenergiás ház"/, annak a 'hideg-meleg igénye' nem túl sok. Ha már 'le van hűtve' /nyáron/, akkor -4 fővel, plusz energiatakarékos eszközökkel számolva- kb. 1kWh körül van...
Télen a fűtés ennél kevesebb, mert a jó hőszigetelés, a hőcserélős légfrissítés,
és 'a természetes módon' bent termelődő hő miatt...
Ezért úgy gondolom, hogy ezt a max. 1kWh körüli '+/-' hőt
nem túl bonyolult -házilagos megoldásokkal is- eltárolni napközben,
hogy este, munka után felhasználható lehessen... :-)
"megoldható lenne néhány olyan kedvező árú és értelmes napelemes termékkel, amelyek kikerülik a hálózatot és akkumulátorok sem kellenek hozzá. Kettős fűtőszálas határolós kályha és kettős fűtőszálas melegvizes bojlerek. Ha gondolod komolyabban is társaloghatunk róla. Szívesen átadom neked az ötleteimet."
Akksi-ban tárolni vill. energiát nem gazdaságos - sem 'privát', sem céges 'értelemben'. De a 'privát'-nál maradva szerintem az a gazdaságos vill. energia tárolás, ha a 'legnagyobb igénnyel számolunk'... Vagyis mire van legnagyobb mértékben szükség 'privát'-ban ? Melegre és hidegre. Tehát meleg és hideg tárolót kell építeni, és abban el lehet /viszonylag../ gazdaságosan tárolni a napi vill. energia fölösleget. /meleget nagy! bojlerben és 1-3000 literes víztartályban a fűtéshez /tavasz-ősz.../ hideget nagyméretű! hűtőládákban tárolt víz, vagy még inkább sóolvadékban, a délutáni-esti 'légkondi' hűtéshez.../ Egy kicsit 'munkás' és helyigényes, de ha elkészült sokáig csak 'hoz'... ! ;-)
Volt régebben egy lenygyel kütyü, 10-20 ezer forint közt, ami igen sokmindent tudott és 2 -2,5 -3 Kw volt a teljesítménye. Ideális egy fűtűszálhoz. De már nem kapható. Ok banális.... lengyel szabvány 220 V-a konnektor van rajta. Igazából csak azt kell átszeretni hazai szabványra.
Volt róla berakva táblázat és adat is, de ugye ez folyamatosan változik.
Annyi biztos, hogy jelenleg is a világ élbolyában vagyunk... de lehetnénk sokkal előrébb is.
Persze ez két-három, négy fő termelési módból tevődik össze.
Jelenleg nálunk a sima fűtéshasznosítás a legnagyobb tétel és a geotermikus áramtermelés elhanyagolt. Pedig a hőt árammá átalakítani, nem olyan nagy dolog.
:-(
