1 méter mély a minimum, de egyébként a teherhordó talajtól függ (általában elég az 1 m), szélessége 50 cm, ha csak normál födémet kap, de ez 70 cm is lehet.
A vasalás esetleges, lábazati magasságtól is függ. Általánosságban elmondható, hogy vagy a lábazati falra egy vasalt talpkoszorú, vagy az alapozás felső harmadában egy koszorúvasalás szokott kelleni.
18 fm x 0.5 x 1 m = 9 m3 talaj kiásása.
9 x 1.2 = 10.8 m3 C12 beton és ennek bedolgozása
Nézz utána a betonáraknak a környéketeken, mert a mixerbeton manapság már jó árban van. A kiásást passzolom, az alapozás munkadija meg mondjuk 20e Ft, ha hivsz egy kőművest lehúzni a tetejét, és páran a családból segédkeztek neki.
Kicsit kezdő vok és érdeklődnék egy két dolog íránt!
van egy adott kertesház(69 nm2) és ahhoz szeretnék bővíteni egy új részt(így lenne 95-100 nm2) A kérdéseim a következők lennének:
- milyen mély árkot kell ásni alapnak( tetőtér nem lenne beépítve így a ház nem lenne nagy terhelésnek kitéve)? és milyen széles? - be kell vasalni az egészet igy is ha a ház nem lenne kitéve terhelésnek? - mennyi lenne az ára kb az alapozásnak ha a falak ilyen hosszuságuak lennének: 7m +6m +5m?
Az nem megy, mert a mixer nem fér el az utcában(nem tud elfordulni), ugyan is ez egy kiskert-üdülő övezet, sok kis vékony"utcával", de azárt utána érdelkődők.
Nem is biztos, hogy megéri, mert 48m2 az ha 10 cm-rel számolunk 5m3 amit nem tudom, hogy kihoznak-e.
Köszi.
Sávalap már kész, ez ez a szerelő beton lesz megvasalva sávalappal összekötve.
A megkötött beton már fagyálló, ha 8-asnál nagyobb szemcsenagyságú, és 6 cm-nél vastagabb.
Ha házilag keveritek, akkor mindenképpen Váci cementet vegyetek, a szlovákra sok a panasz. De a mixerbeton sem drágább ma már, mint megkeverni kézzel, nézz körül a környéketeken.
+5 fokig lehet adalékszer nélkül betonozni, és 1 hét után eléri a szilárdságának 70%-át, eddig kellene efölötti hőmérsékletnek lennie.
A falat érdemes letakarni fóliával, ha vázkerámiából épül, mert abba bele tud folyni a viz, és szétfagyhat. Továbbá nem árt ha nagy hóesés után ki van lapátolva a hó a falak közül, mert sok vizet fog tavaszig magába szivni, és nehezen szárad majd ki.
Mi az a hőmérséklet ameddig, el lehet kezdeni egy alapozást, falazást, il.. a fal maradhat-e télre tető, nélkül, vagy akkor már inkább tavasszal kezdődjon a falazás?
Az alapot nem bántja a hideg?
Lassan 1 éve húzza a hatóság az "építési engedélyem", talán látszik a fény az út végén.
A zsalukő 20-23-25 cm magas általában. 30cm magas zsalukövet nem hiszem, hogy gyártanak.
A földbe rakott 30x30-as vasalás alsó része végig a földön feküdne, nem venné körbe beton. Nem mondom, hogy problémát okozna az épület szempontjából, de ha már egy zsák pénzért vett betonacélt teszel be, akkor már legyen haszna is.
Én is azt mondom, hogy statikusnézzemeg,adjonrólatervet,véleményt.
Sziasztok, hozzá nem értő vagyok, ezért kérdezénk nálam okosabbakat.
Tőzeges talajra egy tó partjára szeretnék egy 5x6 m alapterületű faszerkezetes gipszkarton, közetgyapot, osb nikecell, dryvit szerkezetű pici tetőteres faházat építeni. A környéken 25-30 cm-es betontuskókra építették régen őket, de én beton alapot szeretnék, ami kb 20-30 centit emelkedne a földfelszín fölé.
Elképzelésem szerint (ami lehet h baromság) körbeásnám a kitűzött területet 50- cm mélyen, beledobnék végig 30x30-as koszorú vasalatot és rá 30 centi magas zsaluköveket, amik így kb 10 centire kilógnának a földfelszín fölé. Minden zsalukőbe szúrnék 1-2 vasszálat, ami belemenne a vasalt gödörben lévő betonba, de egy picit kilógnának 2-3 centit fölfelé is, hogy a szerelőbeton vashálójával össze tudjam majd kötözni. Kiönteném betonnal az egész "keretet".
Középre a zsalukövek szinjéig 10cm közepes sóder, rá a vasrács teljes terjedelemben, összedrótozva a zsalukövekből kiálló vasszálakkal. majd beteríteni az egészet 10 cm betonnal. Erre jönne kátránypapír, majd megint vasháló??? (ha kell) és 10 cm aljzatbeton.
Így meg lenne a 25-30 centis magasságom és a kátránypapír miatt a szigetelés is.
már összedobott, sétáltam is a 3d-ben, nekem a ritkább jött be (sőt az egész terve nagyon pofás), de amit írtál az jó megoldás lehet, majd megmondom, hogy minden az ő terve szerint készül, de nálunk kell a normál födém :)
Nekem is látszó szarufás a fedélszékem, mert én is szeretem a fát.
De hogy ne bonyolitsam és drágitsam az egészet, elkészült a normál tetőszerkezet, kitöltve szigeteléssel, és belülre raktam ál-szarufákat.
Ezt javaslom esetleg köztes megoldásnak. Mondjuk minden második vagy harmadik palló alá rakjatok be egy álgerendát. Csak itt a belmagassággal kell variálni majd.
A rétegelt fatartó nem néz ki annyira természetesnek, olyan, mintha parketták lennének egymáshoz ragasztva. Ezeket általában fedőmázolással látják el, de ilyenkor meg elveszti a fajelleget.
A sűrű 5x15-ös pallós födém meg szintén nem néz ki jól látszógerendásnak, mert egyszerűen zsúfoltnak hat.
Dobjon össze az épitész egy szimpla egyszerű belső látványtervet, az segit eldönteni a kérdést.
és bocsi, de azt elfelejtettem mondani, hogy a fiamnak látszódnia kell a kereszt fagerendáknak, merazolyan rusztikus ő, meg rettenetesen természetvédő és biológus
Jah, hát a ragasztott, rétegelt fatartó megint más dolog... Az birja a gyűrődést, de szerintem felesleges költség, ha felette meg be akarja rakni a sűrű pallózást amúgyis.
valami ragasztott gerendáról tette le az esküt, amivel akár 10 m is áthidalható (érdekes erről a felülvizsgáló mérnök (merugye a szerb havernak nincs magyarországra érvényes aláírási joga) sem dumált.
Az igazság a kettő között van, ugyanis kelleni fog a 30x80-as alaptest (már csak a fagyhatár miatt is), de bőven elég rá a 12-15 cm-es vasalt szerelőbeton.
A második kérdésed feltehetően a födémre vonatkozik.
Itt viszont a 6 méteres fesztáv miatt sokkal jobb az 5x15-ös sűrűn rakott pallós födém, mint a ritkán rakott látszólag erősebb. Ekkora fesztávra a 15x15-ös gerenda egyébként sem elég, mert nagy a lehajlása, ilyen nagy fesztávra meg nem is lehet rakni, még 4 méternél sem (hiába van felette a pallózás)
Viszont mivel könnyűszerkezetes az épület, csak ÉMI minősitéssel rendelkező cég épitheti, illetve magának a szerkezetnek kell ezzel a minősitéssel rendelkeznie, különben nem lesz használatbavételi engedélyetek... A minősitett szerkezetben pedig benne foglaltatik a födém kialakiítása is, szóval nem lehet csak úgy hasraütve kitalálni ezeket.
a fiamnak építünk egy faházat (Ő könnyűszerkezetesnek hívja), sajnos, az üzlettársam és barátom építész, tehát csak ő tervezhette, a kivitelező meg a barátom 30 éve.
magam ugyan mérnök volnék, de inkább a vasakhoz értek.
a tervező szerb és nagyon pofás ki ökoházat rittyentett, fából van, 60 cm a szigetelés rajta, 7.5x12.5x6 m a mérete, kétszintes. ehhez egy 30cmx80cm sávalapot (alatta 20 cm kavicságy), rajta 20 cm vasalt betonplatnit (alatta 20 cm kavics), kért.
az építészem meg simán hülyézi, szerinte bőven elég lenne 30x40 sáv és 12 cm platni. ja a statikus (aki jóváhagyja és aláírja a terveket) meg azt mondja, minél több a beton annál jobb, tehát nem mérvadó a véleménye :)))))
a másik amit nem tudnak eldönteni az, hogy az építész 5x15 átívelő (6 m) deszkákat ajánl 62,5 cm-ként, rajta 22mm osb-vel (!!! ilyet még nem is hallottam), a tervező meg 125 cm-ként egy 15x15 gerendát és rajta kersztben 5x20 pallókat, meg 15 cm szigetelést (ausztroterm) a padlófűtés alá.
melyiket bántsam meg?
és elmondhatom még, mert ezt nem fogják elolvasni, hogy mind a kettő kakaskodik a maga igaza mellett.
Két esetben szokták a felső harmadba rakatni a vasat:
- ha ezzel megspórolják a talpgerendát körbe, mert mondjuk nem lesz lábazata a háznak, csak az alaptestre kerül rá egy vasalt lemez, és csókolom.
- ha magas lábazat van (3-4 sor zsalukő), és sok a pontszerű teher (vb pillérek, vb gerendás födém, stb). Ha vasalás nélküli beton lenne felül, akkor a sok pontszerű tehertől nyiródna össze-vissza, a felső harmadba rakott vas viszont ezeket elosztja.
(ha nagyon durva nyiró erők vannak, akkor kell alul-felül vasalás. Ilyen pl a nagyon kicsit teherhordó altalaj)
Félre ne értsen senki, nem általánosítani, vagy kötözködni szeretnék!
Egyszerűen az alapozáshoz nem értő gépész mechanikai gondolkodásommal nem értettem a lenti példát.
Mert nekem az jött le az esetből, hogy mivel felül van a vasalás, az lapot a végein (ház sarkain) jóval nagyobb lefelé irányuló erőhatások érik mint középen. Tehát felül húzott alul nyomott. És ebből kiindulva jött az a kérdés, hogy akkor miért nem lehet az alap közepéhez közelebb levő vasakat feljebb tolni, a jobban húzott részekhez? Mert ott több erőt tudnának felvenni.
Ok, hogy kell egy bizonyos mértékű beton takarás.
Felülről van 5cm beton utána a 30cm-es kengyel, így az alsó vasak kb 15 cm-re vannak a betontest közepétől. Ha hozzávesszük, hogy a gyakorlatban a semleges sík nem a középponban van hanem attól eltolódik egy kicsit a húzott felé (fémeknék biztosan, betonnál passz), akkor szinte már majdnem a semleges zónában van az alsó vas.
Így Kb. csak 1/3 akkora terhelés jut csak az alsókra mint a felsőkre.
Vagy azért kell a 30cm-es kengyel, hogy a hossz tengelyre merőlegesen keletkező hajszál repedéseket jobban megakadályozza?
Gyakorlatilag mit jelent (kivitelezés szempontjából) az, hogy: "Sávalap felső övében monolit vb. koszorú készítése"? 50x100-as sávalapról van szó."
Amennyiben sz.r a talaj, előirhatja a talajmechanikus/statikus, hogy akár alul-felül is legyen vasalás. (vagy pedig le kell mélyiteni az alapot még egy métert pl)
Ne általánosságban nézegessük már az alapozást, mert elmúltak azok az idők, amikor az egész ország 50 cm széles, 80 cm mély alapozást csinált, 30% kőmennyiséggel...
Nagyon komolyan megszigorodtak a szabályok. Kb. olyan mértékű a különbség, mint 30 éve a hőszigetelés, és a mai között.
