„A pszichológiai determinizmus sajnos nagyon sanszos, hogy létezik, de kijátszható.”
Erről az jut eszembe, amikor a (vaskalapos kommunista) párttitkár a halálos ágyán papot hívat, hogy megkeresztelje, meggyónjon, és felvegye az utolsó kenetet. Biztos, ami biztos alapon.
„Abban viszont igazából hiszek, hogy a gondolataim, tetteim visszhangot vetnek az örökkévalóságban.
Ehhez mindössze egy pohár bor kell.”
Ami óta létezik a PC, és az internet, magam is hiszek abban, hogy a „felhőbe” került gondolataim „visszhangot vetnek az örökkévalóságban”. Az inspirációhoz 2cent házi pálinka is elég. A bor fejfájást okoz, akármilyen jó minőségű, csak tudnám, hogy miért?;-)
Valaha úgy gondoltam, hogy a végén csak ketten maradhatnak: Duncan MacLeod és én.
Sokak szerint az a kettő ami a végén marad: Isten és a bor.
Csak játékból hiszek abban, hogy az eltaposott pillangó bármit is megváltoztat a jövőben. Ezt a játékot fizikusok és filozófusok is gombolyítják, csak ők elméleteknek hívják őket, - nem meséknek- mert így szalonképes. Az az ősi tábortűz még mindig az igézetében tart bennünket. A pszichológiai determinizmus sajnos nagyon sanszos, hogy létezik, de kijátszható. Freud és Jung lerántotta a leplet mindenről. Nagy játékosok voltak.
Abban viszont igazából hiszek, hogy a gondolataim, tetteim visszhangot vetnek az örökkévalóságban.
„Ugyan nem csimpánzhorda, hanem valami korai hominida horda életéről szól, szerintem körülbelül abból a korból, amikor elkezdhettek kivándorolni Afrikából, s még több különböző emberszerű változat élt egyszerre, egymással néha találkozva, néha egymást levadászva, kiszorítva, kiirtva, máskor egymástól nőstényeket, gyerekeket rabolva. Vagy egy-egy kitaszított, eltévedt, vagy éhező kis csoport egy másik hordába menekült. A legérdekesebb ahogy a gondolataik a beszédük, a félelemeik, az örömeik, a hiedelmeik a vágyaik, a céljaik, a szenvedéseik, az egymás közötti viszonyaik, érzelmeik mindvégig egy számunkra alig követhető szinten jelennek meg, és sokszor még magukat a csupasz eseményeket is alig tudjuk követni, mert mindent az ő észleléseik nyelvén mesél el.”
Nem ez történt a Bábeli torony lerombolását követően, amikor az emberek nyelvét, és identitását összezavarta az Úr? Amikor már nagyon közel került hozzá az ember, mint intellektuális lény, aki ezzel veszélyt jelentett a számára? Az emberek megosztásával jó időre biztosította magának a hatalmi pozíciót, mert ettől fogva nem ővele, hanem az emberek egymással lettek riválisak. Persze csak az én elgondolásom alapján.;-)
„A lényeg pedig abban a két százalékban lakik... az ember ott kezdődik, ahol a biológia véget ér.
Kambriumban volt egy robbanásszerű kirajzás, és találtak cipőlenyomatot is, ezek között lehet összefüggés.
Triász korú cipőlenyomatról is tudnak. (Ez az ember lelépett az ösvényről.)”
Ezen mondataid arról győznek meg, hogy az időutazást már feltalálták. Csak azt nem tudom, hogy a múltban, vagy a jövőben. Az, hogy az ember lelépett az ösvényről, egyértelműen erre utal. Tulajdonképpen a determinációnak is van egy „legális” ellentettje, egy bakterház az idővonat sínje mentén, amit „időgépnek” titulálunk. Aki bakter módjára átállítja a váltót, létrehoz egy új 'idő' vágányt egy új szerelvénnyel. Azonban vannak olyan állomások, ahol minden vonat törvényszerűen megáll, és az utasok átszállhatnak egy másik szerelvényre. Ebből keletkeznek az anomáliák. Azok meg arra lettek kitalálva, hogy életben tartsák a kreativitást. Mivel a "hegylakó", aki egyedül maradt, annak köszönheti a létét, hogy megőrizte a kreativitást. Mivel egy újrakezdéshez a jól bevált DNS-en kívül, csak ez szükségeltetik.;-)
"Nem tudom elképzelni, beleélni magam egy csimpánzhorda felnőtt tagjának életébe. Viszont kíváncsi lennék arra, hogy mennyiben volt más entitás, mint a mutáción átesett majom/ember?"
Olvasd el Csörsz István: Földtaposók c. regényét!
Ugyan nem csimpánzhorda, hanem valami korai hominida horda életéről szól, szerintem körülbelül abból a korból, amikor elkezdhettek kivándorolni Afrikából, s még több különböző emberszerű változat élt egyszerre, egymással néha találkozva, néha egymást levadászva, kiszorítva, kiirtva, máskor egymástól nőstényeket, gyerekeket rabolva. Vagy egy-egy kitaszított, eltévedt, vagy éhező kis csoport egy másik hordába menekült. A legérdekesebb ahogy a gondolataik a beszédük, a félelemeik, az örömeik, a hiedelmeik a vágyaik, a céljaik, a szenvedéseik, az egymás közötti viszonyaik, érzelmeik mindvégig egy számunkra alig követhető szinten jelennek meg, és sokszor még magukat a csupasz eseményeket is alig tudjuk követni, mert mindent az ő észleléseik nyelvén mesél el. Nem könnyű olvasmány, de egyedülállóan különös világ. Persze, csak a szerző által elképzelt világ.
Az Ember megjelenése az evolúciós folyamatban, amikor már nem a „majom” dominált a főemlősben, hanem egy másként gondolkodó faj lett belőle, nevezhető egy mutációnak, amit a teremtés koronájaként is említenek.
Az emberi faj ősrégi múltra tekint vissza, úgy tűnik egyik állatnak sem volt ekkora magánevolúciója. Képzeld el azt a sokféle ténfergő, vándorló majmot különböző állkapocs és agykoponya méretekkel, keresték az evolúciós zsákutcát.
Svájcban találtak eocén időszakból csontvázat, mi lehetett? Arra viszonylag kevés majom élt. Állítólag volt egy elkülönülés. A lényeg pedig abban a két százalékban lakik... az ember ott kezdődik, ahol a biológia véget ér.
Kambriumban volt egy robbanásszerű kirajzás, és találtak cipőlenyomatot is, ezek között lehet összefüggés.
Triász korú cipőlenyomatról is tudnak. (Ez az ember lelépett az ösvényről.)
Amikor negyven éves voltam, részese voltam egy (oktatási) rendszernek, amelyben fémipari szakmunkásokat képeztünk. A technológiai szint olyan volt, ami a vasfüggöny mögött kialakult. A tantervek igyekeztek bevonni az újdonságot, amíg az nem volt gyakorlatban kivitelezhető, csak ismereti szinten, akkor is. A „népgazdaság” igényeinek kielégítése volt a cél, ami helyileg és időben folyton változó, ahogy ma is. Amíg 3-5 éves tervek alapján erőlködött a gazdaság, volt némi kiszámíthatóság, előrelátás, az oktatásban is. A rendszerváltás után, lecserélték a juhászt és a pulikat, és a nyáj szétszaladt. Az ’oktatásegészségügy’ nyája, azóta is gazdára vár.
„Bizton állíthatom, hogy sokkal kiforrottabb és kifinomultabb volt a létezésük.
Majd, amikor egyre inkább eltávolodtak /mondhatni evolúciósan kialakult/ szokásaiktól, hagyományaiktól és ennek eredményeként önmaguktól - innen datálható a hanyatlás!”
Nem vagyok istenhívő ember, habár a panteizmus nem áll távol tőlem. Az Ember megjelenése az evolúciós folyamatban, amikor már nem a „majom” dominált a főemlősben, hanem egy másként gondolkodó faj lett belőle, nevezhető egy mutációnak, amit a teremtés koronájaként is említenek. Nem tudom elképzelni, beleélni magam egy csimpánzhorda felnőtt tagjának életébe. Viszont kíváncsi lennék arra, hogy mennyiben volt más entitás, mint a mutáción átesett majom/ember? Az nem vitatható, hogy sokáig a természet szerves részeként, attól elidegenítés nélkül (paradicsomi lét) éltek az emberek. Lehetséges, hogy ez volt az időszak, amire a mutációval szerzett szellemi többlet megadatott? Az életben maradáshoz szükséges tudást meghaladó, szellemi produktum már felesleges, vagy kontra produktív lenne? Ennek lennénk tanúi mostanság, amikor 8 milliárdan vagyunk kénytelenek kijönni egymással?
„Amikor megszűnt az összetartás, együttlét, és mert megtörtént a kényszerítés, hogy munka árán megszerezzék azokat amikre addig szükségük sem volt, akkor már mindenki dolgozott, nem volt idő, majd kedv élni sem, nemhogy átadni az örökséget az utódoknak, akiket rábíztak olyan tanítókra, akik helyettük megfelelően elvégzik ezt a feladatot. Eleinte ezt nagyon jól csinálták.
Utána már akkor is dolgozni kellett, amikor már nem akartál semmit megszerezni. A gyerek meg ment a rendszerbe.”
Az emberiség már kipróbált jó néhány rendszert, amikből volt, ami eltartott évezredekig, és olyan is ami egy évet sem bírt ki. Amennyiben a társadalmi rendszerek is evolválódnak, akkor ebben is jól jönne egy mutáció, ami nem hanyatlást, hanem felemelkedést jelent az emberiség számára. No nem a mennyek országára gondolok, hanem esetleg egy másik élhető bolygóra.;-)
Aztán olyan is volt, hogy osztályidegen és nem mehetett továbbtanulni, csak munkásnak.
Mert a felmenő kulák volt, és mehetett a Tsz-be a saját földjén dolgozni. Meg 2 hónapig büntiből TNT gyárat építeni mint a rendszer ellensége. Ja. A késztetés nem minden.
nem használták már az írásnak valamilyen módját? Mondjuk az uralkodók neveit, monogramjait kőbe vésve?
Nem. Teljesen felesleges és szükségtelen volt.
Bizton állíthatom, hogy sokkal kiforrottabb és kifinomultabb volt a létezésük.
Majd, amikor egyre inkább eltávolodtak /mondhatni evolúciósan kialakult/ szokásaiktól, hagyományaiktól és ennek eredményeként önmaguktól - innen datálható a hanyatlás! Persze nem abban, amire ti gondoltok (ipar, mezőgazdaság, találmányok, írás stb., mert ezek kalakultak), hanem abban, amire én gondolok.
Megjelenik a letelepedés, a mezőgazdaság, a felhalmozás, majd a cserekereskedelem, és a lejtmenet. A kereskedelem és a multikulti. Falvak majd (jelenleg egyre inkább élhetetlen) városok. Kialakul a bűnözés, magántulajdon, nem mintha nem szeretném a fürdőkádat, vagy az állatkerteket, meg a kincseimet, de a témához tartozó antiszociális véleményemet próbálom interpretálni, ahogy érzem és tudom.
Nem kellett név és monogram, így is évezredekig fennmaradt emlékük. Mivel benne volt a történeteikben minden ami volt, az uralkodók és mások is, a külcsín és a belbecs egyaránt, írás nélkül. ("Ismer engem írás nélkül is a világ összes hajósa!") Szóval elég volt annyi: aki a mocsárból jött és legyőzte az oroszlánt, aki összegyűjtött mindent, vagy az, akinek ősz szakálla volt. Amit mi mítosznak nevezünk nekik a valóság volt, a minden esti előadás, ami egyben volt minden érték átadása, és tanítás, amikor összegyűltek és ez már önmagában biztosította a képzést és ami sokkal fontosabb: a stabilitást minden téren.
A király már megrészegül a hatalomtól, és bár eleinte leginkább jó királyt választanak, nem biztos, hogy jó a vége is.
Nem voltak azért az írás nélkül hülyék, sőt ajánlanám hogy a birka pedagógusok, meg azok az idióták akik a birkákat kiképezték, irányítják, meg átreformálnak mindent azok menjenek vissza időgéppel és majd kapnak az arcukba olyan kompetenciát, hogy arról koldulnak. Amikor megszűnt az összetartás, együttlét, és mert megtörtént a kényszerítés, hogy munka árán megszerezzék azokat amikre addig szükségük sem volt, akkor már mindenki dolgozott, nem volt idő, majd kedv élni sem, nemhogy átadni az örökséget az utódoknak, akiket rábíztak olyan tanítókra, akik helyettük megfelelően elvégzik ezt a feladatot. Eleinte ezt nagyon jól csinálták.
Utána már akkor is dolgozni kellett, amikor már nem akartál semmit megszerezni. A gyerek meg ment a rendszerbe.
Emlékeztek még Schmidt Évára? Gondoltam.
Schmidt Éva, aki folkloristaként a szóbeli hagyománnyal foglalkozott, tudósként is a szóbeliségben élt: a fejében fölhalmozódott tudásanyagot bármikor könnyedén előhúzta, meggyőző biztonsággal tartott konferenciaelőadásokat magyar, orosz, angol vagy osztják nyelven.
Vagy az indián mítoszok palettája... ha rajtunk múlik egy sem maradt volna, hiába írják le.
"Ha emlékszel, a magyar nemes még a 19. században is arról volt híres, hogy nem tud írni-olvasni, s még büszke is volt rá (pedig lehetősége meg lett volna)."
Hát igen, a lehetőség adottsága, még nemjelentiazt, hogy élnek is vele. Aki meg késztetést érez a tanulás, a tudás iránt, az (elhivatott) meg mindent elkövet érte.
Kellett egy előfejlődés, hogy Egyiptom egyesítésével elinduljon a civilizáció. A predinasztikus idők kis mezőgazdasági falvai még messze nem olyan civilizációt alkottak, mint egy központosított állam. A csatornázás is az első dinasztiával indult be. Az igazi fejlődés a II. dinasztia végétől látványos. Dzsószer alatt a 3. dinasztia idején pedig beindul a kőből építkezés, a piramisok kora. Megjelennek az életnagyságú szobrok.
A predinasztikus idők falvaiból előkerült kis pár centis kőfigurák, ujjal mázgált korsókból még nehéz elképzelni a Szfinx-projektet. Ahogy a faragatlan kövekből összerakott nabta playa-i megalitikus kőkörből is. Ráadásul Franciaország és Britannia kősorairól, kőköreiről (Stonehenge) is sorba mutatták ki, hogy csillagászati összefüggéseik vannak. És azok sokkal nagyobbak, mint Nabta Playa, és nem követte ezt sokáig irásbeliséggel rendelkező állam a helyükön (Szfinxszek még úgy se).
"...mennyiben a papság, a vezető elit ezt nem tartja meg magának" - mármint az írás tudományát.
Ez a történelemben mindig így volt. Emlékszem, ez olyan marxista szemlélet volt, hogy a "kiváltságosok" mindig bután hagyták a népet, etecera... Az igazság az, hogy akik késztetést éreztek a tudás iránt, mindenhol megtanulhatták az írás-olvasást. Szerintem az ókori Egyiptomban majd annyin olvashattak százalékosan, mint a 18. századi Európában (tudjuk, hogy voltak iskolák, még számtanfüzet is fennmaradt). Ha emlékszel, a magyar nemes még a 19. században is arról volt híres, hogy nem tud írni-olvasni, s még büszke is volt rá (pedig lehetősége meg lett volna). Szerintem az ókori Görögországban, Alexandriában vagy Rómában a lakosság nagyobb százaléka írt/olvasott, mint a 18. századi Magyarországon (Pompei tele van falfirkákkal v.leg az "egyszerű" nép fiaitól...).
Felső- és Alsó-Egyiptom különálló közösségei és kultúrái több mint 5200 évre nyúlnak vissza (Kr.e. 6000 körüli időkre), jóval Narmer egyesítése előtt. Az egyesítés csak egy mérföldkő volt az egyiptomi civilizáció hosszú történetében.
A 7000 éves Nabta Playa kultúra egyik legfontosabb jellegzetessége a megalitikus struktúrák asztronómiai igazodása. Az itt élő emberek nemcsak mezőgazdasági tevékenységet folytattak, és állattenyésztéssel foglalkoztak, hanem fejlett csillagászati ismereteik is voltak. Az egyik kőkör, amely körülbelül 7000 éves, úgy van elrendezve, hogy napfordulókkor és napéjegyenlőségekkor igazodik a naphoz. Az asztronómiai megfigyelések lehetővé tették az évszakok változásának pontosabb nyomon követését, és segítettek őket egy időmérési és naptárrendszer kialakításában. A napfordulók és napéjegyenlőségek fontos időpontok voltak az életükben, például a mezőgazdasági ciklusok vagy vallási ünnepek megjelölésére használták ezeket. Az asztronómiai ismeretek lehetővé tehették számukra, hogy tájékozódjanak és navigáljanak a csillagok és az égitestek alapján, különösen ha kiterjesztették területüket más régiókra.
Innen már csak egy kis ugrás volt a Szfinx projekt megalkotása.
„A Közép-Birodalom idejére már 900 jelük volt, és bármilyen mélységű (tudományos, irodalmi) szöveg leírható volt vele.”
Szinte hihetetlen, hogy 5000 évvel ezelőtt, a Gutenberg galaxist megelőzően, meg volt a lehetősége az embernek arra, hogy az”egész lakosságot” oktassa, írás, olvasás, tudományok, művészetek. Persze, amennyiben a papság, a vezető elit ezt nem tartja meg magának.:-(
Az első írásos képjelek már i.e. 3300 évvel megjelentek (Nagada 3 idején), és ezeket csak afféle szimbólumok előztek meg, amiből kifejlődött ez. Hosszabb egybefüggő szövegek csak a 3. dinasztia idején jelentek meg. Korábban rendszerint csak rövid szövegek, megnevezések lettek leírva. Az első megfejthető, egyiptomi nyelven írt mondat a II. dinasztiából (i.e. 28. század) származik. Az alapok már ekkor meg voltak a kb. 100 jellel, s gyakorlatilag letudtak (volna) vele írni sok mindent, de az írás a tovább fejlődött. A Közép-Birodalom idejére már 900 jelük volt, és bármilyen mélységű (tudományos, irodalmi) szöveg leírható volt vele.
Ha valóban 120 alsó-egyiptomi király neve volt ott, azok egy részét valószínűleg szájhagyomány tartotta fenn, de magát a neveket akár már az i.e. 33. században összeírhatták, akkori kezdetleges jelekkel valamiféle listán. Mindenesetre a fennmaradt 7 ilyen predinasztikus királynévből (Szeka, Nesemiu, Tiu, Tjes, Niheben, Anedzs, Meh) látszik, hogy az 5. dinasztia listakészítője (i.e. 2450 körül) számára a királyok neveit mutató írásmódok furcsák voltak, s jelzi azt is, hogy számára ezek a régies nevek idegenek, érthetetlenek számítottak.
A 120 uralkodó egy hipotetikus számítás a tábla eredeti méretéből. Mivel 15 cm esik 8 rubrikára (ezekben volt egy-egy alsó-egyiptomi királynév) és a tábla szélessége 210-220 cm lehetett. Ezekből csak 7-9 királynév maradt meg.
I.e. 5200-4500 közt megjelennek a falvak. I.e. 4000 és 3500 közt a kőfaragás és rézművesség. A későbbi vallásnak is voltak előjelei. Talán Badariból tudunk egy napkorongos bikafejet. Ahogy belép Egyiptom a történelembe, annak komoly előzménye kellett legyen, hiszen az alkotásai még ma is tiszteletet érdemelnek. Az Alsó-Egyiptomi királyság székhelye Butó volt, amit már 6000 éve is laktak. Másik fontos hely a Deltában, Szaisz, amit újabban visszadatálnak 7000 évvel ezelőttre. Ez nomosz székhely és kultikus központ is volt (már a dinasztiák előtt).
„Az közismert tény volt, hogy Egyiptom egyesítése az első dinasztia idején történt, és előtte két királyság volt: Alsó- és Felső-Egyiptom (két különböző koronával).
Hogy ez a két állam mennyi ideig létezett Mena (Narmer-Aha) koráig (i.e. 3000 körül), az első egyesített királyig, az találgatás. Ennek legfőbb oka, hogy ezek ideje az írás előtt korba esik (a honfoglalás előtti magyar fejedelmek hasonlóan ködbevesző figurák, pedig itt ugrottunk 4000 évet!).”
Amennyiben az írás előtti Egyiptomot kutatják, az gyakorlatilag a kőkorszakba nyúlik vissza. Az elsők, vagyis az első uralkodók nem használták már az írásnak valamilyen módját? Mondjuk az uralkodók neveit, monogramjait kőbe vésve?
Az már valami, hogy a Palermói Tábla szerint az egyesített Egyiptom első dinasztiájának első királya, Narmer (Mena/Ménész) előtt északon már ennyi... 120 uralkodó volt! Azt jelzi, hogy már az egyesített Egyiptom előtti időszakban (akár 500-1000 évvel korábban) is jelentős politikai és uralkodói tevékenység zajlott Alsó-Egyiptomban. Az alsó-egyiptomi régióban, különösen a Nílus-deltában, már korábban is számos kisebb királyság és fejedelemség létezett, amelyek különböző uralkodók és predinasztiák alatt álltak.
6000-6500 évvel ezelőtt a Naqada és Maadi kultúrák már kereskedelmi és mezőgazdasági központként működtek. Maadi településnél feltárt kereskedelmi dokkok a Nílus menti hajókereskedelemre utalnak. Kisebb kőépületeket már építettek ezeken a helyeken (kőfalak, kőalapok, műhelyek, raktárak).
A predinasztikus időszakban, amikor az egyiptomi társadalom még nem volt teljesen centralizált, és a politikai szervezettség inkább helyi és regionális szinten történt, lehetséges volt egy helyi, nem központosított napkultusz kialakulása, amely folyamatosan változott az idő múlásával.
Az közismert tény volt, hogy Egyiptom egyesítése az első dinasztia idején történt, és előtte két királyság volt: Alsó- és Felső-Egyiptom (két különböző koronával).
Hogy ez a két állam mennyi ideig létezett Mena (Narmer-Aha) koráig (i.e. 3000 körül), az első egyesített királyig, az találgatás. Ennek legfőbb oka, hogy ezek ideje az írás előtt korba esik (a honfoglalás előtti magyar fejedelmek hasonlóan ködbevesző figurák, pedig itt ugrottunk 4000 évet!).
Ez a 120 uralkodó lehet 1000 év, de lehet akár csak 500 (ami a valószínűbb). A Palermói Kőlap keletkezése több mint kétezer évvel korábbi, mint Manethón királyjegyzéke! Az első öt dinasztiával kapcsolatos adatai fölöttébb megbízhatóak, a tévedések még minimálisak lehetnek! Hiszen az 5. dinasztia idején készült, valószínűleg több példányban, és elhelyezték az ország több templomában.
Elképzelhető, hogy Manethón is használta Egyiptom történetében a Palermói Kőlap adatait.
Viszont az Alsó-Egyiptommal párhuzamosan létező felső-egyiptomi predinasztikus királyság uralkodóiról gyakorlatilag semmilyen adataink nincsenek.
Ha a kronológiában lehet 1000év bizonytalanság, akkor a vaskor is korábban kezdődött. Egyedi esetek, pedig lehettek a vasszerszámok esetében a bronzkorban is.;-) Az idő foga, mindig cserélődik, akár a cápáké.:-)))
Ami óta ismerjük az Egyiptomiak” írását”, az első történelmi beszámolót Manethón írta le i.e 3100-tól, i.e.332-ig. Ez, meg a Palermói tábla határozta meg a kronológiát, azonban ahogy növekszik az ismerethalmaz, úgy mindig felülvizsgálatra szorul. Még az is lehet, hogy Narmer előtt 1000 évvel már kialakult a királyság államforma, csak az idő vasfoga „megrágta” a bizonyítékait.:-)
Most jutott eszembe, valahol olvastam, hogy Walter B. Emery világhírű angol régész állítólag 1971-ben egy szakkarai sírban Ozirisz kis szobrocskájára bukkant, de mikor kézbe vette erős ütés érte. Szívinfarktussal szállították kórházba, de két napra rá meghalt. Éppenséggel ez lehet amolyan pletyka, mint a Tutanhamon sír felnyitói közt aratott volna a "fáraó átka"...
Emery jelentős egyiptológus volt amúgy, főleg az archaikus Egyiptommal foglalkozott és azokkal az időkkel, melyek az első közös királyt, Ménészt megelőzték. Az Archaic Egypt c. könyvét a KLTE könyvtárában olvastam a 90-es években. Amiatt érdekelt akkoriban, mert a töredékesen fennmaradt Palermói Tábla okán arra következtetett, hogy az Alsó-Egyiptomi királyság 120 uralkodóját sorolta eredetileg a tábla, amikor ép volt, azaz a hiányzó részén. Ez pedig nagyon sok, kb. ezer évet is jelenthet! Azaz az egyesített Egyiptom első dinasztiájának első királya, Narmer (Mena/Ménész) előtt északon már ennyi uralkodó volt!
„A fényjelenségre van két vaskalapos megoldás. Az egyik, (az érdekesebb) a kvantummechanikai magyarázat.”
A fényjelenség, klasszikus értelemben az emberi szem által látható spektruma, tulajdonképpen az elektromágneses sugárzásnak csak egy a 400-700-ig terjedő hullámhosszaknak a spektruma. A legnagyobb frekvencia és a leghosszabb hullámhossz a végtelenhez tart, vagyis nincs kvantumos, meghatározott értéke. Ez ad okot a spekulációkra, amik az ezotéria és a sci fi világába vezetnek.
„Egy logikus magyarázatként azonnal egy filmjelenet jutott az eszembe, amikor a Kenobinak szánt üzenetet lejátszotta Artu Detu. Hány üzenet lehet, amit még nem tudtunk lejátszani, vagy félreértettünk. „
Ez nagyon találó hasonlat, ami már a valóságban is működik, nem csak a filmen. Ezek szerint, a világunk tele van időkapszulákban hátrahagyott üzenetekkel, amikről nem tudunk semmit. Ezért tetszett meg ez a topik,(Piramisok-legendák- meglepetések) mivel itt lehetőség van arra, hogy a hozzáértők, vagy a szerencsések felnyissák az időkapszulákat.;-)
Kétségtelen, hogy az usébtik az egyiptomi élet mágikus oldalát képviselik. Mi már nehezen is értjük ezeket a furcsaságaikat. A kanópuszedényeiktől a hideg ráz, most már azon szerdab szobroktól is, melyek szeme követ téged...
A cikkeket szerintem a hetvenes évek vége felétől gyűjtöm, de nagyrésze az internet révén lett végül is.
A Brunton által említett kis faszobrokat az egyiptomiak usébtinek nevezték. Hitük szerint a Túlvilágon ezek a „mágikus bábuk” végzik a halott lelke helyett a munkát. Ha szórakozott lennék, kérdezhetném mondjuk azt, hogy talán sok usébtit egyfajta mágikus rítus során a Nagy Piramisban akkumulálták??? Beismerem, ez őrültség...
Röck Gyula magyar okkultista is ismertette Brunton elbeszélését egyik könyvében, és azzal magyarázta az esetet, hogy az egyiptomi mágusok ismeretlen erőket kötöttek meg a kis faszoborban, mint mi a villamosságot az akkumulátorban.
Ez a jó írány! Ahogy kutattam délután a szobrot, folyton rejtélyes usébtikbe botlottam. Pl. van olyan, amelyiknek a hóna alá írtak varázsigéket és Isteneket véstek oda, mindez nem látszik az egész szobrocskákon, csak a széttört daraboknál fedezték fel. Hitük szerint belevarázsolták sikeresen a szolgát, segítőt, őrzőt.
Mindez már megint a cargo-kultusz fantomfájdalmait idézi: miért és mikoron történt valami amit kényszeresen utánoztak, miből ered ez a cselekvés és a túlvilág ibolyántúli sugárzása?
Idevenném még a gólemet ismét: amit életre keltettek egy névvel, egy vésettel.
Kíváncsi lennék mekkora lehet a gyűjteményed kivágott cikkekből, fénymásolt anyagokból?! :)
(Kerestem a szobrot, de vagy nem létezik, vagy a föld nyelte el. A Louvre nem nyilatkozott. )
A fényjelenségre van két vaskalapos megoldás. Az egyik, (az érdekesebb) a kvantummechanikai magyarázat.
A másik az, hogy olyan összetevőket tartalmaz, amelyek fluoreszkálnak. Pl. tömítőszerek, festékek, adalékok, állati ragasztó, stb. (Egyiptomi kék jelenléte, de ez későbbi mármint nem okában, hanem megvalósításában.)
A lumineszcenciának kb. 15 fajtája lehet. A szobor elnyelt sugárzást tárolt? Csakhogy a fa nem egy fotolumineszcens anyag. A leírás szerint fényleni kezdett, eltűnni látszott, majd újra fénylett, sőt villódzott.
Fontos lenne a jelenség időtartama, emisszió intenzitása és a színárnyalat.
Egy logikus magyarázatként azonnal egy filmjelenet jutott az eszembe, amikor a Kenobinak szánt üzenetet lejátszotta Artu Detu. Hány üzenet lehet, amit még nem tudtunk lejátszani, vagy félreértettünk.
Egyéb vegyes:
Réges-régen volt alkímiai szakácskönyvek írnak szervetlen fényporokról.
Fontos: a fluoreszcenciát (bűnüldözés) nem szabad összetéveszteni a biolumineszcenciával (foton kibocsátó élőlények) és a foszforenciával. A brazil Atlanti-parti esőerdőben élő tökvarangyok fluoreszkálnak.
Radioaktivitás. (Óramutatók.)
Japánban olyan génmódosított főemlőst hoztak létre, amelynek zölden világít a bőre, és ezt a tulajdonságot utódaira is át tudja örökíteni. Az állat a Brazíliában honos fehérpamacsos selyemmamjom (Callithrix jacchus). Ultraibolya fénnyel megvilágítva a bőre zöldesen fluoreszkál. Az idegen gént, amely zöld fluoreszkáló fehérjét (GFP) kódol, egy vírussal juttatták be majomembriókba, ezeket azután pótanyák méhébe ültették be.
A Brunton által említett kis faszobrokat az egyiptomiak usébtinek nevezték. Hitük szerint a Túlvilágon ezek a „mágikus bábuk” végzik a halott lelke helyett a munkát. Ha szórakozott lennék, kérdezhetném mondjuk azt, hogy talán sok usébtit egyfajta mágikus rítus során a Nagy Piramisban akkumulálták??? Beismerem, ez őrültség...
Röck Gyula magyar okkultista is ismertette Brunton elbeszélését egyik könyvében, és azzal magyarázta az esetet, hogy az egyiptomi mágusok ismeretlen erőket kötöttek meg a kis faszoborban, mint mi a villamosságot az akkumulátorban.
Nem olyan rég beszéltem azokról az óbirodalmi szemekről, szemet utánzó szerkezetekről, melyeket a szerdab szobrok fejébe ültettek:
