Egy picit száműztem magam a múlt héten, de mostan egy darabig megin itt.
Egy kis város PR:
volt szerencsém két napot NAgykanizsán ( egy képzésen) is eltölteni. A résztvevők 99
százaléka zalai. Úgyhogy első megjegyzésük az volt, hogy nagy bátorság olyan messziről
ide eljönni. (kicsit néztek, mikor azt mertem mondani, hogy miért tán, polgárháború van?)
Ebből mondjuk az a fontos, hogy szerintem Szolnok az a hely itt a Tiszántúlon, ahol nem
kell még előző nap elindulni, hogy másnap fél tízre odaérj egy nyugat-dunántúli megyeszékhelyre. Pláne, ha a mávosok is dolgoznak!
Tiborcsik!
Emil ment. Arra gondoltam, amit itt vázoltál (sárga-kék). Szolnoknak még zenepavilonja is van, nahát. Lenne hozzá zenekarja? Mondjuk szoktak itt olyan utcai zenekari fesztiválok lenni.
A Gólya parkra ráfért a felújítás. És baromi modern dolog: a kútra rátettek egy márványtáblát, hogy kinek a pénzéből újították fel: a nyáron Frankföldön voltam, és a legkisebb városokban láttam hasonlót:
padokat a városháza CDU frakciója, szökőkutakat a nőegyesület állítatta és tartja karban (mondjuk ez új). Aztán ősszel Jászberényben is láttam hasonlót, nincs hát új a nap alatt.
A Moment helyén korábban Aranylakat nevű étterem működött ha jól tudom !
A fa írtás okát nem ismerem, amikor a Kossuth úti fákat kivágták alig ismertem rá a főutcára kicsitt nagyon kopár lett.
A Városmajor úton a nagy üres telkekkel, kezdtek már valamit, nem értem miért nem értékesítik az orosz kórház és a laktanya helyét!
Voltam ma a Tisza szállónál artézi vízért, és amíg az ibrikek telltek, elbeszélgettem egy ismerőssel, aki azt mondta, hogy az a bizonyos zenepavilon nemrég akkor lett kék-sárgára festve, mikor valami autoszalon tartott ott bemutatót.
És őszerinte is klassz lenne aug. 20-án vizikarnevált is tartani, nemcsak csillaghullást.
Tibra! Visszatérve a kérdésedre. Arra gondolsz ami a valamikori Lenin szobor megett van? Már nem emlékszem a színére, de ha arra, az vagy valami ciszterna a tűzoltóknak, és/vagy amolyan promenádzene-féléhez volt a valamikori tűzoltózenekar székelésére alkalmas zenepavilon.
Vagy valami, vagy valahová megyen.
Ha másra gondolsz, írd körül jobban, minek a magasságában van és hogy néz ki, majd eltéblábolok arrafelé.
Nagyon kezd leülni ez a topic. Gyanítom, hogy sokan áttértek multilaterális (értsd: kétoldalú) levelezésre.
Nna, akkor megpróbálom kicsit felvidítani a népet.
Januártól lemondtam a Néplap előfizetést. Helyette előfizettem a Jászkun Krónikára. :)))) Először két napig továbbra is a Néplapot hozta a kézbesítő, többször kellett reklamálnom, hogy a krónikát kapjam. :))))
Tudjátok mivel jobb a Jászkun krónika a Néplapnál?
Ha már itt vagyok én is beleszólnék. Életem első 18 évét Szolnokon töltöttem. Természetesen már én is Pesten vagyok. Sajnos nem látok túl sok jövőt a városban, aki teheti, az menekül. Persze ez nem kizárólag Szolnoki jelenség. Globalizáció stb, elvesztik a kisvárosok a jelentőségüket. Persze én is sajnálom a dolgot, de szinte biztos, hogy nem megyek már vissza. Erre a cián csak rátett egy lapáttal. Bár nem politizálok, de akkor voltam magam alatt ebben a témában utoljára, amikor egykori polgármesterünk 'pártpolitikai megfontolásokból' a város ellen szavazott.
Azért én is hazajárok 2 hetente és a legszebb épület továbbra is a Galéria.
Amúgy a vizet eddig is lehetett inni, lásd: halak.
Nekem is sikerült hazajutni, persze emiatt több ezer vasutasnak kellett csuklania órákon keresztül, ja és az összes rokonuknak is. Ugyanis hazáig emlegettem őket. Viszont láttam egy újítást a vasúton: olyan vagonban utaztam, mely két részre volt osztva. Természetesen század eleji indiai vasút-hangulat: kosz, büdös, tömeg, stb. Egyetlen szerencsétlen 0,5 wattos izzó próbálta bevilágítani az egészet. Mivel borzasztóan drága lenne a több izzó beszerzése, ezért leszerelték az összes poggyásztartót, aminek köszönhetően "fényárban" úszott a fél vagon, mivel már nem volt, ami árnyékot vessen. Így viszont egész úton ölelgethettük a csomagunkat, vagy tehettük le a trutyiba, megkockáztatva, hogy valaki végigsétál rajta. Nagyon hasonlított az érzés egy második világháborús könyvben leírtakra, azzal a különbséggel, hogy ott csak egy disznó volt a vagonban, és gyorsabb is volt a vonat.
Ezek után szeretném, ha a Scooter a Fuck the millenium után megírná az aktuálisabb Fuck the máv című remeket.
A hétvégén a következő kellemes élmények értek otthon:
- a víz iható volt,
- a könyvtárból ki tudtam venni, amit akartam,
- a Tisza Szálló szaunájában ezúttal nem volt tömeg,
- a Western Pub-ban az Árkádoknál 225 Ft egy korsó Pilsner Urquell,
- az öcsémet megvertem gombfociban 4-1-re.
Nna mit szóltok? Érdemes volt hazamenni!
Jártatok manapság a Tisza-parton, a Verseghy park magasságában?
Van ott egy feltűnő színű (talán a város címerének színeit igyekszik átvenni)
elkerített valami.
Sto eta? Nem tudjátok?
Most újra megerősített a hétvégi séta: szerintem a Tisza-parti városok
közül Szolnoknak van a legbarátságosabban kiépített partja.
Hello, megjöttem.
Négy napig távol voltam, és közel s távol nem leltem internetet. Mit gondoltok, a világ melyik végén jártam? Hát Budapesten. (Semmi sem tökéletes.)
Azért volt egy kis lelkiismeretfurdalásom, hogy magukra hagytam földieimet a ciánnal, de mentségemre legyen mondva, a Marcipán cukrászdások a tanuim, hogy nem szeretem a mandula (pisztácia) fagyit.
Ha jól emlékszem a topic elején valaki azért berzenkedett, hogy milyen fantáziátlan dolog Szolnokon mindent a Tiszáról elnevezni. Pedig mindent a Tiszának köszönhetünk. Jót, s rosszat.
Hírnevet, dicsőséget. Nemde?
Mióta megszülettem, minden nyaramat egy Tisza partján álló gyönyörű kis faluban töltöttem.
Teljesen az életünk részévé vált, hogy egész nap a parton napoztunk. Barátságok köttettek, szerelmek szövődtek itt. Bárki, bárhová vetődött is az életben, a baráti társaságból, nyaranként mind összegyültek itt. Gyönyörű volt a part. És teli volt élettel. Sajnos 2-3 éve viszont borzasztóan tönkrement a part, de még napozni így is jó volt. Télen pedig a kutyámat vittem le az ártérre sétálni, imádott a jeges víben fürödni. Egy kisebb társaság pedig tradicionálisan minden koratavasszal megfürdött a folyóban, hogy ök legyenek abban az évben az elsők, akik belemerészkedtek. Aztán ott volt a Tisza virágzása. Aki nem látta az el sem tudta képzelni, hogy milyen is lehet, amikor a kérészek a víz fölött repülnek. Aztán a gyerekkori pecázások, tűz, és szalonnasütés a parton, később bulik, sátorozás.
Mostanra káros a napsugárzás, és már a folyó környékére sem érdemes menni. Én nem szívesen ülök le arra a partra, aminek a homokja ciánnal szennyezett, és bűzlik a haltetemektől.
Pedig már reménykedtem, hogy beszámolsz az eseményről. Most hallottam, hogy a Tisza alsó szakaszán a halak menekülnek fel a mellékfolyókba.
Barátnőm feltett egy költői kérdést tegnap: Mi lett volna, ha lehalásszák a halakat, mire ideér a szennyezés? Ugyanis ígyis-úgyis halászni kellett, csak az olcsóbb lett volna, és nem maradt volna ennyi mérgező haltetem. Plusz a madarak is átvonultak volna a halastavakhoz, holtágakhoz, amelybe a halakat telepítették, így azok sem pusztulnának. Mondtam neki, menjen környezetvédelmi miniszternek, mert már most jóval többet tud nála.
Több száz ember állt csendben, fegyelmezetten, kezében gyertyát tartva szerda késő este, a Tisza és a Zagyva találkozásánál: a tiszai híd lábánál. Azért gyűltek össze, hogy leróják kegyeletüket a halott folyóért, az elpusztult élővilágért, a szennyezett fövenyért, mindazért, ami ezt a mélabús, szőke folyót kedvessé tette számukra.
A megemlékezésen sokan könnyes szemmel nézték a vizet. Akadtak olyanok is, akik a maguk durva szóhasználatával szidták a katasztrófa okozóját. Egy fiatal lány „Vízi Csernobil” feliratú táblát emelt a magasba.
Sorra érkeztek az emberek, akárha a barátjukat, feleségüket, apjukat temetnék. Megálltak néhány percre a folyó mellett: virágot dobtak az esti fényben sötéten hömpölygő Tiszába, majd a lankás parton a földbe szúrták gyertyáikat. – Szégyen, ami történt – mormolta egy idősebb, zubbonyos férfi, aki kéretlenül is kiöntötte a lelkét a mellette állóknak. Arról beszélt, hogy az apja, a nagyapja, tiszai halász volt – a folyó olyan számára, mintha családtagja lenne. A Tisza partján gyűltek össze bánat vagy öröm idején, itt főztek, itt játszottak a gyerekeik, itt aludtak a meleg nyári estéken egy-egy eredményes horgászat és halászléfőzés után. Tisztelték a folyót. Ha haragos volt, megvárták, amíg lecsillapodik, és csak akkor kéredzkedtek a hátára csónakjaikkal, ha már békésen hömpölygött.
A zubbonyos férfi azt is mondta: a halászok sosem öltek céltalanul, mindig annyi halat fogtak ki, amennyit megettek, és amennyit el tudtak adni, hogy eltartsák a családjukat.
Egy asszony közbeszólt: – Én kint voltam akkor hajnalban, amikor ideért a méreg. Olyan volt a víz a döglött halaktól, akár a halotti szőnyeg. Ahogy néztem a vizet, rájöttem: ez a folyó az én életemben már soha nem lesz olyan gyönyörű, mint eddig volt.
A zubbonyos férfi bólintott. Gyertyáját közel a parthoz, szinte a folyó lábaihoz tette le. Alig
észrevehető mozdulattal még végigsimította a kezét a folyó sziluettje fölött, aztán a zubbonya gallérjába burkolózva eltűnt a tömegben.
Doros Judit
A gyertyás menet megvolt, én azonban otthon aludtam du, mert írtózatosan
fájt a fejem. Ez is cián tünet - gondoltam. Mára azonban elmúlt.
Biztos ez a csodás anti depi idő elmulasztotta.
Csáó!
Mostan láttam a topikt, és én is szolnoki vónék,vagy mi,ezért a szólás.
Szerintem szolnokon legjobb hely a Fröccsöntő(fröccs)volt úgy pár éve,de azért most se rossz hely.
járt még/jár még oda valaki?
A Lévai Anikó szülei talán a Rózsa utcában (vagy valamelyik hasonló virágnevűben) laknak a Vosztok környékén. A Széchenyin (pontosabban az Orosz György úton) maga az Orbán házaspár (pontosabban már család) lakott néhány évig. Egyébként átlag minden második héten „ hazaugranak” rokonlátogatóba. Kérdés, most mikor mernek legközelebb jönni???????
Utazási ajánlat az Esmeralda vezetőinek:
- egy hét a szigeteken (Alcsi sziget)
- program:
-minden reggel lubickolás a Tiszában, majd reggeli (Tisza gyümölcsei)
- iszappakolás, eredeti tiszai iszappal, majd maszírozás eredeti tiszai halolajjal
- ebéd: tiszahal roston sütve, Tisza víz lassan kortyolva
- délután napozás a parton és vízi játékok
- este tisza vízzel öntözött zöldségek, (tiszavízzel itatott disznó) zsíros kenyér
