Elmentem megnéztem. Már pár ház áll és pár most épül.Ilyen ronda házakat még életemben nem láttam. 120-magas ablakokkal oltári ronda elhelyezéssel északi nappalival déli hálóval, ház közepén a wc -vel. A 4lakásosoknál erkély de olyan ronda hogy kifejezni nem tudom. Kár hogy nem volt nálam a fényképező. A koszorú részből álltak ki a 15x15 gerendák amely az erkély padozata volt. A házak körül fél méteres feltöltés. A hol nincs feltöltve ott 10cm magasságban viz áll. Elmentem az építetőhöz és kérdeztem hogy hogy hogy is néz ki az alap. Azt mondja 1méter mély 40centi séles usztatott sávalap. oszt kész. Mit szólsz ehhez?
Szerinted ez mennyi %-ban drágítaná az alapozás költségeit mondjuk normál talajos verzióhoz képest. A telekárak kedvezőek kb 1.5M-val kevesebb mint normál helyen, de lehet ez rá is menne a plusz alapozásra. Tudom hogy nem lehet mondani semmit a talaj ismerete nélkül de azért mondj valami kb-t. Köszönöm a választ.
Ennek megnyugtató tisztázására talajmechanikai vizsgálat kell. Lehet építeni "ahogy esik úgy puffan" módon, de nem érdemes.
Mocsaras részre (ha mindenképpen oda) akkor az alábbiak jöhetnek szóba:
- Cölöpalap. A teherbíró rétegig x számú méretezett oszlop és erre egy vb gerendaváz mint alap.
- Talajcsere.
- "Lebegő" ház. A talajba kerülő alap térfogatát (főleg pincés épületeknél jöhet szóba) úgy méretezik, hogy a felhajtóerő ellent tartson az épület súlyának.
Alapzással kapcsolatban. Adott 1 régebben (most már nem látszik annak) mocsáros terület. Itt milyen szabályokkal lehetne alapot megcsinálni. Senki nem mer belevágni mert hogy süllyed. De ha belegondolok fater házát majdhogynem friss mocsárra épülték kb 30-éve és nem vasalt sávalappal meg semmi korszerü tervezéssel ahogy eset ugy puffant megoldással. És semmi gondja még a háznak. Szerintem max vasalt sávalappal megoldható lenne nem? Üdv
de már készen van. Annak idején számoltam, a +1 m-el szélesebb pince kiásása jóval többe került volna. Az UB 07 beton falazó pedig 50 cm hosszú, 25 cm magas és 7 cm vastag. Öröm vele falazni. Ráadásul sokkal olcsóbb négyzetmétere mind falazásban mind anyag árban mint a kismértégla vagy az ytong amit még használni szoktak (most nem minősítem) erre a célra. At ÜB07 egyébként Frühwald termék, bárki megnézheti az árát.
Itt mindent megtalálsz róla: www.austrotherm.hu . Az ár a vastagságtól függ, de arányában kicsivel több, mint a "normál" lemez duplája. És ha valaki a két megoldás közötti árkülönbséget számolja, ne csak a m2 bekerülést vegye figyelembe, hanem azt is, hogy a védőfalnak alap kell, a tetejét le kell "kötni" esetleg hosszabb és magasabb falaknál merevíteni kell stb.
Árakat nem akarok mondani, hisz az helytől, építési "szezontól", vállalkozótól, aktuális anyagáraktó függően igen eltérő lehet. Legjobb "többverziós" árajánlatot kérni több válalkozótól és az alapján dönteni.
Az általad leírt lemezalap is lehet megoldás, de nem biztos, hogy gazdaságos. A pontos vastagságát és a szükséges vasakat csak statikai számítással lehet meghatározni az épületszerkezetek mérete és a talajviszonyok (minősége, maximális talajvíz stb.) ismeretében.
Az általam leírt megoldas műszakilag egyenértékű a másikkal. A többit meg ki-ki eldöntheti. A kivitelezők általában a szigvédős falat preferálják, mert több munka, kvázi nagyobb bevétel.
Építkezés elött állok. Kértem ajánlatot generálkivitelezéssel. A ház 115nm pince, 115nm földszint. Az ajánlatban nekem is szigeteléstartó fallal és LEIER UNI pincefalazóval, sávalappal. Csak a pince lett vagy 10M. Most kell kérnem mindenhonnan árakat, saját szervezéssel. Egyik ismerős ajánlotta a sávalap elhagyását, mivel homokos a talaj. Helyette 30cm kavics betömörítve, rá acélháló távtartóval erre megint acélháló távtartóval és ezután beönteni betonnal. Ez kb. 30cm vastag lemezt eredményez. A szigeteléstartó falat elhagyni, 1 méterrel nagyobb "gödröt" ásni, falazni, lemezszigetelni, 5cm expert, fólia, visszatöltés. Ez a megoldás szerintetek is jó lehet?
Javaslom az austrotherm expert lemezt a vízszig külső oldalára. Megspórolod így a szigetelésvédő falat, keskenyebb alap kell, a vízsziged is hőszigetelve van (kisebb az esély a repedezésére). Igaz kb 1,00 m-el szélesebb alap kell, hogy a felépült PTH falhoz kívülről hozzáférj a szigetelés elhelyezése érdekében, de még így is gazdaságosabb.
Aha értem. Nekem a függőleges rétegrend a pincében (Egy dombtetőn vagyok a környéken völgy, az egyetlen kútban a dombtetőn 30 m mélyen van a víz - sajnos így másképpen kell locsolni.):
- föld - ÜB07 betonfalazó (mint szigeteléstartó fal)
Akár tégla, akár beton, attól függ mire használnád a pincét. A tégle melegebb és jobb a hőtárolása. A beton kevésbé érzékeny a nedvességre. A zsalutéglába sok beton kell, gazdaságtalan és lassú építeni.
Na ez az a kérdés, amire mindenképpen a terveződnek (statikusnak) kell megadni a választ a körülmények ismeretében.
Én, mondjuk, elsődlegesen (ha a terhelés engedi és a statikus is jóváhyagyja) pincefalazót javaslok. A zsaluzás pepecs és nagy a hibalehetőség, a zsalurendszerek pedig cs.házas méretekben fajlagosan drágák.
A költséghez meg van valami ilyen topik, ott láttam hasonló számítgatásokat.
Az alap 40cm széles egységesen, nem lett alul szélesitve. kb 1.5-1.8 méter mélyen lett kiásva és a legalja volt agyagos. Az aljába kb30cm beton mehetett + beton darabok. Majd 38-as pincefalazó futóba 2 méter magasan arra E födém és körbe betonkoszorú. Volt 4 méteres részen 5.40 fesztáv ahova szimplán kerültek a gerendák. De terhelés nincsen rajtuk és nem is lesz.
Legjobb, ha a felelős műszaki vezetőd független a kivitelezőktől. A műszaki ellenőr "csak" javasolhat, a Femünek azért kicsit több joga és ezzel ráhatása van a dolgokra.
Ha van pénz és az ember tutira akar menni a akkor generál. A Femű akkor is legyen a "tied".
Ha pénz kevesebb, akkor szakmánként válogasd a kivitelezőt.
Ha nagyon kevés akkor önerő és kaláka.
Egyet nem ajánlok: szerkezetenként (más az alapot, más a falakat, más a födémet stb.) kiviteleztetni, mert akkor jön igazán az egymásra mutogatás!!!!!!
Nincs tuti, de hát fel kel kötnie azt az alsót annak, aki ma laikusként építkezésbe kezd. Nem reménytelen, csak oda kell figyelni. És ismétlem, a legelejétől egy megbízható, kivitelezőktől független szakember segítségét ajánlott igénybe venni!!!!!
Azt senki sem mondta (és remélem sacperkb is egyetért ebben), hogy generál kivitelezővel végeztesd el. Lehet nagyobb munkafázisonként is szerződni vállalkozásokkal/vállalkzókkal, az anyagot te szerzed be, de legyen egy általad is megbízhatónak itélt független műszaki ellenőröd.
A generál kivitelező is jó megoldás lehet, de nem feltétlenül a legolcsóbb.
Ahogy elnézem az alapozás az építészeten belül is kész tudomány.
Rengeteg házat láttam már, ami csúnyán meg volt repedve, gondolom ide is visszavezethető.
Természetesen nem egyedül a heverokkal akarok én alapot építeni, csak azt próbálom kideríteni, hogy egy szaki segítségével merre mozduljak, esetleg hagyjam, hogy a generalkivitelező csinálja?
Egyre inkább az utóbbi felé hajlok, akkor az egymásra mutogatás is jobban elkerülhető.
Köszönöm a javító/helyesbítő mondataidat. (Nekem a végzettségemből adódóan a számok 5*5*10 semmit nem mond a sorrend. Szóval én 5-ös vasra gondoltam, ami 10 cm-ként van).
És tényleg nem sértődtem meg. (És nyugodtan lehetsz nyers. Ha az én területem fogalmaznál hasonlóan pongyolán és is felháborodnék.)
Hogy honnan szerezzük a mixerbeton?
Ugyanolyan kérdés, hogy te miért veszel Őrbottyán mellett PTH téglát darabonként 20 Ft-al olcsóbban mint én, Őrbottyántól 100 km-re.
Tehát itt is befolyásolja az árat a sóder szállítási távolsága és milyen messze kell a betont kivinni. Az esetemben ez 1,8 km volt, ami minden lámpát beszámolva max 10 perc. Ezzel Bp-n nehéz lehet versenyezni. (Ja és van három cég aki ezzel foglakozik, és elég komoly személyes ismerettségem is volt mindhárom cégnél.)
A lehető legrosszabb talajtipus. Amikor száraz akkor piszkosúl kemény, ha vizet kap ellágyúl mint a gyúrma és megdagad. Agyagtalajban való alapozásnál mindenképpen hozzáértő nézze meg a talajt, hogy kell-e talajmecha vizsgálat.
Amiket én szoktam javasolni:
Csak száraz (legalábbis nem nyúlós) talajba dolgzzanak
A sávalap alatt az agyagba döngölt kavicsréteggel lehet javítani a talajt
Az alapot méretezetten kell(ene) vasalni.
Ferde terepen a lecsúszást gátló alaptestkialakítást kell tervezni
Az alap szélességét növelni kell
De ezeket csak általánosságként írtam, ismétlem, ehhez szakember kell!!!
