Nálam a pince azért merült fel (többek között), mert a házat passzív ház jelleggel szeretném építeni, és pl. a garázs megfelelő hőszigetelése lényegében megoldhatatlan és szinte felesleges is. Ezért gondoltam, hogy a garázs, műhely,stb nem annyira fűtésigényes dolgokat pincébe "normál"hőszigeteléssel, felette pedig a lakóteret extrán lehőszigetelni egyszerűbben megoldható.
Így néz ki egy épület, ha az építtető nem hajlandó megfizetni a tervet és kóklereket bíz meg a tervezéssel aprópénzért. Csak azt nem szokták nézni, hogy ha egy kókler betervez 3-5m2 használhatatlan közlekedő teret az épületbe, máris megvan a tervezés ára!!! És ha szakember tervezi az épületet sokkal könnyebb eladni is. Pl van nálunk egy 4lakásos társasház. 700m-es telekre a csóka beépített 30%-ot úgy (és itt nem a 30% a gond!), hogy a telek közepére rakott egy dobozt. A gépkocsi beállókat úgy helyezte el, hogy az egész előkert viacolor, és a két oldalkert is, hogy a hátsó két lakáshoz oda lehessen kocsival állni. Összesen kb 80 m-zöldfelület maradt az egész telken. Az egyik lakásnak csak észak-keleti és észak-nyugati homlokzata van! A ház már több mint egy éve készen van, de még egyik lakást sem vették meg! Senki nem olyan marha, hogy azért jöjjön ki pestről lakni, hogy egy beton udvara legyen! De biztos ennél az épületnél is megspórolták a tervezési díj 70%-át, de ha egy éve az épületbe befektetett pénz a bankban lenne, már bőven meglenne a tervezés ára!
Ez nagymértékben függ a telkedtől: Sík, vagy lejtős-e, ha lejt akkor az utca, vagy a hátsókert irányába, milyen mélyen van a teherhordó talaj, van-e talajvíz stb..
Egyébként ha pincében akarsz gépkocsitárolót meg kell gondolnim hogy a lehajtó rámpát télen vagy lapátolod és szórod homokkal, vagy fűtőszálat raksz be. Nem elhanyagolható az sem, hogy ha le is akarsz menni a rámpán, az jó hosszú lesz, mert 5 m-en nem tudsz lemenni a kocsival! A lehajtó a pincébe 7-13m között mozog, attól függően milyen magasan van a földszinti padlószinted (7m-nél kb 1-1,3m-en van a padlószinted a terephez viszonyítva) Ha nincs jól kiszerkesztve a rámpád, fel fog akadni rajta a kocsi (a rámpát alacsony építésű kocsikra kell méretezni, nem terepjárókra!)
A talajvízszint süllyesztés nem minden talajban oldható meg ilyen kutas módszerrel. Ha nincs talajmechanika és úgy csinálják meg a talajvízszint süllyesztést, előfordulhat, hogy a vízzel együtt kimosod a talajt is a szomszédod alól és akkor összedől a háza! meg pl. kavics talajokban nincs az a szivattyú, ami el tudná szívni a talajvízet, olyan intenzitással jön.
Ha talajvízben van a tervezett pincéd fel kell készülni rá, hogy drága lesz a kivitelezése, és tudni kell, hogy nagyon könnyen elszúrhatja a kivitelező. Sok fajta tachnológia létezik a talajvíz elleni szigetlésre, az adott területre szaktervező bevonásával, talajmechanika ismeretében lehet eldönteni, hogy melyik megoldást kell alkalmazni.
Kedvenc talajvízes sztorim:
Dömsödön tavasszal kb 30 cm mélységben van a talajvíz. Egyik építtető pincét szeretett volna, ahol majd nyáron biliárdozhat a hűvösben. A tervező előírta a vízzáró vasbeton szerketetet a lemezalapnak és a pincefalnak is. Jött a kivitelezés, bezsaluzták a falakat, jött a mixerbeton, beöntötték a betont. Kizsaluzás után rövid idővel medence lett a pincéből. A tulaj hívatta a betontelep emberét, hogy milyen betont adtak el neki, átmegy rajta a víz. A betontelep embere kiment a helyszínre és megállapította, hogy a betonozáskor bentmaradtak a távtartó fák a zsaluzatban, így azokon keresztül szépen feltöltődött a pince vízzel......
Amit az ismerősöd ajánlott, az egy ellenlemez, ami sávalapra fekszik fel, és a felmenő szerkezet terheli le (ezt is méretezni illik. Ha el akarod hagyni a sávalapot akkor lemezalapot kell csinálni, amit méretezni kell és az épület méretétől és a talajvíz szintjétől függően 40-60cm vastagságú (extrém esetben még ennél is vastagabb lehet) Mielőtt nekiállsz építkezni meg kell nézni a mértékadó talajvízszintet, illetve hogy van-e rétegvízed. (talajmechanika) Ennek ismeretében lehet eldönteni a szigetelés kialakítását. Ha csak talajnedvességgel kell számolni nincs értelme a lemezalapnak, és lehet a pincefalat kívülről szigetelni, és pl szivárgólemezzel védeni szigetelésvédő fal helyett.
Talajjal csak fagyálló szerkezet érintkezhet, tehát ha a földszinti padlód magasabban van a környező tereptől, mindenképpen kell lábazat. A másik kritérium, a környező terepcsatlakozás fölött 30 cm-el fel kell vezetned a vízszigetelést a fal külső síkjára, hogy a terepről visszacsapódó eső ne tudjon a szerkezetbe szivárogni. Fontos nimdemellett a lábazat külső oldali hőszigetelése, amit 50 cm mélységig a talajba le kell vezetni, hogy ne képezzen hőhidat a lábazat. Ez a hőszigetelés min. 4 cm XPS lehet
Az aláfalazást csak szakember végezheti, aki tényleg szakember, és csinált már ilyet, mert ha valamit elront (nincs aládúcolva az adott falszakasz, nem megfelelő téglával falaz alá, nem megfelelő a fugaméret, nincs megoldva aláfalazás idejére a vízelvezetés stb.) könnyen leomolhat az érintett falszakasz. Egyébként aláfalazásra a tömör km téglát javaslom, szorított fugákkal, mert a beton zsugorodni fog és megsüllyed az érintett falszakaszod
Ez a lényeg, nem, aki így próbál válaszolni, az biztos nem ért hozzá és felelötlen. Agyagos, lejtös, talajvizes területen házat tervezni és építeni csak talajmechanikai szakvélemény alapján lehet és szabad. Ez pontosan megadja a mértékadó talajvízszintet és a szükséges szempontokat, amik alapján kell tervezni. A feladat ezen az úton oldható meg korrekt módon. Amúgy biztos megoldható, nem is tünik nehéznek, de kellenek az adatok.
Ha a tervezöd (meglévö/leendö) nem ezzel kezdi, sürgösen keress másikat.
...még annyit, hogy a telek sík, illetve egy hangyányit talán a telek elejétől (borospince) telek vége (így a kút) felé lejt. A faluban ritka az alápincézett ház, de azért akad...
a hozzáértő véleményetekre vagyok kíváncsi- már ha ez így látatlanban megoldható. A baloldali beépítésű foghíj építési telkemen van egy ca.150cm mély, 2x4,5m-es, sóskúti kővel boltívesre kirakott borospince. A pincesíp ca.1,2m-re áll ki a földből védőföldel együtt. Közvetlenül előtte, az utca felől ca. 1m-en belül egy ca.9m magas fenyő áll. Hátrább, a tervezett ház mögött néhány méterre ásott kút, jelenleg 2,3m mélyen álló vízzel.
Mivel a háznak az előírások szerint erre, az (bal) oldalra kell kerülnie, és az előkert mérete is előírás, a pince részben a ház alá kerülne.
A kérdésem az, hogy figyelembe véve a kútban tapasztalható vízszintet, gondolkodhatok-e 1,2m-re a földbe süllyesztett szuterinben, hogy a borospincét meg tudjam közelíteni + kazánelhelyezés, stb.
Ha van valami jó ötletetek, ne tartsátok magatokban!
A körülményeim: 50 éves házam van. Lejtős, agyagos talajon áll, olyan 40 centi vastag terméskő lábazat, és az megy lefelé alapnak is. Vasháló meg vasbeton nincs, igazából beton sem túl sok a kövek között. Az 50-es években így építkeztek a csórók. Azért fél évszázada áll gond nélkül. A telek a ház utcafrontjától hátrafelé, a kert vége felé lejt. A kert felőli oldalon van a fél ház alápincézve úgy, hogy a pince a kert felől a földszinten van, és megy befelé a ház alatt a lejtőbe.
No itt jönnek a gondok.
A ház kert felőli oldalához egy 25-40cm magas, két méter széles töltés van utólag illesztve, aminek teteje járdaként szolgál. Szemlátomást azért hányták a fal mellé, mert az alap nem megy elég mélyre, és ezzel teremtették meg a sekély alap fagymentességét. A szomszéd minap fölvilágosított: az öreg K. aki építette a házat mindig mondogatta: elhánynám azt a sz... földet a ház mellől de akkor összedőlne a ház. Ezzel viszont a pince bejárata is a földszint alá került, ami nekem nem tetszik. Kettő lépcsőfok vezet le hozzá, a befolyik a víz, ha meg a pincében lévő víz vagy gáz rendszer meghibásodna akkor az nem folyna ki. Előtetőt nem akarok fölé húzni, szerencsétlen és nem praktikus megoldás volna, a látványa is zavarna meg a szintekkel is kínlódni kellene, hogy ne verjem belé a fejem stb.
A pince bejárat földszintességét mindenképpen meg szeretném valósítani a praktikusabb használat okán. Emiatt a bejárat körül a töltést egy kisebb szakaszon elbontanám, a többit meg meghagynám, és szépen kővel leburkolnám valami esztétikus, de azért esővizet is elvezető megoldással. A pince bejárat elé egy kővel burkolt placcot csinálnék, ahol akár kisebb barkács munkákhoz lenne hely, akár pár nádszék meg asztal mellé le lehetne ülni a már szépen növekvő körtefa alá. Így egy jól használható kert-pince kapcsolat jönne létre. Pl. kint üldögélnék a fa alatt a placcon az asztalnál egy pohár borocska mellett, és szemlélném a kertben hancúrozó háziállatokat és családtagokat. Ha meg jönne egy zápor, csak betenném a tálcát, ülőpárnát és könyvet a pincébe és kész.
A lényeg: pár méteren elbontanám a fagytól védő utólagos töltést, és ott inkább az alapot erősíteném meg úgy, hogy elháruljon a fagyveszély. Szóval a meglévő alap alá kellene alapozni. Erről van szó.
Gondoltam ások egy árkot az alap mellé, ami mélyebb az alapnál, azután az alap alá kaparok, és a likba betont öntök. Végül a kiásott árkot visszatemetem döngölve.
Mi ennek a menetrendje? Milyen anyagok, szerkezetek és építési technológiák alkalmazhatók? Mire kell figyelni? Hány méteren aknázhatom alá a falazatot úgy, hogy ne szakadjon össze?
Szükséges a sávalapra lábazatot építeni? Szerintem egy felesleges macera, és leginkább egy különmozgó tömeg.
Nem elégséges a sávalapra aljzatbeton és arra rá a falat építeni? A hétvégi házunk így épült, lábazat nélkül. És ha jól emlékszem ott a sávalapra ment közvetlenül a fal és az aljzatbetont a falak közé terítették.
Az elv ugyanaz, a díszkavics alatt vízzáró réteg, ami a háztól ellejt, a szivárgót a faltól távolabb gyűjteni és elvezetni. Nagyon fontos, a tömörítés az alsó rétegekben (20 cm-ént), és érdemes hagyni ülepedni, mielött a vízzáró réteget és a díszkavicsot készíted. Iszap tartalmú talajoknál nagyon kényes a dolog.
Nem. Ha a felszínről beszivárgó, vagy a rétegvizet akarod elvezetni, akkor ne a ház falánál gyűjtsd, örülj, hogy nem megy oda . A mélység meg a talajtól, lejtéstől függ. Alapelv, hogy legalább az épületkörüli járda szélességével arrébb és a ház és a drén közé valami vizzáró réteget, vagy szigetelést kell tenni. Régen ez agyagzár volt, manapság szoktak szigetelést is, vagy együtt a kettőt. A kialakítás a helyi adottságok szerint.
A következő betonárakat tudom biztosítani.
C 8-16/KK 7200,- Ft.
C10-16/KK 7700,- Ft.
C12-16/KK 8200,- Ft
C16-16/KK 8700,- Ft
C20-16/KK 9300,- Ft
Ezek az árak hivatalosan, számlával mennek, ISO 2001 minősítéssel, ezért az áfa még rámegy. Bármelyik bank elfogadja.
Az árakban a szállítás nincs benne, mert az nagyban függ a távolságtól. A szállítást és a betonszivattyút tudom számla nélkül is intézni. A 23m-es Pumix 9800,- Ft/h. Min 3h. fizetendő, ebből 2h. munka, 1h. ki-beállás.
Számla nélkül is mehet a beton, de nem ezekből az üzemekből. Ez a szállítási távolságtól függően, egyedi árakkal mehet. Így a beton ára a következő:
C12-24/KK 8000,- Ft
C16-24/KK 8900,- Ft
C20-06/KK 9900,- Ft
Tel: 06 70 505 5700 e-mail: beton@citromail.hu Web: www.beton.on.hu
Nekem sávalap elhagyása végett ajánlották ezt a megoldást. Állítólag stabilabban megáll az épület a homokos talajon, de ezt még statikussal is meg kell beszélnem.
Talajvíz szivattyúzásról mifelénk (Győr) azt mondják, hogy így csak utat törünk a víznek, és így állandóan a vízzel hadakozunk a pincében. Több ismerősömnek is van kertje és hétvégi háza pincével, a Rába folyó töltésétől nem messze. Ők sem csinálnak semmit ha feljön a víz, csak nézik hogy úszkálnak a tárgyaik a pincében. Volt aki nekiállt szivattyúzni, neki meg is maradt a víze. Szerintem ha jól van méretezve, kivitelezve, szigetelve, nem lehet gond. Bár nem tudom mekkora víznyomás kell ahhoz, hogy eltörjön egy 30-40 cm vastag vaslemez.
Beszéltem egy kőművessel. Azt mondja, hogy ez a méretezett - vasháló, távtartó, vasháló, rá beton - megoldás nem sokat ér. Ha úgy jön a víz, akkor kettéhasítja a vasbetont, ő már látott ilyet, olyan pincében, amit az ő cége csinált. Az egzakt megoldás szerinte az, hogy a pince közepébe egy kutat kell készíteni, bele szívattyút és ha jön a víz szívattyúzni. Mi a véleményetek erről?
Na nálam is megjelent a víz kb ebben a magasságban. Jó agyagos a talaj.
Kérdeztem a kőművest meg a tervezőt is, le lehet-e draincsövezni.
Azt mondták, mivel a pince elhelyezkedése olyan, a draincsövek csak a telek hátsó része felé vezethetők ki, így mivel a telek hátrafelé emelkedik, a draincsövek gyűjtője olyan mélységbe kerülne, hogy a saját vízét szívná és nem a pincéét Hallott már valaki ilyet? És mi a megoldás ilyenkor?
Kis leírás a házhoz: A ház félig alápincézett, a ház az utca felől a telek vége felé enyhén lejt, kb, 70 cm-t 20 m-en, a pince meg a ház hátsó, telek vége felőli részén van.
Talajvízzel problémáim valószínű nem lesznek, mivel az építendő háztól 1 méterre van egy 6 méteres ásott kút, ami csont száraz. De talajnedvesség ellen mindenképp kell szigetelni. Csak statikus bevonásával számolgatnék.
Szeretném kikérni véleményeteket: Házépítésben töröm fejem, könnyűszerkezetes megoldással. Namármost az jutott az eszembe, hogy olcsóbb e nékem, ha pincésítem az egészet, és a pincébe száműzöm a garázst, háztartási létesítményeket, barkácsterületemet, vagy pedig az az olcsóbb ha mindezt rendesen egy síkban hozom ki?(valamint használhatóság is szempont) Vélemények? Tisztelettel:
