Na megjött az első baj. Amire sokan figyelmeztettek minket, bejött.
A hétvégi hóolvadás, meg a hétfői, keddi esőzés után betört a víz a drágán szigetelt pincébe. Pedig úgy láttam, hogy a kivitelező becsületesen igyekezett leszigetelni.
Még egy dolog lehetséges: lehet, hogy a gázcsőbevezetésnél tört be a víz, de ennek valószínűleg ellentmond, hogy a talajvíz ennél mélyebben volt, valamint, hogy a pince nem a gázcsőbevezetésnél kezdett megtelni.
Mérges vagyok magamra, hogy nem hallgattam másokra és megépítettem. Na most már mindegy. Egész életemben szívni fogok vele.
Könnyűszerkezetes ház építésébe fogunk tavasszal, és szeretnénk felelős műszaki ellenőrt is fogadni. Engem horror árakkal képesztettek el, félmilli-1 millió közötti fizetséget kér állítólag egy-egy műszaki ellenőr.
Mi a tervet és műszaki leírást szeretnénk átnézetni, illetve az egyes munkarészek elvégzése után/közben egy-egy ellenőrzést kérni (pl. alapozás, falak összeszrelése, tető szerelése), előre meghatározott időpontban. Ennek tényleg ennyi az ára? Hitelből építkezünk, ezt tényleg nem tudjuk belekalkulálni a költségvetésbe, viszont nem szeretnénk az ellenőr nélkül "elúszni" sem. Akár priviben is válaszolhatsz az agnes1205@freemail.hu mail-re.
Nem én fogom csinálni, ilyen téren anti-talentum vagyok, tehát köműves, komplett kivitelezői gárda - én maximum majd az anyagok után rohangálok. Az engedélyezési terv beadva, a műszaki ellenőr ad mondjuk némi biztonságot, de ő nem fog minden este kimászkálni a telekre, az biztos. És azt hiszem, egy nap alatt is lehet csúnyán úgy elrontani dolgokat, hogy vagy visszabonthatod - vagy marad pocsékul megcsinálva.
A kivitelezőben sajna 100% nem bízhatsz vagy aki igen, annak vagy nagy mázlija lesz és egy profi és rendkívül lekiismeretes mestert fogott ki - ennek menyi manapság az esélye?), vagy káromkodás a vége.
Ezért informálódom, mégha én egy szál vasat nem is fogok bedugni a zsalukőbe - de ha pl. a "mester" nekiáll celux-al felragasztani az zsalukő oldalára, akkor legyen annyi lövésem a dologhoz, hogy legalább megkérdezzem: "ezt biztos így kell"? :-))
Na jó, ez most egy nagyon hülye és valóságtól elrugazskodott példa volt, de a lényeg talán kihámozható.
Annyire nem vagyok "bátor", hogy teljesen vakon rábízzam magam a kivitelezőre, mert "jobban tudja és lekiismeretes" . Inkább a körmére nézek - márha ugye tudom, mit is kéne nézni.
Mellesleg ne haragudj, de ha nem is tudom hogyan kell bevasalni a zsalukövet, nem biztos hogy belevágnék magamban. Kompletten kell nézni a házat, milyen teher van rajta, hányas zsalúkőből rakod, milyen beton megy bele, milyen terheket kell viselni, stb..... Önmagában ez kevés információ hogy bárki is eldöntse!!!! Ehhez az egész szerkezetet ismerni kell!!!!
Írtad, hogy úgyis műszaki ellenőr ellenőrzi, hogy jó-e. Akkor neki tudni kell mit hogyan kell csinálni, miért nem kérdezed meg őt? Vagy miért nem beszélsz egy statikussal? Egy építkezésbe belevágni statikus nélkül szerintem enyhén szólva felelőtlenség....
A vízbevezetésre csak egy példa a konkrét rokonságomból.
15 év után az alap alatt behozott vízcső eltört, valőszínűleg a ház mozgása miatt. 2 hónapig nem is tudtak róla, merthogy nem figyelték a vízórát, csak amikor jött a számla, akkor kapcsoltak. A víz kimosta kompletten a ház alól a földet, elkezdett itt ott repedezni minden. Nem volt egyszerű helyrehozni a dolgot, már amennyire ilyenkor lehet.
Ettől persze be lehet vinni a ház alatt is az alapban, ez csak egy rossz példa volt....
Nem az a kérdés, hogy az épület alapozása milyen legyen, tehát nem valamiféle "távstatikai becslés". Tervezővel természetesen beszéltem, és a terület adottsága szerencsére olyan, hogy az alapozásilag megfelel. A talaj kemény, a terep sík és az építendő épület mind szerkezetieg, mind méretileg olyan, hogy statikailag és terhelésileg nem lesz gond. Az egész környéken (körbenéztem) az esetek 90% - ban egyáltalán nem vasalják az alapot, olykor a zsaluköveket igen és c8-c10 minőségű betonból készítik. És egyiknek se repedezik az alapja (van köztük több évtizedes is)
Persze alappal nem akartam viccelni, tehát ennek dacára inkább "túlbiztosítottam" magam. A tervező ezért leásatott velünk egy másfél méter mély lyukat, biztos, ami biztos, talajellenőrésre. C12 - ből készül majd, és lesz vasalva az alaptest és a zsalukő is. Bár a tervező szerint ez az egyszines házikó vígan megállna ezen a környéken a vasalatlan alapon is.
Tehát inkább én "toltam" a tervezőt a vasalás felé, ő aszonta ártani nem árt, ha erre megvan a plusz pénzem. Most biztosan sokan mondják majd, hogy milyen hülye vagyok, mert fölösleges pénzkidobással jár a "túlbiztosítás" - de hát mindenkinek szíve-joga eldönteni, hogy mire dobja ki a pénzt az ablakon :-) , és az alappal kapcsolatban úgy voltam vele, inkább tutira megyek.
Tehát a vasalási kérdéseim inkább arra vonatkoztak, hogy HOGYAN történik és vízszintesen-kersztbe-hosszába-körbe-körbe-karikába :-) mi módon kell beilleszteni a vasszálakat. Nem tud valaki erről valami rajzos-ábra fellelhetőségét az interneten? (és persze a tényleges munkán úgyis a tervező-műszaki ellenőr is fogja ellenőrzni).
Minap beszéltem két "kivitelezővel", ehhez kapcsolódva van még egy kérdésem: A házba bevezető víz és egyéb csöveket már az alapozásnál ugye lefektetk. Az egyik manus szerint a vízcsőnek az alaptest alatt "jó mélyen" kell menni, ott tuti nem fagy el. Másik verzió szerint: ne az alap alatt, mert esetleg az alap süllyedése elvághatja, aztán kimossa az egész ház alól a földet, tehát a helyes megoldás az alapban bevezetni a vízcsövet (ami viszont a fagyhatáron fölül futna, téli elfagyás?).
Namost elvileg az egyik hülyeséget mond. (és jó volna nem azt a kivitelezőt választani :-)
Jó ez a fórum, igaz, tényleg néha egymásnak is ellentmondó hozzászólások is születnek, de egy-egy topic után azért a lényeg kiszűrhető (vagy legalábbis jó alap, hogy az interneten merrfelé induljon el az emberfia további infok után)
Az alaptestet csak ott kell vasalni, ahol a talajban süllyedéskülönbségek fordulhatnak elő, vagy mozgásveszélyes a terület. Egy normál talaj esetén, sík terepen nem kell vasalni az alaptestet. A zsalukövet úgy kell vasalni, hogy a zsalukő külső és belső felületét összekötő szakaszok tetején kívül és belül eleve ki van hagyva a vízszintes vas helye+függőlegesen a likakban fut a függőleges vasalás. A monolit vasbeton szerkezeteket külső oldalon minimum 7,5-es Heratektával illik hőszigetelni. Az áthidalók alsó élére is kell hőszigetelés (5 cm Heratekta, vagy 4-5 cm PS hab) különben kerülőúton bemegy a hideg és lecsapódik az áthidalón a nedvesség. (Kivéve, ha a külső hőszigeteléssel egy síkba kerül az ablakod, de akkor az ablak nagyon a külső síkra kerül és a csapóeső hamarabb tönkreteszi a fa ablakot)
1. A szükséges vasalást STATIKUS számolja ki!!! Vannak ökölszabályok, de ha el fog törni az alaptested amikor már rajta van a ház, vagy bármi módon sérülés keletkezik az alapban, hogyan javítod ki????? Gyakorlatilag nagyon költségesen. Erre van a statikus aki a ház felépítésétől/súllyától függően kiszámolja mi és mekkora kell, no és hogyan.
2. Hogyan, az megint annak a függvénye, hogy milyen célból kell vasalni. Ez határozza meg a hogyant is valamennyire. Hogy mekkora átmérőjű vas kell bele, egy sorban vagy netán több sorban függőlegesen, milyen távolságra, stb. Vízszintesen pedig a zsalukövek tetején, azaz minden sornál, vagy valahány soronként szokás vasalni. A zsalukő tetején az oldalfalakban található ebből a célból nut, ahová be lehet vasalni. Ebben is vannak ökölszabályok, de statikussal illik egyeztetni/pontosítani. Vagy inkább a ház statikai részét megterveztetni. Ezen nem szabad sporólni, később sokkal nagyobb lehet a kár, többszöröse, sokszorosa!!!
3. Lehet, de eléggé nehézkes. Ugyanis max 2 soronként tudsz betonozni, így két soronként tudsz haladni. Így mindig 2 soronként kell megrendelned a betont. Többet több okból sem szabad. Nem tudod rendesen becsömöszölni, hogy alul is megfelejen a szemcseeloszlás, és ne legyen fészkes. A zsaluköveket a beton fogja össze, nem tudsz sokat egymásra rakni. Kérdés hogy mekkora az a betonmennyiség, ami két sorba megy bele. Mert ha csak pár méterről van szó, és 1-2 köbméter kell, akkor a 6 köbméteres mixert ezért kár kíhívni. Főleg anyagilag. A mixerek 6-7 köbméteresek.
4. Én is hallottam mindkét fogalmat, szerintem ugyanazt jelenti.
5. Lehet, és illik/kell is a hőhíd miatt, de nem úgy ahogy te mondod. Magába a koszorú zsaluzatát kell a külső oldalon kibélelni pl. herratektával vagy hasonlóval. Ezt természetesen be kell tüskézni, hogy a betonban majd megmaradjon. Mindenképpen olyan anyaggal javasolt, aminek külső oldala is jól vakolható felületet ad. A sima cell jellegű dolgok külső oldala elég macerásan vakolható, és időállósága elégggé kérdéses. Láttam már én is ilyet alkalmazni, főleg költségcsökkentési célból, de az idő ki tudja mit tesz....
A koszorútéglát inkább monolitbetonfödémeknél láttam csak, kvázi egy bentmaradó zsaluzat. A koszorú vastagságához képest szerintem túl vastag, így nagyon meggyengíti a koszorút. De lehet, ebben nagyot tévedek... Nyílván azért az a neve, ami. De mindenképpen drágább megoldás, mint pl. Herratektából betüskézni.
Építkezés előtt vagyok, most próbálom "felokosítani" magam legalább néhány témában. Hetek óta kutatom az internet, olvasom a fórumokat, néhány kérdésemre sehol se találok választ. Talán itt:
1, Alapozásnál kb. 70 cm. mély alaptesttel számolva a szükséges vasalási mennyiséget hogyan lehet kiszámolni? 4 vagy 6 szál vas megy ilyenkor egymás fölött-melett? Hogy számolhatom ki pl., hogy 1 m. szakasznyi alap vasalásához hány m. vasszál szükséges?
2, Zsaluköveket hogyan vasalják? Ez valahogy nincs előttem vizuálisan.. Logikusnak az tűnik, ha zsalukő soronként 1-2 szál vas fut vizszintesen, de ehhez "kifúrják" a zsalukövek egymással szomszédos oldalát, hogy át lehessen vezetni rajtuk? (jaj, ez lehet, hogy extrém hülye kérdés volt, de az egyszerűbb mód, hogy függölegesen beleállítják a vasszálakat, annak én úgy látom, semmi értelme nem volna)
3, Zsaluköveket lehet transzportbetonal kibetonozni, vagy csak a hagyományos módon, helyszínen keverve?
4, Van különbség a transzportbeton és a tranzitbeton között? Vagy ez ugyanazt jelenti, csak néha így mondják, néha meg úgy.
5, Födém koszorúnál vasalt monolit betonkoszorút csinálnak itt errefelé a legtöbben. Azt aztán kvülről körbe lehet Nikecellezni? Halottam olyat, hogy vasbeton koszorú + körülötte kívül PTH koszorútégla elemek - de a kettő együtt kicsit hülyén hagzik. A PTH koszorútéglának nem épp az a lényege, hogy magában is "megáll"?
Mindenkitől elnézést, ha valami nagy hülyeséget kérdeztem, kéretik csak kissé megmosolyogni.. :-)
Arról még nem láttál cikket az interneten, hogy a vakbélműtéthez nem kell orvos? Végül is nem egy bonyolult dolog, semmi eret nem kell hozzá vágni, csak szépen felnyitni a hasfalat, levágni a vakbél nyúlványt, varrócérnával összevarrni, és imádkozni, hogy ne fertőződjön el!
Azt mindenesetre oda lehetne írni a cikk végére, hogy "az olyan egyszerű munkafázis, mint az alapkészítés" elrontása esetén az épület összedől, jobb esetbe horror áron javítani kell az alapokat, ami a legjobb esetben is 5-10 szer annyiba kerül, mintha eredetileg jól megcsinálták volna! És vannak esetek, amikor szinte lehetetlen a javítás!
Az alap szélességét általában, vagy a kotrógép kanala, vagy a szokásos ásónyom határozza meg. Jó, ha tudjuk, hogy az esetek nagy részében semmi sem indokolja, hogy az alap szélesebb legyen, mint a ráépülő falszerkezet, de a mély munkaárokban igen körülményes a zsaluzás, pláne annak eltávolítása, ezért szokás a "telibe öntés"
Ezzel csak az a baj, hogy még senki sem látott nyílegyenes földmunkát, tehát ha az alaptest nem szélesebb 15-20 cm-el a rákerülő falazatnál, akkor a fal vagy görbe lesz, vagy le fog lógni az alaptestről!
Milyen széles legyen az alap?
2005. 09. 21. 8:28:00
Családi házaink, üdülőink jó része ma is házilagos kivitelezéssel készül. Főképp az olyan egyszerű munkafázisok, mint az alapkészítés.
Egyébként, nem is olyan ördöngösség, de azért néhány fontosságot nem árt, ha megbeszélünk. Előre csak annyit, hogy jobbára nem az a baj, hogy gyenge lábakon fog állni a ház, hanem épp a felesleges pazarlástól, az indokolatlan túlméretezéstől óvnám az építkezőket. Nem kell félni, a megtakarított pénz, idő és energia bőven talál "befektetési" lehetőséget. Ne felejtsük el, hogy a majdani épületet nem az alap fogja megtartani, hanem az alatta lévő talaj, az alap csupán közvetíti, s egy kicsit elosztja a falak, s a tető adta terhelést. Ezért felesleges az alapbeton elkészítésnél egy jól bevasalt, medence-áthidalás minőségét produkálni, legfeljebb, ha azt valamilyen különleges ok: pl. a talajviszonyok indokolják. Ugyancsak lényeges a talajban lévő alaptest geometriája. A szokásos 80 cm mélység nem ökölszabály, hanem az átlagos hazai fagyhatár diktálta praktikum, némi ráhagyással. Ezt érdemes betartani, mert a "felfagyásnak" nem túl viccesek a következményei. A megfagyott föld (tkp. a benne kötött nedvesség miatt) egyszer kitágul, majd felengedéskor újra zsugorodik, s fölötte újnyi repedések, vakolatomlások jelzik, hogy megjött a tavasz. Ha viszont alápincézett lesz a ház, akkor annak alapja nem kell, hogy ennyire mélyre kerüljön, ott már csak a statikai szempontok számítanak. Az alap szélességét általában, vagy a kotrógép kanala, vagy a szokásos ásónyom határozza meg. Jó, ha tudjuk, hogy az esetek nagy részében semmi sem indokolja, hogy az alap szélesebb legyen, mint a ráépülő falszerkezet, de a mély munkaárokban igen körülményes a zsaluzás, pláne annak eltávolítása, ezért szokás a "telibe öntés" Amerikában (mármint az USA-ban) ezt úgy csinálják, hogy a munkagép olyan széles árkot ás ki, amelyben a zsalun kívül, az azt összeállító szakemberek is kényelmesen elférnek. Megfigyelhető, hogy a beton bedolgozásakor kifejezetten élvezetes az adalék kövek úsztatása, belehajigálása. Itt egyrészt a túlzással lehet baj, mert a térfogat 1/3-ánál több úsztatott adalék nem ajánlott, másrészt nem jó, ha a kövek túlságosan földesek, agyagosak. Az agyaghoz ugyanis nem köt a beton, ezért az alapba kerülve gyengíti annak szilárdságát. Ezek a kis vétkek, persze egy könnyűszerkezetes, hétvégi ház esetében nem szoktak galibát okozni, komolyabb épületnél azért érdemes rájuk figyelni. Ha már "kijöttünk" a felszínre, akkor már igazán könnyen hozzáférünk a zsaluzáshoz, ezért felesleges és kerülendő a túlzott alapszélesség, sokkal fontosabb a megfelelő beton készítése, amely ha nem is tudomány, mégis szinte mindenhol hibásan csinálják. Nos, pont erről szólt a július 27-i dörgedelmünk, s aki arról lemaradt, az csak magára vessen.
46/1997. (XII.29.) KTM rendelet Az építésügyi hatósági engedélyhez kötött építési tevékenység
9.§ (1) A következő építési tevékenységek csak építési engedély alapján végezhetőek: a) építmény építése, bővítése, elmozdítása, kivéve: aa) a háztartási szilárd hulladékgyűjtőt, -tárolót, ab) a kerti építményt (pl. hinta, csúszda, homokozó, szökőkút, pihenés és játék céljára szolgáló műtárgy, kerti napkollektor, épített tűzrakóhely, lugas stb.), ac) a 10,0 m3-nél kisebb víz- és fürdőmedencét, ad) a legfeljebb 6,0 m magas (építményen elhelyezve 3,0 m magas) szélkereket, ae) antennát, zászlórudat, af) a kerti szabadlépcsőt (tereplépcsőt), ag) a háztartási célú kemencét, húsfüstölőt, zöldségvermet, ah) az állatkifutót, komposztálót, 3,0 m2 nettó alapterületnél nem nagyobb állattartási épületet és árnyékszéket, ai) a síremléket, urnasírt, aj) az 1,0 m-nél alacsonyabb támfalat, ak) a telek oldal és hátsó telekhatárain a kerítést, al) a zárt állandó jellegű kiállítási célú területen belül a nettó 20 m2 össz-szintterületet nem meghaladó, legfeljebb 30 napig fennálló kiállítási építményt; b) az a) pont szerint építési engedélyhez kötött építmény olyan felújítása helyreállítása, átalakítása vagy korszerűsítése, amely a teherhordó szerkezetét érinti, a homlokzat jellegét (megjelenését) - annak szerkezetével együtt - megváltoztatja, illetőleg az építményben lévő önálló rendeltetési egységek számának, rendeltetésének megváltoztatásával jár; c) építményen: ca) portál (üzlethomlokzat), ab) 1,0 m2 felületet meghaladó kirakatszekrény, cc) 1,0 m-t meghaladó kiugrású védőtető, előtető és kinyitott állapotban e méretet elérő üzleti ernyőszerkezet, továbbá építményen, illetve attól különállóan mind építési telken, mind közterületen: cd) 1,0 m2-nél nagyobb felületű hirdetési és reklámcélú építmény, reklámszerkezet és reklám-, cég- vagy címtábla, ce) fényreklám, építése, elhelyezése, átalakítása és bővítése; d) polgári lőtér létesítése; e) közterületen az a) pontban foglaltakon túlmenően: ea) park, sportpálya, játszótér létesítése, eb) szobor elhelyezése, ec) bármilyen kerítés létesítése; f) a telek természetes terepszintjének tartós, végleges jellegű megváltoztatása a telekhatárok melletti 3,0 m széles sávon belül, valamint a telek egyéb részein 1,0 m-t meghaladóan; g) felvonó, mozgólépcső és mozgójárda építése, áthelyezése vagy a külön jogszabályban meghatározott főbb műszaki adatok megváltoztatásával járó átalakítása; h) építmény homlokzatán a mesterséges szellőztetés és az égéstermék kivezetés berendezéseinek, szerelvényeinek elhelyezése; i) védetté nyilvánított vagy a műemlékvédelmi törvényben meghatározott területvédelemmel érintett területen álló építmény felületképzésének átalakítása, felújítása, színezése, a homlokzatra szerelt vezetékek létesítése; j) az olyan egyéb építési munkák, amelyeket
Ha tehát saját célra készítesz a háznál egy zöldségvermet az nem engedélyköteles, de egy ilyen célú pince, amit te akarsz, nem fér bele ebbe a meghatározásba, tehát kell rá építési engedélyt kérni. Mindenképp javaslom a részletes talajmechanikai szakvélemény elkészítését is, nehogy a pince helyett medencéd legyen, vagy neadj isten belefuss egy folyóhomokos területbe! Esetleg fel lehetne kutatni, hogy a közeli szomszédok közül készült-e valakinél talajmechanika, és ennek ismeretében szakemberrel eldönteni, hogy kell-e a te telkeden is készíteni. Egyébként a fenti törvényidézetet már beraktam a jogi kérdés topicba is.
"A többi már egyszerü kézimunka, hát ennyi. A szakirodalmat nem sorolnám fel a címlista több oldal lenne, néhány ezer oldal, nekem kellett hozzá pár év."
Kicsit visszacsippenthetnél a nagy arcodból. Normálisan kérdeztem,azt feltételeztem, hogy normális emberek (is) vannak itt.
"A VÉGÉN ELNÉZÉST A GONOSZKODÁSÉRT, NEM ROSSZ SZÁNDÉKKAL ÍRTAM, CSAK ÉRZÉKELTETNI SZERETTEM VOLNA MI A FELADAT. NEM EZERMESTER BARKÁCSFELADAT."
Hiába kiabálsz, úgysincs hang a monitoromon.;) Ha értelmesen elolvastad volna az írásomat, megérthetted volna, hogy előzetes információt gyűjtök, mielőtt szakemberhez fordulnék. A magam részéről ugyanis veszélyesnek és kiszámíthatatlannak tartom a homokot, olyan, mint a szivacs, bármikor bármilyen magasra feljöhet benne a víz és oldalirányban is megy. emellet el sem tudom képzelni, hogy függőleges falakat lehet csinálni komolyabb földmunkák és zsaluzások nélkül, mert szerintem ilyen laza talajnál legalább 45-50 fokos oldaltartásra kell számítani. (nálad részűszög) Ez 25 méter széles teleknél megkérdőjelezi 2 méternél mélyebb munkagödör kiásását. Arra pedig, hogy légkalapáccsal leveressek 4-5 méteres I gerendákat, nagyon nincs se kedvem, se pénzem. Drágább lenne a pince, mintha a felszínre építnék egy tárolót. Pláne ott van még a lehajtás, kihajtás, az árutárolás, a szellőztetés, hőmérséklet és páratatalom és egyéb paraméterek tartása, amikről egy szó sem esett. Pedig ezen múlik a dolog, ezt kéne megcsinálni.
Az engedélyezési kötelezettség tekintetében egy jogszabályi hivatkozásnak örülnék, mert eddig ilyet nem találtam. Mármint olyat, ami föld alatti építkezésre is engedélyezési kötelezettséget írna elő.
Természetsen szakemberhez fordulok, ha látom értelmét és gazdasági racionalitását egy ilyennek, de feleslegesen nem óhajtom kiröhögtetni magamat. Mindenesetre elgondolkoztató, hogy ilyen szintű választ kaptam, és hogy nem találtam könyvtárban sem könyvet pincék és hasonlók létesítési tanácsairól, buktatóiról.
Annyival szeretném kiegészíteni az általad leírtakat, hogy pl zöldségtárolásra a földpadlós pince szerencsésebb, mint mondjuk a körbeszigetelt beton padlós, de ez csak akkor lehetséges, ha nincs a területen sem talajvíz, sem rétegvíz és olvadáskor sem emelkedik a talajvíz szintje a pincepadló -1m -e!
Mivel elég sok pincét, támfalat terveztem és építettem is elmondom hogyan kell, minek titkolódzni. Nos igen egyszerü, megpróbálom pontokban.
1. Ha biztosra tudható, hogy nincs talajvíz és sík a terep, ekkora léptékben megelégszem egy kutatóárokkal, egyéb esetben mindig fúrásmintákat vetetek és laborba bevizsgáltatom. Mint mondtad szemcsés talaj van, tekintettel a kis terhelésekre a szükséges adatokat táblázatból veszem - sürüség, surlódási szög, stb.
2. Tapasztalat szerint érdemes lemezalapot méretezni, ezt egyszerüen a bevált Winkler alapján megteheted. A vasalások a szerkesztési szabályok szerint. A betonminöségnél és a vastakarásnál azt lehet figyelembe venni, hogy szigetelt a pince, ha nincs talajvíz, szerintem akkor is érdemes szigetelni.
3. A falazatoknál sík terepnél lehet nyugalmi földnyomást felvenni, de lejtösnél már meg kell határozni a csúszólapot és erre méretezni, ne feledd a felszíni terheket is felvenni. Zsalukönél C10- nél jobb betonnal ne számolj.
4. A födém igen egyszerü, az alaprajzi mérettöl függöen érdemes kétirányban teherhordó vb. lemezzel dolgozni. Ha kell pillér alátámasztás, az átszúródásnál a nyíróeröket vasalással vedd fel, így biztonságos.
5. A vasalásokban sincs semmi különleges, a szerkesztési szabályok szerint lehet készíteni.
6. A kivitelezésnél a kieemelendö munkagödör méreténél a rézsüszögböl indulj ki.
7. Ha lejtös a terep természetesen drénezni kell.
8. A szigetelés két réteg oxidbitumenes lemezzel várhatóan megoldható, bármelyik gyári rendszer jó lehet, ha a födémen földtakarás van ne feledd a gyökérállóságot.
A többi már egyszerü kézimunka, hát ennyi. A szakirodalmat nem sorolnám fel a címlista több oldal lenne, néhány ezer oldal, nekem kellett hozzá pár év.
A VÉGÉN ELNÉZÉST A GONOSZKODÁSÉRT, NEM ROSSZ SZÁNDÉKKAL ÍRTAM, CSAK ÉRZÉKELTETNI SZERETTEM VOLNA MI A FELADAT. NEM EZERMESTER BARKÁCSFELADAT.
Amit jószándékkal mondani tudok.
1. Tévedés, engedély köteles!
2. Nem bonyolult feladat, de statikus kell hozzá és az engedély miatt építész is.
Pince építésen gondolkozunk. Van egy kb. 600 nöles telek Vác határában, nagyon homokos a talaj, szinte csak szőlők és gyümölcsösök vannak a környéken. Ez a telek és a körülötte lévők sincsenek gondozva évek óta, kárpótlási jegyért megvették nyugdíjasok, hogy visszakapják a földjüket, amit anno elvettek, de nem is akarták művelni, hogy ne büntessék meg őket, otthagyták a száraz szőlőt, ha valami terem rajta, a környékbeliek összeszedik mohabornak.
Jött az ötlet, hogyha ezt úgyis meg lehet olcsón szerezni, és a környéken nincs gyümölcsraktár, és pince építéséhez nem kell építési engedély, akkor csináljunk egy nagy tárolót, ahova nyáron a termést le lehet vinni, és így könnyebben el tudják adni, nincsenek kiszolgáltatva a felvásárlóknak.
Szkeptikus vagyok a homokos talaj miatt, gondolom, nem lesz olcso mulatság a falazás és az alapozás, valamint nem tudom, hogymi lesz a talajvízzel. Azt állítják, hogy az nincs, száraz a környék, de szerintem a homok miatt bármikor bármilyen magasra feljöhet. A pincének meg ugye, legalább 3 méter mélyre le kell mennie, hogy autóval le lehessen menni.
Azután ott a szellőzés kérdése is, azt hogyan kell megoldani, mert villanyáram az tiz kilométerre van legközelebb. Bevezettetni meg kicsit drága lenne.
Nem találok semmilyen szakkönyvet pince építésére, pedig sokan mondják, hogy anno a jégvermeket építőknek milyen nagy becsülete volt. Most is hétpecsétes titok a módszer, a kivitelezés?
Szintén lábazati megoldást keresek Porotherm 44 N+f-es falazathoz...
Sokan ajánlják a pincefalazót (állításuk szerint nem kell kitölteni betonnal, és jó a nyomószilárdsága, idő és költségkímélő...) mint használható-alkalmazható anyagot, de sok ismerősöm a zsalukő mellett teszi le a voksot....amit ki kell tölteni betonnal...és igencsak munkaigényes...
Ezzel kapcsolatban ha van valakinek véleménye, kérem ossza meg velem!
Ne érts félre! A leírtak ellenére nem bánom hogy van pincém, mert nyáron kellemesen hűvös kocsiba tudok beülni, és télen nem esik minden nap a hó, azt a 10-25 napot amikor havat kell lapátolni meg kibírom. Ha meg nem akarsz havat lapátolni ott van a fűtőkábel. Nem olyan borzasztóan sok az üzemeltetési költsége, csak a kivitelezésnél kell odafigyelni és be kell építeni pl. hőmérséklet és, nedvesség érzékelőt is. Csak arra szerettem volna felhívni a figyelmedet, hogy miket kell figyelembevenni pince építésénél.
Nálam is pincében van a garázs. Télen reggeli és esti tornaként szoktam is lapátolni a havat a lehajtóból. Az előkertem 7m a pince belmagasságom 2,30, a földszinti padlóm 1,30m, de pl egy megrakott vonóhorgos Wartburg vonóhorga beleütközik a rámpába (kéménybélelők jártak így nálam).
