Találtam képet a 2500. Feliratú 280 asról, vastag bolygóajtós 280 as, teilex kerekes. 80 as évekbeli kép, mert fekete fehér. Utána hova kerülhetett? Olyan, mint a BKV,vagy miskolci kocsi.
sok Egyedi es különleges, szívet melengető ikarus típus volt/van. De ezt én speciel nem érzem ugy, hogy meg kell őrizni ezt az utókornak. A karosszériát vissza lehet alakítani eredeti állapotokra, biztosan lehet találni MANmotort is bele, de AEG hajtást senki nem fog tudni szerezni, beépíteni,levizsgaztatni, pláne nem üzemeltetni. Csak dízel buszkent maradhatna fent, amire esetleg kerül áramszedő. Ha meg pl Kiepe hajtás kerülne bele, akkor talan működhetne, mint a BKV 435T trolijai, es kozlekedhetne is, de akkor mennyire eredeti...
Ettől a szerzőtől 2 db Rába teherautós cikket láttam, kettőt biztos, de lehet hogy hármat is. Egyikben több hiba volt, mint a másikban, még nekem is, aki szakértőnek nem mondanám magam abban. Egy valóban hozzáértő jószándékkal jelezte feléje a kritikáját, amin kb. felháborodott.
Járt volna normálisan utána a motor témának! Minek írja le a List motort, ha saját maga is kétségbe vonja a következő mondatban. Ha valahol tévesen látta, akkor nem kell átvenni, meg se kell említeni.
Nem lett volna nehéz.
Simán építhettek a 67 májusában bemutatott buszba D2156 motort, valószínűleg még nem a Rábában gyártották. 1965-ben már csak 2 motor volt versenyben, a MAN és a Saurer, 66-ban már eldőlt hogy a MAN lesz a befutó, 67 januárban aláírták a szerződést a MAN motorról. Igaz hogy a motorgyár átadása 69 július 17-én volt, de előtte a Rába komplett MAN motorokat hozott be és 67 november 1-gyel megindult a próbagyártás Győrben, NSZK-ból hozott és részben hazai alkatrészekből, kisebb szériában.
Olyannyira nem, hogy mellékelek egy oldalt a 200-as család műszaki tervéből (csak egy a sok dokumentum közül, éppen ez került kezembe most), amely egyértelműen a MAN D2156 HM6U motor beépítését írta elő, a Rába motorgyártás megkezdéséig. Ezen kívül még számos kordokumentum támassza alá ezt a tényt, a hivatkozott kocsik brosuráiban, műszaki tervekben is az eredeti MAN motor alkalmazása szerepel. Nem pedig egy két évtizeddel később született konstrukcióé.
Arra jó volt a LiAZ-híd, hogy belesüppesszék a földbe valahol a határban, illetve elrángassák addig, a Rábákat meg kimentették belőle a többi Ikarushoz (vagy pont az új ELJ-hez).
Az egy kicsit sáros, hogy a régi ELJ-942 nem trilexes volt, mert az egy ex-BKV-s kocsi. A többi rész stimmel, lehet, hogy csak cserélték a hidakat, hogy tudják húzni.
JÁFI motor soha nem volt tartósan semmiben! Egyszerűen azért, mert nem is volt alkalmas a mindennapos közlekedésre. (Ha az lett volna, akkor nem kellett volna megvenni a Rábának a licencet:)
Legjobb tudomásom szerint egy szem JAFI motor van valahol eltéve, de az is hiányosan... (Sosem hagyták kiforrni, rengeteg hibája volt még, amikor a fejlesztésével leálltak.)
Valószínűleg egy új vázba tették bele az ELJ motorját/váltóját, illetve azt, amit találtak. De nem lepődnék meg azon sem, ha a CKG-657 vagy az eredeti CTD-646 lett volna átbarkácsolva.
Olyan módon működhet, ahogyan jelenleg pl. a németek építik újjá a 180 -asukat. (Tehát méterről méterre haladva cserélik ki milliméterre ugyanakkora fémdarabokra a már porrá rozsdásodottakat.)
Ne túlozzunk, kérem... ;-) Egyelőre elvitték oda, ahol tovább töprengenek a sorsán. :-) (De az tény, hogy jó helyre került, tehát pozitív irányba tett egy lépést.)
(Nem tudom mennyire működött a poén (nem működött) de a Leninváros-Leningrád-Sztpétervár játék volt a lényege...) Oroszországban (és Bulgáriában) tíz éven belül vágtak szét egy-egy egész 556-ost, de 'pétervár mellett volt öt éve több pót, bár képet már nem találok róla - de ez ugye lényegtelen, mert az orosz 180-as is ocsmány és igénytelen, a németek onnan semmihez sem jutottak volna hozzá.
Hátttt... :-P Amikor a németek minden egyes csavarért könyörögnek és centinként építik újra a saját 180 -as romjukat... Akkor elég nagy szenzáció lenne két egyben lévő 180 -as. :-) (Szerintem amiről te tudsz, az nem 2db. 180 -as pót, hanem az elődjéé... Valahol volt róla szó már, talán itt is...)
De azért vannak kételyeim. Fel szeretné újítani őket. Akár csak külsőre is, ha mozgóképessé nemis tennék őket, az se kis pénz lenne, és idő. Abszolút nem ismerem az illetőt, de mintha azt szeretné hogy valaki adjon neki egy kis pénzt hogy meg tudja csinálni amit álmodott. Nem a rosszindulat beszél belőlem.
A 280-asok harmadik ajtaja a csukló mögött ha jól rémlik, a csukló miatt egy picit másfajta lépcsőaknával készült. A bolygóajtónak az a szárnya ki is áll a kocsi síkjából nyitott állapotban.
Ha jól rémlik, volt valamikor 1986 körül egy váltás a bolygóajtós lépcsőkben is, és nagyobb lett a lépcső felülete, az ajtózseb fölé benyújt egy kb. 4-5 centis lemezelés. Ezeknél az ajtó vége rendszeresen nekiütődött a kiálló lemeznek, ez egy jellegzetesen látható kopás volt a bolygóajtók belső oldalán. Szemre úgy tűnt akkoriban, hogy a korai bolygóajtós lépcsők sarkai pont ott voltak, ahol a ráncajtós lépcsőé is.
Felskicceltem a korábban említett kocsi lépcsőjét. Szemmérték alapján egészen olyan volt, mintha pontosan lekövették volna kétféle lépcső eredeti vonalait, így univerzálissá téve a lépcsőaknát:
Attól függ, melyikről beszélünk. Volt egy ugyanolyan színtervű, mint a már kész piros, csak kékben. Az az, ami elvileg megvan valahol, le is védték, tehát a jelenlegi tulaj (aki ez eddig nem nagyon hajlott rá, hogy eladja) nem vágathatja szét. Tudtommal "itt" tart a történet, de ha azóta volt fejlemény, ne kíméljetek! :-)
Azaz! Kíváncsi vagyok egy ilyen átalakított ajtósnak a lépcsőjére, mennyire faragták meg. Esélyes hogy az egész lépcsőaknát újra lemezelték, de vajon mennyire volt köszönőviszonyban egy gyári kialakítással?
Elfért az ajtó, úgy képzeld el, hogy pont a fülkén lévő kapaszkodóig ért az ajtólap. A fülke úgy emlékszem, hogy átlógott a lépcső felett, mert a lépcső viszont a bolygóajtónál megszokott típus volt. Ami még érdekes, hogy a borulókeret miatt a vezetőfülke hátfalüvege kisebb volt, mint a nagy számban gyártott harmonika ajtós helyis kocsiké.
Az hiszem a DUD-698-nak voltak - tudja fene miért - úgy megfaragva a lépcsői, hogy valószínűleg (nem mértem le) a ráncajtó is szabadon tudott volna mozogni a lépcsőaknában.
És fordítva, a bolygóajtó elférne a ráncos lépcsőjénél? Ugye míg a bolygós ajtólap széle majd nekiütközik a padlónak, az összehajtott ráncos ajtószrány kb. feleaddig ér csak.
Ha jobban megnézzük a bolygóajtós példányokat (és a ráncosokat), látjuk, hogy a középső lépcső szegélye nem felezi az alatta és a felette levő területet, hanem kicsit előbbre nyúlik. Ez a bolygóajtóknál nem okozna problémát, a ráncajtóknál viszont igen. Éppen ezért a gyári ráncos lépcső széle kissé beugrik, hogy ne akadályozza az ajtó nyílását, a bolygósoké viszont nem. Ennélfogva a ráncajtó ki se tudna nyílni rendesen egy bolygós lépcső előtt...
Hasonló problémával szembesültek annak idején a DÜWAG mérnökei is. Ők ezt úgy oldották meg, hogy a lépcsőfok nem dobozos, hanem lapszerű formában nyúlt előre, a ráncajtó közepére pedig terveztek egy bevágást, ami közé nyíláskor befért a lépcsőfok.
Bár a puszta jóakaraton kívül nemigen látok ebben rációt, így kötötték meg a szerződést. Hasonló, mint ahogy a Tanker buszoztat, ők se vihetik el csak úgy egy körre pl. Kecskemétre a Conecto G-ket.
Számomra érthetetlen hogy miért kell a BKV-nak az LKK-nak buszokat felujjitani úgy hogy BKV költségen és BKV állományba maradnak , a BKV nem használhatja szabadon az LKK hozzájárulása nélkül.
Egy bolygóajtós biztosan létezik még (a debreceni reptéri példány), illetve valóban sokáig állt egy ráncajtós a reptér szélén - ezek szerint megmenekült volna?
Fun fact: még az egykori EUA-797 is repteressé fog átvedleni. Lassan már több 280-as lesz eltéve MALÉV-színekben, mint BKV-sból...
Az a 600-as troli volt, amit más vázra húztak rá, de annak az eredetije is ráncajtós (és ex-BKV). Viszont az egykori Sallaiban a kétezres évekbeli nagy pörgésben bevett gyakorlat volt az átfutási idő gyorsítása félig elkészült buszokra építéssel és átpapírozással. Így készült el az ismertebbek közül a 12-09 is, de elvileg pl. a 15-50 sem az lett, ami eredetileg volt.
Majdnem. És úgy értem, hogy majdnem, hogy nem csak hasonlít az ABF utánfutója a megfejtésre, hanem...
A helyes megfejtés a BFB-870. A kocsi eredetileg egy elhavazott 1986-os 280.52-es, amit 1998-ban részben lecseréltek egy orosz KD-vázra (belegondolva, végül is egész hasonló festés is jutott neki, mint ahova szánták). És 2010-ben pontosan ennek a kocsinak a hátsó részét akasztották rá az ABF-378-ra.
Ja. Az ABF-378 egy ideig. De az ott abban a formában egy utólagos öszvér konstelláció volt: az ufó más típushoz tartozott, az okosok talán azt is tudják, melyik konkrét kocsié.
Ilyesmi barbárság persze nem példa nélküli: egy másik Belovóból, egy harmadik Várnából.
De azt hiszem, kevés annál nagyobb állatság van, mint amikor egy 260-asnak van elöl bolygó, hátul ráncajtaja (JTA-524).
Gondolom hogy a 630-cal és a 180/556-tal megjelent, ma megszokottan széles ajtókhoz nem lehetett üzembiztos bolygós szerkezetet gyártani és legfőképp karbantartani a kor technikai színvonalán.
Az összes Vövbusznak az volt, gondolom azért itt se lett volna akkor kihivás, bár gondolom olcsóbb volt a ránc.
(egyik mókás példa a bolygó-ránc problematikára a győri AFF-648. Az eredeti jármű bolygóajtós volt, a vázcserélt dobozhoz pedig épp akkor ráncot kaptak. Jó volt az úgy is...)
Gondolom hogy a 630-cal és a 180/556-tal megjelent, ma megszokottan széles ajtókhoz nem lehetett üzembiztos bolygós szerkezetet gyártani és legfőképp karbantartani a kor technikai színvonalán.
A ma ismert 200-as bolygóajtó (elődje) már talán 1978 körül megjelent, de sok üzemeltető még 10-15 év után sem kérte. A BKV '85 körül állt át, a lengyelek-csehek sok évvel később. A törökökhöz még 1994-ben is ráncosok mentek.
Elolvastam itt a buszmentéses történeteket, véleményeket. Nekem nincs buszom. De ha azt a 2 lehetőséget veszem, hogy 5 db Ikarust megvesz és hazavisz egy német gyűjtő, és utána akár csak külsőleg felújítva tárolja és megőrzi őket, vagy 5 db busz megy összevágásra és kohóba, akkor azt mondom hogy a megőrzést tartom jobb esetnek.
Igen, tudom hogy szó szerint nem ez hangzott el, de ilyen éle is lehet a dolognak
Mondjuk az is az intelligencia egy szintje, hogy egy magyar fórumba lengyelül írjál be. Angol oké, még azt mondom az orosz is, de tesó, na.
Egyébként meg gratulálok és sok erőt kívánok minden Ikarus tulajdonosnak itthon és külföldön egyaránt, de én nem érzem azt, hogy Haljéhen topictárs mást gondolna erről.
Leírom az én storymat is, hogy meglegyen a történelmi hűség kedvéért, de ma is íródott egy fejezet ebben a mesében, és kissé le vagyok lombozva.
Pedig pont az ellenkezőjét sugallja az előző hozzászólásod. Mindig mondom, hogy írasban (és kicsit telefonon is) értekezni sokkal nehezebb, mert nem látod a másik testbeszédet, réakcióit és hajlamos az ember teljesen mást gondolni, mint kellene.
Az szerintem normális, hogy másképp látjuk azt, hogy mi kaotikus. Én három okból mondom ezt: az egyik a feltételek megváltoztatása 3 alkalommal 2 héten belül - pl. a Volán egyik napról a másikra megszabta, hogy csak magyar állampolgár vásárolhat -, a másik az értékesitő irányából jelentkező sürgősség / kapkodás, a harmadik pedig az, hogy sok rendszámra szinte egyszerre estek be az igények és mindenki azt a választ kapta, hogy az adott jármű hol van, hol lehet megnézni. Zsig és M.A.F.A. tt. hozzászólása is azt mutatja, hogy az adminisztrációval azért voltak problémák de erről nem az tehet aki egyik napról a másikra ezt a feladatot a nyakába kapta, ahogyan az sem annak a hibája, hogy valamelyik telephelyen esetleg semmilyen direktívát nem kaptak/tudtak az értékesítésről. Én ezeket a dolgokat a kapkodás számlájára tudom írni. Az, hogy a te szempontodból Nem volt semmiféle "aki hamarabb kifizeti az viszi", az nem zárja ki azt, hogy történt ilyen. Akinek a nevén volt, az meghatározta az elszállítást dátumát és csak ő hozhatta el azt a járművet. Tapaszalatom alapján csak akkor került jármű valakinek a nevére, ha azt kifizette, erre pedig a megtekintés után ott helyben, azonnal lehetőség volt.
Egyébként pedig az értékesítés célját és körülményeit figyelembe véve hogy lehetett volna korrektebbé tenni? Utólag mindenki okos, én is:
- A feltételek az első pillanattól kezdve egyértelműek és ugyanazok mindenki számára.
- Nem "vasat" és nem "vas" értéken árulsz.
- Van naprakész információd a járművekről.
- Van egy időrendes listád az elmúlt x évről, hogy ki, mikor és milyen járműt szeretett volna megvásárolni és elsősorban azt priorizálod.
- Ha valaki linkeskedik (nem tartja be a játékszabályokat, időpontokat, bármit), annak köszönjük a részvételt.
- Kizárod annak a lehetőségét, hogy azok kerüljenek előre akik nem a folyamat elejéig tettek bármilyen lépést.
- A megnézés az megnézést jelent, nem azonnali vásárlási lehetőséget.
Nem találtak még fel olyan rendszert ami mindenki számára igazságos lenne. Csak azt tudom mondani, amit mindig is, hogy én egy kellően naív és álmodozó ember vagyok és abban szeretnék hinni, hogy egy közösség, aminek az érdeklődési köre azonos, az képes lenne ezeket a problémákat megoldani. Még arra is, hogy megbeszéljék egymás között azt is, hogy egy adott gép kinél lehet(ne) a legjobb kezek között. Ha kiveszem a kezem a biliből, akkor viszont nagyon jól tudom, hogy ez lehetetlen. Mindig lesz valaki aki irigy, birtoklási vágyas vagy csak szimplán rühelli a másikat, mert az egyszer csúnyán nézett rá. Az emberek - sajnos - már csak ilyenek... Más értékesitéseknél is sokan linkek, mert minden kell és legyen az enyém, de semmit nem fizetünk ki, vagy hajlamosak arra, hogy túllicitáljanak valakit csupán azért, hogy az ne lehessen az övé. Ki ne tudna ezekről a tapasztalatokról akát órákat regélni.
"Nem hiszem el hogy pont azt az 5 járművet akarta volna megvenni mindenki itthon, mint amit a német gyűjtő :) Egyébként ha mégis és ő bejelentette elsőként, hogy neki márpedig az az 5 db kell, akkor miért ne vásárolhatta volna meg?" Itt azért kicsit magasnak érzem a lovat részedről. Én egészen biztosan nem azt mondtam, hogy ne vásárolhatta volna meg, hanem azt, hogy "visszásan nézett volna ki az, hogy a német gyüjtő elviszi az 5 járművet, amiért nem jelentkezett be csak hirtelen "kellett" és berakja egy hangárba dísznek". Mindenki mást érez igazságtalannak, én ezt éreztem volna annak. Mindenhol vannak gyüjtők akik komolyan gondolják, meg olyanok is akik linkek, ez is egy emberi tulajdonság.
Szóval csak azért mert a látszat azt mutatja hogy hopp a "lengyel gyerekek" ad hoc leugrottak hozzánk és jól elhappolták a buszokat a hazai rajongók elől, attól még az nem biztos hogy így is volt. Ezt is azért szétválasztanám, mert - szerintem - a lengyel oldalról sem azokkal volt gond, akik az első pillanattól kezdve csinálták, amit csináltak. Nem egy lengyel csapat volt, hanem több, nem egy helyről, hanem többről és abban a pillanatban, hogy az elsők megmutatták, azonnal elindultak olyanok akik addig nem és voltak olyan felelőtlen dolgok, hogy az ember csak pislog. Lehet, hogy én emlékszem rosszul, de a vérszemet kapókat, haszonszerzőket és mohókat "ekézem" a legelső értékesítéssel kapcsolatos hozzászólásom óta, csak ez mintha tényleg nem menne át. Ez irigység lenne? Részemről biztosan nem. Sértődöttség lenne? Részemről szintén biztosan nem. Zavar? Igen, mert úgy érzem, hogy nem minden úgy a legjobb, ahogyan az megtörtént, de az igazságérzet már csak egy ilyen. Ettől függetlenül nem adják fel azok a gyűjtőtársak akiket továbbra is segítek, egyáltalán nem érzem őket sértődöttek, úgyanúgy tartják a vasat a tűzben. A végén majd meglátjuk, hogy volt-e értelme bármilyen munkának, vagy nem.
Bár nem a konkrét tárgyhoz tartozik teljesen, de mindig sokkal könnyebb arról az oldalról szemlélni a dolgokat, amikor sikerült. Az enyém lett valami? Tök jö! A másiké lett valami? A francba. Van aki eljut odáig, hogy végiggondolja azt, hogy mit rontott el, vagy mi történt, hogy legközelebb mit tehetne másként. Ellenben van olyan is, aki leragad a másik utálatánál és a fröcsögésnél és nem képes ezen az állapoton túllépni. Nekem is rossz érzés, ha valami nem úgy sikerül, ahogy azt elterveztem, pár napig rugózok is rajta de a hibát soha nem a másikban keresem. Nem tartom magam többnek vagy jobbnak másoknál, legfeljebb annyiban különbözök, hogy nem adom fel az első kudarcnál.
Félreértés ne essék, nem sajnálom senkitől azokat a kocsikat amik megmaradnak, nem sajnálom a lengyelektől azokat, amiket hazavittek és közlekednek még talán jó sokáig.
Pedig pont az ellenkezőjét sugallja az előző hozzászólásod. Elég sokaknak bántja a csőrét az, hogy külföldi rajongók vásároltak meg több Ikarust is a tavaszi értékesítés alkalmával. De kérdem én, miért? A lehetőség adott volt mindenki számára, aki - pontosan ahogy írtad is - az elmúlt évek folyamán legalább egyszer, valamilyen formában is felvette a kapcsolatot a vállalattal és jelezte a szándékát.
Kaotikusra sikerült az értékesítés? Szerintem egyáltalán nem, nekem teljesen mások voltak a tapasztalataim. Szinte az értékesítés legelejétől kezdve volt egy korrektül vezetett lista, amire jegyzésre került hogy melyik érdeklődő melyik rendszámra lenne vevő. Aki a leghamarabb jelentette be, hogy neki XYZ-123 kell, akkor annak a nevére írták be az adott járművet. Nem volt semmiféle "aki hamarabb kifizeti az viszi". Akinek a nevén volt, az meghatározta az elszállítást dátumát és csak ő hozhatta el azt a járművet.
Egyébként pedig az értékesítés célját és körülményeit figyelembe véve hogy lehetett volna korrektebbé tenni? Fix áras "piaci" értékesítés volt, licitálás nélkül, mégis mi alapján állítottak volna rangsort? Szerintem akinek komolyak voltak a szándékai az időben leadta a rendszámot, lement, kifizette, elhozta. Ennyi.
A feltételeket, a körülményeket és az eredményt figyelembe véve viszont nagyon visszásan nézett volna ki az, hogy a német gyüjtő elviszi az 5 járművet, amiért nem jelentkezett be csak hirtelen "kellett" és berakja egy hangárba dísznek. Azokkal szemben, akik szó szerint évek óta nyaggatták a Volánokat, KK-kat majd az összevonás után a Volánbuszt ezt teljes mértékben igazságtalannak tartottam volna.
Nem hiszem el hogy pont azt az 5 járművet akarta volna megvenni mindenki itthon, mint amit a német gyűjtő :) Egyébként ha mégis és ő bejelentette elsőként, hogy neki márpedig az az 5 db kell, akkor miért ne vásárolhatta volna meg?
És igen, a Volán egyik napról a másikra megszabta, hogy csak magyar állampolgár vásárolhat. Például erről lehetne beszélgetni, hogy a külföldi rajongókkal szemben ez mennyire volt diszkriminatív lépés. Főleg úgy, hogy az egyik lengyel ismerősöm (hamár ismerősökkel példázunk..) 5! éve emailezett, levelezett és látogatott el személyesen többször is telephelyekre az évek folyamán, hogy kiválassza azt ami érdemes a vételre. Ő is a kezdtektől rajta volt az első értesítési listán. Szóval csak azért mert a látszat azt mutatja hogy hopp a "lengyel gyerekek" ad hoc leugrottak hozzánk és jól elhappolták a buszokat a hazai rajongók elől, attól még az nem biztos hogy így is volt.
Mindezt összegezve, az a tény, hogy lengyel gyerekek, vagy a cseh gyerekek, de akár a németek lejöttek több száz kilométerről az elsők között, szervizkocsival, vételárral a zsebükben, az szerintem elég jól tükrözi a komolyságukat és az elszántságukat azokkal szemben, akik az országon belülről nem voltak képesek a saját anyanyelvükön megkeresni a vállalatot időben és most játsszák az irigy, sértődött kisfiút.
Szinte az összes telephelyen ahol megfordultam nagyon pozitívan álltak hozzám, hozzánk, amikor azt látták, hogy komolyan gondoljuk és vesszük amit csinálunk, akkor a lehető legtöbb segítséget megadták.
Áldassék a neve e helyütt is azon telephelyek illetékes személyeinek, akikkel kapcsolatba kerültünk. Nélkülük vagy nehéz, vagy lehetetlen lett volna átlendülni bizonyos helyzeteken.
az egyik, amire azt mondták, hogy ja, bocs, már nincs, az mégis megvolt, és el is vitték pár héttel később bontóba.
Ezt mi is tapasztaltuk, hogy a már rendszeren kívüli (leselejtezett) gépekről a saját gyűjtött infó sokszor sokkal pontosabb volt mint a rendszerbeli.
Ez persze a részünkről nem kritika, ami a cégnél elveszíti termelőeszköz-jellegét és hulladékká minősül át az a könyveknek valószínűleg még minimálisan sem érdekes.
Engem egy reggel hívtak föl, éppen vonaton voltam Pest felé, hogy akkor lehet jönni a buszokat megnézni. Pár kérdés után kiderült, hogy a Volánbusztól hívnak, és a több évvel azelőtti, 2015-2017 közötti összes érdeklődésemet kigyűjtötték, és akkor lehet jönni. Ez azt jelentette volna, hogy akkor irány azonnal Győr, Pécs, Kaposvár, Békéscsaba, Dorog... Hamar kiderült, hogy a tavaly értékesítésre felajánlott buszok nagy része már nem is létezik, vagy annyira hiányos, hogy reménytelen, aztán az is kiderült, hogy itt motor+váz értékesítés történik, amiből himihumi nélkül egyelőre nem lehet buszt csinálni. Amúgy tényleg készségesek és segítőkészek voltak, türelemmel válaszoltak minden értetlenkedő kérdésemre, de sajnos ezt nem tudtam kihasználni. Aztán miután jeleztem, hogy mégsem vennék, kiderült, hogy az egyik, amire azt mondták, hogy ja, bocs, már nincs, az mégis megvolt, és el is vitték pár héttel később bontóba.
Az írásodnak ez a része nekem nem egészen jön át, ki tudnád fejteni bővebben hogy a felsorolt esetekkel mi volt ill. mi lett volna a probléma?
Persze, minden további nélkül, de vedd figyelembe, hogy ez szigorúan a saját véleményem, még akkor is, ha másokat is megemlítek a történetben.
A Volánbusz értékesítés sok szempontból kaotikusra sikerült. Az egész valamilyen szinten derült égből a villámcsapásként jött, illetve a folyamat legelején megváltoztak a feltételek, ami azt jelenti, hogy kizárták a külföldi személyeket, illetve egy személy egy autóbuszt vásárolhat. Az eredeti elképzelés szerint azok akik az értékesítés kezdetéig bejelentkeztek a Volánbuszhoz vagy annak elődjéhez, hogy autóbuszt vásárolnának (megadott rendszámokkal) megtehetik ezt. Ez nem teljesen így alakult, mert pillanatok alatt néhányan vagy sokan - ez nézőpont kérdése - vérszemet kaptak és aki kapja-marja lett. Én az alatt a 2-3 hét alatt több mint 2500 km-t autóztam körbe az országban, hogy segítsek a gyűjtőtársaknak megnézni, ügyintézni, szükség esetén feltámasztani és elhozni lábon kocsikat és volt, amiért már hiába indultunk el. A topicból pl. Újfigura tt.-ról tudom, hogy pofára esett vagy pofára ejtették, nézőpont kérdése. Az, hogy ezt kiérdemelte vagy nem, az ő hibája vagy nem szintén nem releváns, de ő is egy példa, ha akar, beszél majd róla. Nem a topicból két másik gyűjtő, akik folyamatosan forgalomban tartanak jó állaputú gépeket járt szintén pórul, mert nem tudtak azonnal elindulni a járművekért és teljesen konkrétan az általuk vágyott kocsikból nem maradt addigra.
Ahhoz, hogy a kapja-marját, illetve a miért nem indult el valaki azonnalt meg lehessen érteni, itt egy részlet egy VB-s emailből:
"Mivel alkatrész értékesítésként tudjuk a selejt buszokat eladni, így csak KP. számla készül, adásvételi szerződés nem. A selejt buszok papírokkal már nem rendelkeznek. A számlát a szállítás napján állítjuk ki, így a selejt buszokat nem tudjuk tovább tárolni a kifizetés után."
Ennek folyománya volt az, hogy aki előbb odaért és kifizette azé lett még úgy is, hogy előtte nem is hallottak az illetőről.
Félreértés ne essék, nem sajnálom senkitől azokat a kocsikat amik megmaradnak, nem sajnálom a lengyelektől azokat, amiket hazavittek és közlekednek még talán jó sokáig. A feltételeket, a körülményeket és az eredményt figyelembe véve viszont nagyon visszásan nézett volna ki az, hogy a német gyüjtő elviszi az 5 járművet, amiért nem jelentkezett be csak hirtelen "kellett" és berakja egy hangárba dísznek. Azokkal szemben, akik szó szerint évek óta nyaggatták a Volánokat, KK-kat majd az összevonás után a Volánbuszt ezt teljes mértékben igazságtalannak tartottam volna.
Szinte az összes telephelyen ahol megfordultam nagyon pozitívan álltak hozzám, hozzánk, amikor azt látták, hogy komolyan gondoljuk és vesszük amit csinálunk, akkor a lehető legtöbb segítséget megadták. Az pedig, hogy ennek az egésznek részben miért nem lett folytatása az írásaimból már szerintem érthető.
Nem bírom magamban tartani, hogy meg ne említsek egy német gyüjtőt, aki csak azért vitt volna el 5 280-ast, hogy mindet különböző festéssel berakja majd egy hangárba. "Szerencsére" a Lengyel gyerekek gyorsabbak voltak, bár ott is voltak érdekes megoldások a vége felé.
Az írásodnak ez a része nekem nem egészen jön át, ki tudnád fejteni bővebben hogy a felsorolt esetekkel mi volt ill. mi lett volna a probléma?
Az, hogy az iho-cikkben kellett valami ütős képaláírás, még nem jelenti azt hogy tényleg NEM értékesítene buszt a Honvédség. Ugyanígy a legenda ellenére a MÁV/MÁV-START is ad el/elajándékoz pl. személykocsit.
Ha történetesen minden Magyarországon valaha forgalomba helyezett 200-as meg lenne mentve, akkor a sor Budapesttől Kisvárdáig érne.
A viccet félretéve, ami érdemes rá, azt tényleg meg kellene őrizni, különösen ha bármilyen szempontból történelmi jelentőségű darab. De még a Volánnál is van szétszórva sok száz leselejtezett 200-as az országban, amelyek között szintén vannak mentésre érdemes kocsik, sőt, még állományi kocsi is van amit majd jó lenne eltenni. Szóval feladat az bőven van.
Hogyne. Rengeteg honvédségi busz talált gazdára a 90-es, 2000-es években így. Némelyiknél már a honvédség intézte el előre a polgári rendszámot, némelyik meg akkor váltott HG-ról nagy formátumúra.
Szerintem sok C80 asban is volt kályha az utánfutóban, ha esetleg kihagyták az azért lehetett mert a c80 asokon már sokkal jobb az ablakok szigetelése így hátul eleve csak a leghidegebb napokon kapcsolták be. Vizes fűtést viszont nem láttam utánfutóban, inkább olyat hogy a gépes részben szintén levegős sirokkó volt az utasoknak is de az egyedi lehetett.
Megtudta olvasztani a cipőtalpakat illetve megégetni a táskákat, tehát jó magas volt a befújt levegő hőmérséklete az utánfutós levegős sirokkónál.. Ennek ellenére ha egy hideg napon rálépett a gázra a sofőr akkor a menetszél úgy átjárta az utánfutót, hogy csak a légcsatorna mellett közvetlen volt jóidő, ráncajtós oldali részen meg mintha nem is lett volna bekapcsolva a fűtés olyan hideg volt.
Külső friss levegőt fújt be, nem volt belső keringetés. De ha kikapcsolták szinte azonnal ki is hűlt az utastér, már csak azért is mert volt neki pár perces utókeringetése hogy visszahűtse magát. Apropó, elvileg szellőztetni is lehetett volna vele, de soha nem tapasztaltam hogy szellőztetés céljából valaha valamikor is bekapcsolták volna.
BY 26-60 -> CJX-693 - 1990-ben távollétében átadva Pápai Volánnak, majd átrendszámozva, kint maradt (törölve 1994-ben)
Ha BY-26-60-ként kiment és nem jött haza, akkor hogy kapott új rendszámot? Csak papíron kapta meg, a valóságban nem? Kivitték a plakettet a buszra és CJX-ként is közlekedett kint?
Gondolom amelyik hazajött és új rendszámot kapott, azt akkor kapta, mikor hazaért. De ez az egy busz a listáról kakukktojás.
Ez már évek óta fregoli volt sajnos. Gazda nélkül. Ilyenekkel nem foglalkoztak. A MAZ híd kolbászolt az úton a szervó gyenge volt. Az volt a csoda hogy még ment. Ezután nem sokkal amúgyis le lett állítva.
Ez még 2017 nyarán készült. Akkor még jobb állapotban volt.
Az eredeti videót még párom készítette csak szeretik egyesek egy kis nézettségért lecsípni eltüntetni a nevet a sarokból... undorító.
CJZ932. Ekkor már erősen végét járta a busz az életének. Nagyon ritkán vitték ki. Itt is már napokat állt hidegen. Kollégával próbáltunk életet lehelni bele és mint látható ,ha nyűgösen is, de elkapta mind a 6 henger.
2 éve már biztosan selejt, de tavaly még látták a vonatról a miskolci reptérrel szemben lévő bontóban erősen hiányosan. Azóta valószínűleg már kiskanál.
Mondjuk az is érdekes hogy a C80asoknál már nem bonyolították túl a fűtés kérdését. A pótba egyáltalán nem került semmi. Legalábbis a városi kiviteleknél biztos így volt. Azért az ezredforduló környékén ez hmmm. Valahol elszomorító.
Tudni hogy milyen megfontolásból lett kihagyva a pót? Csuklót mint probléma forrást akarták kiküszöbölni? Konkrétan a 2002es C80asokban(HIJ097,HNF499) már egyáltalán nem volt hátul fűtés. Pedig az utólag vázcserés példányokat vizesre cserélték még hátul is. 4 elől 3 hátul. Mondanom se kell pokolian jó fűtést tudnak produkálni ezek a buszok. (AVE992,993)
Szép napot mindenkinek! Egy "étkeztetőbuszos" infót valaki tudna prezentálni Urak? A nagy közösségi oldalon egy ...busz.info bejegyzésben, ahol éppen a Modulo M168D csuklós autóbuszokról írnak, hát nem felbukkan véletlenül a kép bal oldali sarkában a vontatott része már megint. Kint a tárolón az ős 280.00, nagyjából felújítva...és ennyi? Semmi infó hónapok óta. Illetve itt nagyon kedvesen már egy-két mérsékelten publikus belső fotót már tett be valaki, de azóta semmi. Egy jelenlegi állapot infót lehetne? Köszi szépen. Milán
Ilyen füst előfordul, de nem normális. A BFK-094-en legalább 3 év állás után beindítottuk a Sirokkót, nem mondom, hogy füstmentes volt, de meg sem közelítette ezt.
Ha jól emlékszem a nevére (talán Sirokkó volt de ez nem biztos) nem csak az Ikarusba/nak adták el.
Sok más (KGST) típusban is használták.
Ipari, stabil felhasználása talán nagyobb méretű volt a buszokban.
Mi Mezőhegyesről 4,10-kor indultunk.
4,00-kor gyújtottuk be.
Spanonmal megegyeztünk pár dologban.
Ilyen volt az is, hogy nálunk az utas nem száll fel hideg buszba.
De legyen kint bármilyen hideg, legkésőbb Csongrádon már petíciót nyújtottak be az utasok, hogy kapcsoljuk ki.
Elméletileg volt két állása:
- jól fűt,
- nagyon fűt.
Gyakorlatilag csak a nagyon fűt működött.
Ezzel nem is volt baj Mezőhegyes-Orosháza között, hisz hajnali 4,10-4.50 között mínusz 10 fokban, vagy az alatt jól eset az utasoknak, hogy meleg buszba szálltak be.
De !
Orosházáig 45 percet mentem és annyira felmelegítette az Ik-255-t, hogy ott a kívülről, mondjuk mínusz 15 fokból, nagykabátban érkezőknek - költői túlzással - bugyira kellett vetkőzniük ha már megváltották a jegyüket és megtalálták ülőhelyüket.
Ha kikapcsoltam, 10 perc alatt kihűlt a busz.
Rendkívül egészségtelen volt ez a buszban +20 fok, kint -15 fok.
A sofőrnek is, hisz neki a jobbkezénél volt az ólajtó, amit minden megállóban kinyitottak és percekig nyitva is maradt.
Buszvezetőként ki-be ugrálni, mondjuk csomagláda kezelés céljából, fehér ingen, benti melegről kinti hidegbe, az álmoskönyv szerint nem jelentett jót.
De akkor ez belefért.
Fiatalok voltunk.
Főnökeink meg azt mondták, ha nem tetszik, kérd át magad sárgaborzasztóra, ez az Ik-266 gúnyneve volt, ott nem kell csomagládát kezelned.
Még az elektromos buszokban is szokott lenni kályha. A legkirályabb kályha a 280 as utánfutójában volt, a dübörgés meg a gázolajszag szerintem is páratlan! Mikor átégett az égéstér beterítette az egész buszt füsttel.
A gázos rész akkor kezdődik mikor a fülkében is vágni lehet a füstöt :) normális esetben egy jó kályha nem kéne hogy ennyire füstöljön. Pöffent párat de nem szabadna.
Megmagasították a 250-eseket, gondolom a nagyobb csomagtér érdekében. Ilyesmi koncepció volt a Volánbusz által Csepel alvázra 250-es elemekből felhúzott kocsi is.
1972-ben mentem a szüleimmel egy Ibuszos erdélyi körútra, Ik-55-sel. Első menetként Nagyvárad helyett csak a Nagyvárad térig jutottunk el. Oda jött ki a szervíz kocsi és 3 órai munkával kicserélték az egyik fékhengert. Az aznapi ebéd persze ugrott. De utána semmi baj nem volt a kocsival, jól bírta a havasok hágóit is. Kérdeztem a vezetőt, miért nem az új busszal megyünk. Azt mondta, örüljünk neki, mert akkor nem biztos, hogy hazajutnánk. Elmesélte, hogy pár héttel korábban Brassóból kellett visszavinni a lerobbant buszt, az utasokért másik ment ki, másfél napos késéssel. (nem mondta, hogy milyen buszt, de a szövegkörnyezetből arra gondolhattam, hogy 250-est)
A katedra segíti is az biztos, én csak félállásban 10 éve, de észreveszem magamon hogy bizonyos dolgokhoz sokkal türelmesebben állok hozzá odabent, amin például egy külsős a haját kitépné, hogy ezt nem tudja a diák....de hisz szerencsétlen azért van ott hogy megtanulja (már amelyik), mi meg hogy megtanítsuk.
------------------
Más területen is ez volt a jellemző abba a korban, és nem csak a buszoknál, hogy jött az új gép, a régi meg mehet a vasba. Pedig tényleg csak annyi lett volna, hogy nem mindegyiktől megszabadulni. Persze az is szélsőséges és megvalósíthatatlan vélemény, hogy minden egyes régi buszt meg kellene menteni. Meg amikor olvasom a kommenteket, hogy bezzeg ez, ez még ma is busz, nem ám ezek a mai agyonelektronizált műanyag szarok, stb...
Játsszunk el a gondolattal! :-) Még él az Ikarus gyár, újabb és újabb típusok gördülnek ki, a Volánok is azokat használják, és van köztük egy 12 méteres távolsági, amelyik a 250-es eredeti formatervének az újragondolása. Na, vajon az milyen lenne a XXI. századra hangolva? Csak látványtervek szintjén.
A számfetisisztáknak címezve: ez volt a 250.05, a nagy üléses pedig a 250.01. Előbbiből valóban 1+15 érkezett.
Az Ikarus eszénél volt, két külön csomagban kezdte legyártani (nem csak a volánok számára, máshova is). Viszont a készre szerelés, átadás és vizsgáztatás esetében már egymásba csúszott a két adag, az pedig már a hatóságiak és a volánosok odafigyelésén múlott, ki mit ír a könyvekbe. Így van egy-kettő, amelyik végül a másik típusszámával került be az állományba.
Sajnos ez a Közlekedési Múzeum akkori több évtizedes hozzáállása volt... Leginkább hallani sem akartak eredeti járműről, mert az ~pület megtelt, mást meg ugye minek mentsenek... De ami mégis megmaradt, az véletlenül se működjön, legyen hatástalanitva is, nehogy valakinek eszébe jusson...
Amúgy eszméletlen nagy türelmed van, legalábbis a hozzászólásaid alapján, és alapos, összeszedett, kicsit szájbarágósnak is tűnhet néha, de nem baj, inkább minthogy félreérthető legyen.
Amúgy nem hülyeség, egy másik fórumról én is gondosan rakom el egy illető szakmai hozzászólásait, aki egy adott témában elő járműtörténelemkönyv. :)
Lehet itt is hasznosakat találni, egyszer a közlekedési topikban kitárgyalták/tuk az amortizáció fogalmát, azt le is mentettem magamnak.
Kettőt tőled is lementettem, a letét fogalmát és az M-zárolást. :) :) :) De többet is kellene, nemrég itt a hozzászólások között kerestem vissza valamit, asszem a hadiutakról, az hamar meglett.
Amúgy eszméletlen nagy türelmed van, legalábbis a hozzászólásaid alapján, és alapos, összeszedett, kicsit szájbarágósnak is tűnhet néha, de nem baj, inkább minthogy félreérthető legyen.
Üdv. érdeklődnék ,hogy a /CDB-991/ ex DDR -es IK-256.51 tud e valaki valamit? Álltólag leéget /a neten vanrólafotó is / 1992-be hozzták a DDR-ből és 1996-ban lett selejet. Hova tartozott és hol történt a baleset ? A választ előre is köszönöm.
Valaki kicsit ki tudja hámozni nekem ezt az ÖAF dolgot? Mi az ÖAF, mi a Gräf&Stift, mi a Gräf&Steyr zserepe az MAN-ben, hogy jön utóbbi a Steyrhez, stb., és hogy számozzák a típusaikat a "nagy" MAN-hez képest?
A nálunk "futó" MAN NGE 152 trolikat is az ÖAF szerelte készre anno Eberswalde számára. A típustábláján nem is szerepel az MAN megjelölés, csak az ÖAF.
Ez volt a régi közlekedési múzeum vezérelve is, véletlenül se működjön, ha lehet akkor "hatástalanitva" legyen mint a fegyverek, az a biztos, szó nem lehetett róla hogy muzeális jármű az utcán mászkáljon.... Szerencsére ennek már vége.
Volt a Kapos Volánnak egy 630-asa, egy egykori fehérvári gép. Megcsinálták, megőrizték, mert műszaki és történeti szempontból fontosnak tartották a létét. Viszont nem tudták forgalomba helyezni, valószínűleg azért, mert nem voltak meg a papírjai.
Az a helyzet, hogy azóta se keringenek összevissza vele próbarendszámmal. Pedig olyan egyszerű lenne, nem?
Ezt az eredet-dolgot csak az OT-nál nézik? Mert érdekes módon a BKV-nál a TR5-ös kapott rendszámot, igaz, a normál szériából (PBC-255). Utast is szállíthat és a garázsnapokon eddig szállított is, magam is utaztam rajta.
A rendőrök és a KPM közuti ellenőrök többsége nem ismeri pontosan (napra készen) a P rendszámos szabályozást.
Ezért inkább nem piszkálja.
Akkor sem, ha sejti, hogy valami nem stimmel.
Pár éve egy magyar hobby buszos P rendszámos IKARUS-szal elment Németországba egy találkozóra.
Már a cseh határ után úgy 10 km-rel megállították.
Hová-hová uram?
Ő persze felkészültnek hitte magát, jött a bevált szöveg javítani viszem ide meg oda.
De a német rendőr ezt nem vette be.
Felhívta onnan a rendőrautóból a javító üzemet, hogy itt ez az IKARUS, viszik magukhoz, stb.
Az üzem pedig mondta, hogy :
- Őhozzájuk biztosan nem, mert ők személyautó autó kereskedők.
- az elmúlt 30 évben nem javítottak buszt, és nem most kezdenék el.
A német rendőr odaballagott az Ikarusunkhoz, saját két kis kezével leszerelte a P rendszámot és eltette.
Telefonált egy másik rendőrért akik kijöttek és rendkívül udvariasan megkérdték magyar simlisünket, hogy tegye már hátra a két kezét, mert megbilincselnék.
Úgy is lett.
A rendőrök hívtak egy vontatót, az elvitte az autópálya pihenőből a közeli városba a rendőrség udvarába Ikarusunkat.
- 2./ szabálysértési bírság (szerencséje volt, hogy a rendőrök nem minősítették büntettnek) arról, hogy nem mondott igazat a rendőröknek.
- 3/ Szabálysértési bírság azért mert szabálytalanul közlekedett Németországban. Akkor is ha csak kb. 10-15 km-t tett meg az Ikarussal az ország területén.
Kettő bírság három számjegyű volt, egy bírság négyszámjegyű volt.
Euroban.
Simlisünk épp, hogy ki tudta fizetni, mert egy helyi rendőr kikisérte a közeli ATM-hez ahol tudott pénzt felvenni.
Ekkor jött a telefonálás boldognak és boldogtalannak, hogy segítsenek, segítsünk a hazajutásában.
(ekkor kerültem képbe én is)
Megszervezték neki a haverjai.
Legalább olyan simlis módon mint ahogy kiment.
Még 5-7 nap és már itthon is volt.
Szerimtem nem tanult semmit az esetből, mert neki ez az élete.
Hát ehhez képest nekem pár évvel ezelőtt 2 kollégámat is megállították (és asszem az egyiket valamilyen ürüggyel meg is büntették), pedig egy nemzetközi autóipari multinacionális cég felmatricázott, ténylegesen tesztelésre használt autóit vezették, tehát elég egyértelmű volt, hogy nem susmusolnak.
Egyébként OFF, de ide kapcsolódik és érdekes, hogy ez az új Solaris magyar P rendszámmal megy Lengyelországból Észtországba:
Kezdjük el feljelentgetni a képek alapján a vontatókat akik 40 éve rohadó buszok gurulóképes vázait huzigálják ide-oda úgy hogy az első tengely meg van emelve, a többi gurul?
Stimmel, de ez szerintem minden járműre igaz, hogy ha működik, akkor széles köröknek izgalmas, ha nem, akkor max. annak, aki látta élőben és a halott gép mögött a saját emlékeit látja.
A Volánoknál (győri faros, tatabányai 30-as) szerintem az a P rendszámozás oka, hogy nem igazolható megfelelően a kocsi eredete. Mondjuk ilyen szempontból az említett kaposvári kocsi is meg van ügyeskedve.
Ja és még valami: attól még, hogy mások is csinálják, semmi nem lesz tisztességesebb. Ráadásul a volánok esetében még arcpirítóbb, hiszen ott aztán biztosan csurranna-cseppenne rendszámra, ha már van veteránbusz - olyannyira, hogy a Kapos Volán konkrétan saját rendszámot vett a farosra, és nem rögtön, hanem egy teljesen valid normált lecserélve.
Mert a nem milliós P-s történet konkrétan visszaélés, azért.
Vannak olyan helyek egyébként a világon, ahol nem azt kérdezik elsőnek, hogy lehet valamit egyáltalán, de legalábbis olcsóbban megúszni. És egyáltalán nem azért, mert ott van rá pénz.
Kellene egy reálisan bárki számára elérhető mondjuk 3 napos rendszám. Mondjuk évi 5 alkalommal igényelhetően. NAGYON szigorúan csak az igénylő által használhatóan.
Motor/váltó/futómű/kreált történelem, nagyjából ennyi. Legyen szó az MAN 55-ről, legyen szó a sose volt pótkocsis 620-asról, legyen szó a kocsi ex.Malév múltjáról (nem, nem volt malévos), legyen szó a D614-es motorral Ikarus 55 nem mehet városban, csak Tr5-ről (sic!)
Ez szubjektív. De attól még ugyanúgy közúti járművek, amiket el lehet hajtani A pontból B pontba, úgyhogy igenis vonatkoznak rájuk a hazai (és nemzetközi) közúti közlekedés szabályai.
Mondjuk persze az is elgondolkodtató, hogyan mehet ez az egész őrület lassan már tíz éve szerte az országban.
Nevezett cégek nyilván azt próbálgatják, hogy kibírja-e még az utasokat a faros vagy a 30-as.
Kíváncsi volnék azért, mekkorát nyúlnának az arcok lent is, fent is, ha egy túlbuzgó fiatal zászlós egyszer csak leintené az egyik ilyen pérendszámos gördülő legendát valamelyik országúton egy ilyen nosztalicskamenet alkalmával.
Aki ezek közül nem tud megfelelő indokot kiválasztani, hogy miért kell kivinnie a 620-asás Cottbusba, az annyit is ér.
Javítva: aki ennyi év után sem tud egy retkes állandó rendszámot elintézni a 620-asra, az...
Ebben a zsiguli kultuszban az is benne van mennyire lehet egy 2000-es vagy azutáni kis/középkategóriás elérhető autót élvezni. Semennyire. Elvisz mindenhova, de hogy bármi élvezet is legyen benne...
Egzotikus és/vagy saját szubkultúrával rendelkező járművekre, járműves találkozókra szvsz mindig volt, és lesz is igény. Ha lóvasút nyílna a Margitszigeten, valószínűleg annak is lenne bőven forgalma, pedig lassan alig akad ember, aki az eredetijét egyáltalán utazhatott.
Amúgy egy ilyen találkozóra kilátogató emberekből vajon mennyi megy az Ikarus miatt és mennyi azért, mert veterán és / vagy buszos találkozó? Itthon azért a veteránbuszozás és Ikarusozás kb egy halmaz, legalábbis az én benyomásaim szerint.
Hát ezzel sem értek egyet... Kis túlzással azt lehet mondani, hogy jelenleg az összes magyar embernek van valami személyes tapasztalata az Ikarussal (ha más nem is, legalább látott ilyet), ez ~10 millió ember, aminek persze csak egy töredéke buszmániás, de ilyen tömeg mellett akkor sem pár év alatt fog eltűnni az érdeklődés.
Elég népszerűek egyébként például az amerikai autós találkozók is, pedig azokkal tényleg csak minimális embernek vannak itthon személyes élményei. De sok mást is lehetne mondani; meglepő módon a Zsigulikért is sokan rajonganak a tizen-, huszon éves korosztályból is, pedig ezek is a szüleik korosztályának járművei.
Szerintem a '60-es évek végén, a 200-as széria születésekor se gondolta volna senki, hogy 50 év múlva ezek a buszok még mindig forgalomban lesznek, így most is teljesen értelmetlen ilyen pesszimista jóslatokba bocsátkozni.
A vonatkozó kormányrendelet (326/2011. (XII. 28.) Korm. rendelet) alapján a P rendszámos utasszállítási tilalomra kérhető mentesség (ahogy áruszállítási és vontatási tilalomra is). Erre akkor van lehetőség, ha a jármű próbája kimondottan ezekre a jellemzőkre irányul. Nevezett cégek nyilván azt próbálgatják, hogy kibírja-e még az utasokat a faros vagy a 30-as.
Szintén ebben a rendeletben szerepel, hogy a P rendszám használható a jármű más EGT-államba szállításakor is, ha az javítás, kereskedelmi jellegű kiszállítás, kísérlet vagy kipróbálás céljából szükséges. Aki ezek közül nem tud megfelelő indokot kiválasztani, hogy miért kell kivinnie a 620-asás Cottbusba, az annyit is ér.
Szerintem mindegyik ÁMG komplett pótkocsira van szerelve.
Szóval az általános akadálya a nemszállíthatnak a tulajdonos
Pontosan. Törvényileg a P-rendszám, de azért láttunk már nem egy, nem kettő példát különféle rendezvényes fuvarozgatásokra. (Ugye, Lanta? Ugye, Vértes Volán? Ugye, Kisalföld Volán?)
Sőt, próbarendszámmal csak az országban lehetne tolni a szekeret, aztán mégis ment a lantás 620-as egy kört Cottbusban.
Ebből a Tr3,5 (egyik se), az Ik-30(egyik se) és az ÁMG (tudtommal csak egy lemezelt váz) nincs levizsgáztatva, Ik-620/630-ból több is van, ebbő van, ami nem szállíthat utast, de a minőségi felújítások igen), ugyanakkor Ik-55/66-ból is van, ami nem szállíthat utast, de még 200-asból is valószínűleg akad. Szóval az általános akadálya a nemszállíthatnak a tulajdonos, ezalól a szélesség a kivétel.
A gőzmozdonyokat a vasúttörténeti parkban már nem nézik meg az emberek.
Inkább csak arra néznek.
Meg felállítják eléje/rá az unokát, lefotózzák, leemelik az unokát és már mennek is tovább.
Az összes gőzmozdony egyforma nekik = fekete.
Anyukák, nagymamák meg inkább elrángatják onnan az unokát mert még koszos leszel kisfiam.
Én a nyáron a Balatonnál azt láttam, hogy az ominózus két hétvégén mindenki kiszaladt megnézni a 424-est, aki élt és mozgott. Az emberek számából ítélve talán még a többiek is. Sokszor sok vonatot fotóztam az elmúlt negyed évszázadban, de ekkora érdeklődő tömeget még soha egyiknél sem láttam. Az már csak természetes, hogy a vonat összes ablakából annyi fej lógott ki, ahány odafért.
Szóval a gőzöst mint érdekességet még ne temessük.
Persze a mai interaktív világban biztosan nem a lánccal körbevett, lezárt, üzemképtelen gépeké a jövő. De nem is ez a feladat és a cél.
Pedig tudtommal ennek semmi akadálya. (A pótkocsikat, meg a Lanta szörnyeit ne keverjük bele, az külön tészta.)
Mind a 60-as, mind a Tr5, mind pedig a miskolci 620-as közforgalmú járműnek számít, ebből a 60-asnak egyedileg kiválasztott rendszámtáblája van, korlátozás pedig egyik forgalmijába sincs bejegyezve - sőt a JSZP fotóinak tanúsága szerint a 60-as ülésein talán még mókoltak is valamit az első vizsga idejére, hogy normál buszként adják ki rá a papírokat. Szóval elméletben ha nagyon megszorulnának, még akár járatba is kiadhatnák ezeket, feltéve, ha a BKK meg a város nem dobná el az agyát tőle egy-két dolog miatt.
Nem azért nem érdekes mert gozmozdony, hanem mert nem működik (ez ugyanis hosszú évtizedekig tabunak és szentsegtoresnek számított számított a Közlekedési Múzeum részéről, hallani sem akartak semminek a felélesztéséről sem.
Ami működő gozmozdony, favázas villamos, stb, az bizony vonzza a népet.
Mondjuk, ez az élet rendje, ami közhely persze, de mint minden közhelyben, ebben is van igazság.
Felújítani, működtetni, üzemeltetni kell ezeket a járműveket a "nosztalgia bizniszben", amihez nem ártana valamilyen állami támogatásféle, és akkor minél később lesznek elfelejtve.
2002-es (ha jól tudom) az utolsó hazai piacra került Ikarus.
Még futhat kb. 2026-2030-ig.
Talán?
Az utolsó IKARUS, Kb. 2050 körül pont ugyanannyi, vagy inkább kevesebb embert fog érdekelni mint ma, az utolsónak legyártott magyar gőzmozdony ami egy 1959-ben készített 375-ös.
Ilyenkor gondolom azt, hogy írásban sokkal nehezebben jön át, amit az ember - jelen esetben én - mondani akar.
A "garázsvásár" jó volt, ameddig tartott, bár tudjuk, hogy sokkal jobb lenne ha hozzá lehetne jutni nem forgalomból végleg kivont autókhoz. Utóbbira két okot mondanak többnyire, hogy miért nem lehet: nem szeretnének konkurenciát teremteni magukank és az EU támogatás fejében ezeket a járműveket végleg ki kell vonni a forgalomból. Ettől függetlenül a történetnek részben az is betette a kiskaput, hogy önző és/vagy mohó és/vagy aranyásó emberek elbaszták a renomét. Mindezek ellenére még most is van lehetőség autóbuszt vásárolni csak már nem ezek között a keretek között történik, kicsit idő és energiaigényesebb. Néhány héten belül lesz is rá egy újabb példa, hogy nem vágóhídra távozik a kocsi a telepről... Ha igazán akarja valaki ugyanúgy végig tudja vinni a történetet, csak nehezebben rúgnak labdába a megveszem 150+áfáért, adom 1.5 millióért meg az átviszek 10+ kocsit szlovákiába vágatni típusú népek. Nem bírom magamban tartani, hogy meg ne említsek egy német gyüjtőt, aki csak azért vitt volna el 5 280-ast, hogy mindet különböző festéssel berakja majd egy hangárba. "Szerencsére" a Lengyel gyerekek gyorsabbak voltak, bár ott is voltak érdekes megoldások a vége felé. Ettől függetlenül szerintem mindenki, aki gondol a jovőre az örülne, ha nem a bontóba kerülnének a vasak vagy ha oda is kerül akkor lehetne még alkatrészt vásárolni. Minden egyes kertvégi letárolt példány a még élő jószágok életben további életben tartását jelenthetné. Nem érzem úgy, hogy a rosszat keressük, mert akkor nem tennénk semmit, csak beletörődnénk abba, ami van. A racionalitás szerintem az, hogy a helyzet kellően szar, de nem teljesen reménytelen.
"Azzal sem értek egyet, hogy csak pár embert érdekelnének ezek a buszok"
Nem azt írtam, hogy csak pár embert érdekelnének, hanem azt, hogy "rajtunk, rajongókon kívül nem érdekli az embereket, hogy mi lesz ezeknek a sorsa". Szerintem akik vették a fáradtságot és az adott körülmények mellett is kilátogattak az Aeroparkba azok azért tették, mert ugyanúgy rajonganak érte, szeretik, érdekli őket az Ikarusok. A tömegközlekedés környékén mozogsz te is, nagyon jól tudod, hogy az átlagos szállított élőállat miként viszonyul a guruló dobozokhoz...
Azzal sem értek egyet, hogy csak pár embert érdekelnének ezek a buszok; legutoljára a ferihegyi találkozón lehetett látni, hogy milyen óriási igény van ezekre, és szerintem ez a jövőben csak nőni fog, ahogy egyre inkább kopnak ki a közforgalomból.
Egy darabig még nöni fog az érdeklödés, aztán végleg elhalványul. Pontosan addig, amíg ki nem kopik az a generáció, akinek valamilyen személyes élménye van az Ikarus-szal. Aztán ahogy mi kikopunk, az Ikarus elött is csak annyit fognak mondani a múzeumban, mint amennyit mi mondunk a gözhajó makettje elött: Aha... érdekes... Na, menjünk tovább... :-(
Tegyük fel, hogy nyiltabb lenne a Volánbusz az értékesítésre, mi lenne?
Azért ne csak a rosszat keressük már mindenben, szerintem a legutóbbi "garázsvásár" után is zömében jó kezekbe kerültek a buszok, hozzáteszem a szétvágásnál szerintem minden jobb, még az is, ha a kert végében "rohasztják".
Azzal sem értek egyet, hogy csak pár embert érdekelnének ezek a buszok; legutoljára a ferihegyi találkozón lehetett látni, hogy milyen óriási igény van ezekre, és szerintem ez a jövőben csak nőni fog, ahogy egyre inkább kopnak ki a közforgalomból.
El tudnám képzelni a leírásod szerint a Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum udvarán állva, most is vannak benne ilyen meg ilyen enteriőrök. Valaki tudja, mi lesz a busz sorsa?
amikor pár hete valaki bepostolta, reméltem hogy valaki megmenti. Nagy szám lenne eredeti állapotra hozni, árukészlettel feltölteni sportszelettel, sajtostallérral zacskóstejjel kilós veknivel. :)
Köszönöm, nagyjából azt tetted helyre amire gondoltam.
Annyit tennék hozzá még egy gondolatként hogy ha nem feltétlenül csak évjáratra selejteznének akkor egy jó csomó Ikarust, meg C56-ost még évekig sokkal nagyobb üzembiztossággal és lényegesen olcsóbban üzemben lehetne tartani mint a még futni hagyott nyugati gépeket, amelyek fiatalabb koruk ellenére sokkal többször állnak műhelyben és nagyságrendekkel többe is kerülnek.
Lehet, hogy nem teljesen arra reflektálok, amire gondoltál, de azért leírom a gondolataimat.
Azért kemény dió ez... BKV-Volán oldalról egyrészről már nem 1995-öt írunk, teljesen megváltoztak az igények az évek során. Igény van a "környezetkimélőbb" és "kényelmesebb" járművekre az utazóközönség részéről, rajtunk, rajongókon kívül nem érdekli az embereket, hogy mi lesz ezeknek a sorsa. Tegyük fel, hogy nyiltabb lenne a Volánbusz az értékesítésre, mi lenne? Előkerülnének a kufárok, mint most is, lásd az év eleji selejtezés után mi volt. Előkerülnének a dögkeselyűk, 15x áron kiárulnák a kocsit apránként. Előkerülnének a "lelkesek", akik most akkor nagyon meg akarnak menteni egy Ikarust aztán 2 hónap se telik el és rájönnek, hogy mekkora szopóroller a történet. A végén meg ott lenne még pár olyan, aki tudja, hogy ez mivel jár, esetleg alkatrészbázisnak próbálnánk szerezni valamit... Tegyük fel, lenne egy telephelyem ahol le tudnám tárolni a vasakat, azt idővel őriztetnem kellene, mert azonnal megjelenne a siserehad, nem ártana valami tetőt varázsolni a vasak fölé, hogy ne rohadjon el a maradék a megmentés tiszteletére és még bele se kezdtem nagyon a dologba. Egy kocsi úgy, hogy csak tároltatod viszi a százezreket, ezt azért irgalmatlanul nehéz előteremteni. Nem szoktam menőzni azzal, hogy minden éjszaka (is) dolgozom, mert a főállásom mellett van még 3 mellék, hogy az álmaimat vagy célomat el tudjam érni. Az egészségről meg ezek után inkább szót sem ejtenék.
Értem, hogy mindent _is_ meg kéne menteni, de nem lehet. Tök őszintén örülök annak, hogy a MÁV-Volán értékmegörzésbe kezdett, hogy Hatvanban történnek a dolgok, az is nagyon jó, hogy a BKV és LKK oldal is működni látszik, ezek a nagyközönséget kellően kiszolgálják. A maradék a "kicsiknek", nekünk a feladatunk, de a lottó ötös sem lenne elég arra, hogy mindent meg lehessen csinálni... Ha nincs hova letenned a kocsit az havi 20e körül visz, ha papiros akkor állam bácsi is viszi a pénzed, ha nincs semmi állagmegóvás akkor megy tönkre, mindenre költeni kell.
A kevés pénzből mentés nem olyan kevés pénz. Ha _tényleg_ menteni akarod akkor súlyos milliokról beszélünk, csak egy műszakira lakat+fény beleszaladhat a 1,5-2milliós tételbe. Az, pedig, hogy a "világ" részéről igény van a nyugati fostalicskákra meg a másoknál már lefingott szarokat kell tákolni az pedig politika és/vagy populizmus. A szakmabeliek tisztában vannak azzal, hogy "baszhatod" az alacsonypadlós euro 3+-os retket, meg úgy vágnád ki az első kukába, hogy még rémálomként se jöjjön elő, de többnyire ezt nem tehetik meg. Még azt sem mondhatnám, hogy az alkatrészekkel rendben vagyunk, mert már Ikarushoz kapcsolodó itthoni kisipar is szépen feladja a harcot, ugyanúgy nincs alkatrész se ehhez, se ahhoz. Ez van...
Az én kezem maximum segítségként van benne mindenféle dolgokban, vagy ha megkérnek, hogy csináljak meg ezt vagy azt. Az már egy másik történet, hogy sokmindent tudok amiről viszont utána nem beszélek. :) Ettől függetlenül az urak szerintem majd publikálják amit kell.
de látjátok, ez a "dög" is egyből élni akar, ha egy kis törődést érez maga körül...
És még hány ilyen van a volán telephelyeken. Rossz nézni. Menthetőek lennének, még egy ideig, kevés pénzből.
Rengeteg Ikarust leselejteztek, olyanokat is amelyek sokkal jobb állapotúak, sokkal olcsóbban üzemben tarthatóak lettek volna még mint jó néhány hulladék, fele annyi idős nyugati fostalicska.
A döbbenet inkább az, hogy 26 év állás földön ülés után mennyire egyben van az alja, még akkor is, ha az első lépcső környéke odavan. Tegnap ástak a srácok egy keveset, rendberakták amiket rendbe kellett rakni, ma meg laza 8+ óra alatt teleportált 320 kilométert az új lakhelyére egy defektet leszámítva gond nélkül.
Őszintén azt hittem, hogy szólnak majd a srácok, hogy vigyek utánuk egy fél Ikarust, mert "szétdobja az összes lábát", de látjátok, ez a "dög" is egyből élni akar, ha egy kis törődést érez maga körül...
Az évekig a 8. sz. főút mellett álló, egykor mozgó ABC-ként szolgált, sárga/bordó Ikarus új gazdára talált, egy órája haladt át Székesfehérváron (természetesen vontatva). A 7. sz. főúton távozott, a Velencei-tó / Budapest felé.
segítséget szeretnék kérni, elég sürgős volna. jár ide, vagy tudtok ajánlani Ikarus szerelőt (leginkább villamossági) aki helyszínre is tud(hajlandó) jönni? Egyszer csak minden előjel nélkül beadta a derekát a vas és nem indul, mintha az indítómotornak nem adna áramot (pedig korábban pöcröffre indult).
Megint egy Ikarus-találkozós kérdés, de ezúttal 2014-ből. Lehet, hogy csak elfelejtettem akkor felírni, de nekem egyáltalán nem rémlik, hogy mi volt ennek a busznak a rendszáma?
Ugyan 1995 után ez változott mert az alakulat megszüntetések/feloszlatások után megindultak a napi menetrendszerinti járatok mindenhonnan, Fehérvárra és Budapestre.
Akkor a HM Ik-256-sai elkezdtek sokat futni.
De ezt már nem bírták az időközben feloszlatott vagy 3-8 emberesre csökkentett katonai javító műhelyek.
Így hát az ilyen menetrendszerinti vonalakon megjelentek a civil szolgáltatók.
Érdekes a cikk(ek) szövegezése. Valamiért az az elképzelés terjed, hogy Tápiószecső egy gigantikus bontó, ahová "gyári állapotú" buszok kerülnek, és a csúnya HM nem adja el őket. Pedig ez még mindig egy áttárolás (központi készletbe vonás), és a megfelelő út betartásával a vétel is lehetséges, ahogy eddig is volt rá példa. Amikor pedig eljön az ideje, a megfelelő vagyongazdálkodó szervezeti egység megkezdi majd az értékesítést, az előírt módon. (Bár az is igaz, hogy egy magánszemélynek nehezebb a dolga, ha buszt akar venni, de ez se furcsa vagy új dolog.)
Táborfalva Dánszentmiklós környékén 2017-2018 körül láttam honvédségi Ik-280 ast, tud valaki róla bővebb infót?
Érdekelnének még azok a buszok, amik Mezőfalva laktanya kiszolgálását végezték. Ik -280, IK-211 volt ott ha minden igaz.... Esetleg még ezen felül talán 1 256 os.
Valóban, a D-s a Csepel fenékváz száma. (Ettől függetlenül gyakran lazán beírták ezt a forgalmiba, a gyári tábla viszont sosem tartalmazta.)
Viszont ez alapján - ha minden igaz - a Jelcz M11-esek 260.88 típusjelű alvázaiknak is ilyen D-s fenékvázszámokkal kellene rendelkezniük, aztán mégiscsak van benne valami kavarás.
Ha a 260.altípus.sorszám.évjárat formátumú vázszámra gondolsz, általában a kipufogó fölötti keresztirányú zártszelvényen (esetleg ugyanott a ferde szögben állón) illene tartózkodni az őt tartalmazó táblának.
Van egy másfajta formátumú is (talán fenékváz szám, emlékeim szerint általában egy D betű is szokott benne szerepelni a régebbi évjáratokban) de hogy a beltéri gyári táblán kívül hova szokott beütve lenni, lövésem sincs.
Srácok, tudtok nekem abban segíteni, hogy 1979-1981 körüli 260.06-nál hol lehet a kocsin az alvázszám? Amúgy sem tudom a 260-ason, merre van, szóval nem biztos, hogy az évjárat és típus fontos.
De ha már szó esett erről, akkor a MÁV és a néphadsereg 280.17-esei, illetve a Rába 280.27-esei viszont pont ilyenek voltak - ezeket a volános sorozatokkal együtt gyártották le.
Ez így van, erre én is emlékszem (lásd a Rába bolgár 180-asait), de ezek pont hogy messze elütöttek a valódi exportsorozatoktól, teljesen más időszakban gyártották le őket.
Laci bácsi egyszer szépen levezette, hogy miért érte meg másnak szánt sorozatokból "leemelni". Röviden: gyorsabb, és jóval olcsóbb, mint várni a saját igényekre szabott kivitelű kocsikra.
A vasút külön történet. Már 1976-ban rendeltek 280.03-ast (érdekesség, hogy ezzel egy időben a 14. Volánnak is "leesett" kettő, ám ezek sem NDK exportra készültek), 1988-89-ben pedig saját rendelésű 260.43-asokkal töltötték fel az állományt.
A néphadsereg szintén 280.03-asokat rendelt még a hetvenes-nyolcvanas évek fordulóján.
Egy fokkal komplikáltabb a dolog. Nem csupán "leemelt", itthon maradt darabok álltak forgalomba, hanem tömeges lemondásokból is maradtak itthon (a pár darabhoz képest) egész nagy készletek - a zűrzavaros 90-es éveket nem tekintve ebből talán a legismertebb a volánoknak elsózott 180-as pakk, de ugyanúgy említhetném akár a 85 legvégén visszamaradt nagyobb adag szovjet 256-ost is. És itt van még egy speciális eset is: volt, hogy valami okból az adott vállalat direkt a külföldi kivitelt rendelte meg. Erre valószínűleg a MÁV a legjobb példa, ahova tekintélyes mennyiségű 260.43 került, de találunk ilyet a néphadseregnél is.
A lényeg a sárga fényezés, a sárga kerék, a trilex felni, a sok teli ablakos kivitel vagy mi?
A sárga kerék csak igényesség kérdése volt, hogy lefújják-e vagy hagyják lekopni.
NDK-ból szinte mindegyik VOLÁN-hoz került jó pár darab vissza, ha a sárga fényezés, harmonika ajtó és teli ablak a követelmény, akkor GMY-337 K.T. fotói közül ajánlom. A többi rendelkezésre álló ex.NDK-s kocsi általában a fehér-narancs változatban lett megörökítve.
A két ajtós NDK exportból visszamaradt változatból járt több a Volánbusznál, Esztergomba a BHB-686 és a BRS-158 a 10-es úton. Amikor ezek már eltűntek, a 11-es úton megjelent BRC-760. Nem emlékszel rájuk? 1990 évjáratúak.
Az érdekelne, hogy Hazánkban járnak, jártak ilyen sárga ajtós, sárga kerekű 280-asok? A "Kétzázezredik" azt tudom, idővel csupa sárga lett, de azonkívül?
Csak kíváncsiságból: amúgy van itt vki, aki potenciális IK 190-es vevőjelölt? ...mert szerintem kicsit túl van tolva már ennek a hirdetésnek az értékelése, némelyek kész akadémiai székfoglalót írtak ide unalmunkban. Szerintem el kellene engedni ezt a témát, nem?
Ja mert az azonnal megmondja egy képről hol készült, ugye. ha nem vagy hülye és az exif infoba nem teszed bele a fényképezés helyét, és benn van egy telephely fedett raktárában hogy mondod meg hol készült google sztrítvjúval? :)
Ez egy ordas kamu, felhívod, és hát most nem tudom a buszt megmutatni, hívjon holnap. Ha egyáltalán felveszi a telefont. Írni helyesen MAGYARUL nem tud, kb román menekült. De mindegy is, ebben az országban még hat millió forintért sem lehet ikaruszt eladni, nemhogy ennyiért. Ott van a legjobb helyen, igazából nem is kell megvenni. Kérek mindenkit ne is hívjátok fel. Sőt küldjetek neki gratuláló smst, hogy sok sikert a felújításhoz.
Amúgy akár lehetne ilyen módon is 190-est épiteni (sztem még mindig lehetne fillérekért alapot venni hozzá) aztán Ikarusositani amt csak lehet, nem lenne egy egyszerű projekt de talán nem is lehetetlen.
A hamburgi Hochbahn 190-es felújitásáról tudni valamit mostanában? Elvileg folyik..
Ugy rémlik már sok évvel ezelőtt is és azóta is időről időre eljátssza ezt, soha semmilyen bizonyiték nem volt még a létezésére, pedig biztosan volt aki felhivta.
De még olyanról se tudni aki a megtekintésig eljutott volna :D
Meg árat se. Valahol külföldön volt olyan, hogy 1 dollárért hirdettek valami autót, és egy vevő elment bíróságig, és asszem kiperelte a kocsit 1 dollárért.
Én arra tippelnék, hogy a busz létezik, mindazontáltal nem Ikarus, hanem egy Mercedes vagy M.A.N. roncs a hetvenes évekből. Ezeket ugye, főleg, ha nincsenek kifogástalan állapotban, első blikkre nem sokan tudják megkülönböztetni. Ő meg keres egy balekot, akinek eladja a buszát, mint Ikarust.
De persze ez csak tipp, nem tudom semmivel alátámasztani.
Azért ha más nem, szerintem a busztól 2,7 cm-re állva lehet olyan képet csinálni, amin semmi nem látszik a környezetből, de legalább bizonyítékul szolgál arra hogy létezik a hirdetett portéka.
Az megvan hogy ha felteszel egy képet a netre, abból nem következik az hogy egyből jönnek alomisok, és relikviagyűjtók bugázni? Főként mert egy fotóból nem állapítod meg hogy hol van, amig nincs a háttérben valami jellegzetes.
Egész egyszerűen bruttó kamu az egész.
Valami sulinetes hülyegyerek szórakozása. (vandenemmutatommeeeeg.. bebeeee...)
Ha bárkinek is lenne itthon, akár el akarná adni akár nem. És felregelne egy fórumra ezt közölni, az megmutatná mert azért regisztrált hogy begyűjtse az elismeréseket.
De ez már egy éve is pont ugyanezzel szórakozott.
Ha van is neki, az egy méretarányos makett max. :)
Egy részével nem. Egy fotóból nem következne az, hogy az eladó nyakára járnak, vagy elkezdik lopkodni a buszt. Azért nem, mert ha tényleg létezne a busz, aminek a létezését eddig ilyen sikeresen titokban tudta tartani, azt csak úgy tudnám elképzelni, hogy egy zárt épületben áll a busz. Ilyen helyre meg a "szabályos" betörésen kívül illetéktelen nem tudna bemenni. De egy fotóból még az se derülne ki, hogy hol keresse.
Kizárni semmit se lehet. Egyik csoportba rakott fel valaki egy 0 km-es Rába kamiont, nem eladó, csak hogy neki van egy ilyenje, bemutatókocsi volt, itthon maradt, végül nála kötött ki. Szépen áll egy zárt helyen, fogalmam nincs hogy hol.
A vevőt is csak egy szintig lehet megválogatni. Mondjuk azt el tudom képzelni, hogy aki veteránbuszos közegben mozog ott nagyjából ismerik egymást, tudják ki az akinek jó neve és híre van, ki az aki megbízható, mert már évtizedek óta csinálja, van x db felújított járműve. De ha olyan áron adja el, akkor meg akárki úgyse veszi meg.
Szándékosan nem foglalok állást abban, hogy ez a busz létezik-e vagy nem, mert semmi plusz infom nincs, csak itt kapcsolódtam be. Ha tippelnem kellene, akkor a nem-re tippelnék.
Ha valóban frankó az üzlet, két dolog miatt valóban elzárkózhat egy ilyen helyzetben az eladó a fotókészítéstől: egyrészt azért, hogy ne járkáljon be mindenféle alak a buszt csavaronként elhordani, másrészt azért, hogy akárki ne jelentkezzen érte. Ez érthető. Abban viszont minden használtautós hirdetés kapcsán egyetértünk, hogy ha nincs fenn fotó, felvesszük a kapcsolatot az eladóval, de az kifejezetten vonakodik feltenni/elküldeni bármilyen fotót még kérésre is, akkor azonnal gyanakodni kezdünk, hogy valami bűzlik. Ezt viszont simán át lehet hidalni azzal, hogy ha tényleg megvan a busz, akkor befotóz egy részletet a busz belsejéből, amin semmi más nem látszik a buszon kívül, de a szakavatott szem rögtön megállapítja róla, hogy az egy 190-es - gondolok itt műszerfalra, jellegzetes karosszériaelemre, utastéri részletre...
Abba meg már tényleg nem akarok belegondolni, hogy mégis mi a francra jó feladni egy kamu hirdetést egy olyan országban, ahol már több generáció óta (nagyon helyesen) nem fizet ki senki semmit előre.
Nekem is van 1 db nem eladó Ikarus-190-es autóbuszom.
Ott van Érden, a Nyomdász utcában az eltünt MH 370-es járat (Boeing-77) szárnya alatt.
Azért ott őrzőm a buszt (meg a repülőt) mert arra úgy se jár senki, nem tűnik fel senkinek.
Ahogy a buszmániások, úgy a Malaysian Airlines szakemberei se jártak még arra, ezért nem találták még meg az Ikarus-190-es buszt se, s a mások szerint (tévedésből) eltűntnek tartott repülőt se.
Érdekes a hozzáállásod. Ez persze csak egy vélemény, az enyém.
Van egy ilyen buszod, el is adnád, de fizessék meg amennyit kérnél érte. Ez eddig rendben, én még csak azt se vonom kétségbe hogy van egy ilyen buszod.
Na de 1 db fotó mellékelése a hirdetéshez nem hiszem hogy akkora plusz befektetett energia lenne. Meg egy irányár feltüntetése, de még ha ez nem is.
Igazából azt nem értem, mit titkolsz ennyire azon a buszon. Ha tényleg a birtokodban van, és eladnád, vagy csak felmérnéd mennyit is érhet, szerintem egy hiteles fotó csak növelné az értékét. Azt sem értem mit vesztenél egy fotó közzétételével? Nyilván egy fotó ha felkerül egyszer az internetre, az attól kezdve önálló életet élhet. Az még nem kötelezne téged semmire, az idők végezetéig tarthatnád magadnak 7 lakat alatt. De ha tényleg eladod egyszer, akkor utána se tudsz már semmit tenni, kis túlzással a vevő kapásból nekifoghatná a lángvágót is, ami nyilván baromság lenne, direkt túlzok.
Annyi pozitívuma mindenképpen lenne, hogy így a hazai lelkes Ikarus fanatikus közösség megbizonyosodhatna róla, hogy létezik itthon egy ilyen ritkaság (mert ahogy a hozzászólásokból kiveszem, ez annak számít).
És nem, én nem fogok telefonálni neked, mert annyira nem érdekel, én meg nem venném semmiképpen.
Viszont ezek után az itteni "keménymag" most már igazán felkerekedhetne, és csakazértis a végére járna a dolognak, és akkor végre kiderülne hogy széna vagy szalma. Még ha képet nem nem engednél nekik csinálni, akkor is.
A múzeumnak mindenképpen. Részemről bízom benne, hogy a busz létezik és megérem azt, hogy méltó helyre kerül a magyar technikatörténet ereklyéi között.
Ehhez kellene bizonyítani, hogy a kocsi "van", ezért nagyon rossz 504 tt. példája. Az ő felnijei bizonyíthatón "voltak". A két(?) magyar 190-es esetén azonban nincs ismert folytatás, nem hallott róluk senki soha a nyolcvanas évek után, egyetlen történetben sem kerültek elő, hogy esetleg megmaradtak volna. Vannak sztorik, amik annyira egyértelműen hamisak, hogy egy telefont sem érnek meg, ez is ilyen. Az eladó is tudja, hogy a németek is vinnék a kocsit, ha csak egy kép+ár kerülne fel róla.
Úgy hogy felhívná, utána megtekintené,és megvásárolná. Nehogy azt mond már hogy csak netes kép alapján megveszel bármilyen járgányt. Még kerékpárt sem vesz így senki sem megtekintés nélkül.
Kishazánk speciális eset, bár esetedben nyilván jobban értékelnek itthon egy hazai gyártmányt mint esetleg tőlünk nyugatabbra. Nekem is van tapasztalatom, egy garnitura Gotti verseny alufelnit próbáltam meg eladni itthon, persze mindenki szörnyülködött, hogy annyiért az hihetetlen drága. Aztán feltettem az ebay-re a német még egy kicsit többért megvette.
Itthon rá egy kis időre ment a kesergés, hogy minden régi versenycucc elhagyja az országot és hát igen tulajdonképp drága volt de mégis meg kellett volna venni. Úgyhogy ismerem a hazai piacot. Legyen szerencséd és jó helyre kerüljön ha már eddig megmaradt.
Nálam 290-es van eladó, három darab, meg öt szedett-vetett FAÜ csuklós. Képet nyilván nem rakok be, el vannak dugva, majd ha kellően komoly érdeklődő keres, talán megnézheti.
Itt "kishazankban" en nem erolterem magam. Mint mondtam mar tobbszor (hirdetesekkel) nekem van. Nem feltetlen akarok rajta tuladni.. de talan megis, ha talalok valaki ertelmes es alkamas szemelyt ra.
Nem fogom elvesztegetni, olcson adni.. tudom mit er.
A sok hitetlen miatt en.mar.nem teszek bele felesleges energiat a hirderesbe sem. Leirtam (evek ota) van. Ha valakit erdekel majd hiv. Ha nem, nekem az sem baj, marad, elvan, nem gond.
Es irom ujra. Amig erdeklodo telefon SEM erkezik hozzam ,addig ne trollkodjon itt senki, h nincs a busz, mert van, letezik...
Ha éppen akarnék venni egy Ikarus 190-est (nem akarok, de tegyük fel), és éppen hirdetnének négyet korrekten, képpel, árral, akkor ezt az ötödiket kettő másodperc gondolkodást követően átlapoznám, mint garantált csalót. De ha konkrétan ezt az egyet hirdetik, sőt, tudom, hogy nem is igen várható, hogy másikat hirdessenek a következő években, akkor azért lehet, hogy csak felhívnám, hogy hátha.
Tehát ugyan indirekt módon kimondva, de szerinted sem korrekt egy ilyen hirdetés.
De itt nem egy kiló krumplit kínál valami eladásra, de még csak nem is egy olyan Ikarus 260-ast, amiből azért találni elég sokat. A vevőnek (adott esetben a múzeumnak) gyakoraltilag egyáltalán nincs válogatási lehetősége. Emiatt kicsit eltolódnak a viszonyok.
Ha éppen akarnék venni egy Ikarus 190-est (nem akarok, de tegyük fel), és éppen hirdetnének négyet korrekten, képpel, árral, akkor ezt az ötödiket kettő másodperc gondolkodást követően átlapoznám, mint garantált csalót. De ha konkrétan ezt az egyet hirdetik, sőt, tudom, hogy nem is igen várható, hogy másikat hirdessenek a következő években, akkor azért lehet, hogy csak felhívnám, hogy hátha. Mert túl sok kockázatot azért nem vállalok.
Igen. Elvárható lenne, hogy hirdetés esetén kép és ár legyen a meghirdetett tárgyról, vannak olyan adásvételi csoportok, ahol csak így engedik a hirdetést. Persze embere válogatja, lehet másként is, csak akkor már az emberben egyéb gondolatok ébrednek. Ha valaki ennyire titokban akarja tartani az áruját, annak nem igazán tudom mi értelme van. Ha valaki megnézi, úgyis kiderül az igazság. Viszont így meg sok ember esetében a lehetősége sincs meg annak, hogy tájékozódjon, mert pár fotó pont arra elég lenne mondjuk, hogy az ország egyik végéből elutazzon a másikba, vagy hagyja a fenébe az egészet.
Az ár-érték arányról meg azt szokták mondani, hogy az a sikeres üzlet, ha a végén mindkét fél elégedett.
Akinek volt szerencséje a korábbi 266-osokhoz azok soha nem felejtik el megemlíteni, hogy mennyivel kellemesebb volt a futása ezeknek a kocsiknak az eredetivel.
Másodiknak a GC 93-81-t választottam, mert a Volánbusznál ez volt ha nem is az egyetlen, de a kevés közül az egyik mely 4-5 éves koráig egy emberes (!) Különjáratos volt, kevés kilométerrel.
Patika állapotban vettük át.
De rugószemes volt elöl.
Úgy pattogott az úton mint szárított kecskeszar a deszkán.
Elvonatkoztatva a konkrét esettől ha nekem van egy olyan egyedi tárgyam ami senki másnak akkor azt olyan áron is szeretném értékesiteni. Nyilván a vevőnek jobban kell akarni a vásárlást, hogy nekem megérje komolyan venni a vételi ajánlatot.
Ha a Koh-i-Noor gyémántot hirdetem akkor nem adhatok el egy csiszolt üveget helyette. Viszont ha igazi akkor megkérem az árát. Persze látatlanban senki sem fogja megvenni ezért előbb-utóbb úgyis meg kell mutatnom a komoly érdeklődőnek. Aztán akkor minden kiderül.
Ez alapvetően mind igaz, de egy üzlet azért alapvetően úgy köttetik (teljesen függetlenül a terméktől vagy a szolgáltatástól ami adásvevődik), hogy a vevő megkapja az összes szükséges információt, ez alapján dönt arról, hogy érdekli-e a termék, majd a továbblépés lehetőségét a begyűjtött információk adják. Itt azért talán jogos az a kritika, hogy a hirdetés információtartalma meglehetősen alacsony, amiből persze lehet továbblépés, csak nekem ilyen esetben mindig az az érzésem, hogy ha a vevőnek kell jobban akarnia a vevést mint az eladónak az eladást, akkor abból egészen biztosan kupeckedés lesz, ami valakinek a műfaja, valakinek meg nem.
(általános érvénnyel gondolom így, szeretném újra hangsúlyozni)
Az akkori szakik elmondása alapján én is úgy tudom, hogy 1976-tól került orosz első híd a 255-266 alá. Akinek volt szerencséje a korábbi 266-osokhoz azok soha nem felejtik el megemlíteni, hogy mennyivel kellemesebb volt a futása ezeknek a kocsiknak az eredetivel.
Figyelj, egy telefonhívás, aztán (feltéve, hogy magyarországi helyszínt ad meg a hirdető) beül az ember egy autóba, odamegy, megnézi. A legrosszabb, ami történhet, hogy kárba ment egy alkalmazott néhány órája meg pártíz liter benzin.
Vitézy Dávid is megtalálhatná ezt a számot... Szerintem jobb helyen lenne (működőképesen) egy megnyíló Közlekedési Múzeumban, mint egy pajtában / kertben... :-) (Semmi rosszindulat nincs bennem, sőt... Ez a busz ma már valóban egy kincs!)
Sajnos elmegyünk kicsit off-ba, de beszélgetünk, vagy mit teszünk itt...
Ez most eléggé mellé ment, mert a telefonszám most sem elérhető. A kedvedért még videó is van a hívásról: https://gofile.io/d/J71EAk , meg képernyőmentés az előzőről.
Sokat jelentene a tisztelt eladó és az intelligenciájának megítélésében, ha a megadott telefonszám elérhető lenne, hova tovább, ha azt felvenné. Addig a hirdetést és a feladóját is csak trollnak lehet tekinteni. Egészen biztosan csak a véletlenek egybeesése, hogy az elmúlt évek alatt eddig nem sikerült egyszer sem kapcsolatba lépni az eladóval.
Értem. Mondjuk a ruszki elsőhíd a legtöbb piacra ment. A Rábánál is voltak hasonlók a fő piacaikra teherautóknál.
Igen, azok a fránya cserearányok. Na de a magyarok is mondhatták volna, hogy eddig 1 hordó olajért ennyi almát, meg ennyi búzát adtunk, most meg már ennyit kértek.
Szerintem az egész KGST meg a szocializmus fő baja gazdasági oldalon a verseny és az érdekeltség mesterséges kikapcsolása és az átláthatatlan, kusza árak, árképzések voltak. Az olajnál a ruszkik viszonylag hamar belátták, hogy mekkorát buknak azon, hogyha a világpiaci ár alatt adják az olajat, ezért is vezették be a csúszó árak rendszerét. Na de egy Ikarus busznak nem volt világpiacon jegyzett ára, az alku kérdése volt. Megszereztem Horváth Ede könyvét, már az elmozdítása után készült, sajnos nagyon rövid, de tanulságos, és szerintem hiteles is. Ő mondjuk egy kivétel lehetett. Leír több konkrét esetet. Egyik, mikor az 1600 rubelbe kerülő futóműért a szovjetek csak 600-at akartak fizetni, de ő addig tárgyalt míg kialkudott 1600-valamennyit. Meg hogy őt támadták a KGST-ben amiért emelgette az árakat, azok az országok akik már háromszoros áron adták nekik a szerszámgépeket. Konkrétan az Ikarust is említi, hogy a vezetői nagyon elkényelmesedtek, ugye a nagytestvér Szovjetunióval szemben nem mertek keményen tárgyalni, egyszerűbb volt kiutazni szerződést kötni nagy eszem-iszom közepette, itthon meg a minisztérium megtérítette a milliárdos veszteségüket, tőlük (a Rábától) meg elvontak milliárdos nyereségeket. Kb. ugyanezekért nem tudták időben leváltani a 200-as sorozatot se, de hát ezt itt mindenki tudja már.
Csak itthon ezeket akkor se propagálták, meg meg aztán már mindenki (illetve az átlagos többség) csak a szépre emlékezik, hogy évi 13 ezer Ikarus, meg hogy a Világ 4. legnagyobb buszgyára. Most ezzel nem akarom a márka kedvelőit megbántani a világért sem, mert nem ők, meg nem a márka tehet erről, hanem a rendszer, meg a rendszer akkori alakítói.
Meg árat se. Valahol külföldön volt olyan, hogy 1 dollárért hirdettek valami autót, és egy vevő elment bíróságig, és asszem kiperelte a kocsit 1 dollárért.
Minden, az IKARUS-t nagyobb számban importáló ország, próbálta az árat úgy csökkenteni, hogy a részére gyártott buszokba, hazai termékeket, ablakokat, kilincseket, kapaszkodókat, akármiket próbált szereltetni.
Azért a híres de inkább hírhedt Gellért szálló béli Koszigin beszédnek volt alapja.
Ott ugye az egész konferencia szokatlan nyíltsággal a KGST-n belüli olaj/gáz szállításokról szól, de Koszign rosszallóan mondta a sajtó tájékoztatón, hogy :
...".....Valaha 11 db Zsigulit adtunk 1 db Ikarusz buszért, ma meg már 28 db-t...."
S ebben bizony igaza is volt.
Még akkor is ha egy sajtó tájékoztatón, nem szokás precízkedni, azaz nem mondta (valószínűleg nem is tudta), hogy a 11 db Zsigulit milyen típusú Ikarus buszért adták és a 28 db Zsiguli milyen típusú Ikarus ellenértéke volt?
Valami egyezmény volt erre nézve az Ikarus és a szovjetek között ha jól tudom, KGST kooperáció. Valaki aki jobban jártas ebben, az leírhatná mi volt a helyzet ebben. Mikor jelentek meg például a Rába első futóművek és melyik Ikarusokban?
Pontos áraim ebben a témában nincsenek, de igen, valószínűleg egy Rába motor előállítási ára magasabb volt, mint egy Csepel motoré, de a teljesítménye is nagyobb volt és korszerűbb is volt. A Rába meg nem adta előállítási ár alatt a motorjait, jogosan. Nyilván volt a licenc díja, a gyártósorok költsége (szintén nyugatról, tehát devizában) voltak benne beépülő nyugati alkatrészek, bár ez már vevőfüggő volt. Ezt az árat akkor még tudták érvényesíteni a végtermékben, a List motorok estében már nem fogadták el a sokkal magasabb árakat.
. Az 1955-ben gyártottak közül kizárólag a Honvédség számára készült járműveken (melyek többségét 1956-ban a FAÜ részére adták át) volt ilyen lezárt hátsó ajtó (GF 895 – 925 > GA 07-30 – 07-60). E járművek különlegessége volt még: a tetőn, az első ajtó vonalában, egy nagyméretű (kb. 1×1 m) elhúzható, szellőzőnek is használható nyílás, mely eredetileg valószínűleg géppuskaállás céljára készült......"
Mire valók akkor a járművek tetején való búvó nyílások?
Hétköznapi okból vannak ott.
De a hétköznap sohasem izgalmas ezért kell/lehet helyettük legendákat kitalálni.
Azokon a nyilásokon kibújó katona, aki állt a kocsiban lévő ülésen bizony forgalom irányító volt.
Ugye, hogy nem kémsztoris a megoldás?
Pedig ez a valóság.
Ezek a búvó nyílások 1949-1965 között élték fénykorukat a katonai járműveken.
Az akkori katonai (gyalogsági) doktrína szerint nagy meneteket hajtottak végre a gépkocsizó lövészek.
Még nem gépesített lövészek, csak gépkocsizó lövészek.
A menet kb. 40-80 autója közötti kommunikáció pedig zászlójelekkel történt.
Így kommunikált egymással a menetben haladó 40-80 gépkocsivezető.
A kommunikátór (jelző) katona kezében kettő, háromszög alakú zászló volt:
- vagy 1 db vörös és 1 db sárga,
- vagy 1 db vörös és 1 db fehér.
Kiképzése kb. 1 hétig (!) tartott mert közel 25-30 különböző zászló jelzés létezett.
Ezt egy kicsi, kb. 70x150 mm nagyságú, kb. 20 oldalas, zöld műanyag borítású, ábrás kiskönyvben ki is adták.
Apáink már nem irányítottak így gépkocsi oszlopot.
De nagyapáink akik az '50-es években katonák voltak, sokat tudnak erről.
A géppuskás legenda nyilván színesebb.
Kitalálói valószínűleg városiak lehettek.
Ugyanis ha 40-60 géppisztolyos elkezd lövöldözni a kibúvó nyíláson, akkor első- és másodsorban is egymást lövik le, vagy előttük haladó gépjármű platóján utazó bajtársaikat.
