1. milyen széles lesz a felmenő falad? Ha kicsit elmászik az alapod és 30-as felmenőt raksz rá, nem biztos, hogy elfér majd rajta a fal. Ökölszabály, hogy az alaptest 15-20cm-el szélesebb a felmenő falnál a kitűzési/földmunka pontatlanság korrigálhatósága miatt
2. az idomacél, vagy a zártszelvény, mivel teljesen sík a felülete, nincsenek rajta bordák, nem tud együtt dolgozni a betonnal, úgyhogy nem való oda.
3. azt hogy a házhoz kell-e vasalás az alapba a ház és a talajrétegződés ismerete nélkül nem lehet eldönteni. Gondolom a terveződ ismeri a területet, ezért mondhatta, hogy nem kell vasalás az alapba.
4. a lábazatot inkább csináld zsalukőből, azt legalább valamennyire vasalva ad egy kis merevséget az alapozás felett.
5. elvileg az aljzatbetont az épület teherhordó szerkezete és tetőszerkezete után kellene csinálni, mert az épület akár centiket is képes süllyedni (terhelés és talaj függvényében) és ha az alap után elkészül az aljzatbeton, előfordulhat, hogy eltörik a falak mellett (bár az igazat megvallva nem sok olyen építkezést láttam eddig ahol betartották volna ezt a technológiai sorrendet, de az előírások szerint akkor is a fenti a helyes sorrend)
6. a talajszint alatti betonozást csak a kemény fagy tudja tönkretenni, (mivel a talajnak is el kellene fagynia hozzá) ami azért ilyenkor még nem jellemző.
7. nem tudom milyen kéményed lesz, de én az igazat megvallva eddig az épület alapjával együtt terveztem a kémények alapját (így is tanították nekem), bár lehet, hogy változott a nézet ezt illetően, bár a logika azt diktálná, hogy a kémény is a falakkal együtt süllyedjen, tehát én nem alapoznám külön.
Most csináljuk egy 30m2 es ház alapozását, és már összeszedtem jónéhány infót, mégis szükségem lenne segítségre.
Kiástuk az alapot 80cm mély 40cm szélességben. Az anyagot földnedvesen hozatjuk készrekeverve így nem lesz gond az arányokkal. Majd Békával fogjuk folyamatosan tömöríteni.
1,Sajnos girbegurba a földszín és a kiásott földet is az alap közepére dobáltuk, így nemigazán értem, hogy a sávalapot hogyan tudjuk majd minden írányban vízszintesre megcsinálni!?Azt még értem, hogy egy viszonlag hosszú lécre ráteszünk egy vizszintmérőt, de hogy ezzel a két párhuzamos oldal hogyan lesz egyforma magas... egyáltalán mennyíre fontos ez?
2,Vasat nem teszünk bele, mert állítolag ilyen kicsi háznál ez nem fontos(tervező sem írta) mennyire igaz ez?(van pár zártszelvényem azért azt beletenném talán körbeér...)
3,A második rész a talpkoszorú szerűség lenne. Hogyan tudom illetve össze kell-e kötni az alappal ezt a részt?Esetleg egyszerre kell csinálni a kötési időn bellül? Nem itt kell végülis kiegyenesíteni az alapot?
Ehhez felhasználhatom esetleg a leier pincefalazómat?(Eredetileg pince lett volna, de pénz hiányában elmarad, ezért rengeteg van)
4,Ha idáig eljutottunk szeretnénk megálni tavaszig. Meg lehet állni?Úgy értem, hogy a következő pl ajzatbetonnal már nem kell összekötni? vagy itt is túl kellene lógatni pár betonvasat?
Előre is köszönöm a válaszotokat!Egyébként pénteken lenne a betonozás, remélem nem fog annyíra fagyni, hogy károsodjon... esetleg szerintetek mennyire rizikós ez?
Ui.: A kémény alapozásánál megdöbbenve hallotam, hogy nem kell összekötni a sávalappal, hanem külön kell mozognia... érdekes számomra!
Azért nehogy balhé legyen a kérdésemből! Köszönöm mindenkinek a segítséget, holnap lesz a nagy nap, majd referálok elfújta -e a szél a sufnimat ha elkészül.
Már elnézést, ha nem engedélyeztettem veled az írásomat megjelenés elött, nem tudtam, hogy kell.
Az írás szerintem nem tartalmaz bántó szavakat, csak a tapasztalatokat, de ha igen elnézésedet kérem.
Szakmai vitákba ne menjünk bele, főleg azért mert mint előzőleg írtad (" csak azt bánom, hogy......) ez egy válaszfalnál elmegy, meg ott ahol javítható a hiba, de egy alapnál ilyen nem megengedett.
Évente 5-6 családi házat építek, már vagy 30 éve, van tapasztalatom bőven.
A cementes zsákokon található recept írója nem látja a kavics összetételét, így az nem minden esetben igaz. A tervezők, az épületeket többszörösen túlbiztosítják, csak az alapon spórolnak. Az alap vasalását minden megrendelő elfogadja.
AC 8 - as és C 10-es beton nem alkalmas a vas megkötéséhez ezért használunk C 12-est, ami kb 1000 Ft-al drágább / m3 és pumpálhatóbb. A képlékenyítő használatával a keverőüzem nyer, nem az építtető, mert kevesebb vízet és főleg cementet használ a beton előállításához, ami nem megfelelő adagolással repedést okozhat a betonban, ami káros. Annó,egy födémbetonozás után 2 órával vödörnagyságú területekre repedt a beton. Telefonhívásra kijött a keverőüzem vezetője fél zsák cementtel, ( nem véletlenül hozta a cementet) azt akarta, hogy cementlével húzzuk át a födémet, amire nem voltam hajlandó, mert a repedés nem szépséghiba hanem statikai. Vizsgálatok, majd per lett a dologból. A vizsgálat kimutatta a folyósító káros hatását mert a 28 napos beton csak a 10 napos szilárdságát érte el. A pert az építtető nyerte és a födém újra elkészítését a betonüzem fizette. Tehát a cementtől köt a beton és nem a folyósítótól. A betont az akkor vagy talán most is a legnagyobb betonüzem szállította, akinek számítógép vezérlésű a keverője.
Jó ok a takarékoskodásra a vizzel is. Egyéként a beton érzékeny a víz túladagolásra, igaz ekkor könnyebb bedolgozni, de nem lesz olyan jó mint a 'földnedves' konzisztencia. De ekkor jól meg kell tömködni - alaposan tömöríteni kell.
Képlékenyítő adalékszer a megoldás. Kevesebb vízzel is biztosítható a bedolgozható képlékenység, kevesebb vízhez meg kevesebb cement is elegendő ugyanolyan minőségű betonhoz. A kevesebb cement miatt gyakorlatilag még olcsóbb is lesz, mivel a képlékenyítőszer kevesebbe kerül, mint a vele megspórolható cement értéke. Ráadásul az egyéb tulajdonságai is javulnak a betonnak (homogenitás, fagyállóság, tömörség, szétosztályozódástól mentesség, szilárdulási sebesség).
A kérdésem az, hogy 1m3 alapbetonba (amit a helyszínen kézzel keverünk) mennyi és milyen kavics, illetve mennyi cement és víz kell. A víz is fontos, mert azt is a helyszínre kell vinni. Tudom, hogy nagyon láma kérdés, de eddig n helyen n arányt olvastam így nem tűnnek túl következetesnek.
Itt van egy értelmes táblázat: http://www.tivadarkft.hu/recept_beton.htm
Szerintem a C12 biztosan több, mint ami ehhez kellhet, a C8 is valószínűleg elegendő - esetleg be lehet lőni a kettő között kb. egy C10-nel megfelelőt is, bár 1m3-nél nincs egy zsáknyi cement a különbség, tehát végülis szinte mindegy. A földnedves verzió + egy kis képlékenyítő adalékszer valószínűleg a leggazdaságosabb megoldás, és az elég kényelmesen bedolgozható lesz.
Távolról is lehet jó, vagy rossz tanácsot adni. Ha a kiviteli rajz nem tartalmazza a vasalást, akkor csak önszorgalomból, a megnyugvás miatt is érdemes beletenni. A tervezők álltalában az alapon spórolnak. nem vasaltassák és a leggyengébb betonnal ( C-10) betonoztassák be, holott ha az alap jó, akkor " jó" az egész, de ha rossz akkor már késő bánat, mint esetedben ahogy írtad "
Csak azt bánom, hogy annak idején amikor készítettem a sávalapot, kevesebb követ betont használtam - nálam az ugyanis úsztatott beton , és nem 50 cm széles, csak annyi mint a ráépülő falak, azaz 40 cm. Igaz a sarkoknál azért egy kicsit szélesebbre vettem. "
Az évek múltán változó hőmérséklet és talajviszonok még okozhatnak meglepetéseket. Ott nem erősítetted az alapodat ahol kellett volna,pl. nyílások végeinél ahol hatalmas a nyíróhatás.
A rossz alap javítása, aláoltása egy vagyon. Ha nem tudod, hogy benne a vas, akkor jó mert nem reped, de ha tudod, hogy nincs benne akkor már baj van? és hát késő bánat, és rájön az ember, hogy kár volt spórolni több milliós házon pát tízezrest.
Én a statikusnak tenném fel ezeket a kérdéseket... Elvégre neki kellett az engedélyezési tervekhez anno kiszámolnia, hogy hogyan nem fog szétesni az egész.
Ha a kiviteli rajz nem tartalmazza a vasalást akkor a vasalós embernek igaza van. Elég a 4 szál betonvas. Ha az alapra esetleg pillér kerül, oda betennék még + 1 - 2 szál vasat a pillér tengelyétől jobbra balra 1 - 1,5 m túllógással és a sarkoknál pipavassal.
Olvastam a topikot, király! Viszont két kérdésre nem kaptam válasz. Kérlek segítsetek!
80cm mély és 50cm széles sávalapom lesz, amibe 12-s betonvasból készítenék a vasalást.
1. elegendő a négy szállal végigvinni a 12-s betonvasat, vagy az aljára 3 szál kell?
2. milyen kengyel kell a 80x50-s alapba? Azt mondják, hogy 5-5 centit kell elhagyni a beton szélétől, így 70x40-s kenyelt kell hajtani, nem? A "vasalós ember" 40x40-s kengyelt akar készíteni, mert azt mondja:"...az alap alsó felében kell, hogy tartson a betonvas..."
Ha fából építed akkor elég a 4 sarka alá vízszintesen, kavicsba ágyazott járdalap. Ha falazod, 1 m3 betonhoz kell 1,2 m3 kavics és a kavics összetételététől függően kb. 200 - 250 kg cement. ha nem mész le az alappal a fagyhatár alá ( kb 70 - 80 cm) akkor kavicságyra kell tenni az alapot.
Egy kis segítségre lenne szükségem. Kerti szerszámtárolót építek ami kb. 5m2 lesz. Lenne egy kis beton alapja, nem atombunker minőségű. A kérdésem az, hogy 1m3 alapbetonba (amit a helyszínen kézzel keverünk) mennyi és milyen kavics, illetve mennyi cement és víz kell. A víz is fontos, mert azt is a helyszínre kell vinni. Tudom, hogy nagyon láma kérdés, de eddig n helyen n arányt olvastam így nem tűnnek túl következetesnek.
"miért jobb / rosszabb mint a hagyományos fadeszkás zsaluzás? "
Tegyük hozá, hogy a fadeszkés zsaluzat kiépítése nem kis idő. Ennél a zsalukő sokkal gyorsabb és szép egyenesen lehet rakni.
Persze van egy harmadik megoldás, a fém/alu zsalutábla.... ezzel marha gyorsan lehet zsaluzni, szép sima felületet ad, nagyon egyszerű kiszámolni a szükséges beton mennyiségét. Viszont a bérlése pénzbe kerül....
Nekem a pincém és a lábazatom ezzel van elkészítve, gyakorlatilag még vakolni sem kellene ha nem akarnám szigetelni :)
Nem. A vasbetonlemezre még rájön a nedvesség elleni szigetelés, majd arra rá a hőszigetelés, majd arra az aljzatbeton. Erre jöhet a padlóburkolat.
ez a lábazattal együtt kerül kiöntésre?
Nem. Bár attól függ, hogy milyen az a lábazat. El tudom képzelni egybekiöntéssel is.
nem gondoltam volna, hogy ilyen drága, kb. 1,5 m Ft-ot szántam rá.
Attól is függ, hogy mennyi sajátmunkát vállalsz, milyen a terep, meg ha zsalukővel építed a lábazatot, akkor hány sor zsalukő lesz. Szóval lehet akár 1,5 millió is.
a TBG megbízható?
Igen.
"Kézi keverés drága, lassú, minősége egyenletlen" -ez tényleg így van? régen minden házat így építettek...., drága?
Drága, mert külön kell minden alkotót a helyszínre fuvaroztatni, azoknak megfelelő tárolásáról gondoskodni. 3-4 embernek a bérét fizetni 1-2 héten keresztül, amíg betonkeverővel megkeverik az alapba való mennyiséget. És azért is drága, mert sok hibalehetőséget tart magában: nem egyenletes betonminőség, az időben szakaszos betonkötés, a betöltéskor az alapárok beomlása, esestleg a betonkeverő bekrepálása stb.
Ha pl 40 m3 kell és a talicskával pl 30 liter betont (ami kb 75kg) lehet egyszerre eltalicskázni, akkor ugye az 1333 forduló. Ha 2 perc 1 kanyar, akkor az 2666 perc, ami 44,44 óra tiszta "játékidő", mixerrel ez 4 óra.
Kézi keverés drága, lassú, minősége egyenletlen -ez tényleg így van? régen minden házat így építettek...., drága?
Azért drága, mert túl kell cementezned, hogy a megbízhatatlan keverési arány mellett is biztosan tudja azt a szilárdságot, amire tervezték. A cement pedig drága. A betontelepen pontosan tudják keverni, ráadásul a pontos keverés és a nagy mennyiség miatt tudnak könnyedén beletenni olyan adalékszereket, amik jelentősen javítják a bedolgozhatóságot, miközben csökkentik a cementigényt.
A sávalapra kell tenni, a lábazatot alkotja, vasalást kell elhelyezni rajta (benne) aztán kiönteni betonnal.
A deszkás zsaluzásnál jobb, mert a betonvasak helyére nút van kialakítva benne, könnyebb mozgatni mint egy nagy zsalutáblát. Ha van zsalutáblád azaz a zsaluanyagot nem kell megvenned, akkor a zsalukő jóval drágább megoldás. Viszont valamelyest gyengébb egy egyben kiöntött zsalus megodásnál.
A lábazati szigetelés a lábazatra kerül a homlokzati felületképzés (vakolás) előtt. Majdnem az utolsó művelet a házépítésnél. Polisztirol lap (nikecell, austrotherm ...)
Kézi keverés drága, lassú, minősége egyenletlen.
Mixeres azt hozza, amit kérsz. A számla egyben minőségi megfelelőséget is tanúsítja.
Mihez milyen kell? Sávalapba C12-es, lábazati betonhoz C16-os. Mindkettő kisséképlékeny (KK) konzisztenciájú. Vannak, akik gyengébbet írnak elő, szerintem helytelenül, ahhoz képest nem sokkal olcsóbbak.
Ez több tényezős játék. Legelőször is: milyen mélyen kell kiásni, azaz hány m3?
5-6000 Ft/óra (+áfa) a földmunkagép díja. Ekkora területen el is kell szállítani, tehát valami dömper is kell, az se lehet olcsó, ha nem a saját telken lesz szétterítve. Ha elszállíttatod a földet, akkor jó esetben eladhatod. Láttam már 800-1500Ft/m3 árakat.
Aztán ott a betonos része is.
Szóval kell hozzá a pontos méret, abból lehet kiindulni.
nem feltétlenül kell, főleg, ha a teherhordó altalaj teljesen egyenletes minőségű. így ugyanis egyenlően süllyed az egész épület, és nem igazán keletkezik húzás, ami miatt vas kell a betonba. ez persze elmélet, egy kis húzás mindenképp keletkezik, de ahhoz nem feltétlenül kell bevasalni az egészet. sok esetben pl. hasznosabb egy talpkoszorú készítése, normálisan egybevasalva az aljzatbeton hálójával.
Én minden engedélynek utánajártam és ezt nem írták elő.A tervezővel készítettem el a tervet.Az engedélyt a tervező kérte meg a szükséges papírokat úgy szerezetm be, de pl a kéményes dolgokat is a tervező intézte el (engedélyek illeték stb).
A mezőgazdasái terület kivonás is el lett készítve...
Ez az épület mivel zártkertben van így mezőgazdasági épületnek minősül.Előírt a tervező mindent... még a rétegeket is felsorolta, illetve a koszorúba a vasanyagokat is.
A tervező lesz az építésvezető is.
Nem értem szerintem ennél szakszerübben már nem tok eljárni... :(
