Kamaz az befért valahogy, mert a tavasszal lebontottunk ott mindet és 2 konténer szemetet vittek el, aztán hozattam 4 köbméter kavicsot kocsibeállónak. A kerítést a telken az egyedüli érték, de a villanyóra (földkábeles) is pont az útban lenne, mert a kapu sarkában van. Ha kibontom a kapu melletti elemet akkor pont ott lenne az óra... :(((
A kézi keveréshez: Összeszámoltam többe lenne még az anyag is és külön fuvarok...
A földszáraz beton 8800ért kapnám, bár ha meg kell keverni.... jó lenne valahogyan összetömöríteni.
Ahova a mixer nem megy be, oda a pumpa még annyira se. Az sokkal hosszabb készülék, sokkal nehezebben tud forgolódni. Igaz, vannak 30-40m feletti pumpák is, szóval 1-2 teleknyi távolságot át tudnak hidalni, nem kell pont a Te telkedhez állni :) Szerintem a 4m-es útnál már egy Kamaznak sem egyszerű az élete. Más módon, akár a kerítések lebontásával nem lehet értelmesen megközelíteni?
A kézi keverés napokig fog tartani... a földnedvesből ugyan helyi utókeveréssel + képlékenyítő adalék hozzáadagolásával lehetne csinálni kissé képlékenyt, de az kb. annyi meló, mintha teljesen helyben csinálnátok (és a talicskázás ugyanúgy megmarad).
Utánakérdeztem, a betonmixeres kocsi nem tud bejönni, mert 4 méter széles az út (zártkert) a kaput is szétszedtem volna, de a tulaj azt mondja nem is probál behajtani, mert nagyon nem fordulékony.A betontelep kb. 3 kmterre van, ismerik a területet és a saját betonmixerüket (4tengelyes?) biztosra nem tudják beküldeni oda...
Betonpumpát nem kérdeztem meg, mert azt tudom, hogy iszonyat drága.
Ha jól gondolom, nem maradt más megoldás csak a kézi keverés- nagyon nem szeretném... vagy a kész beton valamilyen formában, földnedvesen esetleg más ötlet?
Földnedves betont alapvetően problémás tömöríteni, én is javasolnám a mixeres verziót. A pincefalazó olyan mint a tégla, csak kevesebb és nagyobb lyukak vannak benne és általában habosított (könnyű)betonból készítik; a zsalukő ugyanez, csak egyetlen nagy üreg van benne; a lényeges különbség, hogy a zsalukő arra van tervezve, hogy betonnal kitöltsék, a pincefalazó arra van tervezve, hogy a lyukakban levegő marad, betont nem töltenek bele. Ebből következik, hogy a pincefalazó úgy viselkedik, mint egy nem túl jó hőszigetelésű fal, a zsaluköves megoldás meg tömör beton. A pincefalazót értelmesen nem lehet vasalással erősíteni, mivel a vasalás a levegőn eloxidálódik, az csak normális betonban tud épen maradni. A koszorú célja az erőhatások elosztása, így vasalás nélkül ezt a funkciót nemigen lehet megvalósítani. Így a pincefalazó erre teljesen alkalmatlan. Én még a zsalukövön is elgondolkodnék, szerintem egyszerűbb kívülről lábazati hőszigetelővel (ez amúgy is fog kellni), belülről meg deszkával zsaluzni és telebetonozni.
Persze lehet a pincefalazóból kézi farigcsálással (a fölösleges darabok kimunkálásával) zsalukőszerűséget csinálni, csak többe fog kerülni a munkadíj, mint amennyit a végtermék ér. Én inkább keresnék vevőt a pincefalazókra.
Földnedves betont nem tudod döngölni, mert elsüllyedsz benne géppel együtt :), úgyhogy ezt nyugodtan elfelejtheted. Még ilyen döngölésről nem is hallottam - mondjuk én csak lelkes amatőr vagyok. Vibrálni szokták, ha nagyon muszáj valami tömörítés, ezt leginkább betonoszlopoknál, betonfalaknál.
Azt elfeljtettem írni, hogy szintező műszer helyett használhatsz slagvízmértéket, ha nem tudsz műszert szerezni.
Ha jól számolom, akkor az alapod kerülete 6*5m és 0,7*0,4m keresztmetszetű lesz, így közelítéssel 6,16 m3 beton kell bele. Lehet, hogy elég a 40cm széles sávalap, beszélj építésszel, statikussal, de én inkább 50cm széles alapot csinálnék. Ez függvénye a háznak és a talajviszonyoknak. Ha 0,5m széles lenne, akkor 7,7m3 beton kéne bele.
A földnedves betont hogyan gondoltad az árokba tenni? Betalicskázni veszélyes, mert beomolhat a földpart. Bevödrözni meg munkaigényes. Bár talicskázni is. Mert leborítja a teherautó a betont egy placcra, onnan belapátolod a vödörbe, vagy a talicskába, onnan elcipeled az árokig (mégha közel is van), majd beöntöd. És lesz némi veszteséged is, mert ahova a teherautó leborítja, nem tudod úgy tisztán felszedni. Ráadásul ehhez a művelethez, kell 3-4-5 ember és akkor legalább 5-6 órán keresztül lapátoltok.
Mindezt csak azért írom, mert szerintem jobban járnál, ha mixer hozná a betont. A mixer egyszerre el tud hozni ekkora mennyiséget, a teherautó nem. A mixer kissé képlékeny (KK) konzisztenciájú betont tud hozni, a teherautó földnedveset (FN). A KK-s beton könnyebben bedolgozható, mint a lenti képen is láttad, nagyon szépen elterül. Árban m3-enként kb 2000 Ft-tal drágább a mixer. Persze tudni kell, hogy milyen messziről hozza a betont. Viszont a további előnye, hogy 2 ember elég hozzá,
és 1,5-2 óra alatt kész az egész. A mixeres a csúszdát az árok fölé helyezi és nagyon szépen megy az egész, ő kezeli az adagolást is. Úgyhogy nektek csak a beton elhúzásával kell foglalkoznotok.
Ha jól tudom a pincefalazó üreges, tehát ahhoz hiába szúrsz le a sávalapba betonacélt, mert a pincefalazónál nem lesz ami a hozzákössön. Ezt jobb lenne talán megbeszélni építésszel, hogy jó megoldás-e a pincefalazós lábazat.
A sávalapozás utáni megállásról azt gondolom, hogy télire kéne rá valami földtakarás, mert ha 70cm mély, akkor még a fagyhatáron felül vagy, ami egyesek szerint 80cm, mások szerint 100cm mély. Ezzel kalkulálnod kell a következőkben is, tehát amikor kész lesz a tervezett 40cm magas lábazati falad, akkor köré kell töltened földet, hogy védve legyen a fagytól az alapod. És ez a feltöltés határozza meg majd a minimum járdaszintedet.
A sávalap 70cm mély lesz.A "talpkoszorú" 40cm körüli magasságú....
Hűha, én úgy hallottam, hogy békát kell kivennünk a földszáraz beton tömörítéséhez!Most akkor mivel kell tömöríteni?
Sajnos az alapásás közben kicsit lesérültem... (csipőmnél becsipődött vmi)
Úgyhogy csak a sávalap elkészülésével is tökéletesen megelégednék, majd megállnánk az építkezéssel.Akkor biztos nem fog problémát okozni ugye?Mármint tavasszal folyt. köv a talpkoszorú.
Nagyon félek, hogy elrontunk valamit, egyébként a síkhálókat megvettük már.
Terv:
1,Sávalap kiásva(kavics nincs az alján - nem is lesz ha nem fontos!)
2,Kiszíntezés a szöges módszerrel.
3,Csővek elhelyezése
4,Földszáraz beton (előrekevert, mert így nem tudjuk elrontani az arányokat)
5,Beledobáljuk a betont majd 10 centinként békával döngölni.
STOP -tavaszig
6, Leier Pincefalazóval körbe a koszorú(tom nem a legjobb, ha azt mondjátok semmiképpen ne... akkor tavasszal veszek zsalukövet)
7, földet középpen elhúzni, tetejére kavics
8, hálókat összedrótozva felrakni
9, betonozás 8-10cm vastagon
10, szigetelés
Mehet a fal...
Esetleg vennék pár méter betonvasat és lenyomkodnám a sávalapba, hátha valahogy összefogja a pincefalazót... nem tom jó ötlet ez?
Mit akarsz békával tömöríteni? A betont nem tudod, mert elsüllyednél benne. De a sávalapot nem is kell tömöríteni, mert kitölti a teret a beton.
1. Én szintező műszerrel beszinteztem a beton szintjét, egy szöget ütöttem az árokba 3-4 méterenként oldalról és meg is festettem, hogy látható legyen.
2. zártszelvényt tényleg fölösleges beletenni, meg drágább is jóval a betonacélnál.
3. A talpkoszorút nem mindig szokták összekötni a sávalappal. De ha akarod 8-as vagy 10-es betonacélt leszúrhatsz a sávalapba, hogy kiálljon belőle a kellő hosszúságban. Ehhez tudni kell a sávalap mélységét és a talpkoszorú magasságát.
Sok helyen látom, hogy pincefalazóval csinálják ezt a "talpkoszorút", de így ez funkciójában nem lesz talpkoszorú (szerintem), mert nincsenek benne hosszanti betonacélok. Egyszerre nem tudod a sávalappal csinálni, mert a beton 2 nap alatt megköt (ráállhatsz) úgy, hogy ahhoz már szervesen nem tud hozzákötni a talpkoszorú szerintem. De ezzel ne foglalkozz, mert mindenhol így csinálják, azaz külön fázisban betonozzák, mert nincs más módja - szintén szerintem.
4. Meg lehet állni. Ha betonacél nélküli aljzatbeton helyett vasalt monolitlemezbetonod lesz, akkor azt érdemes összekötni a talpkoszorú függőleges vasalásával. De ekkora háznál, ha nem kötöd hozzá, csak egymáshoz a síkhálókat, szerintem az is bőven jó.
A csövezéseket ne felejtsd el kialakítani a sávalapban mielőtt betonoztok.
A sávalap aljára kell-e tenni követ-kavicsot mennyire fontos illetve "kötelező-e"?
A felmenő fal 30-as lesz... igaz pincefalazóból... utána minimum 5cm-es szigetelőanyag lesz.
Sajnos anno bevásároltunk nagy mennyiségbe, most pedig fel kellene használni!
Mi úgy gondoltuk, hogy nem lehet bellőle nagy gond, hiszen a panelok tömör betonból készültek, sőt láttam már ilyen panelből összeállított családiházat is szigetelés nélkül...
Szerintetek mennyire lesz-ez gond, illetve beleköthetnek-e?Eladáskor, átvételkor stb...
1. milyen széles lesz a felmenő falad? Ha kicsit elmászik az alapod és 30-as felmenőt raksz rá, nem biztos, hogy elfér majd rajta a fal. Ökölszabály, hogy az alaptest 15-20cm-el szélesebb a felmenő falnál a kitűzési/földmunka pontatlanság korrigálhatósága miatt
2. az idomacél, vagy a zártszelvény, mivel teljesen sík a felülete, nincsenek rajta bordák, nem tud együtt dolgozni a betonnal, úgyhogy nem való oda.
3. azt hogy a házhoz kell-e vasalás az alapba a ház és a talajrétegződés ismerete nélkül nem lehet eldönteni. Gondolom a terveződ ismeri a területet, ezért mondhatta, hogy nem kell vasalás az alapba.
4. a lábazatot inkább csináld zsalukőből, azt legalább valamennyire vasalva ad egy kis merevséget az alapozás felett.
5. elvileg az aljzatbetont az épület teherhordó szerkezete és tetőszerkezete után kellene csinálni, mert az épület akár centiket is képes süllyedni (terhelés és talaj függvényében) és ha az alap után elkészül az aljzatbeton, előfordulhat, hogy eltörik a falak mellett (bár az igazat megvallva nem sok olyen építkezést láttam eddig ahol betartották volna ezt a technológiai sorrendet, de az előírások szerint akkor is a fenti a helyes sorrend)
6. a talajszint alatti betonozást csak a kemény fagy tudja tönkretenni, (mivel a talajnak is el kellene fagynia hozzá) ami azért ilyenkor még nem jellemző.
7. nem tudom milyen kéményed lesz, de én az igazat megvallva eddig az épület alapjával együtt terveztem a kémények alapját (így is tanították nekem), bár lehet, hogy változott a nézet ezt illetően, bár a logika azt diktálná, hogy a kémény is a falakkal együtt süllyedjen, tehát én nem alapoznám külön.
Most csináljuk egy 30m2 es ház alapozását, és már összeszedtem jónéhány infót, mégis szükségem lenne segítségre.
Kiástuk az alapot 80cm mély 40cm szélességben. Az anyagot földnedvesen hozatjuk készrekeverve így nem lesz gond az arányokkal. Majd Békával fogjuk folyamatosan tömöríteni.
1,Sajnos girbegurba a földszín és a kiásott földet is az alap közepére dobáltuk, így nemigazán értem, hogy a sávalapot hogyan tudjuk majd minden írányban vízszintesre megcsinálni!?Azt még értem, hogy egy viszonlag hosszú lécre ráteszünk egy vizszintmérőt, de hogy ezzel a két párhuzamos oldal hogyan lesz egyforma magas... egyáltalán mennyíre fontos ez?
2,Vasat nem teszünk bele, mert állítolag ilyen kicsi háznál ez nem fontos(tervező sem írta) mennyire igaz ez?(van pár zártszelvényem azért azt beletenném talán körbeér...)
3,A második rész a talpkoszorú szerűség lenne. Hogyan tudom illetve össze kell-e kötni az alappal ezt a részt?Esetleg egyszerre kell csinálni a kötési időn bellül? Nem itt kell végülis kiegyenesíteni az alapot?
Ehhez felhasználhatom esetleg a leier pincefalazómat?(Eredetileg pince lett volna, de pénz hiányában elmarad, ezért rengeteg van)
4,Ha idáig eljutottunk szeretnénk megálni tavaszig. Meg lehet állni?Úgy értem, hogy a következő pl ajzatbetonnal már nem kell összekötni? vagy itt is túl kellene lógatni pár betonvasat?
Előre is köszönöm a válaszotokat!Egyébként pénteken lenne a betonozás, remélem nem fog annyíra fagyni, hogy károsodjon... esetleg szerintetek mennyire rizikós ez?
Ui.: A kémény alapozásánál megdöbbenve hallotam, hogy nem kell összekötni a sávalappal, hanem külön kell mozognia... érdekes számomra!
Azért nehogy balhé legyen a kérdésemből! Köszönöm mindenkinek a segítséget, holnap lesz a nagy nap, majd referálok elfújta -e a szél a sufnimat ha elkészül.
Már elnézést, ha nem engedélyeztettem veled az írásomat megjelenés elött, nem tudtam, hogy kell.
Az írás szerintem nem tartalmaz bántó szavakat, csak a tapasztalatokat, de ha igen elnézésedet kérem.
Szakmai vitákba ne menjünk bele, főleg azért mert mint előzőleg írtad (" csak azt bánom, hogy......) ez egy válaszfalnál elmegy, meg ott ahol javítható a hiba, de egy alapnál ilyen nem megengedett.
Évente 5-6 családi házat építek, már vagy 30 éve, van tapasztalatom bőven.
A cementes zsákokon található recept írója nem látja a kavics összetételét, így az nem minden esetben igaz. A tervezők, az épületeket többszörösen túlbiztosítják, csak az alapon spórolnak. Az alap vasalását minden megrendelő elfogadja.
AC 8 - as és C 10-es beton nem alkalmas a vas megkötéséhez ezért használunk C 12-est, ami kb 1000 Ft-al drágább / m3 és pumpálhatóbb. A képlékenyítő használatával a keverőüzem nyer, nem az építtető, mert kevesebb vízet és főleg cementet használ a beton előállításához, ami nem megfelelő adagolással repedést okozhat a betonban, ami káros. Annó,egy födémbetonozás után 2 órával vödörnagyságú területekre repedt a beton. Telefonhívásra kijött a keverőüzem vezetője fél zsák cementtel, ( nem véletlenül hozta a cementet) azt akarta, hogy cementlével húzzuk át a födémet, amire nem voltam hajlandó, mert a repedés nem szépséghiba hanem statikai. Vizsgálatok, majd per lett a dologból. A vizsgálat kimutatta a folyósító káros hatását mert a 28 napos beton csak a 10 napos szilárdságát érte el. A pert az építtető nyerte és a födém újra elkészítését a betonüzem fizette. Tehát a cementtől köt a beton és nem a folyósítótól. A betont az akkor vagy talán most is a legnagyobb betonüzem szállította, akinek számítógép vezérlésű a keverője.
Jó ok a takarékoskodásra a vizzel is. Egyéként a beton érzékeny a víz túladagolásra, igaz ekkor könnyebb bedolgozni, de nem lesz olyan jó mint a 'földnedves' konzisztencia. De ekkor jól meg kell tömködni - alaposan tömöríteni kell.
Képlékenyítő adalékszer a megoldás. Kevesebb vízzel is biztosítható a bedolgozható képlékenység, kevesebb vízhez meg kevesebb cement is elegendő ugyanolyan minőségű betonhoz. A kevesebb cement miatt gyakorlatilag még olcsóbb is lesz, mivel a képlékenyítőszer kevesebbe kerül, mint a vele megspórolható cement értéke. Ráadásul az egyéb tulajdonságai is javulnak a betonnak (homogenitás, fagyállóság, tömörség, szétosztályozódástól mentesség, szilárdulási sebesség).
A kérdésem az, hogy 1m3 alapbetonba (amit a helyszínen kézzel keverünk) mennyi és milyen kavics, illetve mennyi cement és víz kell. A víz is fontos, mert azt is a helyszínre kell vinni. Tudom, hogy nagyon láma kérdés, de eddig n helyen n arányt olvastam így nem tűnnek túl következetesnek.
Itt van egy értelmes táblázat: http://www.tivadarkft.hu/recept_beton.htm
Szerintem a C12 biztosan több, mint ami ehhez kellhet, a C8 is valószínűleg elegendő - esetleg be lehet lőni a kettő között kb. egy C10-nel megfelelőt is, bár 1m3-nél nincs egy zsáknyi cement a különbség, tehát végülis szinte mindegy. A földnedves verzió + egy kis képlékenyítő adalékszer valószínűleg a leggazdaságosabb megoldás, és az elég kényelmesen bedolgozható lesz.
Távolról is lehet jó, vagy rossz tanácsot adni. Ha a kiviteli rajz nem tartalmazza a vasalást, akkor csak önszorgalomból, a megnyugvás miatt is érdemes beletenni. A tervezők álltalában az alapon spórolnak. nem vasaltassák és a leggyengébb betonnal ( C-10) betonoztassák be, holott ha az alap jó, akkor " jó" az egész, de ha rossz akkor már késő bánat, mint esetedben ahogy írtad "
Csak azt bánom, hogy annak idején amikor készítettem a sávalapot, kevesebb követ betont használtam - nálam az ugyanis úsztatott beton , és nem 50 cm széles, csak annyi mint a ráépülő falak, azaz 40 cm. Igaz a sarkoknál azért egy kicsit szélesebbre vettem. "
Az évek múltán változó hőmérséklet és talajviszonok még okozhatnak meglepetéseket. Ott nem erősítetted az alapodat ahol kellett volna,pl. nyílások végeinél ahol hatalmas a nyíróhatás.
A rossz alap javítása, aláoltása egy vagyon. Ha nem tudod, hogy benne a vas, akkor jó mert nem reped, de ha tudod, hogy nincs benne akkor már baj van? és hát késő bánat, és rájön az ember, hogy kár volt spórolni több milliós házon pát tízezrest.
Én a statikusnak tenném fel ezeket a kérdéseket... Elvégre neki kellett az engedélyezési tervekhez anno kiszámolnia, hogy hogyan nem fog szétesni az egész.
Ha a kiviteli rajz nem tartalmazza a vasalást akkor a vasalós embernek igaza van. Elég a 4 szál betonvas. Ha az alapra esetleg pillér kerül, oda betennék még + 1 - 2 szál vasat a pillér tengelyétől jobbra balra 1 - 1,5 m túllógással és a sarkoknál pipavassal.
Olvastam a topikot, király! Viszont két kérdésre nem kaptam válasz. Kérlek segítsetek!
80cm mély és 50cm széles sávalapom lesz, amibe 12-s betonvasból készítenék a vasalást.
1. elegendő a négy szállal végigvinni a 12-s betonvasat, vagy az aljára 3 szál kell?
2. milyen kengyel kell a 80x50-s alapba? Azt mondják, hogy 5-5 centit kell elhagyni a beton szélétől, így 70x40-s kenyelt kell hajtani, nem? A "vasalós ember" 40x40-s kengyelt akar készíteni, mert azt mondja:"...az alap alsó felében kell, hogy tartson a betonvas..."
Ha fából építed akkor elég a 4 sarka alá vízszintesen, kavicsba ágyazott járdalap. Ha falazod, 1 m3 betonhoz kell 1,2 m3 kavics és a kavics összetételététől függően kb. 200 - 250 kg cement. ha nem mész le az alappal a fagyhatár alá ( kb 70 - 80 cm) akkor kavicságyra kell tenni az alapot.
Egy kis segítségre lenne szükségem. Kerti szerszámtárolót építek ami kb. 5m2 lesz. Lenne egy kis beton alapja, nem atombunker minőségű. A kérdésem az, hogy 1m3 alapbetonba (amit a helyszínen kézzel keverünk) mennyi és milyen kavics, illetve mennyi cement és víz kell. A víz is fontos, mert azt is a helyszínre kell vinni. Tudom, hogy nagyon láma kérdés, de eddig n helyen n arányt olvastam így nem tűnnek túl következetesnek.
"miért jobb / rosszabb mint a hagyományos fadeszkás zsaluzás? "
Tegyük hozá, hogy a fadeszkés zsaluzat kiépítése nem kis idő. Ennél a zsalukő sokkal gyorsabb és szép egyenesen lehet rakni.
Persze van egy harmadik megoldás, a fém/alu zsalutábla.... ezzel marha gyorsan lehet zsaluzni, szép sima felületet ad, nagyon egyszerű kiszámolni a szükséges beton mennyiségét. Viszont a bérlése pénzbe kerül....
Nekem a pincém és a lábazatom ezzel van elkészítve, gyakorlatilag még vakolni sem kellene ha nem akarnám szigetelni :)
Nem. A vasbetonlemezre még rájön a nedvesség elleni szigetelés, majd arra rá a hőszigetelés, majd arra az aljzatbeton. Erre jöhet a padlóburkolat.
ez a lábazattal együtt kerül kiöntésre?
Nem. Bár attól függ, hogy milyen az a lábazat. El tudom képzelni egybekiöntéssel is.
nem gondoltam volna, hogy ilyen drága, kb. 1,5 m Ft-ot szántam rá.
Attól is függ, hogy mennyi sajátmunkát vállalsz, milyen a terep, meg ha zsalukővel építed a lábazatot, akkor hány sor zsalukő lesz. Szóval lehet akár 1,5 millió is.
a TBG megbízható?
Igen.
"Kézi keverés drága, lassú, minősége egyenletlen" -ez tényleg így van? régen minden házat így építettek...., drága?
Drága, mert külön kell minden alkotót a helyszínre fuvaroztatni, azoknak megfelelő tárolásáról gondoskodni. 3-4 embernek a bérét fizetni 1-2 héten keresztül, amíg betonkeverővel megkeverik az alapba való mennyiséget. És azért is drága, mert sok hibalehetőséget tart magában: nem egyenletes betonminőség, az időben szakaszos betonkötés, a betöltéskor az alapárok beomlása, esestleg a betonkeverő bekrepálása stb.
Ha pl 40 m3 kell és a talicskával pl 30 liter betont (ami kb 75kg) lehet egyszerre eltalicskázni, akkor ugye az 1333 forduló. Ha 2 perc 1 kanyar, akkor az 2666 perc, ami 44,44 óra tiszta "játékidő", mixerrel ez 4 óra.
Kézi keverés drága, lassú, minősége egyenletlen -ez tényleg így van? régen minden házat így építettek...., drága?
Azért drága, mert túl kell cementezned, hogy a megbízhatatlan keverési arány mellett is biztosan tudja azt a szilárdságot, amire tervezték. A cement pedig drága. A betontelepen pontosan tudják keverni, ráadásul a pontos keverés és a nagy mennyiség miatt tudnak könnyedén beletenni olyan adalékszereket, amik jelentősen javítják a bedolgozhatóságot, miközben csökkentik a cementigényt.
A sávalapra kell tenni, a lábazatot alkotja, vasalást kell elhelyezni rajta (benne) aztán kiönteni betonnal.
A deszkás zsaluzásnál jobb, mert a betonvasak helyére nút van kialakítva benne, könnyebb mozgatni mint egy nagy zsalutáblát. Ha van zsalutáblád azaz a zsaluanyagot nem kell megvenned, akkor a zsalukő jóval drágább megoldás. Viszont valamelyest gyengébb egy egyben kiöntött zsalus megodásnál.
A lábazati szigetelés a lábazatra kerül a homlokzati felületképzés (vakolás) előtt. Majdnem az utolsó művelet a házépítésnél. Polisztirol lap (nikecell, austrotherm ...)
Kézi keverés drága, lassú, minősége egyenletlen.
Mixeres azt hozza, amit kérsz. A számla egyben minőségi megfelelőséget is tanúsítja.
Mihez milyen kell? Sávalapba C12-es, lábazati betonhoz C16-os. Mindkettő kisséképlékeny (KK) konzisztenciájú. Vannak, akik gyengébbet írnak elő, szerintem helytelenül, ahhoz képest nem sokkal olcsóbbak.
