Elkészült az alapozás!!!! Amennyire féltem tőle, annyira gyerekjáték volt. Hárman csináltuk, 2 óra alatt elkészült. Most elégedetten sörözök.
Tegnap este búvárszivattyúval kiszívattam a víz nagy részét, kb 2 órán keresztül ment a masina. Átlag 10 centi volt a vízszint. Ma meg a betonozáskor beszorítottuk a maradék vizet egy sarokba, azt kb 10 perc alatt kikapta. Így igazán nem maradt sok víz az alapba. Holnap elbontom a zsalut, szombaton földrendezés, közben erőteljes vasalás és lábazati zsalu előkészítés lesz.
Amúgy szintkülönbségben néhány centi sokat számít? A szomszédomban nemrég csinálták a lábazatot, és szemre legalábbis elég sok van benne. Összevissza, mindenfele. Most én az alapnál 4-5 cnti miatt kínlódjak?? Gépészként még az 1 mm eltéréstől is minden bajom van.
Szerdán kiásták az alapot, azóta szakad az eső. Már vagy 15-20 centi víz van az alján, és hullik bele a föld. Próbáltam az alap köré fektetett deszkából "zsalut" készíteni, de ebben az időben esélyem sincs. Teljesen tanácstalan vagyok és nagyon dühös a tehetetlenségtől. Pedig ma hozták volna bele a betont, de még kiszintezni sem tudtuk. Gyűlölöm az esőt!!!!!!!!!!!!
- a kengyel a hosszanti betonacélt összefogó betonacél. Legtöbbször téglalap alakú és sarkaiban fut a hosszanti betonacél, ott is van összedrótozva.
- a bezsaluzott és egybekiöntött beton lábazot jobb. (de jó a zsaluköves is)
- a hosszanti vízszintes betonacélok minden sor zsalukő tetején futnak általában párosával, van is neki bevágás a zsalukő tetején a keresztirányú részen. Ezeket függőleges betonacélok keresztezik 0,25-0,5 méterenként általában szintén párban és össze vannak drótozva. Van olyan is, hogy nem drótozzák össze, mert nagyon időigényes munka. Egyébként meg hogy hova, mennyi vas kell pontosan, építész által készített vasalási terv mutatja meg.
Én nagyon megutáltam a zsaluköves-vasalásos megoldást. Mondjuk talán azért is, mert jóval percízebben raktam, mint ahogy a kőművesek csinálják és ez sok időbe és energiába került. Ha kell megint ilyet csinálnom, akkor én be fogom zsaluzni az egészet.
Szerintem így látatlanban is a szeglemezes olcsóbb lesz, ugyanis a 7m-es gerendák nem olcsóak. Számolja ki a tervező, hogy milyen kell egyikből/másikból, és nézzél hozzá árakat.
Ha jól látom, ez egy ikerház. Nem kell ugyanolyan metódussal építeni a te részedet? Te rakhatsz bele erősítést? Eltérhetsz a tervtől födémgerenda kiosztás terén? Pont a papír hullámjánál van az elválasztó fal, nem látszik jól, gondolom az teherhordó fal.
Szerintem derítsd ki sürgősen, hogy normál fafödémes tetőt vagy szeglemezes tetőt tervezett a tervező! Ha a hagyományos fafödémes tető lenne, akkor erősen csodálkozom, hogy a tervező nem rakott máshova teherhordó falat. Az ikerszomszéddal is meg kéne beszélni, mert egységben kéne kezelni az épüleletet, márcsak a tető kapcsán is! Mert ha te beleteszel erősítést, lehet, hogy nála bajok lesznek és akkor téged vesznek elő, mert eltértél a tervtől. Amíg ezeket nem tisztázzátok, addig ne engedd hogy elkezdjék az építkezést, az ikerszomszéd részét se!
Látatlanban nem lehet mondani pontosat. Tudni kéne a terepviszonyokat is. Mert lehet, hogy elég 2 sor zsalukő, de lehet hogy 4 sor kell.
Ami biztos, hogy a teherhordó falak alá kell a sávalap. Minimum 50 cm szélességgel és a fagyhatárig le kell menni (-1m). De mivel azt írod, hogy csak a körítő falak a teherhordófalak, ennek ellenére 1 vagy akár 2 helyen is összekötném a két hosszanti fal alatti sávalapot. Sőt van is erre valami hasonló gyakorlati ökölszabály. Elképzelhető, hogy még egy közbülső hosszanti sávalap is javasolt lenne (bár nem tartom valószínűnek). És természetesen majd a vasbetonkoszorúval is összekötném a falak fölött a külső koszorút, szóval emiatt tehetnél belülre is teherhordó falat. A 7,3m fesztávhoz való gerenda egyébként is ultrabrutál főleg ha a keresztmetszetet is növelni kell emiatt, ez anyagiakban is erősen éreztetné hatását.
Ha tisztázottak a terepviszonyok, a talajszerkezet a és az épüleből adódó terhelések, akkor abból számítható vagy gyakorlati úton meghatározható az alap szerkezeti felépítése és mérete. Ebből már meghatározható a beton, betonacél mennyisége.
Én a helyedben - ahogy írtam - 2 helyen betennék a 7,3-as oldallal párhuzamosan tartófalat, ez alá sávalapot is természetesen. Felül erre is koszorút nyomatni. Így már nem a 7,3m-es falközre kell gerendát venni, hanem a 3 részre osztott 13,71m-es falközre, ami pl. 3*4,57 m. Ehhez persze ismerni kell az alaprajzot, hogy tulajdonképpen hova is lehetne a közbülső teherhordó falakat rakni. Így a fafödémed olcsóbb lenne, viszont többe kerülne a fal és sávalap+koszorú. A véegösszeget tekintve talán nem is lenne drágább ez az erősítés. Viszont sokkal de sokkal masszívabb lenne az épületed.
Szeglemezes tetővel viszont meg lehet csinálni ezt a fesztávot, és akkor elképzelhető, hogy nem kellenek a közbülső teherhordó falak.
Mindent egybevetve, beszéld meg a tervezővel és/vagy statikussal, hiszen úgy is kell terv. De ha már kitaláltad, hogy melyikkel szimpatizálsz, akkor még tudok/tudunk javasolni ezt-azt és a meg nem válaszolt kérdeseidre válaszolni. Amint látod, a tetőtől visszafelé kalkulálva érdemes a házat megtervezni.
A rétegrend alulról
- lábazat között földfeltöltés és tömörítés
- sóderágy 10cm
- vasbeton lemez (sok helyen nem raknak vasbeton lemezt)
Légyszi olvasd el mégegyszer a 283-as és a 285-ös hozzászólásomat!
Igen, ki kell ékelni, de nem terhelhető, azaz nem lehet összefalazni. Az ékelés megoldható PUR habozással is.
Ha meg a padlóbetont összetöri a válaszfal, akkor abból a házból ki kell költözni azon nyomban. Egy normálisan méretezett és vasalt betonnak el kell bírnia a válaszfalat. A válaszfal nem egy ponton terhel, hanem egy adott ponton csak a felette lévő 2,6-3 méter csíkot kell elviselnie.
Ez olyan, mintha egy alápincézett háznál a földszinti lakótérben ugyanott kellene a válaszfalaknak lenni, mint lent a pincében (pl. a garázs felett is).
A bedőlést egy kiékelt falnál annál is inkább nem értem, mert normális helyeken 2 soronként dróttal erősítik.
Bocs, benéztem ide, és hadd javítsalak ki: a válaszfal alá igenis kell alap (még ha ytongból készül, akkor is tekintélyes súlya van, égetett téglából, áruból meg pláne...), és igenis érintkeznie kell a födémmel, mégpedig nem is akárhogy: ki kell ékelni a födémhez, ugyanis másképp igen instabil. Hidd el, láttam már olyan válaszfalat, mai kidőlt attól, hogy nekidőlt valaki - és olyat is, ami a padlóbetont törte össze, mert azt gondolták, nem kell alá alap... Az se volt egy szép látvány... A válaszfal építése nem gyerekjáték, érteni kell hozzá - és ha hibásan van kivitelezve, komoly károkat okozhat. A legkevesebb az, hogy az ajtók elcsavarodnak, vagy a mennyezet és a fal találkozásánál repedések keletkeznek... még egyszer bocs, hogy közbepofáztam. Üdv mzm
Elakadtam az alapozásnál. Adott a telek, van rajta egy 6*10 m-es meglévő alap, rajta kb 25 cm-es lábazat. Ehhez kellene hozzáilleszteni a lakás alapját. A ház úgy lett tervezve, hogy a meglévő alap fogja a garázs és kazánház alapját képezni. A mellékelt képen ez látható. Kérdés az, hogy az új alapot hogyan lenne a legjobb elkészíteni?
1. alapozás C10 betonnal a meglévő lábazat magasságáig vasalva + 2 sor zsalukő vasalva 2. alap C10 beton vasalás nélkül a meglévő lábazat tetejéig, majd monolit vasbeton lábazat C16 betonnal
A meglévő alaphoz az újat ferdén behelyezett betonvasakkal kötném be.
Egyes vélemények szerint az alapba minél lentebb, mások szerint középre kell tenni a vasalást. Megint mások szerint csak a lábazat vasalása ér valamit, persze nem zsalukőből. Most akkor mi lenne az ideális megoldás?????
Igen, az ékelés OK, én a "amit valamivel (pl. PUR hab) kitöltenek" technológiát írtam. A lényag, hogy ne legyen terhelve.
Minthogy az alap be van vasalva, ha az elég jó, akkor nem kell alá vas, de ha tesznek az sosem árt.
Én is csak amatőr vagyok, most építkezem, csak api kapcsolatban idegesítem a kérdéseimmel a tervezőt, a statikust meg a felelős műszaki vezetőmet. Nekem a célom egy jó ház építése és így ott vagyok, ahol csak lehet :)
"A válaszfalak alá nem kell sávalap, ha nem teherhordók. Ilyenkor majd a fal nem is érintkezik a betonnal, hanem a fal és a födém között lesz pár centi rés, amit valamivel (pl. PUR hab) kitöltenek."
A szerelőbetonba azért van aki rak két szál betonvasat a válaszfalak alá. A válaszfalnak meg bizony érintkeznie kell a födémmel, ugyanis ki szokás ékelni a tetejét... (de én csak egy építkező amatőr vagyok, nem pedig szaki)
A válaszfalak alá nem kell sávalap, ha nem teherhordók. Ilyenkor majd a fal nem is érintkezik a betonnal, hanem a fal és a födém között lesz pár centi rés, amit valamivel (pl. PUR hab) kitöltenek.
Hogy mennyibe kerül? Milyen falazat lesz fölötte? Mennyi vas kell bele (ez a fentiből jön, meg esetleg a föld minőségétől) Milyen mély lesz? Milyen széles kell? Milyen födém lesz?
A cement mennyisége attól függ, milyen betont ír elő a tervező vagy statikus (ha van). Nekem kb. 70 méter a sávalapom, néhol 1 méter széles, néhol 60 cm, a mélysége 60 cm. A vas nekem kb 50 szál 8-as és 50 szál 12-es, a beton 36 m3.
Szia! Bizony nem jó az alján a háló! Lehet kapni ilyen célra műanyag távtartó elemeket. Gyakoribb, hogy követ vagy tégladarabot, vagy zsalukő törmeléket raknak (vagy ilyesmiket ami éppen kéznél van) az acélháló és a sóder kőzé (én is így csináltam). Keresztmetszetben nézve állítólag az alsó 1/3-ban kell lenni a hálónak. Az a lényeg, hogy az alsó húzott övben legyen a háló. A te esetedben ha 10cm vastag lesz a beton, akkor alulról számítva 10/3= 3,33cm-nél vagy alatta. Persze ezt nem lehet tuti pontosan megcsinálni. Ha berakod 2-3cm-re, az jó. 3cm vastag a zsalukő fala. Annyi ilyen "távtartót" tegyél be, hogy az acélhálót megtartsa, azaz ne lógjón le a sóderig a két alátámasztás között. Betonozáskor úgyis letapossák, utána ha lemásztak róla, azért majdnem vagy teljesen visszaáll vízszintesre.
Szia! Ha a pince kisebb területű, mint a teherhordó falak által bezárt terület, azaz kb úgy mintha egy aknát ásnál a garázsba, akkor talán nem lehetetlen. Én nem eröltetném :)
Azt nem tudjátok-é véletlenül, hogy hogyan kell a betonhálót a zuzalék tetejére tenni?
Konkrétabban:Készen a sávalap, készen a koszorú, döngölt föld, majd zuzalék.Ennek a tetejére fektettük a betonhálót, összedrótozva, hogy ne mozduljon el.
Igen ám de az jutott eszembe, hogy így a beton nem "öleli" majd körbe a hálót, mivel az a zuzalékon fekszik fel.
Fel kell emelni?Ha igen mivel és mennyire? 8-10cm körüli beton lesz a tetején...
nem olvastam még vissza, elég volna csak egy igen/nem is, meg hogy volt-e előzőleg téma, utózólag ház alá pincét ásni létezik-e, érdemes-e, mennyibe kerül-e, ki csinál ilyet-e , Balatonföldvár környékén-e?
Igen, így jó egy kis kiegészítéssel. Keressél csomóponti (metszeti) rajzokat a neten, azokon jól látszik, hogy hol mi van.
A kiegészítés:
zúzott követ nem tudom, hogy szoktak-e az az árok aljába rakni. Hallottam már ilyesmiről de sóderes verzióban. Szerintem 50 esetből csak 1-be raknak. Szerintem nem árt, de feleslegesnek érzem. Beszéld meg az építésszeddel, hátha van valami nyomós oka.
C10 helyett lehet C12, kb 300-500 Ft a különbség m3-enként. Vasalni se feltételenül muszáj a sávalap felső részét. A talajtól függ, és attól is hogy hány sor vasalással ellátott zsalukő lesz fölötte. Erről is az építészt, statikust kéne megkérdezned.
A többi stimmel. Arra majd ügyelj, hogy a zsalukő kibetonozáskor ne legyen teljes magasságáig kibetonozva, hogy majd a "szerelőbeton" bele tudjon kapni. És a zsalukő mellett se árt ha a sóderfeltöltésnél van ott egy kis rézsű.
Zsalukőbe és a vasalt szerelőbetonba C16-as beton kéne, nálam legalábbis ilyen van.
