LNG terminal..."mert senki sem szereti a robbanékony elegyek szomszédságát."
Az LNG surito, terminal, hajo, tarolo nem robbanas veszelyes. Legalabbis nem jobban mint egy varosi gazvezetek.
Voltam a kozelben, beszeltem ilyen emberekkel akik szerint nyugodtan meggyujthato (ki azert nem probalnam) az LNG mert folyekonyan nem eg es lassan parolog.
A terminal 2-4 milliard korul van, kisebb hajok darabja 100-200 millio.
"Na,és eljutottunk a kulcselemhez:A földgázhoz.
Ugyannis földgázt drága és nagyon nagy befektetést kívánó módszerekkel kell szálítani,és ezek a költségek nagyobbrészt az indítóországban jelentkeznek.Egy-egy gázterminál 100 millió$ nagyságrendű ktsg,és ennek a anyg része nem az usa gazdaságát erősíti."
az általad szolgáltatott CS Monitor cikkben ennél nagyobb összeget igényel az LNG terminál létesítése: 6..8 milliárd dollár az indítóoldalon (hajókat is beleértve). Itt cseppfolyósítják a gázt, lehütve -160 oC-ra. A fogadóoldalon 300 millió..1 milliárd dollárba kerül a terminál kapacitástól függően. Észak-Amerikába 30 terminált szeretnének építeni, de ebből csak 4..5 kerülne Usákiába, mert senki sem szereti a robbanékony elegyek szomszédságát.
Hát ha ezt mind összeadjuk, akkor lassan kijön egy Iraki háború költsége.
Another help was a doubling of LNG imports last year. Yet LNG still amounts to only about 1 percent of total gas consumption.
Mr. Stoppard sees a huge business opportunity for imports of LNG - gas cooled to minus 260 degrees F. to make it liquid and suitable for shipment in specialized tankers.
But ramping up LNG imports is expensive and will face "not in my backyard" opposition. A new terminal in the US costs $300 million to $1 billion, depending on its capacity, says Stoppard. The cost at the supply end - gas wells, pipelines, a liquification plant, and ships - could run $6 billion to $8 billion.
At least 30 LNG projects have been announced in North America. But Stoppard figures four or five large regasification terminals will actually be built in the US.
February 25 Total (France) and Petronas (Malaysia) sign an estimated $2 billion agreement with the National Iranian Oil Company to build Iran’s first liquefied natural gas (LNG) export facility. The two-train facility will have a capacity of 390 billion cubic feet per year, with natural gas to come from Iran’s South Pars field. Production of LNG is expected to begin in 2009. Iran holds the world’s second largest natural gas reserves—after Russia—and development of LNG facilities would allow the country to export gas around the world. (WMRC)
Ki lesz a világon a kulcsfigura?Mertugye,mi kell a nehézolaj cspfolyosításához?(földgáz,természetesen:-)).Az olajkutak pedig olyanok,hogy a nehézolajat termelők müködnek legtovább(az usa olajának nagy rész enhézolaj),viszont azoknak a benzinné alakítása földgázt igényel...(vagy nagy részét el kell égetni az olajnak.de nagyon rossz energiamérleggel...)
Ez mutatja a deplettion volumenét.Gyakorlatilag az amik és a kanadaiak a negymennyiségű új kuttal kitolták ugyan a csúcsot,de a csúcs utánni zuhanást durvává tették.Vagyis a gázmennyiség tovább tart,de gyorsabban is zuhan.
Egyrészt az energiaváltság valóban világméretű probléma lesz.
DE!
Nézzünk csak bele a piaci visznyokba az energiahordzók területén!
Tehát az usa-eu viszonylatában(azon egyszerű oknál fogva,hogy az usa a legnagyobb energiafaló,míg mi az eu-ban élünk) az usa sokkal jobban rá van utalva a kőolajra/földgázra,mint európa.Egyszerűen ha megnézed,az usa-ban a közlekedés marginális áramot használ,míg az eu-ban a vasút miatt ez kedvezőbb képet fest.
Tehát kedvezőbb az energiafelhasználás mérlegén túl annak öszetétele is, és ha sikerül egységesíteni az európai vasúti piacot,akkor növekedhet a vasút szerepe a szállításban.
Ezen gyakorlatilag nem változtat semmit az usa hadserege,hadereje stb. , legfeljebb annyit hogy rossz területekre visz a pénzt.
Alapvetően az usa számára szükséges olaj és LNG vízi szállítása annyira sebezhető,hogy katonailag megvédhetetlen.Most ott van az usa,ahol volt németó a II. VH során:a legfontosabb nyersanyagutánpotlási vonalai a legkönyebben védhető területén kívülre,nagyon nehezen védhető területre esnek,míg a legnagyobb ellenfelei(kína,india,oroszo) szárazföldi uton tudja megoldani utánpotlását,biztonságosan.
Na,és eljutottunk a kulcselemhez:A földgázhoz.
Ugyannis földgázt drága és nagyon nagy befektetést kívánó módszerekkel kell szálítani,és ezek a költségek nagyobbrészt az indítóországban jelentkeznek.Egy-egy gázterminál 100 millió$ nagyságrendű ktsg,és ennek a anyg része nem az usa gazdaságát erősíti.
Ráadásul baromi drága szállítani a földgázt,és a beruházásigénye miatt rugalmatlan a szállítási kapacitás,az usa pedig távol esik a legfontosabb szállítóktol,ami az eu számára komoly árelőnyt jelent ugyanolyan szintű kútfelyárral számolva.
Ráadásul az eu csővezetéken kapahatja az oroszoktol a gázt....
Na,100 szónak is 1 a vége,az usa fogyasztásának jelentős részét kitevő földgáz nem pótolható katonai erővel,csak iszonyatos beruházások árán,amik ráadásul külföldre kell menjenek.
Ds tekintetbevéve,hogy a földgázfogyasztás 1%-át teszi ki az LNG,hát....Drága lesz megtöbszörözni.
Viszont a növekvő LNG fogyasztás drgáítja az olajat,és növeli az igényt,továbbá drágítja a szenet.
Figures 3,4 and 5 Illustrate the Competitive Netbacks to
Trinidad, Nigeria and Qatar During The Three Periods
While it is Clear That the U.S. Cannot Import LNG If it Does
Not Have the Necessary Terminal Capacity, the Converse -
That Eliminating the Terminal Bottlenecks Guarantee LNG
Supply - is Not Necessarily True
Having Adequate Receipt Capacity Simply Gives the U.S. a
Seat at the Table Enabling it to Compete With Europe and
Asia for LNG Supplies
And, Except for Trinidad, the Atlantic/Gulf U.S. is at a
Transportation Disadvantage to Europe For Most Supply
Sources
a NY tözsde és ált. gázinfók
http://intelligencepress.com/
Ez a cikk sokmindent elárul.:
The escaping price of natural gas
By David R. Francis | Staff writer of The Christian Science Monitor
The United States is skating on the edge of another big jump in natural-gas prices this spring - perhaps even a shortage that, depending upon the weather and its severity, could leave residents shivering and cause some industrial customers to curtail operations.
Analysts describe the situation with varying degrees of alarm, from "shaping up for an unmitigated disaster" to "tight" on supplies. Last week, Alan Greenspan, chairman of the Federal Reserve, spoke of his "chronic concern" about how a sharp spike in natural-gas prices would affect the economy.
NATURAL-GAS DELIVERY: New pipelines were laid in October 2002 in southwest Wyoming, as part of a project intended to ease constraints in the region's delivery capacity. The project, now finished, opened for business last May.
JOHN NICKSICH/AP/FILE
Related stories
01/15/04
Consumers hit hard by rising utility bills
E-mail Newsletter
Get all the headlines from the Monitor in your inbox daily, or alerts on certain topics.
Learn more or subscribe for free.
E-mail this story
Write a letter to the Editor
Printer-friendly version
Permission to reprint/republish
Most Americans would quickly feel the effects of a severe shortage - and subsequent price hike. Natural-gas utilities, with 64 million customers in the US, provide 24 percent of all energy consumed. Their gas heats and cools millions of homes, and increasingly is burned to generate electricity. Natural gas is both a fuel and a feedstock for the nation's $460 billion chemical industry with its 1 million employees.
"The problem is awfully serious," says Matthew Simmons, head of Simmons & Co. in Houston, an investment bank specializing in the energy industry. "It's shaping up for an unmitigated disaster."
Driving the concern are data suggesting that natural-gas production in the US is tumbling faster than anticipated. As a result, environmentalists, industry representatives, and others are marshalling their arguments about what needs to be done to stave off a crisis. Ideas range from pushing for greater conservation and efficiency to opening new areas for drilling to importing more liquid natural gas (LNG).
Mr. Simmons and others say the US confronts a problem not only in the immediate future, but is likely to see natural-gas shortages for years to come. In a September report, the National Petroleum Council warned that the US is on a course to pay an additional $1 trillion in natural-gas costs over the next 20 years as a result of shortages.
Paul Wilkinson, policy vice president of the American Gas Association, sees a "tight" gas supply for several years. Natural-gas production in the lower 48 states dropped half a percentage point (or less) in 2003, and he expects a "modest" increase in gas production over the next few years.
Simmons, by contrast, believes gas production in the US and Canada has already peaked. That means the US will become increasingly dependent on imported LNG - just as its dependence on imported oil has grown, he says. Imported oil now accounts for 60 percent of US oil consumption.
As partial validation of his concern about gas supplies, Simmons cites a new study by FirstEnergy Capital, a research firm in Calgary. Using new data, the company found that natural-gas production in the Gulf of Mexico has declined from about 14 billion cubic feet per day in 2001 to 11.3 Bcf/d in May 2003. The Gulf provides 23 percent of all US natural-gas output.
"Essentially it looks as if the Gulf is in fairly sharp decline," says Martin King, author of the FirstEnergy study. He calls it "a wake-up call."
Simmons suspects Gulf output could be as low as 9.5 billion Bcf/d by now, as gas wells tend to peter out faster than do oil wells.
With this situation, the nation is likely to face even more intense debate on the best ways to meet energy needs in the future.
Environmentalists say the priority should be on conservation; greater efficiency of appliances, lighting, and homes; and boosting renewable energy resources, such as wind, solar, or biological.
The gas and chemical industries, for their part, want the US government to ease restrictions on drilling for gas and oil in offshore waters, including the eastern Gulf and Atlantic shelves, and in the inner Rocky Mountains. They urge bringing gas south from Alaska. They see a need to speed up construction of more terminals for importing LNG by tanker. Currently there are four.
Though Simmons refutes claims that conservation alone can cure the situation, he welcomes measures that would both reduce the demand for energy and increase its supply. "We are in a crisis," he says.
Many in the gas industry would welcome passage of the evolving energy bill now before Congress. But not everyone in corporate America is on board.
In recent days, the bill has been stripped of provisions that would have enlarged the areas that could be drilled for natural gas - areas which possibly include about 40 percent of US usable gas reserves, complains Greg Lebedev, president of the American Chemistry Council.
Because of today's high gas prices, Mr. Lebedev says, America's chemical industry - one that has been the biggest and most competitive in the world for decades - has become uncompetitive and could be "gutted" in the years ahead.
"We are trying to stabilize the industry so it stays in the US," he says. Already, some global chemical firms have shifted production to countries where gas prices are lower.
Meanwhile, analysts are trying to get a bead on whether the gas supply is adequate for what's left of this year's heating season. Each week, they pore over a natural-gas storage report from the Department of Energy - and then guess at the future price. The price of gas has been volatile, running about $2 per million BTUs (British thermal units) a few years ago to as high as $10 in shortage-induced spikes.
"Weather is the most decisive factor," says Michael Stoppard, an expert with Cambridge Energy Research Associations, a Cambridge, Mass., adviser on energy to businesses.
Seven weeks of cold weather lie ahead. If it's a deep freeze, natural-gas supplies could be stretched and prices could soar. If prices jump high enough, many industrial firms voluntarily shut down temporarily, leaving gas utilities more capacity to serve residential users.
But that didn't happen in large measure during a price bubble last spring, Simmons says. Only a cool summer, weakening the demand for airconditioning, enabled gas producers to build up enough underground gas storage for this winter - so far. "That [weather] bailed us out," he says.
Another help was a doubling of LNG imports last year. Yet LNG still amounts to only about 1 percent of total gas consumption.
Mr. Stoppard sees a huge business opportunity for imports of LNG - gas cooled to minus 260 degrees F. to make it liquid and suitable for shipment in specialized tankers.
But ramping up LNG imports is expensive and will face "not in my backyard" opposition. A new terminal in the US costs $300 million to $1 billion, depending on its capacity, says Stoppard. The cost at the supply end - gas wells, pipelines, a liquification plant, and ships - could run $6 billion to $8 billion.
At least 30 LNG projects have been announced in North America. But Stoppard figures four or five large regasification terminals will actually be built in the US.
"Bocsesz,linkeket nem írok mivel annyi ídőm nincs,de "
megbocsájtom, feltéve ha utólag pótolod :))
"-Az usa 2* annyi energiát fogyaszt,mint az eu.aszem ezzel mindent megtudtunk arrol,hogy milyen állapotba fog kerülni az usa gazdasága egy hirtelen energiaváltság esetén."
Az energiaválság nem hirtelen lesz, hanem lassanként. Az Usákoknak van hadserege, jövőre bevezetik az általános katonai szolgálatot, időnként "pacifikálnak" egy-egy olajban gazdag terrorista országot, így a hirtelen energiaválság inkább az EU-t meg Ázsiát fogja érinteni. A jobbérzésű Usákokat eleinte zavarni fogja, hogy "jó" országból átvedlettek "rossz" országba, de ha választani kell a meleg víz és a demokrácia között, akkor igen sokan az előbbit választják.
"A szélerőművek elsődleges áramtermelő forrásként nem müködhetnek.Egyszerűen a névleges teljesítményűk 30%-át adják le éves bázisra vetítve."
Ez a 30% függ Dániában érvényes, ott is csak a tengerparton, ahol 20..30 km/óra a szél átlagsebessége. Magyarországon valahol 10% körül lehet a ténylegesen leadott teljesítmény.
"De ha mindezeket megoldottuk,akkor is marad a szállításhoz használt energiahordozó kérdése,föleg ez a probléma az usa-t éinti.(ott nincs ilyen vasútvonal kiépítve mint az eu-ban).
Egy olajárrobanás esetén az eu könnyeben át tud állni a vasúti szállításra,mig az usa-ban marad a lovaskocsi.
"
Lehet, hogy valamivel jobb helyzetben van ezen a téren az EU, de engem kevéssé boldogít, hogy a szomszéd tehene is megdöglik :))
"Tehát ez annyit jelent,hogy az olaj viszaszorulása egyben a tömegközlekedés és a vasút kemény fejelsztését hozza,ami ugye nem szerepel költségek között.És ugye ebben a játszmában az ue a maga pici területével és nagy népsürűségével előnnyel indul.Míg az usa kénytelen lesz a népességet koncentrálni a partvidékre,és a belső részeket gyakorlatilag űresen hagyni."
...és Ázsia még nálunk is jobb helyzetben van, ők még sűrűbben laknak, ott a technológiára és a tudományokra is többet fordítanak. Nekik az lesz a gondjuk, hogy ha mindenki legatyásodik, akkor ki veszi meg a termékeiket?
Számomra ez az energiaválság továbbra is világbproblémának tűnik, és nem tudok annak örvendeni, hogy valakinek még nálam is rosszabb, de azon igenis bosszankodok, hogy mindenki úgy tesz mintha minden a legnagyobb rendben lenne.
Kiváló hsz, csak huncutkodik... Én az outlookban olvastam el, és el is tettem, mintegy okulásul. ;)
Ha a modiknak nem fáj, akkor minden maradjon, de lehetne-e valami html-varázzsal a nagy képeket ócsítani 60%-körülre (de nem kivenni ám!!). Ha nem kell, nemszó'tam.
Ja,mégvalami:a szállításhoz használt olajat 100%-nak tekintve,ha szén elégetésével állítjuk elő a szállítához használt hidrognént,akkor az energiamérlegünk már csak 30%.Tehát ez annyit jelent,hogy az olaj viszaszorulása egyben a tömegközlekedés és a vasút kemény fejelsztését hozza,ami ugye nem szerepel költségek között.És ugye ebben a játszmában az ue a maga pici területével és nagy népsürűségével előnnyel indul.Míg az usa kénytelen lesz a népességet koncentrálni a partvidékre,és a belső részeket gyakorlatilag űresen hagyni.
Bocsesz,linkeket nem írok mivel annyi ídőm nincs,de
-az usa-ban a szénbányák részvényei lettek a kecsegtető bizniszcélpontok.Ha ezt öszeadjuk azzal,hogy a nyersvas piacon is boom vanakkor a szénbányák árai az egekbe mennek...(tisztára az 1800-as évek:-))
-Az usa gáz készletei alacsony szinten vannak,és bár mgasak az árak(vagy 4*5-ös áremelkedésröl számolnak be),de még nem érték el a 2000-es árrobanás 10$/millió BTU-s szintjét,mi előrevetíti hogy rekkenő nyári hőség esetén(mivel bölcsen csak gáztubinákat építettek az elmúl 10 évben)lesz egy jó kis áram és gázhiány..
(a gáztorozók alacsony szinten vannak,és a gázerőművek miatt nyáron nem tudják őket tölteni!)
-Az usa 2* annyi energiát fogyaszt,mint az eu.aszem ezzel mindent megtudtunk arrol,hogy milyen állapotba fog kerülni az usa gazdasága egy hirtelen energiaváltság esetén.
További problémát jelent,hogy az lemult években leállt mindenki az atomerőművek építéséről.Eredetileg a ruszkiknál évi 4-10 erőmű építési kapacitást csináltak,ami viszont valsz nullára amortizálodott mostanra,az európai és amerikai kapacitásokkal együtt.Sajna a kisméreű gázturbinák,melyekre az elmult évtizedben rendelés volt,némiképpen kisebbek mint a standard atom/hőemrőművi gépek.
(gyakorlatilag a nagyméretű generátorok piaca megzuhant...)
A szélerőművek elsődleges áramtermelő forrásként nem müködhetnek.Egyszerűen a névleges teljesítményűk 30%-át adják le éves bázisra vetítve.
Ez annyit jelent,hogy a napi többszörös ingadozást is mutató elektromos hálozat esetén a hálozat átlagkapacitásához képeest 7-9*-es túlméretezést kell csinálni!!!!!!!!
Persze az átlagfogyasztásra vonatkoztatva.
Olyan energiaforrást kell találni,ami akkor áll rendelkezésre,amikor kell.Ilyen az atomerőmű,vízi erőmű,a geotermikus és a bio.
Az egyetlen reális az atomerőmű.A szélerőműnek is megvan az a hátránya,hogy simán nem emelhető a toronyra eső teljesítmény,mivel a költségek a magasággal nem lineárisan növekednek.tehát marad z erőművek számának növelése,ami viszont lineáris költségnövekedét okoz.
Az atomerőműveknél a teljesítmény növelésével csökken az egységnyi teljesítmény előállításához szükséges költség.
Persze,a vég lehet hogy az leszmhogy csernobili tipusú erőműveket fognak építeni.Ki tudja?
De ha mindezeket megoldottuk,akkor is marad a szállításhoz használt energiahordozó kérdése,föleg ez a probléma az usa-t éinti.(ott nincs ilyen vasútvonal kiépítve mint az ue-ban).
Egy olajárrobanás esetén az eu könnyeben át tud állni a vasúti szállításra,mig az usa-ban marad a lovaskocsi.Sarkítva a dolgokat.:-)
Végigolvastam. Matt Simmons most is igazat szólt, de már ismerjük a problémát. A megoldáson is kellene gondolkozni. Egy kicsit jobban körülnéztem a honlapon, és rájöttem, hogy szerencsére olyan is akad, aki ezen gondolkozik. Éppenséggel a honlap gazdája:
1. Probléma: A népesség növekedése 2050-ig, különböző szcenáriók szerint. 2003-ban van 6,3 milliárd ember, 2050-re 8..10 milliárd valószínűsíthető.
2. Probléma. Próbáljuk megmondani, hogy melyek a legnagyobb veszélyek amelyek az emberiségre leselkednek 2050-ig? Az Energiahiány a legnagyobb gond. Érdekes módon ha sikerülne megoldani az Energiaproblémát, akkor a többi (víz, kaja, környezet...stb) szintén megoldódna. Egy kivétel van: a népesség. Ez is egy olyan, paraméter, ami megoldaná a gondokat. Ha kb 1 milliárd ember lenne a Földön, és tartaná az emberiség ezt a lélekszámot, akkor ez is megoldaná a problémák nagy részét - de ez is csak azért tudná megoldani a problémákat, mert kevesebb ember kevesebb energiát igényel, és az 1 milliárd az a lélekszám, ami lehetővé teszi a Földön a fenntartható fejlődést - legalábbis a jelenlegi tudásunk szerint.
3. Probléma. Az energia forrás százalékos megoszlása 2003-ban: Olaj 35%, Szén 25%, Gáz 22%. Energiaigény 210 M BOE (Million Barrel of Oil Equivalent), azaz naponta 210 millió hordó olajjal egyenértékű energiát használunk, ezek nagy része foszilis tüzelőanyagok elégetéséből származik. Más szóval kifejezve 2003-ban az emberiség teljesítményfelvétele 14 TW (1 TeraWatt = 1000 GigaWatt = 1.000.000 MegaWatt = 1.000.000.000 kiloWatt ). Amennyiben többé kevésbé tartjuk a mai életszínvonalat, és Kína, India, Észak-Afrika elkezdenek felzárkózni, úgy 2050-ig legalább 2-szer ennyi energiát fogunk használni, azaz 30 TW lesz a teljesítményigénye az emberiségnek. Amennyiben meg szeretnénk adni az esélyt, hogy a következő 100 évben lakható legyen a Föld, úgy a foszilis tüzelőanyagok energiarészesedését 10% alá kell vinni 2050-ig. Megjegyzendő, hogy még ebben az esetben is a levegő CO2 koncentrációja eléri majd az 550 ppm értéket, és a korall-zátonyok valószínűleg kipusztulnak, de tételezzük fel, hogy nem érdekel minket a korall, és reménykedjünk, hogy ennyi szén-dioxidot az időjárás is kibír, anélkül, hogy túlzottan megbolondulna. Az olaj és földgáz részesedése kétségtelenül 10% alatt lesz - de nem azért, mert "hű de okos és belátó az emberiség", hanem azért, mert addigra egyszerűen elfogy. Az ábra szerint a nukleáris energia részesedése 15% lesz 2050-ben. Számoljunk egy kicsit. 2003-ban az atomenergia részesedése kb 5%, azaz kb 0,7 TW azaz kb. 700 Paksi Atomerőmű. Amennyiben 2050-ben "csak" 30 TW lesz a teljesítményigény, úgy az atomerőművekre 4,5 TW jut - azaz 4500 Paksi atomerőmű. Mivel a hidrogén fúzió nincs a láthatóron, ezért 2050-ig évente kb 100 atomerőművet kellene üzembehelyzeni világszerte... hmmm... Erre még csak tervek sincsenek. A másik probléma, hogy ezt a sok erőművet el kéne látni 235-ös Urániummal, abból pedig nincs annyi. Tenyésztőreaktorokat kéne építeni, ahol a 238-as Urániumot Plutóniummá alakítják át, de az nagyon veszélyes, sugároz, környezetet szennyez és a tenoristák szívesen magukévá tennék, aminek senkise örülne, legkevésbé az Usákok. Maradjunk annyiban, hogy erősen kétséges 2050-re a 4,5 TW-nyi atomerőmű. A vízierőművek is el vannak túlozva egy kicsit. 2003-ban kb 2,5%-os részesedéssel mintegy 350 GW teljesítményt képviselnek (~ 440 Bős-Nagymarosi erőmű). 2050-re a 30 TW-ból 5% jut vízierőművekre - azaz 1,5 TW (~ 1900 Bős-Nagymaros). Tehát 2050-ig még fel kellene építeni 1400 Bős-Nagymarosi erőművet. A legjobb víztározókat és gátakat már megépítették, de ha nagyon erőlködünk, akkor talán meg tudjuk duplázni a vízenergiából nyert teljesítményt, azonban aligha lehet négyszerezni. Megállapíthatjuk, hogy 2050-re az 1,5 TW-nyi vízierőmű is erősen kétséges. Elérkeztünk a legérdekesebb részhez: 2050-ben a nap-szél-és-geotermikus energia 50%-os részesedéssel 15 TW-os teljesítménnyel szolgáltatja az energiát.
A napenergia és a geotermikus energia költséghatékony előállítása még nincs megoldva, ezért tegyük el egy kicsit későbbre. A szélenergia viszont már mai tudásunkkal is kiaknázható, ezért próbáljunk meg előállítani szélenergiával 1 TW-ot. A http://www.windpower.org honlapon választ kaphatunk a szélenergiával kapcsolatban felmerülő összes kérdésre. Megtudhatjuk többek között, hogy egy 1,5 MW-os nominális teljesítményű szélmalom rotorjának átmérője 64 m, és a rotort illik egy legalább 60..70 m magas oszlopra rögzíteni. (lásd a mellékelt ábrát) Nademármost egy ilyen szélerőmű a szeles dán tergerpartokon (a szél átlagsebessége egész évre vetítve 20..30 km/óra), a nominális teljesítmény 1/3-át adja le éves átlagban. Tehát a 1,5 MW nominálisból marad 500 kW tényleges teljesítmény. Végeredmény: az 1 TW teljesítményű szélerőműparkot úgy állíthatjuk elő, ha 2050-ig üzembe helyezünk 2.000.000 ilyen ketyerét, mint amilyen az ábrán van... Kicsit nehéz lesz ennyi szeles helyet találni, de nem elképzelhetetlen. Ha megdupláznánk a rotor átmérőjét, azaz 128 m átmérőjű rotorokat tennénk 100..120 m magas oszlopra, akkor 4..5 TW energiát is nyerhetünk a szélből. Ez már jóval húzósabb, de mivel nagyvonalúak voltunk a víz- és atomenergiával, ezért a széltől sem tagadhatjuk meg azt ami az övé :))
Most már csak a hiányzó 10 TW-ot kéne előállítani napenergiából és geotermikus energiából. A napenergiát mindenki ismeri, van belőle bőven, a nap földre eső sugárzása mintegy 170.000 TW teljesítménynek felel meg (1,37 kW/m2). Milyen egyszerű lenne, ha simán meg tudnánk csapolni a napenergiát. Van a Földön pár sivatag, tele lehetne rakni ezeket napelemekkel, és meg van oldva a dolog. Két gond van: drága a napelem, és éjszaka nem süt a nap. Ahhoz, hogy kifezetődő legyen a projekt, a napelemeknek legalább 25..100-szor olcsóbbak kéne lenniük a mai árszinvonalnál. Hacsak nincs valamilyen technológiai csoda, akkor ez nem fog megvalósulni 2050-ig. No de bízva bízzunk, hogy majd lesz valahogy. Most már csak az éjszakát kellene kiküszöbölni - erre két megoldás is van: egy technológiai csoda, amely lehetővé teszi az energia költséghatékony tárolását, vagy pedig egy másik technológiai csoda, ami megoldja az energia veszteségmentes szállítását nagy távolságokra.
Ha a térképen látható piros négyzeteket befednénk napelemekkel, és az mindegyiket bekötnénk egy Globális elektromos hálózatba, akkor meg lenne oldva az éjszakai probléma - valahol mindig sütne a nap. A térképen egy piros négyzet 3,3 TW-os naperőművet képvisel 10%-os napelem-hatásfok esetén - így a képen látható naperőmű-rendszer 20 TW-os, de egyelőre csak fikció.
A geotermikus energia itt van a lábunk alatt: ha lefúrunk 5..10 km mélyre, akkor ott lesz 300..500 oC hőmérséklet, ide lehetne mondjuk hideg vizet lepumpálni, és a forró vizet vagy a gőzt hagyományos módon hasznosítani. Természetesen ide is elkélne egy technológiai csoda - egy olyan cső, ami a vizet szállítja, szilárd, rugalmas, vezeti a hőt de nem rozsdásodik, és persze olcsó :))
Láthatjuk tehát, hogy legtöbb esetben az a válasz, hogy a technológiai csoda mindent megold. Technológiai csodák pedig vannak. Csak hinni kell bennük. Imádkozni kéne Pallasz Athenehez - a tudomány Istenéhez. Ő biztosan segít. Persze nem ártana egy-két áldozatot is bemutatni neki.
John F. Bookout, a Shell elnöke a volt a 80-as években, és egy 1985-ben, tartott előadásban figyelmeztetett a 21. században előálló Energiahiányra. Az előadás címe: "A foszilis tüzelőanyagok 2 évszázada", és már itt is bemutatta mindenki által jól ismert grafikont:
Látható ezen a grafikonon, hogy az olaj és földgáz kieső részét szénnel fogják pótolni, de még így sem lesz elég. 1985-ben még nem volt érezhető a Globális Felmelegedés, ezért csak a szén fölötti hiány pótlása képezte kérdőjel tárgyát. Azóta már kiderült, hogy a szén talán nem a legszerencsésebb megoldás, mert túl sok szén-dioxid kerülne a levegőbe és az Üvegházhatás létező és valós probléma. A prezentáció óta eltelt 20 év, és mondanom sem kell, hogy ez alatt a 20 év alatt nemhogy nem találtuk meg a megoldást, de még csak azt sem tudjuk, hogy egyáltalán milyen irányba kéne elindulni - sőt mi több - semmilyen különösebb erőfeszítés sem történt a technológiai csoda megtalálására.
A Manhattan tervnél legalább tudták, hogy milyen irányba kell elindulni. A Szputnyik után is kitűzték a célt, hogy irány a Hold, és volt sejtésük, hogyan kell azt csinálni.
Ki fogja megtalálni a csodákat? Hát például a fizikusok. Vessünk egy pillantást, hogyan alakult az Usákiában doktoráló fizikusok száma az 1900-as évektől:
Hát igen. A II. Világháború és a Szputnyik adott egy löketet, aztán 1980-ban még jött egy löket. Az 1980-as növekedés valószínűleg az olajválság következménye - érdemes megfigyelni, hogy itt azonban elsősorban a külföldi állampolgárságú (és mint később kiderül ezen belül is főleg Ázsiai) doktoranduszok azok akik miatt bekövetkezett a növekedés (házi feladat: próbáljuk megtippelni, hogy az Usákokat miért motiválta kevésbé az olajválság). Az Usák állampolgárságú fizikus doktoranduszok száma - kék szaggatott vonallal jelölve - napjainkban már megint csökkenőfélben van. Azt mondhatnánk erre, hogy sebaj, kevés ember is megtalálhatja a csodát, de nézzük meg egy másik aspektust, nevezetesen azt, hogy Usákiában a GDP hány százalékát áldozzák a jövő megoldásának megtalálóira:
Pallasz Athene előbb utóbb zokon veszi, hogy a tudomány oltárán felmutaott áldozatok egyre csökkennek. Másrészt ez a csökkenés természetes, hiszen profitorientált társadalomban élünk, nincs már Szovjetunió, nincs kivel versenyezni, és minek ölni pénzt olyasmibe, ami nem kecsegtet direkt és azonnali haszonnal?
Vajon mindenhol így gondolkoznak? Hasonlítsuk össze az Usák és az Ázsiai Tudomány doktoranduszok számát (fizika, kémia, asztronómia, mérnöki ... stb)
Tehát Ázsia úgy készül az inséges időkre, ahogy azt elvártuk tőlük: szorgalmasak, tanulnak, igyekeznek.
Mi az Usák stratégia? Usákiában nem tudományba fektetnek be, hanem a hadseregbe. Ez egy olyan befektetés, ami biztosan megtérül: lásd Irak esetét a tömegpusztító fegyverekkel és az olajjal (csak az egyiket sikerült megtalálni, de ez még mindig megtérülő befektetés). A világ vezető nagyhatalmától felelősségteljesebb viselkedést várna az emberiség, de ez legyen az emberiség baja. Bush vívja a maga szélmalomharcát a terror ellen, de ez sem rossz stratégia, hiszen megfigyelhetjük, hogy a terroristák főleg az olajban gazdag országokban gyülekeznek. Közben Bush tudja, hogy ki kéne tűzni valami célt is a plebsnek, ezért aszondta, hogy menni kell a Marsra. Sok értelme nincs ennek, sokkal kevésbé mozgatja meg az emberek fantáziáját mint anno Roosevelt atombombája, vagy Kennedy Holdutazása. Ennél már az is jobb lenne, ha piramisokat építtetne, mert ezek Usákia összeomlása után még fennmaradnának pár ezer évig és esetleg ösztönzőleg hatnának az eljövendő civilizációk számára.
Hogyan készül az EU az inséges időkre? Összevissza - ahogyan ezt az EU-tól elvártuk. Ezen belül Magyarország is úgy tesz mintha a Terrorizmus lenne a legnagyobb probléma, és 300 katonával segíti a Hős Usákok igazságos harcát. Szerintem sokkal jobb és nemesebb lenne 300 katona helyett 300 doktoranduszt küldeni külföldi tapasztalatszerzésre.
[“Despite Growth, Energy Demand…” slide] Despite all this growth, energy demand is, ironically, still in its infancy. Only 12% of the world’s population uses 54% of all of our energy. A third of the world still has no access at all to modern energy, and uses ancient energy: animal dung, waste, residue, and charcoal. The other 45% of the world uses one-fourth of the energy consumed by the 12% - that’s us. Even in the “us,” you vary from the United States - using 65 barrels of energy per person to Japan, UK, and Germany - using 30-32.
[“Why U.S. Uses So Much Energy” slide] That raises another interesting question: “Why does the U.S. use so much energy, and shouldn’t we merely tighten our belt like Europe and Japan do?” Well, let me tell you why we do use so much: It is the size of the U.S., it’s the lower 48 states, and the fact that that created a massive use of automobiles. We also decided, for one reason or another, that we couldn’t tackle mass transportation, which is a key reason Europe and Japan use less energy than the U.S. Traffic congestion turns out to be our biggest gas guzzler. After World War II, we basically decided, for one reason or another, that we wanted to move to the suburbs. We had footprints of houses that were larger than the norm, and we also had ceiling heights that were larger - that just used a lot more energy. Our affluence is what drives U.S. energy use. The U.S. is 31% of the global GDP, and we’re 17% of world total energy use. So, we are actually a very efficient user of energy. There is a suspicion that we all share, that it is the SUV that makes us such a great energy user. Let me just tell you the numbers - I am a numbers person. We have 72 million SUVs and light trucks on the road. They use about 4.5 gallons per miles less than the average passenger car. If these SUV’s and light trucks suddenly converted to passenger car energy-efficiency, it would save about 650,000 barrels per day. But it will take a total turnover of their fleet and this takes over 3 decades to implement. It is the affluence and size of the U.S. that led us to where we are.
Busht folyamatosan csesztetik, hogy tegyen már valamit a magas olajárak ellen, mert a drága üzemanyag ellehetetleníti a gazdaság fellendülését.
Bush javasolta, hogy termeljék ki az Alaszkai Nemzeti Park területén levő olajmezőket. Nagy előnye a tervnek, hogy a rénszarvasok - az Irakokkal ellentétben - nem lőnek vissza.
Az alsóház már engedélyezte a tervet, a szenátus még várat magára.
Sen. Jeff Sessions, Alabama Republican, said Democrats complaining about high gas prices should stop blocking drilling in the Arctic National Wildlife Refuge and other domestic reserves.
"The Alaska reserves, which are substantial, ought to be brought on line," he said. The House has passed energy legislation authorizing drilling in the Alaskan reserve, but the Senate has not.
President Bush repeated his call yesterday for Congress to complete action on the energy legislation.
A Shell milliárd dolláros koncessziós szerződést köt Líbiával; Líbia, Usákia és a Britonok vállvetve küzdenek a terrorizmus ellen, a Britonok segítenek Gadhafinak fegyverkezni.
A Lawrence Livermore Laboratoriumok jóvoltából nézzünk meg egy Usák energiafolyamot ábrázoló rajzot - 2001-es adatokkal, de nekünk ez is megteszi. Az ábrán levő számok Energiamennyiséget jelőlnek, ExaJoul-ban kifejezve. 1 ExaJoul = 1018 Joul. Láthatjuk, hogy 2001-ben Usákia teljes áramtermelése 12,2 ExaJoul. A közeljövőben üzembehelyezendő 62 GW-os szénerőművek 1 éves áramtermelése full kapacitás esetén 1,95 ExaJoul - azaz a 2001-es áramtermelés 16%-a. Mivel 2001-ben a földgáz 14%-os részesedéssel bírt a villamosáram termelésben, így nagy valószínűséggel a földgázon alapuló áramtermelést helyettesítik szénnel. Ez viszonylag logikus lépés - a földgáz ára hirtelen 6-szorosára növekedett Usákiában (és tovább nő), így lassan veszteséges a földgáz alapú áram. Az is logikus, hogy ha kevés a földgáz, azt jobb lakás-fűtésre elhasználni 90%-os hatásfokkal, semmint áramtermelésre 30..40%-os hatásfokkal.
A Shell 20 Gb-s tartalékából 20%-ot, azaz 4 Gb-t már leírtak. Maradt 16 Gb. Ryder Scott független konzultáns átnézi a maradékot. Most még csak 40%-ban vizsgálta át a dolgokat, de máris felfedezett újabb 0,45 Gb hiányt. Az olajszakértők már előre félnek a maradék 60% átvizsgálásától.
Eközben Nigériában szélnek eresztenek 1500 alkalmazottat - az ottani állomány 30%-át - és közben megpróbálják növelni a kitermelést.
In January the loss of the nearly 4bn barrels, which was about 20% of the group's total oil reserves, led to a fall in the share price and an investor backlash. Sir Philip Watts, the firm's former chairman, was ousted earlier this month. But his replacement, Jeroen van der Veer, is also under scrutiny for his role in the debacle.
...
Shell is believed to be announcing today that it is sacking 1,500 staff in Nigeria - or 30% of its workforce in the country - and attempting to boost the production of oil from the region.
The executives fear a review of the reserves by external consultant Ryder Scott will result in yet more downgrades. The cut of 250 million barrels for 2002 and a further 220 million planned for 2003 came when the review was only 40 per cent complete.
'They are very scared about what they'll find in the remaining 60 per cent,' said one oil industry expert.
A magas energiaáraknak köszönhetően valószínűleg sikerül elfogadtatni az Energia Törvénytervezetet az Usák szenátussal (az alsó ház már megszavazta).
Az Energia Törvényben a környezetvédelmi előírások könnyítése és adókedvezmények vannak az Energiatermelő vállalatok számára.
SAN ANTONIO, Texas (Reuters) - High energy prices make the passage of a comprehensive energy bill more likely, the chairman of the U.S. House energy and commerce committee said on Sunday.
At least 94 coal-fired electric power plants — with the capacity to power 62 million American homes — are now planned across 36 states.
... The jump in proposed coal-fired plants over the past three years — which would add 62 gigawatts or another 20 percent to the U.S.'s current coal-generating capacity
... Aside from the report, buried on the agency's Web site, the push to coal power and its estimated $72 billion investment has been largely untouted by industry and overlooked by the public.
A Royal Dutch/Shell csoport vezérigazgatóját a túlbecsült olajkészletek miatt, a Walt Disney elnökét pedig részben a Comcast felvásárlási ajánlata miatt küldték el a részvényesek.
Sir Philip Watts, a Shell vezérigazgatója azután kényszerül távozni posztjáról, hogy az év elején bejelentette: a cég kőolaj készletei 20 százalékkal alacsonyabbak az előzetesen közölt adatoknál. Helyét Jeroen van der Veer váltja fel, aki a csoport hollandiai ága, a Royal Dutch elnöke.
Watts kőolajkészletekről szóló bejelentését követően megingott a befektetők bizalma, és csökkent a részvények árfolyama, melyet csak tetézett, hogy Watts kis könyvelési malőrnek titulálta az esetet, és kijelentette, nem áll szándékában megbízatása lejárta előtt távozni a cég éléről. Ezek után újabb készlet-felülvizsgálatot ajánlott fel, mely a részvényesek teljes elfordulásához vezetett.
Változások kezdődtek a szórakoztatóipari óriás Walt Disney házatáján is, az eddigi elnök-vezérigazgató Michael Eisner kénytelen megválni elnöki posztjától. A cég részvényeseinek tegnap Philadelphiaban tartott ötórás közgyűlésén ugyanis az elnöki és vezérigazgatói poszt különválasztásáról döntöttek.
A részvényesek szerint egy, a befektetők érdekeit erőteljesebben képviselő elnökre van szükség ahhoz, hogy a Dinsey képes legyen visszautasítani, illetve kivédeni a Comcast több milliárd dolláros felvásárlási ajánlatát.
Minden további nélkül mondhatjuk, hogy ez az egyik legjobb topik. Mert legalább szól is valamiről.
Ha kitör a pánik, mit fog érni az összes olyan gumicsont, mint Írószövetség, Döbrentei, Eörsi ésatöbbi hancúrtopik!
A 3majom mese bővül azzal, hogy média_hallása azért mégis van, hogy médiavéleményt azért mégiscsak hangoztat (naná, hogy saját az nincs). Viszont, hogy nem lát, az egyre hangsúlyosabban jellemző.
...Amúgy ha olajpánik jövend, a globalizmusnak lőttek. Meg nagy valószínűséggel mindenkinek...
"Vajon csak spekulációs lufiról van szó, vagy tényleg a kiszámítható kínálat drasztikus csökkenése érezteti a hatását?"
Az Olajbizniszben minden spekuláció. Már maga az OPEC is egy nagy spekulatív társaság. Itt nincs szabadpiac - itt tervgazdálkodás van. És lehet, hogy így van ez jól. Nagyon fontos a világgazdaságnak az Energia és viceverza. Ha csak 1%-al kevesebb olaj van a világpiacon mint az igények, akkor már hiányról beszélhetünk, és ha 1..3%-al több az olaj mint az igények, akkor az már túltermelés.
Ezért van az a mondás, hogy 28$-os olaj a termelőknek és fogyasztóknak is jó kompromisszum, és érdemes ezt tartani. Hanem mostanában a dollár mélyrepülése miatt az mondják az olajtermelők, hogy ez a 36..38 dolláros ár még mindig méltányos.
Ha hihetünk Matt Simmonsnak - márpedig világosan és logikusan fejti ki mondanivalóját - akkor aligha lesz már 30 dollár alatt az ár, de azon sem lepődnék meg, ha még 2010 előtt beköszönne a Peak Oil - és akkor a hordonkénti 100 dolláros ár eléggé valószínű.
Ma elkaptam valami műsort a Gazdasági Rádióban, amiben azt fejtegette egy öltönyke, hogy az olajárak most a spekulációs ügyletek miatt magasak és ezért nem estek az iraki kaland nyomán sem. A befektetési alapok - részben a gyenge dollár miatt is - árutőzsdéznek. Oroszország növelni tervezi a termelést, az OPEC pedig mostmáraztántényleg visszafogni, hogy az árszínvonal ne zuhanjon le hirtelen. Nem tudom mennyi ebben az igazság, és ha így van, akkor mire alapoznak a spekulánsok. Csak fújják a buborékot, vagy tényleg reálisan fenntartható ez az árszint? Vajon csak spekulációs lufiról van szó, vagy tényleg a kiszámítható kínálat drasztikus csökkenése érezteti a hatását?
A fenti táblázatban az OPEC olajtartalékainak változását láthatjuk 1980-tól (Gb - Gigabarrel - azaz milliárd hordó) A táblázatban vízszintes vonal jelöli az anomáliákat. Itt ugrásszerűen megnőttek a tartalékok, és a folyamatos kitermelés ellenére ezek változatlanok maradtak. A média a mai napig ezeket a számokat nyomatja.
2.Ábra
A fenti táblázatban az OPEC országok napi kőolajkitermelését láthatjuk (Mb/d = Megabarrel / day = Millió hordó / nap) illetve az egy olajkútra eső hozam változását figyelhetjük meg (Prod/well b/d = egy kút hozama, hordó / nap) Az olajkút hozamának csökkenése jó közelítéssel jellemzi az olajmező olajtartalékának csökkenését.
3.Ábra
Ebben a táblázatban megpróbáljuk megbecsülni a Közel-Kelet tényleges tartalékait (Gb-ben). Alapul az 1987-ben becsült értékeket tekintjük. Ehhez hozzáadunk 50%-ot, mint új felfedezések, technológiai fejlődés, és mert optimisták vagyunk. A még föltáratlan mezők (Undeveloped) maradnak külön összeadó tényezőként, illetve a föltárásban lévő mezőket megszorozzuk az előző táblázatból megállapítható %-os kimerüléssel és megkapjuk a feltárásban lévő mezők tartalékait (Remaining Reserves). Az kettő összege adja a teljes tartalékot (Total Reserves)
Konklúzió: Megállapíthatjuk tehát, hogy a Közel-Kelet tényleges olajtartaléka körülbelül fele a médiában szerepeltetett értéknek.
A CSIS (Center for Strategic and International Studies) 2004 Február 24-én Washington DC-ben tartottak egy konferenciát "A Globális Olajellátás Jövője: Szaud-Arábia" címmel. A fő probléma ugyanaz: az olajigények növekednek, és az olajkutak hozamai csökkennek. A mondás: a kieső kapacitást az OPEC pótolja. Azonban az OPEC-en belül is látszanak már a határok, mire jön a következő mondás: sebaj Szaud-Arábia csodás tartalékai minden gondot megoldanak. A kérdés: mennyire igaz a csoda? Az Aramco menedzsmentje szerint gond egy szál se: Szaud-Arábia napi 10 millió hordó olajat tud kitermelni 50 éven keresztül, de szükség esetén akár napi 15 millió hordót is elő tudnak állítani. Régi ismerősünk Matt Simmons - az energiabefektetési bankár barátunknak erős kétségei vannak. Szerinte a termelés nagy részét adó régi olajmezők már a kifáradás jeleit mutatják, és ha az új olajmezők nem váltják be a hozzájuk fűződő reményeket, akkor már 2006 táján ránk köszön a baj. Ha szerencsénk van, akkor kapunk még pár év haladékot. Matt Simmonst annyira meglepte a Szaudi olajhelyzet, hogy erről könyvet írt, ami a napokban jelenik meg.
A Tale of Two Planets A Report on the Conference “Future of Global Oil Supply: Saudi Arabia" Held at CSIS, Washington DC, February 24th 2004
The trouble is that the Saudi Aramco presentations of Mahmoud Abdul-Baqi, Vice President of Exploration, and Nansen Saleri, Manager of Reservoir Management, seemed to be describing not just another country, but another planet when compared with what Matt Simmons, President of Simmons and Co (the world's largest private energy investment banker) had to say. Industry observers noted that Aramco had never before said so much about their reserves and how they hold production steady in their ageing oil fields, but much of the Aramco presentation concentrated on the benefits of new technology, especially in their medium-sized fields, and the possibilities of future discoveries, without noting that well productivity had fallen by more than half since the early 1970s. More than half of Saudi Arabia's oil comes from one giant field, Ghawar, the largest ever discovered, and the health of this field is now in serious doubt, after decades of water injection to maintain pressure.
Simmons' case rests on the painstaking analysis of two hundred SPE (Society of Petroleum Engineers) reports written over four decades by Saudi petroleum reservoir engineers, as well as a fact-finding mission in 2003, and ten years of other detailed studies of oil and gas depletion. He has been publicly hinting for more than a year that assumptions about Saudi Arabia's seemingly limitless capacity may be misplaced, but now, ahead of the publication of his forthcoming book on Saudi oil, the hints have been replaced by copious data and a dire warning.
Simmons noted that “in an era of poor energy data, OPEC is a total vacuum,” but his latest work on Saudi Arabia does come at a time, when despite more than two decades of official secrecy, questions are being asked about Middle East capacity and reserves, especially since the surprise OPEC cut in production in February 2004.
``Demand just keeps growing in spite of high prices,'' said Phil Flynn, senior energy trader for Alaron Trading Corp. in Chicago. ``This is setting us up for a very bad summer driving season.''
Crude oil for April delivery rose 70 cents, or 1.9 percent, to settle at $38.18 a barrel on the New York Mercantile Exchange, the highest settlement price since Oct. 16, 1990, when Iraqi troops were occupying Kuwait.
Minden további nélkül mondhatjuk, hogy ez az egyik legjobb topik. Mert legalább szól is valamiről.
