Az Alt.Energiára éppen most tett fel jee_c egy linket, miszerint a napelemek kihasználtság szerint 2-4 év alatt termelik ki a befektetett energiát. Korábban már találtam olyan gyártót, aki 10 év garanciát vállalt arra, hogy ezidő alatt a napeleme teljesítménye nem csökken 5%-ot.
Nagyon jó lenne, ha űrállomásüzemet hoznának létre szilícium egykristály gyártásra. Ez viszi el a gyártás energiaigényének nagy részét, emellett az egykristályos napelemek jobb hatásfokúak is, mint a polikristályosok. Igazából ott lenne jó, ahol a homok is kéznél van (aszteroid, vagy a Hold).
Kérdés, hogy ennek a hírnek mennyi a szakmai, és mennyi a politika vetülete. Ugyanis Hodorovszkíj és Lebegyev részveénypakettjeit most nyúlja le at orosz állam, ami nem tesz jó hatást a befektetőkre, Nem mondom, hogy nem jogos, mert H. és L. lop.., akarom mondani átláthatatlan körülmények között privatizálta a céget. De a jelenlegi formában a részvények visszavétele sem túl törvényes.
Szóval az ehhez hasonló dolgokkal a befektetőknek és a többi részvénytulajdonosnak lehet kedveskedni. Nem hülye gyerek ez a Putyin...
Az olajkészletek mennyisége meg legfeljebb becsülhető, a hibaszázalék olajmezőtől függően akár 50%! is lehet. Nem is beszélve a kitermelési költségekről, ami még nehezebben jósolható, de asszem erről volt már szó.
Reuters Yukos discovered four times more oil than it produced in 2003, when its oil and gas reserves rose more than 16 percent, the company said Thursday.
Shares of the embattled company rose nearly 3 percent after the announcement, outperforming the declining broader market.
The news confirms Russia as one of the few places in the world where oil majors can still book huge reserves, while they have come under closer scrutiny elsewhere after Royal Dutch/Shell recently cut its reserves by 20 percent.
Yukos said in a statement that its oil and gas reserves, as well as those of its affiliates and subsidiaries, rose to 13 billion barrels of oil equivalent from 11.2 billion at the end of 2002, based on U.S. Securities and Exchange Commission rules. SEC rules are the strictest in the industry. Under the less strict regulations of the Society of Petroleum Engineers, Yukos' oil and gas reserves rose 6.6 percent to 16 billion barrels of oil equivalent from 15 billion as of the end of 2002.
Crude oil proved reserves' life was 25 years on the SPE and 20 years on the SEC basis as of Dec. 31, 2003.
"Yukos' oil and gas reserves continue to be a competitive advantage for the company and will enable it to remain the largest Russian oil producer," the statement quoted CEO Simon Kukes as saying. "Yukos' record-high capital expenditures level during 2004 is targeted not only at meeting our 90 million tons production target [1.8 million barrels per day], but also at maintaining a high level of reserves replacement."
Archrival LUKoil estimated reserves at 19.7 billion barrels of oil equivalent last year, but it was unclear whether it used the SEC or SPE definition.
ExxonMobil, the world's largest publicly traded company, has reserves of 22 billion barrels of oil equivalent, enough to maintain oil and gas output for 14 years. Last year, ExxonMobil's reserves repletion ratio stood at 105 percent.
BP estimates its reserves at 18.3 billion barrels, of which 55 percent is oil and 45 percent is gas.
A Yukos bizonyítottan felszínre hozható készletei 11.2 milliárd hordórol(a föld éves olajfogasztása 22 milliárd hordó) 13 milliárdra nöttek.Ha a kevésbé szigorú előírásokat nézzük,akkor 16 milliárd a yukost jelenlegi tartaléka,ami nagyjábol 20-25 évig elegendő olajat jelent.A világ legnagyobb piaci olajvállalata,az ExonMobil 22 milliárd hordó bizonyított készlettel rendelkezik(ez olaj egyenértéket jelent,ami a földgázt is magába foglalja),ami 14 évre elég.A felfedezési arány 105 % volt az utolsó évben.Az ExonMobil a legnagyobb olajvállalat,ami nem állami kézben van.
Daniel Cameron, Argentína energiaminisztere a napokban óvatosan úgy fogalmazott: "Válság van, de nincs vészhelyzet." Cameron múlt héten végre meghajolt a közgazdászok előtt és beismerte, amit tanácsadói már hónapok óta hangoztattak: az energiahiány komoly fenyegetést jelent az éppen megújulni készülő argentin gazdaság számára - írja az Economist.
Ez a minden házra napelemet mozgalom engem egy picit a Mao Ce Tung féle népi kohó mozgalomra
emlékeztet, és valószínüleg az eredménye sem lesz jobb. A kisteljesítményü napelemek drágák,
alacsony hatásfokúak, és a felszerelésük és a szükséges energiatároló akkumulátorok
megtöbbszörözik az árat. Ha már napenergia, akkor egy tükrös naperömü lényegesen olcsóbb, sokkal
jobb hatásfokú, a megtermelt áram tárolása is kevesebbe kerül, az energiatovábbítás a felhasználókhoz
pedig már meg van oldva.
Russia Discusses Supplying India With Floating N-Plants
At an estimated construction cost of 180 million US dollars, and an average pay-off period of eight years, the floating power plant is designed to produce 70 megawatts of electricity (and 140 GCal of thermal energy) – sufficient to supply a population of 50 000.
Mr Asmolov said: “The issue of providing India, on leasing terms, with small nuclear power plants based on floating platforms, and which could be used for electricity or potable-water production, is being discussed,” adding, such cooperation “doesn’t contravene nucleartechnology transfer limitations on the international level”.
Mr Asmolov was in India to attend a session of the Kundankulam nuclear power plant’s Russian-Indian coordinating committee and to discuss cooperation on other possible nuclearenergy projects. He also visited the Kundankulam site, and reported that construction is on schedule – with unit-1 to be commissioned in 2007 and unit-2 in 2008. The Indians also expressed interest in expanding the scale of their partnership with Russia at Kundankulam – and the possibility of increasing the number of units from two to four or even six [see also Business News No. 11.2, 20th February 2003].
Minatom said that in general “the countries of Southeast Asia show great interest” in the floating NPP project. Such a plant, it said, “could be transported via the northern sea route to Indonesia, for example” and be returned the same way once the contract expires. Russia has been discussing the idea of exporting floating nuclear plants for several years, including with China as recently as last September [see News No. 420, 9th November 1998 and News No. 277, 23rd September 2003].
Source: Rosenergoatom / Nuclear Society of Russia (NSR)
--------------------------------------------------------------------------------
PRESS-CENTER FOR ATOMIC ENERGY
tel/fax: (095)206-04-87
org@rosatom.ru
http://eng.rosatom.ru/?razdel=11&id=38
Natehát,a tuszkik fűzik az iniaiak agyát,hogy a tervezés alatt álló,úszó atomerőmávekre legyenek vevők.Állytólag a távol keleti orszgáok nagyon érdeklődnének ilyen erőművek iránt.
Lehet olvasni árakat is:egy ilyen blokk 170 millió$,70 MW áramot állít elő,és kívánságra nagyjábol kétszer annyi hőenergiát.
Egyébként szvsz ez nagyon jó ötlet.
azért, mert valakik, valahol, valamikor kitárgyalták, azért mi még beszélhetünk róla :))
különben pedig szorgalmasan olvasgatom az alt.energia topikot, de ott csak szigoúan tudományos szempontból vizsgálják az energiakérdést, én pedig jobb szeretnék ismerkedni az energiaprobléma komplex társadalmi, politikai, gazdasági és tudományos aspektusaival egyaránt.
"hosszútávon a megújuló energia mégiscsak megérné a rövid távon való energiakidobást"
Ebben teljesen egyetértünk - csakhogy ezt már nem energiakidobásnak nevezzük, hanem befektetésnek - és egyáltalán nem biztos, hogy rövidtávú befektetés.
Pontosabban itt van a kutya elásva: ha magáncégeknek adják a zsozsót, akkor a magáncég nem fog hosszú távú és kockázatos befektetéseket eszközölni, hanem rövid távú és biztosan megtérülő kutatásokba fekteti a pénzét, vagy pedig csak úgy tessék lássék kutatgat.
Olyan "magáncéget", amelyik hajlandó alapkutatásba fektetni, ismerek vagy hármat: IBM, Philips és Xerox. Ebből a Xerox már múlt idő, IBM kevés figyelmet szentel az energia problémákra, a Philips pedig már tizensok éve kifejlesztette az energiatakarékos izzót, ami 10-szer kevesebbet fogyaszt és 10-szer hosszabb élettartamú, de a piaci érdekek úgy diktálták, hogy várjanak vele vagy 10..20 évet.
Tehát igenis be kéne fektetni, csak az a kérdés, hogy ki és hova?
Valamennyi berendezésnek van egy élettartma.
Ez a napelemeknél is megvan,mivel van egy élettartamuk,mely után esik a teljesítményük.
Ezért gyakorlatilag a napelemeknél is,de a szélturbináknál is az előállított kwh-ra eső teljesítményigényt(termikusra viszaszámolva mindent) kell nézni.
Pl. szélerőműveknél 0.85 kwht igény minden előállított kwhe-hez.Vagyis jobban megéri szélerőmávet készíteni a szénböl,mintelégetni az erőműben,de környezetbarátabb szénnel fűteni,mint szélerőmáböl származó árammal.
>>Az érdekes dolog az egészben, hogy a napelemek éppen azért drágák, mert nagyon sok energia kell az előállításukhoz - következésképp egy kormányzati támogatási program tulajdonképpeni jelentése: energiakidobás az ablakon.<<
Gondolom ez már ki lett tárgyalva, de csak az jutott eszembe, hogy hosszútávon a megújuló energia mégiscsak megérné a rövid távon való energiakidobást. Talán.
Egyébként a háztartási napelemekről mintha még nem esett volna sok szó. A tetőre telepített elemek mennyiben tudják egy háztartás (pl. 100m2 családi ház) energiaigényét fedezni? Egy EU támogatási program nem is lenne rossz erre. "Napelemet minden új tetőre!"
A napelemek éppenséggel meg lettek említve a #141-es hozzászólásban. A lényeg: 25..100-szor olcsóbb előállítás esetén már meg is oldódik az energiaprobléma. Az érdekes dolog az egészben, hogy a napelemek éppen azért drágák, mert nagyon sok energia kell az előállításukhoz - következésképp egy kormányzati támogatási program tulajdonképpeni jelentése: energiakidobás az ablakon.
Sokkal okosabban tenné a kormányzat, ha olyan kutatásokat finanszírozna, amelyek kevesebb energiaráfordítással tennék lehetővé a tiszta félvezetők előállítását.
Manapság azonban a "magántulajdon vallás" hívei trónolnak a kormányzatokban, és ők úgy gondolják, hogy a pénzt oda kell adni a magántulajdonban levő cégeknek, és ezek majd legjobb belátásuk szerint kutatnak. Nademármost ha egy napelemeket gyártó cég azt látja, hogy a dilis kormány nyomatja a zsozsót, anélkül, hogy a cég különösebben befektetne a kutatás és fejlesztésbe, akkor semmi sem motiválja, hogy komolyan befektessen egy ilyen nagyon kockázatos tevékenységbe.
LONDON: Oil prices held firm on Friday, following strong gains the session before after the United States said it was abandoning proposals to relax gasoline sulphur content rules that had stoked fears for tight summer supplies.
London Brent crude futures slipped four cents to $33.35 a barrel, after gaining 93 cents on Thursday.
US crude futures lost two cents to $36.69, and US gasoline futures, which broached a fresh all-time high of $1.193 per gallon on Thursday, slipped about 0.5 per cent to $1.1760.
Late on Thursday Saudi Arabia said OPEC should not be blamed for the spiralling cost of US gasoline, and added that the producersˇŻ cartel was committed to meeting consumersˇŻ needs regardless of output quotas.
"Regardless of what the ceilings are, the producers are responding to the need of the market to live up to their commitment," influential Saudi Oil Minister Ali al-Naimi told reporters in Dallas. "There will be no shortage of oil."
A survey by oil tanker tracking consultant Petrologistics showed OPEC had cut 730,000 barrels per day of crude output in April, as members enforced part of a plan to reduce supply.
But the Petrologistics survey said the 10 cartel members with quotas were still pumping about 1.7 million bpd in excess of a new 23.5 million bpd official ceiling.
Prices surged across the barrel on Thursday after the US Environment Protection Agency dropped a proposal to relax gasoline sulphur content rules, which could have helped to relieve tight US supplies.
The EPA decision came after it met with US refiners who oppose lifting sulphur limits because they have invested billions of dollars to meet the stricter rules.
http://newsfromrussia.com/main/2004/04/23/53600.html
United Heavy Machinery-Power Machines to buy three firms from Skoda Holding
17:54 2004-04-23
The United Heavy Machinery-Power Machines Group has signed an agreement today on buying three subsidiaries of Skoda Holding (the Czech Republic), the press service of the machine-building concern Power Machines reported. The deal covers Skoda JS (Skoda Jaderne Strojirenstvi) and the consortium Skoda Steel (Hute and Kov§±rny).
Skoda JS designs, manufactures and services machinery for the nuclear energy industry, the petrochemical and oil refining industries. Skoda Kovarny is the world leader in the production of parts for four-cycle diesel engines. Skoda Hute makes steel and cast iron castings. The total volume of sales of the three companies reached about $200m in 2003.
Upon completion of the deal, Skoda JS will be integrated into the department of United Heavy Machinery-Power Machines dealing with equipment for the nuclear energy industry, and Skoda Steel will be a part of the metal department of the group.
This acquisition is expected to give the company access to the East European market of servicing and modernization of equipment for nuclear power plants.
As reported earlier, United Heavy Machinery and the Power Machines concern announced a merger of equals in December 2003.
Egyébként a háztartási napelemekről mintha még nem esett volna sok szó. A tetőre telepített elemek mennyiben tudják egy háztartás (pl. 100m2 családi ház) energiaigényét fedezni? Egy EU támogatási program nem is lenne rossz erre. "Napelemet minden új tetőre!"
OIL
According to the Oil and Gas Journal, the United States had 22.7 billion barrels of proved oil reserves as of January 1, 2004, eleventh highest in the world. These reserves are concentrated overwhelmingly (over 80%) in four states -- Texas (24% including the state's reserves in the Gulf of Mexico), Alaska (22%), Louisiana (20% including the state's reserves in the Gulf of Mexico), and California (19%, including the state's Federal Offshore reserves). U.S. proven oil reserves have declined by around 20% since 1990, with the largest single-year decline (1.6 billion barrels) occurring in 1991.
During 2003, the United States produced around 7.9 million barrels per day (MMBD) of oil, of which 5.7 MMBD was crude oil, and the rest natural gas liquids and other liquids. U.S. total oil production in 2003 was down sharply (around 2.7 MMBD, or 25%) from the 10.6 MMBD averaged in 1985. U.S. crude oil production, which declined following the oil price collapse of late 1985/early 1986, leveled off in the mid-1990s, and began falling again following the sharp decline in oil prices of late 1997/early 1998. With the rebound in world oil prices since March 1999, U.S. crude production fell slightly in 2002 and 2003, and is now at 50-year lows.
The United States contains over 500,000 producing oil wells, the vast majority of which are considered "marginal" or "stripper" wells, generally producing only a few barrels per day of oil. During 2003, top oil producing areas included the Gulf of Mexico (1.6 million bbl/d), Texas onshore (1.1 million bbl/d), Alaska's North Slope (949,000 bbl/d), California (683,000 bbl/d), Louisiana onshore (244,000 bbl/d), Oklahoma (178,000 bbl/d), and Wyoming (143,000 bbl/d).
Az olaj és gáz magazin szerint az usa bizonyított és hozzáférhető készletei 22,7 milliárd hordót tesznek ki 2004.01.01-én,a 18.-at a földön.
Utánna lemondja,hogy hol koncentrálódnak a készletek.
1990-től a készletek 20%-al esetek,1991-ben csökkentek a legnagyobb mértékben, egy év alatt 1.6 milliárd hordóval.
2003-ban az usa kb. 7,9 millió hordó olajat termelt naponta,melyböl 5,7 millió hordó volt a nyersolaj,a többi földgázkondenzátum és egyéb folyadék.
Az usa kőolajtermelés 2003-ban az 1985-ös szinthez képest durván esett,2,7 millió hordó/nappal(25%-ék)az 1985-ös 10.6millió hordó/naprol.
Az olajtermelés a 80-as évek közepi árcsökkenéstöl kezdve egyre kisebb lett,majd a 90-es évek közepén volt egy megtorpanás,majd a 90-es évek második felében volt egy újabb csökkenés.
Az 1999-töl kezdödp áremelkedések ellenére a termelés tovább csökkent 2002-ben és 03-ban is,és már az urobbi 50 év legalacsonyabb szintjén van.
Az usa-ban 500 000 nél több müködpő olajkút van,melynek a nagy része azonban napi néhány hordót termel csak.Utánna a föbb termelővidékek felsorolása.
A lényeg:
Az usa egy nagy olajárnövekedést szenvedett el a 80-as évek elején,amikor a teljes fogyasztásának mindösze harmadát importálta.Most már a fogyasztás kétharmadást importálja,a behozott olajmenyniség a 80-as éveki szint háromszorosa.
Ha a trend folytatódik,az usa kőolajigénye 10 év múlva igen dőrva szinten lesz (+2,5 millió),miközben viszont a termelése ennyivel fog zuhanni.
Namármost,a világ legnagyobb kőolajexpoprtöre nagyjábol annyi kőolajat exoprtál,mint amennyivel megnövekszik az usa kőolajigénye az elkövetkező évtizedben.
egyebkent erdekes ez a HVG cikk, en emlekszem 1998-ban az Economist ( ahonnan a HVG az osszes kulfoldi vonatkozasu cikket kopipeszteli ) arrol irt, hogy komoly a veszelye annak, hogy az olajarak tartosan 10 dollar ala sullyednek.
szal az aktualis hangulat nagyban befolyasolja a cikkirok velemenyet.
Kis ellentmondast erzek:
"a globális olajkereslet az idei 81 millió hordóról a számítások szerint 2025-re 121 millióra ugrik"
+
" Föld összes úgynevezett bizonyított olajtartalékának, mintegy 1050 milliárd hordónak
"
ez alapjan ugyanis az olajkeszlet meg cirka tizezer evig kitart
Russia is important to world energy markets because it holds the world's largest natural gas reserves, the second largest coal reserves, and the eighth largest oil reserves. Russia is also the world's largest exporter of natural gas, the second largest oil exporter, and the third largest energy consumer.
Érdekesség.
Oroszország a világ energiaellátásának szempontjábol nagyon fontos,mivel ez birtokolja a föld legnagyobb földgázkészletét(a második irán...),a föld második legnagyobb szénkészletét(az első az usa),továbbá a föld nyolcadik . legnagyobb olajkészletét(márha a közel-keleti számítások igazak...).Oroszó a föld legnagyobb földgázexportöre,a második legnagyobb kőolajexportőr,a harmadik legnagyobb energiafogyasztó.
Azért érdekes,hogy a nyolcadik legnagyobb olajtermelő többet tud termelni,mint a második legnagyobb készlettel rendelkező.
Évek óta kúszik felfelé a nyersolaj világpiaci ára, és az utóbbi idők fejleményei egyre inkább arra utalnak, hogy nemcsak a kilencvenes évekbeli 20 dollár körüli, hanem a felhasználók és a termelők egy része által áhított 25-28 dolláros hordónkénti ár is végleg a múlté.
A mostani 35 dollár körüli szintről akár 51 dollárig is felkúszhat a nyersolaj hordójának ára - riogatja egy szakértői előrejelzés a nemzetközi olajpiacot. A hír azért nem annyira riasztó, mint amilyennek első hallásra látszik: a jóslat nem a következő hetekre, hanem 2025-re vonatkozik. Annyit azonban mindenképpen jelez, hogy a szakemberek szerint a kőolaj árának a kilencvenes évek vége óta tartó emelkedése nem pusztán átmeneti piaci és geopolitikai fejlemények következménye, hanem hosszabb távú folyamat.
Az olajlelőhelyek fokozatos kimerülésével, illetve a kitermelés drágulásával párhuzamosan a világgazdaság energiaigénye egyre jobban nő (a globális olajkereslet az idei 81 millió hordóról a számítások szerint 2025-re 121 millióra ugrik), ami egyértelműen árfelhajtó tényező. Ráadásul a hagyományos felvevőpiacok - a fejlett országok - mellé felzárkózott Kína, mely csak tavaly 30 százalékkal növelte olajimportját. A dinamikusan fejlődő kínai gazdaság húzza magával az ázsiai térséget, olyannyira, hogy az amerikai energiaügyi minisztérium kutatóintézetének (EIA) becslése szerint a következő két évtizedben az ázsiai térség energiaéhsége fog majd irányt szabni az áraknak. Az EIA úgy véli, a világ energiaigénye 2025-ig 54 százalékkal nő majd, Ázsiáé viszont 91 százalékkal.
Ahogy ma, úgy 2025-ben is a Kőolaj-exportáló Országok Szervezete (OPEC) lesz az első számú olajforrás, ám a csoporton belül még inkább az arab térség termelése lesz a meghatározó. A Föld összes úgynevezett bizonyított olajtartalékának, mintegy 1050 milliárd hordónak a kétharmada ugyanis a Közel-Keleten található. A legnagyobb termelőként és exportőrként számon tartott Szaúd-Arábia hosszú távon is központi szerepet játszik majd a világ olajéhségének kielégítésében, legalábbis erre utal, hogy messze a legtekintélyesebb tartalékkal rendelkezik: a 260 milliárd hordóra becsült mennyiség a világkészlet egynegyede. Ráadásul szakértők szerint ez az egyetlen ország, amely rugalmasan és lényegesen képes növelni kitermelését. Ennek alapján arra számítanak, hogy a jelenleg napi 8,5-9 millió hordót adó (amúgy 10,5 milliós kapacitású) szaúdi olajmezőkről 2010-ben már napi 13,6 millió, 2020-ban 19,5 millió, 2025-ben pedig 22 millió hordó is a piacra kerülhet majd.
Legalábbis ebben a hitben éltek eddig a piacok. Csakhogy az utóbbi hetekben alaposan megrendült a bizalom ezekben a becslésekben. Mióta kiderült, hogy a Royal Dutch/Shell olajtársaság éveken át a valóságosnál jóval nagyobb tartalékot tartott nyilván (HVG, 2004. március 20.), napról napra újabb tanulmányok jelennek meg egyes cégek, illetve országok tartalékairól. Az amerikai Matthew R. Simmons elemző például egy minapi előrejelzésében arra hívja fel a figyelmet, hogy a szaúdi olajmezők hanyatlóban vannak, az ország képtelen lesz növelni kapacitását, nem fog tudni lépést tartani a kereslet növekedésével. A jelenleg a világ legnagyobb mezőjének számító, a globális termelés 6,25 százalékát adó Ghawar olajmező északi körzete például Simmons szerint kiürülőfélben van, a régió feltehetően néhány éven belül eléri a kitermelési csúcsot. Jelenleg ugyan az Arab-félszigeten olcsón hozzák felszínre az olajat, ám a mostani lelőhelyek kimerülése miatt csak egyre drágább kutakból lehet majd nyersolajat nyerni. Értsd: az egyre kevesebb olaj ára hosszabb távon egészen biztosan nőni fog.
Szaúd-Arábia mellett a többi OPEC-tag tartalékaival kapcsolatban is kételyek merültek fel. Minél nagyobb ugyanis egy ország olajkészlete, annál nagyobb világgazdasági és közvetetten világpolitikai szerepre számíthat, egy társaság esetében pedig a cég értékét, illetve részvényeinek árfolyamát befolyásolja a mennyiség. A készletekre vonatkozó becslések pedig a nyolcvanas évek óta szinte változatlanok, akkoriban azonban szinte egyik napról a másikra ugrottak meg. Az OPEC ugyanis részben az olajkészletek alapján határozta meg a kvótákat, illetve egy adott ország piaci részesedését. A tartalékokat azonban minden ország a saját, titkos módszere alapján becsülte meg. Ezeket mindeddig semmilyen harmadik fél vagy erre szakosodott cég nem ellenőrizte. Így aztán geológusok attól tartanak, hogy a világ olajtartalékai jóval alacsonyabbak, mint amenynyit a társaságok, illetve az államok közölnek. Sok szakértő úgy véli, az olajkitermelés akár egy-két évtizeden belül elérheti a csúcspontot. Mások ugyanakkor biztosak benne, hogy a készletek kitartanak az évszázad végéig.
Szaúd-Arábia mellett sokáig a világ második legnagyobb, 100 milliárd hordónál nagyobb olajtartalékával rendelkező Irak volt a növekedésben bízók titkos reménysége. Az idén 2,5 millió hordós termelés a becslések szerint hamarosan elérheti az egykori 3,5 milliós szintet, és korábban úgy számolták, másfél-két évtizeden belül 6,5-7 millió hordó, sőt akár több is lehet. Ma már a becslések sokkal óvatosabbak, az elhúzódó harcok és a kiszámíthatatlan jövő, valamint a létesítmények vártnál rosszabb állapota, azaz a korábban sejtettnél jóval nagyobb beruházási és fejlesztési igény miatt visszavettek az előrejelzésekből.
Borús képet festenek az északi-tengeri olajkészletekről is. Norvégia - a világ harmadik számú olajexportőre, melynek GDP-jéhez 20 százalékkal járul hozzá a fekete aranyból származó bevétel - úgy becsüli, a tartalékok jó ha 50 évre elegendőek. Ráadásul a meglévő olaj nagy része már nem termelhető ki a mai áron, a tartalékok javát ugyanis a mostani tengeri mezőknél északabbra, a Barents-tengeren sejtik, ahol egyelőre se felszerelés, se személyzet, se tapasztalat, sőt az olajkincs környezetvédelmileg amúgy is veszélyeztetett sarkvidéki zónában található.
Árfelhajtó tényezőként emlegetik a tanulmányok a finomítási képesség szűkösségét is: a világkereslet néhány éven belül - egyes becslések szerint akár már az idén - meghaladhatja a finomítói kapacitást. Ráadásul a készletek java már nem az úgynevezett könnyűolajat rejti, hanem a nehezebben, illetve költségesebben finomítható nehézolajat. A finomítók ilyen átállítása, kapacitásának növelése ismét csak emeli az árat.
Az OPEC mindennek ellenére nem érzi úgy, hogy a 13 éves csúcs közelében mozgó világpiaci olajárak (csak az idén 10 százalékos volt a drágulás) hosszabb távon is magasan maradnának. Sőt, éppen ellenkezőleg, az árak esésére számít, a szervezet ugyanis úgy véli, hogy az áremelkedés hátterében az olajkitermeléstől független tényezők húzódnak meg. Az OPEC szerint túlkínálat van a piacon, a keresletet mesterségesen tartják magasan, nem utolsósorban a spekulációs célú vásárlásokkal, illetve a 19 havi csúcson lévő amerikai készletek folyamatos feltöltésével.
Az OPEC ezért, februári megállapodásának megfelelően, április 1-jétől 4 százalékos, azaz napi 1 millió hordós termeléscsökkentést határozott el. A döntés azonban nem volt nagy hatással a piacokra, mivel lényegében senki nem tartja be, a magas árat kihasználva szinte minden tagállam jóval kvótája feletti mennyiséget dob piacra.
Az OPEC arra is hivatkozik, hogy az amerikai dollár három éve tartó gyengesége is árfelhajtó. Az olajat ugyanis dollárban jegyzik, így a termelők dollárbevétele folyamatosan veszít értékéből, amit ellensúlyozandó magasabban kell tartani az árakat. A sokáig a termelésnöveléssel és az ár alacsonyan tartásával a Nyugat szövetségesének számító Szaúd-Arábia is vonakodik újabban, mivel a királyságban kezdeményezett szociális és gazdasági reformprogramok egyre több pénzt emésztenek fel - aminek egyedüli forrása az olajbevétel. n
Leading economist tells government atomic energy is best policy
By Rob Edwards, Environment Editor
Vezető közgazdász aszongya hogy az atomenergia a legjobb politika
Nothing could be more guaranteed to reawaken old hostilities. Forget wind power, the government is to be told, go for nuclear power instead.
When an influential Scottish think tank unveils its proposals this week to replace the renewable turning of turbines with the radioactive decay of chain reactions, it will reopen a bitter argument that many thought was resolved.
Semmi sem biztosabb,mint a régi ellenfelek feléledése.Felejtsd el a szélturbina megujuló forgását,és használd helyette a láncreakció rádióaktív bomlását,nos ez biztosra vehető hogy végeérhetetlen vitákat vált ki.
For the David Hume Institute, an Edinburgh-based fan of the free market, there is no real choice. Wind farms are expensive, unreliable and will wreck the countryside, it says, and nuclear reactors are a better way of reducing the pollution causing climate change.
A David Humm intézetnek,egy Edinborói székhelyű szabadpiac rajongó szerint nincs valódi választás.A szélfarmok drágák,megbizhatatlanok és megtörik a vidék látképét,mondja,és a nukleáris reaktorok jobb utat jelentenek a légköri szennyezés viszaszorítására.
Plans for any new nuclear power stations in Britain were shelved by the government in a white paper on energy policy more than a year ago.
Az atomenergia hesználata több mint egy éve el lett vetve egy dokumentumba a kormányzat áltatl.
Instead, Scottish and English ministers have enthusiastically backed a major expansion in the number of wind turbines, both on land and at sea.
Helyette , a skót és az angol miniszterek lelkesen támogatták a nagymérékű telepítését a szélturbináknak,mind földi és mind tengeri kivitelben.
But on Thursday the David Hume Institute is due to publish a 70-page report that will challenge the government to think again. A copy of the report, commissioned from the Scottish economist Professor David Simpson, has been leaked to the Sunday Herald.
De csütörtökön a David Hume intézet egy 70 oldalas doksit nyomatot,mely a dolgok újboli végiggondolására kényszeríti a kormányt.A cucc egy példánya eljutott a Sunday Heraldhoz.
Simpson was the founding director of the Fraser of Allander Institute in 1975 and professor of economics at the University of Strathclyde until 1988. From 1989 to 2001, he was an economic adviser to pension company Standard Life, and is now a trustee of the David Hume Institute, which is “primarily concerned with market approaches to public policy”.
Itt azt írja le,hogy a doksi szerzője mit csinált eddig
He is due to give a talk about his report – Tilting At Windmills: The Economics Of Wind Power – at the Royal Society of Edinburgh on Thursday evening. One person he thanks for helping him is the engineer Robin Jeffrey, who helped build the Torness nuclear station in East Lothian, and who for a decade led the troubled nuclear company, British Energy.
Adott egy interjút a jelentésével kapcsolatban-Megállás a szélmalmoknál:A szélenergia gazdaságossága-A királyi mitudoménminél csütörtökön.Az egyik személy,akinek megköszönte közremüködését Robin Jeffry mérnmök,aki a Torness reaktor építésénél vett részt,majd 1 évtizeden át vezette a problémás energiacéget,a Britt Energiát.
Simpson contends that the cost of generating electricity from wind power is twice as high as from nuclear power and gas. The extra costs of renewable energy are currently adding about 2% to domestic electricity bills, he says, and this is going to grow.
He claims that if the government achieves its target of generating 20% of electricity from wind power by 2020 it will cost consumers between £1.2 billion and £2bn extra each year. Between £2.5bn and £4bn will also have to be invested to upgrade the electricity transmission and distribution networks.
Simpson azt állítja,hogy a szélerőművek által termelt áram ára kétszerese a nukleáris v. gázerőművek által termelt áram árának.Az extra költsége a megjulóknak jelenleg 2%-ot ad az áram árához,és ez még tovább növekedhet.
Azt állítja továbbá,hogy ha a kormányzat terlejsíti a célját,és 2020-ra a teljels áratermelés 20%-át fogják szélerőművek adni,akkor az 1.2milliárd fonttol 2,5 milliárd fontig terjedő extraköltséget fog jelenteni a fogyasztóknak minden évben.2.5-4 milliárd fongig terjedő öszeget kell költeni az elektromos hálózat átalakítására,hogy használni lehessen a szélenergiát.
Because turbines only turn when the wind blows, the amount of power they provide inevitably fluctuates. Simpson says they will never produce more than 20% of Britain’s electricity and “can make no substantial contribution to a reduction in carbon emissions”.
He suggests the erection of large numbers of tall turbines would also damage beautiful scenery, kill birds and interfere with military radar, and that this is why proposed wind farms have provoked “passionate hostility” in many parts of the country.
Mivel a turbinák csak akkor forognak,ha fúj a szél,és a termelt energia mennyisége előre nem jelezhető módon változik.Ezért Simpson szerint ezek soha nem adhatják a teljes áramtermelének 20%-nál nagyobb részét,és "nem járulnak hozzá éremben a co2 kibocsájtás csökkentéséhez "
Továbbá aszongya,hogy a nagyméretű turbinák elcsúfitják a tájat,ölik a madarakat , zavarják a katonai radarokat és ezért van az,hogy a tervezett szélfarmok ellenségeséget váltanak ki sok helyütt vidéken.
“Government should take advantage of the renewables review coming up in 2005/6 to reconsider the nuclear option. If they are approved as being safe by the nuclear inspectorate, the lives of some existing nuclear plants could be extended,” he argued.
“Nuclear power avoids extra network costs, emits no greenhouse gases, and, as a baseload generator, contributes to security of supply. Government needs to ensure that solutions are developed within reasonable timescales for the management and disposal of nuclear waste if popular acceptability is to be gained.”
A komrányzat az megujuló energiák 05/06-os esedékes felülvizsgálatának alkalmábol ujragondolhatja a nukleáris lehetőséget.Ha engedélyezik,akkor a jelenlegi erőművek élettartalma meg lehet hoszabítva.
"A nukleáris energia nem tartalmaz extra költséget,nem termel üvegház gázokat,alaperőműként használható és megbízható áramtermelést tesz lehetővé.A kormányzatnak meg kell gyözödnie rolla,hogy elfogadható és elfogadott megoldások vannak emberi ídőn belül a hulladékelhelyezésre."
But Simpson’s assumptions and conclusions are already under fierce attack . His suggestion that wind is twice as expensive as nuclear power is dismissed as “totally misleading” by one of the government’s leading energy advisers.
Gordon MacKerron, an economist who helped write a review of energy policy for the Cabinet Office in 2002, said that “nuclear costs are highly uncertain and wind costs, though highly variable, are sometimes quite low”.
De Simpson feltevései kemény támadások alatt vannak.Az egyik kormányzati energetikai tanácsadó szerint az árakra vonatkozó számítása "teljesen félrevezető".
Gordon MacKerron,egy közgazdász aki segített megirni a megujuló energetikai politikárol egy reviewet,aszongya hogy "a nukleáris energia költségei bizonytalanok,és a szél költsége , bár nagyon változó,de sokkal alacsonyabb"
He argued that in future the costs of wind power should fall as a result of technological development and larger scale use, adding that “the intermittency of wind power will not raise serious cost issues until the scale of wind generation is an order of magnitude higher than now”.
Érvel amelett,hogy a jövőben a szélenergia ára a technológiai fejlesztéseknek köszönhetően ,illetve a növekvő gyártóbázis miatt csökkeni fog,hozzáteszi továbbá"a szélenergia változékonysága nem okoz nagymértékű költségváltozást addig,mig a használat mértéke nagyságrednileg nem változik"
He said: “Nuclear costs are inherently uncertain because all Europe and the US lack recent construction experience. In practical terms, little contribution to carbon emission reduction could be made by building new nuclear stations before 2020 because of the length of the overall planning process needed.”
Aszongya még:"A nukleáris költségek alapvetően bizonytalanok,mivel mind az usa,mind az eu nélkülözi az aktuális építési tapasztalatokat.Gyakolrlatilag,kismértékű CO" kibocsájtás csökkentés érhető el új atomerőművek építésével 2020 előtt a hosszú volta miatt az engedélyezési eljárásnak."
Friends of the Earth Scotland pointed out that nuclear power has been resoundingly rejected by the free market which Simpson espouses.
“Luckily, British Energy went into economic meltdown before it was allowed to go into a nuclear meltdown,” observed Dr Dan Barlow, the charity’s head of research.
A Friends of the Earth Scotland szerint a nukleáris energia a piac álatl el lett már utasítva.
"szereincsée a British Energy hamarabb "olvadt el" gazdaságilag,semmint egy reakrotolvadás történt volna"mondja Dr Dan Barlow,a szövetség feje.
“Those who back nuclear over renewables and increased energy efficiency completely fail to acknowledge the deadly radioactive legacy nuclear power has created and continues to create. Trying to solve climate change with nuclear power would be jumping out of the frying pan into the radioactive fire.”
There are currently two major nuclear power stations operating in Scotland: Torness in East Lothian and another at Hunterston in North Ayrshire. A smaller plant, Chapelcross, in Dumfries and Galloway, is due to close next year, and prototype reactors at Dounreay in Caithness are being decommissioned.
"
Azok,kik a nukleáris energiát támogatják a meguulók és a hatékonyságnövelés helyett teljesen lefelejtik a halálos örökségét az eddig temrelt és éppen termelt nukleáris energiának.Elkerülni a klímaváltozást a nukleáris energiával olyan,mint a rotyogó fazékbol rádioaktív tüzbe ülni"
Jelenleg két müködő ermű van GB-ben,(felsorolás),meg néhány kisebb,kutató és kisérleti,melyeket leállítottak.
Simpson’s report is also criticised by the global environment group WWF . The group argues that wind power is one of the cheapest ways of producing electricity in Scotland, while nuclear power has proven to be “expensive, uneconomic and dangerous”.
Simpson riportját kritizálta a WWF is.Szerintük a szél a legolcsóbb módja az energiatermelésnek,míg a nukleáris "drága,gazdaságtalan és veszélyes"
According to Dr Richard Dixon, WWF Scotland’s head of policy, onshore wind power is crucial now but will be supplemented by offshore wind and wave power in years to come. “No sensible planner would rely solely on wind,” he said.
“It is strange that an economist is so negative about a source of energy that is basically free. It is even stranger that he supports the nuclear industry when the costs and risks are so massive that the City has repeatedly refused to get involved.”
18 April 2004
Dr Richard Dixon, WWF Scotland’s szerint a területi szélenergia nehezen alkalmazható most,de a tengeri,iletve a hullámerőművek alkalmazása most fog eljönni."nincs normális tervező aki csak a szélre hagyatkozna"
"furcsa,hogy egy közgazdász nyilatkozik negatívan egy ingyenes energiaforrásrol,és a nukleáris enegiát nyomja ami költséges és kockázatos olyanyira,hogy a gazdaság elutasította használatát"
http://www.sundayherald.com/41335
Ide is beszurom,ha valaki nem látogatná az alt.energiát a tudományon.
http://broadcast.forio.com/pro/oil/index.htm?FD_rand=1659
Az USA olaj politika szimulátor.:-)
Kipróbáltam.
Nagyon jó. Azért meglepetéssel tapasztaltam, hogy a saját magam által előirányzott célokat sikerült teljesítenem. Megjegyzem, hogy azért nem kis áldozatot követeltem az Usákoktól - szigorú voltam velük, és általában 25..30%-os megtakarításokat irányoztam elő kb 5 éven belül - így sikerült 20%-al csökkenteni az olajimportot 2020-ra.
Aztán alaposabban megnéztem a dolgokat, és rájöttem, hogy ez egy nagyon optimista olajszimulátor: azt feltételezi, hogy 2020-ig Usákia kőolajkitermelése konstans 8 millió hordó naponta, de ha megnyitják az rezervátumi olajmezőket, akkor még növelni is tudják az olajkitermelést 1,6 millió hordóval naponta.
Ez pedig nonszensz. Sok grafikont láttam már, és azokból az derül ki, hogy 2020-ig kb 30..40%-al csökken Usákia kőolajkitermelése.
Másszóval a helyzet még annál is komolyabb, mint ahogyan azt szimulálni lehet :))
Kifogyóban az olaj, de senki sem akar róla beszélni.
(By George Monbiot. Published in the Guardian 2nd December 2003)
Az olajipar felbolydult. Csütörtökön a kormány jóváhagyta az elmúlt 10 év során felfedezett legnagyobb brit olajlelőhely kitermelését. Mindenhol azt halljuk, hogy ez egy "óriási" lelet, amely rácáfol arra az elméletre, hogy az északi tengeri olaj végzetesen kifogyóban van.
Akkor kezdi az ember felismerni, hogy milyen komoly az emberiség problémája, amikor kiderül, hogy ez az "óriási" új mező öt és egy negyed napig fogja ellátni olajjal a világot.
Minden nemzedéknek megvan a maga tabuja és a miénk a következő: az az erőforrás, amelyikre az életünk épül, kimerülőben van. Nem beszélünk róla mert nem tudjuk elképzelni. Ez egy, a valóságot tagadó civilizáció ("civilization in denial").
Maga az olaj nem fog eltűnni, de a maradék kitermelése egyre nehezebbé és drágábbá válik. Az új tartalékok felfedezése a 60-as években érte el a tetőpontját. Minden évben négyszer annyi olajat használunk el, mint amennyit találunk. Úgy tűnik, hogy már minden nagy leletet régen megtaláltak: az új északi tengeri mező 400 millió barrelje kismiska lett volna a 70-es években. Jövőbeni utánpótlásunk új, kis lelőhelyek felefedezésén és a régi nagyok jobb kiaknázásán múlik. A téma szakértői közül senkinek sincs szemernyi kétsége sem arra nézve, hogy a globális olajtermelés nemsokára eléri a tetőpontot.
Az egyetlen kérdés, hogy mennyi idő múlva. A legoptimistább előrejelzések azok, amelyeket az USA energiaügyi minisztériuma (US DoE) készített, és amelyek azt állítják, hogy ez 2037-ig nem fog bekövetkezni. Csakhogy az amerikai energiaügyi tájékoztató ügynökség beismerte, hogy a kormány számai körül turpisság történt: az olajkínálati előrejelzését az olajszükségletre vonatkozó előrejelzésre alapozta, talán azért, hogy ne keltsen pánikot a pénzpiacokon.
Más elemzők kevésbé derűlátók. Colin Campbell kőolajgeológus úgy számolja, hogy a globális kitermelés 2010 előtt fogja elérni a csúcsot. Augusztusban Kenneth Deffeyes geofizikus úgy nyilatkozott a New Scientistnek, hogy "99 százalékban meg van arról győződve", hogy a globális termelés maximumának dátuma 2004 lesz. Ha az optimistáknak van is igazuk, akkor is még a most középkorúak többségének életében az olajos hordó alján fogunk kaparászni.
Az olajkínálat csökkenni fog, de a globális kereslet nem. A mai napon 76 millió barrelt fogunk elégetni; 2020-ra napi 112 millió barrelt fogunk használni, ami után az előrejelzett kereslet növekedése gyorsulni fog. Ha a kínálat csökken és a kereslet nő, akkor hamarosan valami olyannal találjuk magunkat szembe, ami ismeretlen a fejlett ipari gazdaságok népessége előtt: ez a hiány. Az olaj ára az egekbe fog szökni.
Az ár növekedésével egyidejűleg azok a szektorok, amelyek most szinte teljesen a nyersolajtól függnek - elsősorban a szállítás és a mezőgazdaság - kénytelenek lesznek összehúzódni. Minthogy az olaj elégetése által előidézett klímaváltozás már főzi a bolygót, ez akár jó dolognak is tűnhetne. A probléma az, hogy mostanra az életünk szorosan összefonódott az olajgazdasággal. Kiterjedt elővárosaink fenntarthatatlanok autók nélkül. A magas olajárak magas élelmiszer árakat idéznek elő: a világ növekvő népességének legnagyobb része éhezni fog. Ezeket a problémákat súlyosbítani fogja az olajár és a munkanélküliségi ráta közötti egyenes összefüggés. Az USA elmúlt öt recesszióját mindig az olajár emelkedése előzte meg.
Az olaj természetesen nem az egyetlen üzemanyag, ami működtetheti a járműveket. Bőven vannak helyettesítő megoldások, de nem valószínű, hogy bármelyik akár megközelítőleg is olyan olcsó legyen, mint most a nyersolaj. A kőolajat ki lehet nyerni kátrányhomokból (tar sand) és olajpalából (oil shale), de az esetek többségében ez az eljárás majdnem annyi energiát használ fel, mint amennyit felszabadít, miközben nagy mérgező-hulladék-hegyeket- és tavakat eredményez. A földgáz jobb alternatíva, de az átállás olajról gáz meghajtásra hatalmas és megdöbbentően drága, új üzemanyag-infrastruktúrát igényelne. Természetesen a földgáznak is ugyanolyan korlátai vannak , mint az olajnak: a jelenlegi felhasználás ütemével számolva, a világnak kb. 50 évre elegendő készletei vannak, de ha az olaj helyét venné át a földgáz, akkor ez az idő sokkal kevesebb lenne.
Olyan üzemanyagcellákról is üzemelhetnének a járművek, amelyeket a víz elektrolízise útján termelt hidrogén látna el energiával. De a hidrogént előállító elektromosságnak is jönnie kell valahonnan. Ahhoz, hogy az összes amerikában futó autót feltöltsük, az országos elektromos hálózat jelenlegi kapacitásának négyszerese kellene. A szén égetése mocskos, az atomenergia drága és halálos. A világ autóinak szél- vagy napenergiával való üzemeltetése nagyobb befektetést igényelne, mint amit akármelyik civilizáció valaha is megtett. Új tanulmányok valószínűnek tartják, hogy az elszökő hidrogén kárt tenne az ózonrétegben és súlyosbítaná a globális felmelegedést.
A növényekből kinyerhető dízel vagy metanol még éppen járható út ami a visszanyerhető energiát illeti, ám azt jelenti, hogy a most élelmiszertermelésre használt földeket üzemanyagtermelésre kellene átállítani. Megközelítő számításaim alapján az Egyesült Királyság autóinak repceolajjal való üzemeltetése akkora termőterületet igényelne, mint egész Anglia.
Van egy lehetséges megoldás, amit a küszöbön álló olajkrízisről írók közül mintha senki nem vett volna észre: egy olyan módszer, amivel jelenleg a brit és ausztrál kormány kísérletezik, mégpedig az ún. földalatti széngázosítás. Ez egy színes kifejezés arra, hogy meggyújtják a kitermeléshez túl mélyen fekvő vagy túl drága szénteléreket, és a keletkező gázt összegyűjtik. Ez egy ocsmány eshetőség mivel azt jelenti, hogy többezer milliárd tonna - eddig ki nem termelhető - szén válik elérhetővé, maga után vonva azt a valószínű következményt, hogy a globális felmelegedés elpusztítja a földi életet.
Más szóval úgy tűnik, hogy bajban vagyunk.
Vagy rátesszük a kezünket minden elérhető fosszilis üzemanyagra, amely esetben megsütjük a bolygót és összeomlik a civilizáció, vagy kifogyunk belőle és összeomlik a civilizáció .
Az egyetlen racionális válasz mind az Olaj Korának küszöbön álló végére, mind a globális felmelegedés fenyegetésére az, hogy áttervezzük a városainkat, a mezőgazdaságunkat és az életünket. De ez nem következhet be masszív politikai nyomás nélkül és a probléma az, hogy soha senki nem lázadt fel megszorításokat követelve. Az emberek azért szoktak az utcára menni, mert többet akarnak fogyasztani, nem pedig kevesebbet. Ha egy új étkészlet és az emberiség túlélése között kellene választani, akkor gyanítom, hogy az emberek többsége az étkészlet mellett tenné le a voksát.
Ennek fényében egyszerűen felháborítóan abszurd az az állítás, hogy az iraki háborúnek semmi köze sem volt az olajhoz. Az USA azért támadta meg Irakot (amelynek, úgy tűnik, nem voltak tömegpusztító fegyverei és nem jelentett fenyegetést más államokra) és nem inkább Észak Koreát (amely tevékenyen fejleszti atomfegyver programját és büszkén hirdeti azon szándékát, hogy mindenkit leradíroz a föld színéről), mert Iraknak volt valamije, amit meg akart szerezni. Ebben - és csak ebben - a tekintetben Bush és Blair terveket készít arra az időre, amikor az olajtermelés eléri a tetőpontot: igyekeznek megszerezni más országok készleteit.
Nem tudom elfogadni, hogy nincs ennél jobb módja a katasztrófa megelőzésének. Nem tudom elfogadni, hogy az emberi lények képtelenek a kollektív racionális döntésekre. De kezdek azon tűnődni, hogy igazolja-e bármi is a meggyőződésemet.
border=1 align=left>
