most egy olyan szcenariorol beszelunk, ahol a koolaj es foldgaz termelese egy fore vetve folyamatosan csokken. ez a fejlett orszagokban gazdasagi valsagot, a fejlodoekben ehinseget okoz. az ilyen helyzeteknek termeszetes velejaroja a haboru. az EUnak nem rablohaborura kell keszulnie, hanem arra, hogy megvedje magat a menekult es terrorhullamtol. az meg, hogy egy kontinensen vagyunk a nagy gazlelohelyekkel, nem biztos, hogy olyan nagy elony tekintetbe veve, hogy ezen a kontinensen lakik 5 mrd ember, mig az amerikain csak 1 mrd. aztan meg a kinaiaknak is kell az orosz meg irani foldgaz, es ugyan mi fogja eldonteni, hogy ki kapja meg? milyen plusszt tud felmutatni europa a kinaiak felett, ami az oroszoknak vagy az iraniaknak kell?
Energy challenges on all fronts require a swift, comprehensive energy solution, Senate Energy & Natural Resources Chairman Pete V. Domenici said today.
"We have that comprehensive solution in front of us. S. 2095 a leaner version of the bill crafted by the House and Senate last year addresses every energy crisis this country has faced in the last decade. It addresses last summers power outage with an electricity title that modernizes the grid and mandates its reliability. With this bill, we diversify our energy supply, moving away from our dangerous reliance on natural gas. We increase domestic oil production in every way that is politically feasible and have devised a plan for bringing it to market faster stabilizing gasoline prices."
5) How much does a PV system cost?
PV systems cost about $9 per watt.
6) Are there any rebates or financial incentives?
For solar PV systems under 30 kilowatts, the California Energy Commission rebates $3.20 per watt ($3200 /kW). Homes and small businesses usually need systems under 30 kW.
For large PV systems over 30 kW the Public Utilities Commission rebates $4.50 per watt or 50% of the system purchase price, whichever is less. The State of California currently offers a 7.5% tax credit. Businesses qualify for a property tax exemption. A federal 10% investment tax credit is available to businesses. There is also an accelerated 5-year federal tax depreciation schedule.
A fentiek alapján 1 kw napelem belekerül 9000$-be.
Mivel ez kb 5-10 nm,a tömege lehet nagyjábol 100 kg.
Namármost,évente ez 1666 kwh-t termel,ami megfelel nagyjábol 120 l olajnak.
lvileg ez alapján ez a cucc viszahozza az árát tényleg nagyjábol 3 év alatt.
Viszont az ára nem igér sok jót.9000 $/kw annyit jelent,hogy ebben lehet sok olyan elem is ,amit itt nem számolnak el.
Megjegyzem,hogy egy atomerőmű 1300$/kw-ba kerül,és évente 7500-8000kwh-t tud készíteni.
Lefordítva:mégha annyi lenne a napelem,mint az atomreaktor,akkor is hatod ídő alatt tudná viszahozni az árát.
Másképpen:aki napelemet használ,hatod olyan gyorsan tudja növelni életszínvonalát,mint aki napelemet használ.
Röviden 5-7 évig tart átlagban egy reaktor építése. Az USA-ban elindult egy szabványosítási folyamat, de még nem fejeződött be. Ettől a költségek, és az építési idő szignifikáns csökkenését várják.
Példaként említik Franciaországot, ahol 2 évtized alatt 34 db szabványos 900MW-os, és 20 db 1300MW-os egységet állítottak üzembe, amelyek a villamosenergia termelés 75%-át fedezik.
(USA-ban a kiöregedő rektorokat is pótolni kell majd, a olaj+gáz kiesése mellett.)
Azt azért ne fejeltsd el hogy a napelemnek hely is kell. De szvsz ez lenne a legszerencsésebb megoldás. És szerintem ha a dolognak lenne elég nagy piaca a hatékonyságot is lehetne növelni és a gyárstási költség is csökkenthető lenne, mint ahogy az LCD panelek esetén is így történt.
"Elvileg 20 évet kibir a napelem.Egyszerűen romlik a hatásfoka,és egyre kevesebb áramot állít elő.
Az előállítása energiaigényes folyamat,és kell min 3-6 év neki hogy viszahozza az árát."
Ha ilyen jó lenne a helyzet, akkor nem szorulna kormányzati támogatásra - sőt mi több - a bankok napelemben tartanák a pénzüket :))
"Nem hinném,hogy a katonai erő szerepet fog ebben játszani.Sok erőforrást felemészt,ráadásul iszonyúan energiaigényes.
Látványos pusztulás helyett lassú leépülés lesz,aminek a végén a katonák nem harcab,hanem párnák közt pusztulnak el,rozsdásodó tankok melett."
Szerintem titkosszolgálatok háborúja lesz. Olyan Orwelli módra. A felszínen vigyorognak egymásra, a mélyben pedig ővön aluli ütésekkel próbálkoznak.
"csak azt tudnam miert odzkodik annyira ez a tanulmany a nuklearis energiatol."
bátorkodtam már jelezni, hogy az atomenergia az emberek többségében bombát jelent.
A legviccesebb az egészben, hogy amikor az atomenergiát jó dologra akarják felhasználni - azaz villamosenergia előállítására - az iszonyúan veszélyes.
Amikor pedig bombákat állítanak elő - akkor az nemzetbiztonság
ezert felesleges az USA-t baszogatni allandoan, es ezert kell az EUnak felfegyverkeznie, de allig.
Egy matematikus azt mondaná erre, hogy a problémának nincs megoldása a valós számok halmazán :))
"Az hogy az USA export bevételek 50%-a mezőgazdasági eredetű lenne már első olvasás után se tetszett, mivel a GDP 5%-át adja a mezőgazdaság az összes többit az ipar és a szolgáltatás. Most megnéztem mik a pontosabb adatok."
Igen, számomra is meglepő info volt. Köszönöm a kételkedést :))
Keresgéltem még egy kicsit, és úgy láttam, hogy az általad szolgáltatott link adatai reálisak.
Tehát Usák mezőgazdasági export csupán 8% az összes exportból (kb 60 milliárd dollár)
Ugyanakkor lehet, csak én értettem rosszul a dolgokat, lehet, hogy a szerző azt akarta mondani, hogy a világ gabonaexportjának felét Usákia szolgáltatja.
Még keresgélek.
Igazábol az usa-nak éri meg háborúzni.Az EU fajlagos energiafogyasztása fele,ráadásul sokkal kedvezőbb ilyen szempontbol a felépítése.Olcsón tud földgázt szerezni mind iránbol,mind oroszobol,míg az usa-nak olajra van szüksége.
Márpedig ha az usa olajigénye egy roppanás miatt lecsökken(mondjuk a felére),akkor a világ kap egy adag nyugalmat 5-10 évre.
A háború ráadásul nem tesz jót az olajtermelésnek.Az olajtankereknél nem tudok elképzelni nehezebben védhető objektumot.
ha a polgari lakossagog kimelese nem lesz ilyen magas prioritas sokkal kevesebb katona is eleg lesz.
sarokmegoldas: H bomba a populacios kozpontokra. par millio dollarbol megvan.
aztan vannak meg olyan lehetosegek, hogy Indiat osszeugratni Pakisztannal, Izraelt az arab orszagokkal, Torokorszagot vagy Irannal, stb.
es nem biztos, hogy USA fogja csinalni, lehet, hogy a kinaiak, vagy az indiaiak. vagy eppen az EU. az olaj mindenkinek fontos. az erkolcsi aggaly keleten joval kevesebb, mint nyugaton.
Afrikában le lehet így vezetni, ott nincs semmi. De a fejlett ipari országok infrastruktúrája nagyon drága, nem éri meg lerombolni.
Az elszegényedés és a különbségek növekedése a pénzügyi rendszer hibája, azon lehet változtatni...ha akarnak rajta egyáltalán változtatni.
Az lenti ábrán két fejlődési pálya látható (Németország), az optimista verzió szerint 2030-ig lineárisan nő a gazdaság, a pesszimista szerint 2030-ig 0%-ra lassulunk.
Az első verzió szerint 2030 körül tetőzik a munkával kereshető jövedelmek összege. Az annyit jelent, hogy a továbbiakban elkezd csökkeni a dolgozó népek fizetése reálértékben. (Gyakorlatilag a kamatok fizetése beépül a termékek árába, mivel a cégeknek jelentős tartozásaik vannak a bankszektor felé. Már ma is átlagosan 33% a kamat a termékek árában.)
A második verzió szerint a 2000-es évektől lelassul a gazdaság. Ennek az lenne az eredménye, hogy már most elkezdenének csökkeni a reálkeresetek, és 2030-ra esetleg balhé lenne belőle.
Persze mindez kitolható, ha nagyobb gazdasági növekedést produkálunk, ami megközelíti az átlagos kamatlábat (5-7%). Ha még ennél is gyorsabban fejlődünk akkor nincs semmi gond, tovább nőnek a jövőben is a fizetések...
Ez egyben azt jelenti,hogy az évi 1-2%-os USA olajfogyasztás növekedés akár felugorhat 2-5%-ra is a következő időszakban,ami a kőolajtermelés napi 1 milló hordós növekedését feltételezi évente,csak az usa igényeinek kielégítésére.(persze ez akkor igaz,ha kanada nem tudja számottevőően növelni kitermelését,de vasz nem fogja tundi).
Tekintve hogy csak kína 1 millió hordót igényelt naponta pluszba tevaly,ez komoly gondokat vethet fel.
Mivel ráadásul 4-5 év alatt leeshet extrém esetben a földgáztermelés szintje 20-25%-al,ami pedig magával vonja a sorozatos áramszüneteket is,mivel az új szénerőművek 5-7 év alatt épülhetnek csak meg.
Végü is most is az erőforrásszegény usa támadta meg a közel keleti kulcsállamokat.
Szóval végülis van benne ráció.
De úgye ott van az,hogy egy ígazi közel-keleti jelenlét milliós nagyságrendű haderőket követelne meg,csak ezekkel tudná az usa biztosítani az olajforrásait.Ezt viszont nem tudná kiköhögni.
Gyakorlatilag ez éves szinten 500-1000 milliárd é-et igényelne,illetve a mai háttériparnál sokkal maszívabbat.Ami mindezek melett egy olyan forrást védelmezne,ami gyorsan kifogyna(10-15 év),és utánna ott lenne a haderő,az olajra épített ipar olaj nélkül,miközbe ha a haderőre fordított pénzt atomra költik,nagyobb megrázkódtatások nélül el lehet sikálni a dolgokat.
nem tudom. az elso es masodik vilaghaboru tipikusan eroforrasszegeny es eroforrasgazdag orszagok kozt folyt. az eroforrasszegeny orszagok voltak az agresszorok.
a szegenyedes politikai feszultsegeket okoz, a politikai feszultsegeket es a tulnepesedest a legegyszerubben katonai konfliktusokban lehet feloldani.
Natehát.
USA
Hiába a fokozodó furási kedv(20%-os növekedés a gázkutak fúrásában),a kitermelés szintje 2003 -2004 első negyedévei között 4,2%-al csökkent a kitermelés 60%-át adó cégek körében.A függetlenek 34%-os furási szám növekedése is csak a termelésűket tudta stabilizálni(0,1%-os csökkenés 2003 negyedi negyedév-2004 első negyedév).
A várható év-év termelés 2-4%-os esése a gázárakat a jelenlegi 6:1-es bbl/mcf arányon tarthatja,ami az energiatartalom alapján történő árazást jelent.
Megjegyzés:
Tehát jól számoltam vala az energiatartalmat,és a piac valóban ez alapján árazza(valamivel talán magasabba is ) az olajat és gázt.
És könnyen lehet,hogy a földgáznál az usa a magyar termeléscsökkenési profilt fogja mutatni,ami évi 4%-5%-os esést jelent átlagban,viszont tartkítva ídőnként némi termeléstartásal,illetve időnként 10% fölötti termelésesésel.
Az hogy az USA export bevételek 50%-a mezőgazdasági eredetű lenne már első olvasás után se tetszett, mivel a GDP 5%-át adja a mezőgazdaság az összes többit az ipar és a szolgáltatás. Most megnéztem mik a pontosabb adatok.
The United States accounted for just over one-eighth of global merchandise exports in 1998.
U.S. multinational companies participated in almost two-thirds of U.S. goods export transactions, either as the exporter and/or the foreign purchaser
Manufactured goods comprised 87 percent of total goods exports in 1998, followed by agricultural commodities (8 percent, mineral fuels (2 percent) and miscellaneous items (3 percent).
Eddigi tudomásom szerint a genetikailag módosított növények pont több műtrágyát igényeltek.Mivel a növények energiatartlmának min a fele megy be a termelésbe műtrágyaként,szvsz nem lehet a jelenlegi termésátlagokat műtrágya nékül semmilyen növényel elérni.
A finnek 1,5 Gw-s reaktort 3 milliárdért vesznek,az oroszok az indiaikaknak 2 db VVER-1000-es reaktort 2,6 milliárdért vesztegetnek,a ruszkik 170 millió $-ért akarnak 70 MW áram+140 mw melegvíz kapacitású úszó atomerőművet készíteni.
Az orinokó bitumenjének kinyerésébe befektetett pénzt lehet úgy venni,hogy 8 GW termikus kapacitású hőtermelő egységet állítottak üzembe 1,5 millárdos költségen.Az atomnál ez 3GW 1 milliárdért arányban van.
Tehát jobban megéri atomreaktorokat készíteni,mint extra nehéz olajal ökörködni.
"The basic fact about nuclear energy is that the input energy is 4.8 percent of output energy if gaseous diffusion is used to enrich uranium and 1.7 percent if the newer centrifuge technology is used. Another way of looking at the same facts is that if gaseous diffusion is used for enrichment, the energy invested in building the plant is paid back in 5 months, whereas if centrifuges are used the payback time is 4 months. "
"Perhaps energy scientists feel that mentioning nuclear energy will have an adverse effect on their grants. Perhaps there is some other reason. To some extent "hydrogen" in the energy literature is a code word for nuclear energy, since many articles promoting hydrogen don't say how else it can be generated economically in the quantities required to run an economy. "
"Nuclear energy, assuming breeder reactors, will last for several billion years, i.e. as long as the sun is in a state to support life on earth.
Here are the basic facts.
In 1983, uranium cost $40 per pound. The known uranium reserves at that price would suffice for light water reactors for a few tens of years. Since then more rich uranium deposits have been discovered including a very big one in Canada. At $40 per pound, uranium contributes about 0.2 cents per kwh to the cost of electricity. (Electricity retails between 5 cents and 10 cents per kwh in the U.S.)
Breeder reactors use uranium more than 100 times as efficiently as the current light water reactors. Hence much more expensive uranium can be used. At $1,000 per pound, uranium would contribute only 0.03 cents per kwh, i.e. less than one percent of the cost of electricity. At that price, the fuel cost would correspond to gasoline priced at half a cent per gallon.
How much uranium is available at $1,000 per pound?
There is plenty in the Conway granites of New England and in shales in Tennessee, but Cohen decided to concentrate on uranium extracted from seawater - presumably in order to keep the calculations simple and certain. Cohen (see the references in his article) considers it certain that uranium can be extracted from seawater at less than $1000 per pound and considers $200-400 per pound the best estimate.
In terms of fuel cost per million BTU, he gives (uranium at $400 per pound 1.1 cents , coal $1.25, OPEC oil $5.70, natural gas $3-4.)
How much uranium is there in seawater?
Seawater contains 3.3x10^(-9) (3.3 parts per billion) of uranium, so the 1.4x10^18 tonne of seawater contains 4.6x10^9 tonne of uranium. All the world's electricity usage, 650GWe could therefore be supplied by the uranium in seawater for 7 million years.
However, rivers bring more uranium into the sea all the time, in fact 3.2x10^4 tonne per year.
Cohen calculates that we could take 16,000 tonne per year of uranium from seawater, which would supply 25 times the world's present electricity usage and twice the world's present total energy consumption. He argues that given the geological cycles of erosion, subduction and uplift, the supply would last for 5 billion years with a withdrawal rate of 6,500 tonne per year. The crust contains 6.5x10^13 tonne of uranium.
He comments that lasting 5 billion years, i.e. longer than the sun will support life on earth, should cause uranium to be considered a renewable resource.
Here's a Japanese site discussing extracting uranium from seawater.
Comments:
Cohen neglects decay of the uranium. Since uranium has a half-life of 4.46 billion years, about half will have decayed by his postulated 5 billion years.
He didn't mention thorium, also usable in breeders. There is 4 times as much in the earth's crust as there is uranium. There's less thorium in seawater than there is uranium.
He did mention fusion, but remarks that it hasn't been developed yet. He has certainly provided us plenty of time to develop it. "
"The $2 billion estimate came from a recent Canadian proposal to build a reactor in Indonesia. American reactors that were delayed a long time for regulatory reasons have cost much more, but we can assume that the regulations will become stable worldwide. We can also expect that if reactors are built on the scale postulated, costs will come down a lot from experience. Indeed they may approach the low levels anticipated when nuclear power was first proposed. Perhaps we should consider $1 billion per 1,000 megawatt reactor as a likely cost."
Szerintem egyébként ez egy hoszabb távú folyamat lesz.Első körben az ipar és az emberek elkezdenek az energiaforások (szén és atomerőművek) köré épülni,megváltoznak az eddigi ipari/közöségi centrumok.A vasúti és viziközelkedés felértékelődik,megnövekszik drasztikusan a szén és a atom szerepe.
A hadseregekbe ölt pénz lecsökken,a szolgáltatásbol elkezdenek viszaáramlani az emberek az iparba , a népeség pedig elkezd koncentrálodni ,miközben a mezőgadzaság központja elkezd délebre tolodni.Az emberek északrol és délröl elkezdenek viszaszálingozni a kevésbé meleg/hideg helyekre.
Ha egy évben 4* tudsz aratni,és elegenő öntözővized van,akkor kisebb műtrágyamennyiségel többet tudsz termelni.A nyugati félteke nagy részén kedvezötlen viszonyok között jelentős energiaköltségel tudnak csak termelni.
Etiopianak akkora a nepsurusege, mint USAnak, de kotve hiszem, hogy akkora termofold/fo kapacitassal rendelkezne.
legyunk realistak, ha az europai/amerikai elelmiszerfelesleg megszunik, afrikaban ehenhal 100 millio ember, haboruban meg ugyanannyi.
kivandorolni megprobal ugyanannyi.
csak azt tudnam miert odzkodik annyira ez a tanulmany a nuklearis energiatol.
egyebkent egy marxista almodozas az egesz.
mikor fogjak mar megerteni ezek az idealistak, hogy az ember (evolucios okokbol) soha nem fog lemondani a koz javara a magasabb eletszinvonalrol, meg akkor sem, ha a kuszobon doglenek ehen az afrikaiak.
a mindenfele eroforrasok kimerulese nyilvanvalo, 2050-ig be fog kovetkezni a katasztrofa: az emberiseg letszama 1-2 milliarddal csokkeni fog.
ennek a katasztrofanak a teruleti megoszlasa mind emberveszteseg, mind gazdasagi visszaeses tekinteteben az adott orszag/ regio katonai potencialjaval lesz aranyos.
ezert felesleges az USA-t baszogatni allandoan, es ezert kell az EUnak felfegyverkeznie, de allig.
A gabona kulcsa f földgáz .Ha az nincs ,akkor megszűnik a műtrágyázás,ami nélkül felére-harmadára esik a termésátlag.
Bár az,ha az usa gabonája kiesik,teret enged a fejlödő világ jobb minőségű földjeinek,melyek alacsonyabb energiaköltségen képesek ellátni a világot gabonával.Jelenleg ugyannis az agyontámogatott ami gabonát eszik afrikában,a világ legtermékenyebb , de parlagon heverő területein.
