Azért itt európában nem lesz olyan rosz a helyzet.
Ahogy nézegettem,csak a környéken van közel 5 GW teljesítményű,félig elkészült orosz VVER reaktor,amit relatíve olcsón be lehet fejezni,ha nagyon felmegy az áram ára.
Mondjuk az áram ára már 30%-ot felment az energiafogyasztók havilapja szerint a hoszabb távú kötéseken a berlini áramtözsdén.
Pl. a Mohi npp-3/4 1,36 milliárd $-böl befejezhető
2145% 30 ev alatt atlagosan evi 10% novekedesnek felel meg.
ha tisztaban vagy azzal a tennyel, hogy a 70-es olajvalsag idejen a nyugat europai orszagokban az inflacio jellemzoen 20% korul mozgott, akkor ez a bovules eleg jol kijon az inflaciobol + gazdasagi novekedesbol.
bizony becsapos dolog ez a szazalekszamitas. gondoltad volna e, hogyha egy nepcsoport evi 3%-kal szaporodik, 100 ev alatt megtizszerezi letszamat?:)
Korábban sok kísérleti atomrobbantásnál nem foglalkoztak ilyen kicsinyes szempontokkal (Eniwetok, stb.)
A hidrogénbomba más és kevesebb sugárzó szennyeződést kelt, az olajban kevesebb az olyan elem, ami egyáltalán felveszi ezt (vagyis stabilból sugárzóvá válik, pl. C14), mint a talaj vagy épületek, gépek alkotóanyagaiban. A finomítás során is ezek egy részét le lehet választani.
De ez még kicsit odébb van. Ha már nem lesz más lehetőség, biztos lehetsz benne, hogy bevetik!
Mert szerencsére mo.-n még nem öltek bele annyi pénzt az autóutakba,mint nyugaton,viszont az átkosba annyira felfejlesztették a tömegközlekedést,hogy még romjaiban is jól müködik.
Műtrűgya nélkül nagyon szerény mennyiségű metanolt tudsz termelni...Nagyjábol fele-harmadannyit mint anélkül.Ami annyit jelent,hogy vagy kaja,vagy a mainál szerényebb mennyiségű üzemanyag.
effektive ugyanazt irtad le 3 oldalba, amit en 2 sorba.
According to a study done by the Brookings Institute, in 1929 the top 0.1% of Americans had a combined income equal to the bottom 42% egyebkent tiszta szerencse, hogy 1929 elott se amerikaban se a vilag mas reszen nem volt ilyen az arany. :)
ertsd meg, 1929-ig az egesz tortenelemben az volt a norma, hogy voltak kurva gazdag emberek, meg napi 18 oraban robotolo munkasok, parasztok, rabszolgak. egyszeruen igy mukodott a vilag, mindenki ehhez volt hozzaszokva.
a XX. szazad elejen azonban a modern ipar olyan hatasfokra emelkedett, hogy sokkal tobb arut tudott eloallitani, mint amit az evezredek alatt kialakult fogyasztasi szerkezet fel birt volna emeszteni. es kialakult a kozeposztaly, ami nem volt elotte sohasem.
hitelvalsag, reszvenybuborek: nem a 29-es valsag volt az elso reszvenybuborek. 1846-ban teljesen hasonlo felfuvodas volt a nagy vasutepitesek miatt, az 1880-as evekben az elektromos reszvenyekert oltek egymast az emberek. 1990es evekben az internet es a szamitastechnika csinalt buborekot. a 18. szazadban a tulipanhagymabol csinaltak buborekot:)
kisebb nagyobb tultermelesi valsagok folyamatosan jelen voltak a 19. szazadban.
a 29es valsag keresleti sokk volt, az olajarrobbanas kinalati sokk. a kettot nem erdemes osszekeverni, inkabb a 70-es evekbe kell nezni modellert, ha olajvalsagot akarsz elemezni.
Jómagam például biatorbágyról hamarabb beérek munkába a belvárosba, mint pestlőrincről, bárhogy is megyek, akár kocsival, akár BKV-val.
Rossz ez az okfejtésed, egy kellően kivitelezett biohház akár még az üzemanyag egy részét is megtermelheti (metánt például) Ezeket a földház városokat fel leht fűzni például vasútvonal mellé, mindenki eléri mondjuk 10 perc gyaloglással.
Véleményem szerint a jelenlegi olajárat az amik és kínaiak megnövekedett fogyasztása okozta,de ami sokkal fonosabb,hogy a világ olajiparábol eltüntek a tartalékok.
A shell vezeték leállása az USA fogyasztásának 1%-át,a világénak pedig 0,25%-át jelentette,de hogy ettöl megindultak felfele az árak(mint az iraki hasonló teljesítményű terminál felrobantása után) azt jelenti,hogy rövid távon nem fog szünni az árnyomás.
Két lehetőség van:
Vagy valaki nagyon gyorsan tud termelést növelni(ami valószínütlen)
Vagy valamelyik gazdaság megnyekken annyira,hogy legalább 1 millió hordóval lecsökkenjen a fogyasztása.Na,ez már valószínűbb.
Erre esélyes a kínai és az amerikai gazdaság lehet.Bár mivel a kínaiak megtehetik,hogy nagy áremelkedés esetén elvágják a jüant a dollártól,így csökkentve az olaj árát,a fő esélyes az ami gazdaság.
Igen.Ha a jüan elválik a dollártol,akkor semmi nem gátolja a kínai olajbehozatal tovább növekedését,ami viszont azt jelenti hogy az olaj ára addig növekszik,amig valaki padlót nem fog miatta.Mivel pedig a legnagyobb gogyasztó,és egyben a legnagyobb növekedést genergáló kína melett az usa,így sok esélyes nem lehet...
Ahogy láttok,a közel kelettöl kezdve az oroszokon át kanadáig mindenkinek a szénhidrogéniparban nagy befektetésekre van szüksége a termelés növeléséhez.Ez szintén valószínűtlenné teszi a termelés gyors növekedését.
Na,döljünk hátra és tipeljünk,hogy ki fog kiesni a versenyböl.Én az USA-ra teszem meg tétemet.
Hát igen.Így ezt végignézve szerintem lehet,hogy volt benne fundamentális folyamat is,de hogy a sokk ilyen mérékét simán a rövidlátás és idiótizmus okozta,az is biztos.
(azért a cikkben benne volt,hogy közben meredeken zuhant a mezőgazdaság jövedelmezősége,miközben az ipari emelkedett,de nem tudta felszívni a felszabaduló munkaerőt,mivel a piac műszaki cikk felvevő képesége véges volt).
Ma is hasonló folyamatok játszódnak le. A pénz egyenlőtlen elosztásáért most nem egy ipar, hanem a rendszer alapeleme a kamat a felelős. Egyre nagyobb méreteket ölt a valutaspekuláció. Szerintem még az aránytalanság is nagyobb a szegény és gazdag rétegek között.
"a 29es valsag oka egyebkent nem penzugyi volt, hanem annak realizalasa, hogy a vilagtortenelelmben eloszor joval kevesebb emberre volt szukseg az anyagi javak megtermeleshez, mint elfogyasztasahoz."
szerintem ez 1 elég kemény kijelentés.
A 29-es válság fő okai:
- egyenlőtlen és igazságtalan elosztás (a felső 0,1% birtokolt annyit mint az alsó 41%)
- túlságosan hitelcentrikus - ebből következően túlságoan felhevült és instabil gazdaság
- pilótajáték a tözsdén - 1928 szeptembere és 1929 szeptember között megduplázódott a tözsdeindex, hitelre lehetett részvényt venni, a nyereségből törlesztettek, a brókerek részesedése a kezdeti 5%-ról felment 20%-ra.
- kapzsiság és fösvénység: a tőzsdekrach csak az első domino leborulása volt. Ezt meg lehetett volna állítani, de a felső 0,1%-ot ez nem érdekelte. A dominok leborulása folyamatos volt: 1930-ban még "csak" 5 millió munkanélküli volt, 1932-ben már 13 millió.
A felső 0,1% csak ráült az aranyára, és onnan nézte, hogyan döglődik a plebs. Aztán amikor már kezdett bezárni az egész ország, akkor hajlandóak voltak lépni - de csakis azért, mert már saját körük is veszélyeztetve volt.
Az igaz ugyan, hogy a teljes kilábalás a válságból a háborúnak köszönhető, azonban úgy állítani be a háborút mint szügséges rosszat, az nagyon álságos. Háborús készülődés folyamán a felső 0,1% hajlandó "áldozatokra" és beindít egyfajta termelést - de ez a termelés nem boldogítja a népet, hiszen éppenséggel el akarja pusztítani egy másik ország plebs-ét, miközben a másik ország 0,1%-a éppenséggel ennek az országnak a plebsét szeretné elpusztítani.
According to a study done by the Brookings Institute, in 1929 the top 0.1% of Americans had a combined income equal to the bottom 42%
1929-ben a felső 0,1% jövedelme egyenlő az alsó 42% jövedelmével.
Ma is errefelé haladunk. A Bush féle adóreform fele a felső 1% zsebében landolt, másik 49%-ot megkapta a felső 10%, és a plebs megkapta a maradék 1%-ot. A Bush hunta mondása az, hogy ha a gazdagok még gazdagabbak lesznek, akkor áldoznak a jólétre és teremtenek munkahelyeket. A gyakorlat azt mutatja, hogy a GDP szépen alakul, a munkahelyeket még statisztikailag is nehéz feltrubózni.
Andrew Mellon, Coolidge's Secretary of the Treasury, was the main force behind these and other tax cuts throughout the 1920's. In effect, he was able to lower federal taxes such that a man with a million-dollar annual income had his federal taxes reduced from $600,000 to $200,000. Even the Supreme Court played a role in expanding the gap between the socioeconomic classes. In the 1923 case Adkins v. Children's Hospital, the Supreme Court ruled minimum-wage legislation unconstitutional
1926-ban adócsökkentés a gazdagoknak. Az 1 milliós bruttó jövedelmű adóterheit lecsökkentették 600.000$-ról 200.000$-ra. 1923-ban a minimálbért alkotmányellenesnek mondta a Legfelsőbb Bíróság.
Three quarters of the U.S. population would spend essentially all of their yearly incomes to purchase consumer goods such as food, clothes, radios, and cars. These were the poor and middle class: families with incomes around, or usually less than, $2,500 a year. The bottom three quarters of the population had an aggregate income of less than 45% of the combined national income; the top 25% of the population took in more than 55% of the national income. While the wealthy too purchased consumer goods, a family earning $100,000 could not be expected to eat 40 times more than a family that only earned $2,500 a year, or buy 40 cars, 40 radios, or 40 houses.
Túltermelés az egyenlőtlen elosztás miatt. Ha a gazdagnak 40-szer akkora jövedelme van mint a szegénynek, akkor a gazdag nem fog 40-szer annyit enni mint a szegény és nem lesz 40 autója, 40 rádiója, stb. - azaz a pénz nem kerül vissza a gazdaságba.
One obvious solution to the problem of the vast majority of the population not having enough money to satisfy all their needs was to let those who wanted goods buy products on credit. The concept of buying now and paying later caught on quickly. By the end of the 1920's 60% of cars and 80% of radios were bought on installment credit16. Between 1925 and 1929 the total amount of outstanding installment credit more than doubled from $1.38 billion to around $3 billion
Hogy a szegény se maradjon ki a buliból - kitalálták a hitel-intézményt. A '20-as évek végére az autók 60%-át és a rádiók 80%-át hitelre vették, 1925 és 1929 között a kinnlevőségek 1,38 milliárd dollárról 3 milliárdra nőttek.
This strategy created artificial demand for products which people could not ordinarily afford. It put off the day of reckoning, but it made the downfall worse when it came. By telescoping the future into the present, when "the future" arrived, there was little to buy that hadn't already been bought. In addition, people could not longer use their regular wages to purchase whatever items they didn't have yet, because so much of the wages went to paying back past purchases.
Ez a hitelintézmény a "jövőt a jelenbe hozta", de sokkal keményebbé tette a kijózanodást.
Maldistribution of wealth within our nation was not limited to only socioeconomic classes, but to entire industries. In 1929 a mere 200 corporations controlled approximately half of all corporate wealth
1929-ben 200 cég kezében volt a gazdaság fele.
The fundamental problem with the automobile and radio industries was that they could not expand ad infinitum for the simple reason that people could and would buy only so many cars and radios. When the automotive and radio industries went down all their dependents, essentially all of American industry, fell. Because it had been ignored, agriculture, which was still a fairly large segment of the economy, was already in ruin when American industry fell.
A húzóágazat az autóipar és rádió. A növekedésnek azonban fizikai korlátai voltak/vannak.
Mass speculation went on throughout the late 1920's. In 1929 alone, a record volume of 1,124,800,410 shares were traded on the New York Stock Exchange. From early 1928 to September 1929 the Dow Jones Industrial Average rose from 191 to 381. This sort of profit was irresistible to investors. Company earnings became of little interest; as long as stock prices continued to rise huge profits could be made. One such example is RCA corporation, whose stock price leapt from 85 to 420 during 1928, even though it had not yet paid a single dividend. Even these returns of over 100% were no measure of the possibility for investors of the time. Through the miracle of buying stocks on margin, one could buy stocks without the money to purchase them. Buying stocks on margin functioned much the same way as buying a car on credit. Using the example of RCA, a Mr. John Doe could buy 1 share of the company by putting up $10 of his own, and borrowing $75 from his broker. If he sold the stock at $420 a year later he would have turned his original investment of just $10 into $341.25 ($420 minus the $75 and 5% interest owed to the broker). That makes a return of over 3400%! Investors' craze over the proposition of profits like this drove the market to absurdly high levels. By mid 1929 the total of outstanding brokers' loans was over $7 billion; in the next three months that number would reach $8.5 billion. Interest rates for brokers loans were reaching the sky, going as high as 20% in March 1929. The speculative boom in the stock market was based upon confidence. In the same way, the huge market crashes of 1929 were based on fear.
pilótajáték a tőzsdén.
Prices had been drifting downward since September 3, but generally people where optimistic. Speculators continued to flock to the market. Then, on Monday October 21 prices started to fall quickly. The volume was so great that the ticker fell behind. Investors became fearful. Knowing that prices were falling, but not by how much, they started selling quickly. This caused the collapse to happen faster. Prices stabilized a little on Tuesday and Wednesday, but then on Black Thursday, October 24, everything fell apart again. By this time most major investors had lost confidence in the market. Once enough investors had decided the boom was over, it was over. Partial recovery was achieved on Friday and Saturday when a group of leading bankers stepped in to try to stop the crash. But then on Monday the 28th prices started dropping again. By the end of the day the market had fallen 13%. The next day, Black Tuesday an unprecedented 16.4 million shares changed hands46. Stocks fell so much, that at many times during the day no buyers were available at any price.
Szeptember 3-tól lefelé mentek az árak, de volt még optimizmus. Október 21-e, hétfő. Hatalmas forgalom mellett zuhannak az árak. Rémület. Kedd, szerda - stabilizálódás jelei. Október 24-e, Fekete Csütörtök. Zuhanás. Itt már a nagybefektetők döntöttek úgy, hogy kiszállnak a buliból. Pénteken és Szombaton pár jóérzésű bankár látta a következményeket, és megpróbálták megállítani a dolgokat, de csak hatalmasat buktak. Hétfő újabb zuhanás, és jött a Fekete Kedd, amikorra már teljesen eltűntek a vásárlók a porondról.
This speculation and the resulting stock market crashes acted as a trigger to the already unstable U.S. economy. Due to the maldistribution of wealth, the economy of the 1920's was one very much dependent upon confidence. The market crashes undermined this confidence. The rich stopped spending on luxury items, and slowed investments. The middle-class and poor stopped buying things with installment credit for fear of loosing their jobs, and not being able to pay the interest. As a result industrial production fell by more than 9% between the market crashes in October and December 1929
összefoglalva: az 1929-1933-as válság főbb elemei:
- egyenlőtlen jövedelem elosztás,
- felhevült, instabil gazdaság,
- beindító esemény - tőzsdekrach
- a felső 0,1% kapzsisága és 4 évig tartó tétlenkedése, hogy kijavítsák az általuk elcseszett gazdaságot.
Mára lassan összejönnek a fenti feltételek. Beindító eseménynek megteszi az olajár-robbanás is, a tözsdekrach jön magától. A helyzet azonban sokkal rosszabb mint akkoriban, mert akkor volt bőven energia, nyersanyag, csak a gazdasági rendszer szorult egy kis finomhangolásra, manapság pedig teljesen át kell majd rendezzük az életről kialakult felfogásunkat.
de ugyanezt a villanyal,vízel és gázal is el lehet játszani.
Különösen a villanyal.
Kell km enként 1 trafó.A városban jut így 10000 emberre egy trafó,meg fejenként pár méter kábel,földházakban meg 1000 emberre egy trafó és pár 10 m kábel.
A számítás egyszerű.Van egy városrészed,az út melett méterenként átlag 10 emberel,és van egy másik méterenként átlag 0,1 emberel.Az egyiken naponta kétszer megy busz,a másikon 5 pervcenként.az egyikröl 4 óra bejárni munkába,a másikon 10 perc.
Melyik a nyerő koncepicó?Ja,autót nem tudunk használni,mert nincs olaj...
Tényezők:alacsony hőveszteség,nagy népsürűség.
A földház valóban alacsony hőveszteségű,de az általa elérhető népsürűsgé is alacsony.Viszont ez a szállítási+infrastruktura költségeket megnöveli.
Nyugaton a pénz 95%-a ilyen "körbe" tartozás. Erre kell fizetnie minden szereplőnek a kamatokat, ami csak úgy lehetséges, ha többet termelnek+új kölcsönöket vesznek fel.
Ha fogsz 100 HUF-t és beteszed "A" bankba, akkor "A" 20%-os kötelező fedezet mellett 500 HUF-t kölcsönyt nyújthat egy XY személynek. Ez a pénz átvándorolhat egy "B" bankba. Ott ez új betétként jelentkezik, amit ismét fedezetként használnak. "B" bank kölcsönad 2500 HUF-t z-nek. Ezt kell tovább iterálni.
UK:
"The money supply in 1971 was just under Ł31 billion. At the end of the third quarter of last year, it was about Ł665 billion. In 25 years it has grown by a staggering 2,145 per cent. Where has the money come from? Interestingly, the Government have only minted a further Ł20 billion in that time. It is the banks, the building societies and our commercial lenders who have created the balance of Ł614 billion. If this rate of growth is projected over the next 25 years, the money supply in 2022 will be over Ł14,000 billion."
A pénz mennyiség exponenciálisan növekszik, jelentősen leelőzve a tényleges gazdasági növekedést. Ha a rengeteg pénz elvándorol a gazdaságba, akkor jön az infláció.
A PC ugyan termel némi hőt de ez szvsz gyakorlatilag elhanyagolható, ugyanúgy ahogy az ember által termelt hő. Legalábbis az épület falán és az ablakokon keresztül érkező meleghez képest. Egy átlag szoba hőmérsékletén nemigen változtat még egy fél fokot sem ha be van kapcsolva a PC. Ha az irodában 32 fok van nem sokat oszt vagy szoroz ha kikapcsolod a géped...
"Ha nem nő a gazdaság akkor minden résztvevő eladósodik. Ahhoz, hogy fizetni tudjuk a törlesztő részleteket újabb kölcsönöket kell felvennünk. Ez egész egyszerűen annak a következménye, hogy több az adósság, mint a pénz amiből vissza lehetne fizetni."
Szerintem ez így nincs jól. A hiteleknek fontos gazdaságélénkítő szerepe van, de hogyha eljelentéktelenedik a pénz szerepe a hitelek mellett, akkor nagyon labilis lesz a gazdaság. Könnyen beindulhat egy dominoeffektus - ahol a körbetartozások miatt az egyik szereplő bukása sorba ledöntheti az összes többit.
Global warming is now advancing so swiftly that only a massive expansion of nuclear power as the world's main energy source can prevent it overwhelming civilisation, the scientist and celebrated Green guru, James Lovelock, says.
Vitatkoznék azzal, hogy a panel a jövő életformája.
Egy földházat úgy meg lehet építeni, hogy nem is kell fűteni. Sőt világítás is alig kell hozzá.
A panel persze tényleg jóval hőtakarékosabb, de más szempontból viszont pazarlóbb, több vilanyvilágítás, légtechnika, ilyesmik.
"Voltak korábban javaslatok az olajpala és nehézolajlelőhelyek átalakítására:
Mélyen az olaj alatti víztartalmú rétegben hidrogénbombát robbantanának. A magas hőmérsékleten a víz hidrogéntartalmát elvonná az olaj, így könnyebb lenne + a hő is segítene kitermelni.
Persze, ez csak mélyen elhelyezkedő, vagy lakott területektől távoli lelőhelyeknél vethető be, de ha szorul a hurok, biztos kipróbálják."
Így is elég nagy hacacáré van az atomerőművek kapcsán - elsősorban a sugárzó hulladékok miatt. Oszt ha ez a hidrogénbombás bitumenkitermelés megvalósulna, érdekes lenne a sugárzó olajat autóba tölteni, majd szétpuffogtatni a levegőbe.
A rugalmaságnak határt szab az energia.Ha a vidékieknek be kell költözniük a városba,akkor ott új házakat kell felhuzni.Energia.
Ha a régi , nagyméretű házak helyett új , kisméreűteket kell flehuzni,szintén energia.
Ezek min-mind költségek.
Tehát itt gyakorlatilag az a probléma,hogy az olajos társadalom és az olaj nélküli között mekkora a különbség.
Az emberek arébb tudnak költözni,de a költözés sebeségének gátat szab a lakásállomány jelenlegi amortizásiós szintje,amit ha felgyorsítasz,akkor arányosan többe fog kerülni a lakosság mobilitásának növelése.(arányosan átmenetileg meg kell növelned az építőipar méretét).
Egyértelmű hogy az ami gazdaság jelenlegi szerkezet alkalmatlan a hoszabb távú fenmaradásra.
A gondom igazábol az,hogy a magyar gazdaság szerkezete viszont kezd közeledni az ami felé(útberúházások,a vasútvonalak fejlesztésének elmaradása,a lakoság migrációja kertvárosokba),ami növeli a fentartható szintre való átmenet sokját.
Mertugye,utálja mindenki a panelt,de meg kell vele békélni hogy ez a jövő házépítési formája.
De ha panelben élsz majd az usa-ban,akkor minek mentél ki oda?
Valami ilyasmi van a háterében annak,hogy az amik jobban félnek az olajnélküli élettöl,mint az ördögtöl.
Mertugye a mobilitás másik oldala,hogy az ott lévő németek,oroszok,kínaiak baj esetén mobilan haza tudnak menni....Vagy átmenni angliába.
sztem ezt meg sokaig lehetne ragozni. vannak helyettesito termekek boven.
pl a polgar SUV helyett hibrid autot jarat-> egybol van megrendeles az iparnak, munkahelyet teremt.
auto helyet gyalogol vagy bicajozik -> amortizalodik a cipo, ruha, bicikli, megehezik az ember.
sztem a lenyeg valahogy ottan van, hogy lehetoleg minel tobb ember dolgozzek, es a munka amit csinaljon ne burokratikus f szveres legyen, hanem olyanvalami, amit a tobbi ember ( a piac ) hasznoskent ismer el. ha van egy ilyen rendszered, igazabol mindegy, hogy az olaj 20, 40, vagy 200 dollar. alkalmazkodokepesseg, rugalmassag kell. a gazdasagi aktivitas magas szintje nem csak egyfajta (magas olajtartalmu) fogyasztasi szerkezettel erheto el.
a belso mobilitas olyan dolgokat jelent, hogy pl. az ember hajlando akar csaladostul is lakhelyet valtani mondjuk NewYorkbol San Franciskoba, es azt, hogy hajlando szakmat valtani, tanulni az elete soran. az effajta hajlandosag az USAban sokkal magasabb, mint az EUban (mer ott inkabb sztrajkolnak, meg segelyen elnek).
na mindegy nem akarom lekicsinyleni egy esetleges olajvalsag hatasait, de az elmult (70es-80as) evekbeli olajvalsag tapasztalata az volt, hogy aki rugalmas, alkalmazkodokepes, az nyertes(a nyugat), aki pedig merev, burokratikus, idealista az vesztes ( beketabor, arabok).
Oké,mondjuk hogy az amiknak van 33%-nyi rugalmaságuk,az ue-nak meg van 5%-ék.
De viszont így az eu a jelenlegi felhasználást 28,5 hordóra tudja leszorítani,az amik meg 40 hordóra.
Szerintem pedig ha megkérdeznénk egy közgazdászt,akkor az azt mondaná hogy a SUV helyett a sétálás roszat tesz a gazdaságnak.A SUV kevesebbet amortizálódik , tovább elég,a polgár nem fogyasztásal vagy munkával tölti az idejét...Hiszen a gépkocsik pont a közlekedési ídőt csökkentik (a tömegközlekedéshez képest is),amit hasznosabb dolgokra lehet elkölteni.
Továbbá csökken a polgárok mobilitása,szűkül a munkaerőpiac,csökken az gyártások központosítási lehetősége ami növeli a termékek egységárát hozáadott érték nélkül...
Persze az is igaz,hogy így csökken a fogyasztás(a sarki fúszeresnél az ember kevesebbet költ),így növekszik a megtakarítás,ami forrást jelent nagyobb beruháásokra.Csak mondjuk az usa gazdasága gyakorlatilag a fogyasztásra épül,tehát ez az átmenet hasonló sokkot idézhet elő mint a múlt század elején a nagy gazdasági válság volt.
A PC és az ember egy légtérben van.Egy ember 80 w energiát termel,ezt kell elvonni,a pc termel 300 w hőenergiát.
Ennek elvonása szintén energiát igényel.
Tehát ma a légkondik energiájának nagy része egy átlag irodába a pc által termelt hő elvonására megy el(pontosabban:legföbb hőforrás az ablak,aztán a nem megfelelő szigetelés,a pc és az ember).
A japán ad hitelt,amiböl az othoni termelésüket ki tudják váltani,de nem a jelenlegi gazdaság teljesítményének emelésére beruházásokkal,hanem új termelőkapacitások építésére amik nem exportképes termékeket állítanak elő.
Tehát az általad felvázolt scenarióban
mai állapot:
külkerhiány :500 milliárd
GDP növekedés:évi 500 milliárd
Energiakiváltás:
Külkerhiány:évi 700 milliárd
GDP növekedése:300 milliárd.
Jelenleg ha van 100 000 dolcsid,csinálsz egy vállalkozást,ami évente hoz x hasznot.Ha a vállalkozásod energiaigénye további 100 000 $-etigényel ,akkor viszont nem fog több hasznot hozni mint az első,olcsó energiás scenario,sőt,a megnövekedett költségek miatt lehet hogy piacképtelen lesz a terméked.Így viszont az éves hasznod a befektetett öszeg után felére esik.
Mondjuk legyen egy kolbászsütőd.Az olcsó földgázal sütöd a kolbászokat,így tudsz 10 000$-es befektetésel évi 1000 $ hasznot elérni.Ha viszont kell építened egy atomerőművet a kolbászsűtőd ellátására,akkor 20 000-es befektetést csinálsz,viszont a forgalmad nem fog növekedni,mivel nincsen a földgázhoz képest semmi hozáadott értéke a termékedhez.
Tehát ha az első esetben évi 10 000 $ befektetésel,évi 20 000-es forgalommal elérsz évi 1000 $ hasznot(33%-os amortizáció),akkor 20000 $-es befektetésel évi 2333$-es veszteséget hozol össze.A terméked viszont nem lesz versenyképes a földgázas termékkel,mivel nem lesz hozáadott értéke.
