Az a baj, hogy minden kép, ami az OBI oldalán van, grafika. Nincs igazi fotó. Én azt gyanítom, hogy ez nagyon alacsony minőségű lesz és annak is fog látszani.
hat ugy, hogy a borovi egy viszonylag jo minoseget szokott jelenteni hazai viszonylatban, a hazai erdeifenyot meg lenezik. pedig mindketto erdei, de valoaban ilyen nagy a kulonbseg a hazai erdeif es a "borovi" erdef kozott? az egyikbol csinalnak mindent, amasikbol meg papirt?
Szóval szvsz pl. egy ereszdeszka, amit szükségképpen se nap, se eső nem ér, az igazából nem minősül kültérnek. Oda simán fel mernék tenni kevésbé állékony fát. Talán bükköt nem.
Kb az az ökölszabály, hogy a hazai fafajok közül azok teljesítenek jól kültéren, amikben van csersav.
Tölgy, akác, vörösfenyő pl. más kérdés, hogy nem hazai vörösfenyő lesz a fatelepen, de attól még őshonos.
Nagy lehet a különbség minőségben az egyes fafajtákon belül is. Hol termett, gyorsan nőtt v lassan...
A felületkezelésnél is kijön az igazság. Van egy irodánk, aminek jó nagy eresze van. Fa ablakok, ajtók, kb 10 éves lehet.
Magunk festettük Milesivel, lazúr hengerrel. Mindegyik tökéletes ma is, nem éri eső és szinte közvetlen napsütés sem.
Van ugyanitt egy hozzáépített fa szerkezetű csupaüveg előtér. Ennek a fája már nincs ilyen takarás alatt. Alig van más rajta festék, pedig ugyanonnan vásárolt teraszablakok-ajtókból van összeállítva, ugyanúgy festettük, de nap és eső éri.
Balatoni présház. Luc deszkák a terasz korláton, lefestve valami lazúrra. A vízszintes deszkák a tetején 5-6 év után kezdtek megsemmisülni, a "fronton" levő korlát léceknek 10 év is kellett ehhez.
10 éve raktam fel vörösfenyő teraszburkoló padlót (28mm) egy teli deszkázott kerítéskapura. A tetejére tettem fel egy záró deszkát, hogy a bütübe ne szivárogjon felülről olyan sok víz.
A Milesi már nagyrészt lejött róla, újra kellene csiszolni, festeni. A fa még tök jó, kivéve a tetején a záró deszkát. Annak egy részét már cserélni kellene.
dolgozott mar valaki magyarorszagi erdeifenyovel? erdekelne a velemenye.
csak mert, ahol veszem a vorosfenyot, van erdeifenyo is, kevesebb mint felaron. a helyiek nem sokra becsulik, mindenki, meg maga az erdesz is lebeszel rola. azt mondjak, hogy nagy csomok vannak benne es hogy ha magas paratartalmat kap, akkor meg kiszaradas utan is csunyan elszinezodik.
arra a kerdesre, hogy milyen a "borovi" neven arult fahoz kepest, meg senki nem tudott valaszolni.
Az a kérdése, hogy a korpusznál 2 milliméterrel vastagabb ajtók nyitáskor rendben lesznek-e. Megnéztem most, 18-as korpusznál és ajtónál az ajtók széle kb jó 1 mm-t 'kaszál' kifele ráütődővel és félig ráütődővel is a csukott állapothoz képest, tehát ha 2 milliméterrel vastagabb az ajtó, akkor az még egy nagyon picit többet kaszál, de ha van egy kis gömbölyítés, akkor nem lehet gond. Vagy vastag ajtóhoz való pántot kell venni, oszt kész. :) Egyébként félig rájaütődővel egy oldalfalon is lehetnek.
20 mm vastag fenyő korpusz oldalra tennék ajtót mindkét irányba. Az ajtó lapja 22mm vastag táblásított kőris. (1400* 430mm) gondolom a fenyőt meg kell duplázzam, de elfér a 2* 20 mm vastag oldalfalon a 2db 22-es kőris ajtó?
Két centis pilincka csavarokkal felrakták a sínt, amire a szekrény sorát lógatták. Görbe volt a fal, még azokból a csavarokból is elvettek az alátétlapokkal
Nálam egy 100-as csendes csőventilátor elé van berakva egy-egy saját tervezésű kör és egy téglalap keresztmetszetű 3d nyomtatott elzáró, amely egy szerkényben elhelyezett diódás lézervágó és a fal másik oldalán lévő airbrush munkahely szagát, füstjét hivatott elszívni.
Valószínűleg olcsóbb volt mintha rendeltem volna, ráadásul szögletes keresztmetszetű elzárót nem is találtam. Egyébként pont ezért vettem 3D nyomtatót, hogy ilyeneken magamnak megcsináljak.
Nekem a Metabo van. Első excenterem, összehasonlítási alapom nincs. 2-3 óra után már érzed a kezedben. A súlyát is, meg a bizsergést is. Abranet hálóval használom, ott teljesen vállalható (számomra) az elszívása (nem szív fel mindent, de azért nem úgy néz ki a műhely csiszolás után, mintha Escobar használta volna raktárnak). Itt a fórumon ajánlották egyébként, talán Hobbit?
Letöltöttem az első 100mm-es darabot, és megkínáltam vele a Cura-t, mit mond rá. Az idő/anyagmennyiség ezen fő paraméterek mellett értendő:
- rétegvastagság: 0.3 mm, tehát a "legdurvább" minőség. jó az blastgate-nek).
- nyomtatási sebesség: 120mm/s, az én régi, alap 3D nyomtatóm ennyit tud anélkül hogy szétesne :)
- fal-, tető- és talpvastagság: 1.2mm
- kitöltési sűrűség: 25%, "cikcakk".
A 2 fődarabra ezt írta:
Összesen nagyjából 200g műanyag, cirka 6 és fél óra per darab. 1 kiló műanyagszál (PLA) legyen 6000 ft, szóval nettő műanyag anyagköltség ~1200-1300 ft.
A mókustól ha veszek 3 db 50mm-es (nem százast) "piszokkaput", 32 EUR (plusz gondolom némi szállítás).
Ez alapján már lehet gondolkodni kinek mi éri meg.
