Plutóniummal (vagy más izotóp?) thermoelem van ilyen, de ott nem is számít a sugárzás és nem sok áramot ad le. Ilyen nincs mert nagyon nagy lenne a súlya.
oké, na, nem akartalak megsérteni. De magyarázogatás idővesztegetés lenne, van is mivel foglalkozzak, nem feltétlenül lmiattatok tűntem elinnen. ..innnen is....
..... azt nem tudom hogyan mérték, hogy pont 43 000 fok ott a hőmérséklet, biztosan lehetne vitatni is. Ha egy fürdőkádba beletesszük a hőmérőt az nem sokat fog befolyásolni rajta, vagy egy medencében, ha 30 fok az annyi. Na de hány fok van egy 60 as ízzószálas villanykörtében? Egy mikronos higanyszál nyilván meg se fog mozdulni tőle de az üveg megégeti a kezünket. Ilyesmi az a thermoszféra is, az nem olyan hőmérséklet mint ha a tengerszinten mérnénk annyit.
A termálnyomtatás az nem a termoelemes tintasugaras nyomtatás.
A termálnyomtatásnál a fej hőt közöl vagy a festékszalaggal vagy a hőre változó színű médiával. A festékszalagosnál a hő hatására a festékszalagról a médiára kerül át a festék vagy főleg színes nyomtatónál egy közvetítő transzfer szalagra (hő-retranszfer) majd mikor ezen összeállt a 4 színű nyomat egy utolsó lépésben laminálja rá egy égetőművel a médiára a színes nyomatot.
A termál tintasugaras nyomtató nyomtatófeje rezisztorokkal ellátott fúvókákon keresztül juttatja a tintát a papírra. Az ide vezetett tinta a másodperc töredéke alatt felhevül megközelítőleg 300 °C-ra, majd nyomás alatt kilövődik a papírra. A tinta felvitelének ezt a módszerét elsősorban a HP, Brother és Canon nyomtatók alkalmazzák.
Nyomtatófej piezoelektromos nyomtatáshoz
A piezoelektromos nyomtatófejek a termálhoz hasonlóan a létrejött nyomást használják ki a cseppek kilövéséhez. Ebben az esetben azonban a nyomás nem magas hőmérséklet eredménye, hanem az elektromos áram piezoelektromos elemre gyakorolt hatását követően jön létre. Ez az elem feszültség alatt „deformálódik“ és a létrejött mechanikus nyomás a nyomtatófej fúvókáin keresztül kilövi a tintát a papírra. Piezoelektromos nyomtatófejeket az Epson nyomtatókban használnak.
"Télen kellett feltölteni a háztartások és közösségek jégvermeit, a nagyobbak egy házat is elnyeltek volna – a náddal és szalmával szigetelt gödrök a következő télig megőrizték az apróra tört jeget."
Ilyen primitív módszerrel és közel egy évig tárolni tudták a jeget... Eszembe jut róla az a korábbi finn vagy svéd próbálkozás, hogy építenek egy nagy hőtárolót. Nyáron felmelegítik vagy 90 fokra és azt használják fűtésre télen. Azt nem tudom most hol tartanak ezzel, de elgondolkodtató, hogy mit tudna a "jégverem" mai változata, csak hő tárolására. Mondjuk egy kisméretű passzív háznál egy nagyobb hőtároló hogyan befolyásolná a fűtési költséget vajon. De télen eltárolni a hideget is elgondolkodtató lenne légkondicionálás vagy hűtőgép működésének megkönnyítésére.
nem olvad el, grafit lesz belőle, írhatsz is vele.
a tintasugarasokban egyész pontosan 43 000 fok a hőmérséklet. egy fúziós kísérleti tokamakban több millió, az se olvad el mert a vákuum olyan amihez képest a villanykörte egy sűrű massza. (-:
