azt kell latni, hogy a "rendkivul hideg viz" abban a regioban felszinen terul szet, mivel az izlandi olvadekviznek kisebb a sotartalma, mint az AMOC altal szallitott melegebb viznek. Eppen ezert amig maga az AMOC nem all meg, addig atmenetileg befolyasolhatja az izlandi olvadekviz a helyi klimat, de az olvedekviz mennyisegenek csokkenesevel ez a befolyas gyengulni fog / megszunik. Vagyis rovid tavon lehulest hoz, de a hosszabb tavu trendek az AMOC-tol fuggnek.
Nem tudom, hogy az európai Mediterráneum egy részét nem kell-e ideszámítani???.Spanyolország és Olaszország déli régióira is elég durva prognózisok vannak, a Balkánt nem tudom.
"21. sz. második felére Észak-Afrika, a Közel-Kelet, Irán és India legnagyobb részén olyan magas lesz a nyári hőmérséklet, hogy ezek a régiók a folyamatos emberi megélhetésre teljesen alkalmatlanná válnak."
Kiszámolta már valaki, hogy ez esetben Marokkótól és Mauritániától India északi részeiig hány száz millió embert kellene áttelepiteni?...
A wikipedia alapján össze lehetne, szerintem a másfél milliárdot közelítené vagy meg is haladná... (feltételezzük, hogy India délebbi, csapadékosabb államak lakhatóak maradnának).
Ezeknek a hipotéziseknek vajon mennyi lehet a valóságtartalma vagy ha úgy tetszik, bekövetkezési valószínűsége?
1.) A 21. sz. második felére Észak-Afrika, a Közel-Kelet, Irán és India legnagyobb részén olyan magas lesz a nyári hőmérséklet, hogy ezek a régiók a folyamatos emberi megélhetésre teljesen alkalmatlanná válnak.
2.) Ha a Föld átlaghőmérséklete 5 foknál többet emelkedne, akkor a Föld legnagyobb részén nagyobb testű (itt a 30 kg-os testsúlyt olvastam határnak, más források szerint a 10 kg-ot) emlősök nem tudnának megélni, kipusztulnának.
A jelenlegi legfrisebb adatok alapján a 21. sz. végére az ipari forradalom előttihez képest kb. 3-4 fokkal lesz melegebb a Föld átlaghőmérséklete, ami nagyjából az ún. pliocén kori klímaoptimumnak feleltethető meg.
Ha vegul teljesen "osszeomlana" az sokkal kevesbe szivna meg Europa, mint Eszak-Amerika es Kanada (ami nem azt jelenti, hogy a Norvegok nem kapnanak, csak azt, hogy az USA+ Kanada nagyobbat kapna) ezt az aramlasi terkepekre ranezve nem kulonosebben nehez belatni
Igen, de Molnár László nem ezt mondja, hanem azt, hogy az éghajlatunk kontinentális jellege fog jelentősen erősödni, az óceáni hatások pedig szinte teljesen el fognak tűnni (a Kárpát-medencére értve, nem egész Európára).
Molnár szerint az Alföldnek olyasmi éghajlata lesz, mint a Kazak-sztyeppének - akinek úgy jobban tetszik, a kipcsák sztyeppéknek - , azaz nyáron 40-45 fokos hőség, míg télen akár -20, - 30 fokos tartós hidegbetörések is...
A klímaváltozási aktivizmusáról ismert Mark Zuckerberg bemutatja új, 300 millió dolláros megajachtját. Zuck 287 láb hosszú megajachtját négy MTU dízelmotor hajtja, és 24 csomós csúcssebességre képes.
A mi "fánk" a kőolaj és a földgáz. Éppen úgy próbálják sokan negligálni a civilizációnkat fenyegető veszélyt, mint annak idején a maják tették. A jelek azt mutatják, hogy éppoly kegyetlenek is vagyunk, semmi nem változott, megismétli magát a történelem?
Ha az AMOC visszalassul, mint az 50-es években, akkor a nyarak is hűvösek lesznek. Márpedig az AMOC lassulását észlelik. Nem lesz olyan, hogy nyáron gyorsul az AMOC, télen meg lassul.
Tehát a telek lesznek nemcsak hogy simán hidegek, de kifejezetten zordak, időnként szibériai-kanadai jellegűek, míg nyáron óriási hőhullámok és hatalmas aszályok várhatók, időnként nagy viharokkal és felhőszakadásokkal megspékelve.
Egy aránylag új, de számadatokkal és számításokkal keményen alátámasztott elmélet szerint az ún. észak-atlanti bukóáramlás (angol betűszóval AMOC) nagy valószínűséggel a 2060-as évek környékén le fog állni.
Ez a jelenlegitől radikálisan eltérő éghajlatot fog eredményezni Európában, leginkább annak nyugati, északnyugati és északi régióiban, de a változás a Kárpát-medencében is érzékelhető lesz.
A telek kicsit olyanok lesznek, mint az ún. "kis jégkorszak" csúcspontján, a 17. sz. második felében, vagy még annál is zordabbak.
A nyarak viszont elviselhetetlen hőhullámokat hozhatnak, amellett időnként óriási felhőszakadásokat és villámárvízeket.
Részletek ebből az interjúból, amit a téma magyarországi kutatójával, Molnár László meteorológussal készítettek:
„Olyan teleink lesznek, hogy újra befagy a Duna, nyáron viszont 45-48 fokos hőségektől fogunk szenvedni”
