Sok fantáziát én se látok benne. Az erőmű termeljen annyi áramot amennyit tud, menjen le a kibocsátott hőmérséklettel a végletig, az áramból meg hőszivattyú csináljon hőt ott ahol az kell. Nem tudnám levezetni, de csak olyan megérzés, szerintem ha a hőszivattyúkat is az atomerőmű beruházásra terheljük, az egy nagy akkor is olcsóbb lesz mint a több kicsi. A hőszivattyú több hőt ad le mint amennyit elfogyaszt az erőmű mint hőmennyiséget.
A mini drágább, a bevétele több mert tudhat hőt is szolgáltatni. Olyasmi mint a cogenerációs gázmotorok is drágábbak egy nagy erőműnél de van hő hasznosítás lehetősége. Trigeneráció amikor hulladék hő abszorpciós hűtőgépet hajt meg.
"..Ha nyáron is kell, a sarkkörön túl, ott még jobb, a ráktérítő és a baktérítő közt nincs sok jelentősége. ..."
Akkor most te a KLÍMAVÉDELEM nevében a KLÍMAVÉDELEM ellen küzdesz ??
vagy csak megint azt az állításomat bizonyítottad, hogy ha az emberiség minél bonyolultabb műszaki megoldást kreál, annál környezetszennyezőbbé teszi a világunkat ???
Mert gyakorlatilag TE ezt ajánlottad: SARKKÖRÖN TÚLRA vinni minden nagy hőleadó dolgot...
Nem mintha már a GOOGLE nem ezt tenné, no persze az qrvára nem környezetszennyező....
Hát mijapicha lenne, ha nem környezetszennyező, ha ott bocsát ki eszméletlen mennyiségű hőt, ahol a természet szerint NEM KÉNE ???
Ez túlzás, a hűtő tornyok nem férnek el csak 100 konténerben esetleg..... de inkább 1000 mert a 470 MW akkor van mint villanyáram ha leadott a környezetnek 2000 MW hőt.
Télen kell hő, annak az értéke beleszámít az erőmű rentabilitásába. Ha nyáron is kell, a sarkkörön túl, ott még jobb, a ráktérítő és a baktérítő közt nincs sok jelentősége.
igen, nem is lenne feltétlenül rossz ötlet egy kombináció? a nagyon gyenge nukleáris töltene egy kémiást ami csak használatkor lépne be? persze tölteni lehetne azt is hagyományosan is, de soha nem merülne le teljesen.
(...az más kérdés, hogy nekem pl nem szimpatikus a rengeteg rdioaktív izotóp, 10 000 ft értékű kicsit dúsított uránnal gázkazánnál nem bonyolultabb eszközzel több évig lehetne fűteni egy családiházat is)
A monitort akkor látod ha be van kapcsolva a telefon és mint írtam akkor reális az 1 W . Nekem a 20Wh-s akkumulátorral kb 100 óra alatt ( óránként 1%-ot) merül a telefonom készenlétben.
Azt is írtam: ha fórumozol. Ha videót nézel vagy játszol akkor sokkal több az energia felvétel.
A monitor szerintem többet, az telón is kitehet 1W-ot. Akkot pedig a kiserőmű hőleadása legalább 90, vagy szrintem 99, nagyon süt az szerintem ha működik.
"A Betavolt első nukleáris akkumulátora 100 mikrowatt teljesítményt és 3 V feszültséget tud leadni, mérete pedig 15 × 15 × 5 köbmilliméter, azonban a cég 2025-re 1 watt teljesítményű akkumulátor gyártását tervez"
Végül is igen, mert AKKUMULÁTOR az, amelyiket töltésekor a bevezetett villamos energiát vegyi energiává alakítja, mert ebben a formában huzamosabb ideig tárolni tudja. Használatkor a vegyi energiát visszaalakítja villamos energiává.
Amit meg nem lehet tölteni, az a SZÁRAZELEM. Az csak a benne tárolt vegyi energiát alakítja át villamos energiává, tölteni NEM lehet.
"..Azért számold ki mekkora térfogat kell valami nagyobb teljesítményhez. Mondjuk 10 kW óránként...."
Ez brutális a 10 kW óránként ! ( 10000 WATT!)
Ilyen még a háztartásokban sincsen.
MOSÓGÉP, 60 °C-on: az áramfogyasztása (ÉVES ) 100 alkalommal 65 kwh tehát 1 alkalommal 65/100=0,65kwh.
Vagyis 650 WATT/óra
Telefonokba nem kell ennyi !
Különböző tanulmányok szerint a becslések szerint egy mobiltelefon átlagos energiafogyasztása készenléti állapotban körülbelül 1-2 watt. Ez azt jelenti, hogy amikor a telefon alvó állapotban van, de még mindig bekapcsolt állapotban van, akkora energiát fogyaszt.
Aktív használat esetén, például hívások kezdeményezése, üzenetek küldése vagy böngészés az interneten azonban jelentősen megnőhet az energiafogyasztás. A becslések szerint egy mobiltelefon átlagosan 3 és 6 wattot fogyaszthat aktív használat közben.
Hogyan kell kiszámítani a kWh-fogyasztást egy mobiltelefonon? Ahhoz, hogy egy mobiltelefonon kiszámolhassuk az óránkénti kWh fogyasztást, két kulcsfontosságú információt kell tudnunk: a készülék teljesítményét és a használat idejét. A mobiltelefon teljesítménye az eszköz címkéjén vagy kézikönyvén van feltüntetve, és általában wattban (W) van megadva. A használati idő a mobiltelefon használatának órák számát jelenti.
Az óránkénti kWh-fogyasztás kiszámítása a következő képlettel történik:
kWh fogyasztás óránként = (a mobiltelefon teljesítménye wattban * Használati idő órákban) / 1000
Például, ha van egy 5 watt teljesítményű mobiltelefonunk, és 3 órán keresztül használjuk, akkor a számítás a következőképpen alakulna:
Fontos megjegyezni, hogy ez a számítás becslés, mivel a mobiltelefonok energiafogyasztása különböző tényezőktől függően változhat, mint például a képernyő fényereje, az alkalmazások használata vagy az internetkapcsolat típusa.
Vagyis a 10 kWh az 2000 órányi telefonhasználatra elegendő. Ha 24 órában folyamatosan működik a telefon, akkor is 83 napig működne. Tehát majdnem 3 hónapig.
Igen, ha azzal pár % hatásfokkal amit egy thermoelem tudhat annyi teljesítményt szeretne amivel tud telefonálni, olyan őrülterős rádioaktív sugárzás jár ami szigetelni nagyon súlyos lenne. Persze hűteni is, a thermoelem se mentesül a carnot alól, ha nagy teljesítmény mondjuk 1W ot akarna akarna akkor le kell adni valahol 100 at.
Ez nem elem inkább, mint akkumulátor? Azért számold ki mekkora térfogat kell valami nagyobb teljesítményhez. Mondjuk 10 kW óránként. Értem én, hogy mindenből akkumulátort kell csinálni manapság, de itt nincs feltalálva semmi.
nukleáris nikkel-63 izotópot helyeztek el egy érménél kisebb modulba. Az akkumulátor úgy működik, hogy a bomló izotópok által felszabaduló energiát elektromos árammá alakítja.
A következő generációs akkumulátor fejlesztése ráadásul már a kísérleti tesztelési szakaszba lépett, így hamarosan tömegesen gyárthatják kereskedelmi eszközökhöz, így akár telefonokhoz és drónokhoz is.
A Betavolt atomenergiával működő akkumulátorai több eszköz esetében is kielégíthetik a hosszú élettartamú áramellátás szükségleteit, például repülőgépek, orvosi berendezések, mikroprocesszorok, fejlett érzékelők, kis drónok és mikrorobotok esetében. Ez az új energetikai innováció segít Kínának abban is, hogy élen járjon a mesterségesintelligencia-forradalom legújabb fejezetében
A Betavolt első nukleáris akkumulátora 100 mikrowatt teljesítményt és 3 V feszültséget tud leadni, mérete pedig 15 × 15 × 5 köbmilliméter, azonban a cég 2025-re 1 watt teljesítményű akkumulátor gyártását tervezi. Az akkuk kis mérete azt jelenti, hogy sorozatban is használhatók nagyobb teljesítmény előállítására, a cég emiatt olyan mobiltelefonokat képzel el, amelyeket soha nem kell feltölteni, és drónokat, amelyek örökké repülhetnek. Az aksi réteges kialakítása ráadásul egyben azt is jelenti, hogy nem gyullad ki vagy robban fel egy hirtelen erőhatásra, ugyanakkor mínusz 60 és plusz 120 Celsius-fok közötti hőmérsékleten is képes üzemelni.
