Ha igazad lenne, akkor nem gigatonnáznának, hiszen az nem mond semmit. Nem is mondanak vele semmit, épp ez a lényeg. (Miért csak a klímahisztiben nem használnak százalékokat? Nem tűnt még fel?)
Még az alap 2 ezrelékről sem tudjátok megmondani, hogy mennyire járul hozzá a klímához, és miért kellene erre visszatérni, mitől olyan kitüntetett érték, mikor 300 éve is pont ugyanilyen időjárás volt. Sőt még durvább...
De a légkörben alig van CO2. (Lényegében nincs is.) Hiába dobálóznak gigatonnákkal, a 4 ezrelék akkor is mutatja a valódi arányokat
Lényegében hülyeséget beszélsz. A fizikában és a természetben az összefüggések ennél bonyolultabbak, ha a levegő co2 tartalma mondjuk 4% lenne 0.4% helyett akkor ez a változás csupán 3.6%-os, az semmiség igaz? Hiszen sokkal több oxigén meg nitrogén található benne, akkor lényegtelen is hogy 0% co2 van, 0.4%, vagy 4%, mindegyik nagyon kis érték.
Hogy egy hasonlattal éljek, a földön található légkör tömege 0.0001%-a a föld tömegének, csak ha ez a légkör 10x dúsabb lenne, vagy 10x ritkább, mindkét esetben percek alatt meghalna a 8 milliárd ember.
Pedig a változás semmi, 0.0001%-ról 0.001%-ra változna vagy 0.0001%-ról 0.00001%-ra, a kölönbség semmi, lényegében nincs is. Szóval baromság olyanokat állítani ha valami elenyésző mértékű, akkor annak elenyésző hatása van.
De ha nem gond a bioetanolos kocsi CO2-je, akkor miért gond a füves-kukoricás metántehén? (metáltehén?)
Ez a túlforrósítás vitte el a pálmát.:)
Túlforrósítjuk a Földet többek között a szén-dioxid és a metán kibocsátása révén: például kérődző állatokat tartunk azért, hogy megegyük őket vagy a tejüket.
Szívemből beszél ez a cikk. Megemlíti a kedvenc mondásom is, hogy: Feltalálták az emberiség élelmezést teljesen átalakító bioreaktort, ami értéktelen növényi hulladékokból kiváló minőségű élelmiszer alapanyagot állít elő. El is nevezték: tehén.
A húsfogyasztás betiltását követelő alarmista álzöld áramlatok, viharos gyorsasággal tennék tönkre az emberiség élelmiszertermlését. Kb. olyan szintű az állati eredetű táplálékok elleni fellépés, mint az emlékezetes kínai verébháború.
De a légkörben alig van CO2. (Lényegében nincs is.) Hiába dobálóznak gigatonnákkal, a 4 ezrelék akkor is mutatja a valódi arányokat. Ezért javasoltam az ISS bambulását és a 4 ezrelék vizionálását.
5000 ppm-nél úgy el kellett volna savasodnia a tengereknek, hogy ott azóta sem lenne élet. Mégsem történt ilyesmi.
2001-ben hasonlóan meleg volt, mint ma is. Emlékszik még rá valaki? Tegnap 1995-ös rekord ismétlődött. Emlékszik még rá valaki? És 300 éve? Ninó gyanú. Aki CO2-t észlel a közelben, jelezze.
Nem szép ábrándok, hanem a fizikai törvények ismerete... :-)
Az iparosodás előtt kvázi egyensúlyi állapot lehetett az óceáni, bioszféra és a légköri tárolók között. Ez egy aktív egyensúly, dinamikus cserével.
Jelenleg az antropogén emisszió mintegy felét nyelik el az óceánok, tehát az equilibriumra való törekvés nagyon gyors, egyidejű a kibocsátás okozta egyensúlytalanság növekedésével.
Vagyis, ha teoretikus esetben egyik napról a másikra nullára csökkenne az antropogén emisszió, akkor pontosan olyan sebességgel csökkenne a légköri CO2 koncentráció, ahogyan most növekszik. Idővel exponenciális függvény szerint simulna bele az iparosodás előtti határértékbe. Ennek az az oka, hogy az óceáni tározó sokszorosa a légkörinek, tehát az óceáni-légköri CO2 tenzió nem változik szignifikánsan az ember által kibocsájtott többlettel. Az, hogy az óceáni 30 ezer Gt tározóhoz hozzáadunk még néhány száz Gt szenet nem változtatja meg drasztikusan a tenziót. Persze a felszínen okozhat egyéb drasztikus változásokat, például a kémhatásban és a kémiai folyamatokban, ezért nem ajánlatos növelni az emissziót.
A termékek nagy része ázsiából jön, így ha egy európai megvesz egy mobiltelefont, vagy egy cipőt, esetleg fogkefét, annak a terméknek a gyártása és szállítása alatti co2 kibocsátást nem kéne a vásárló országhoz számolni?
Ha ezeket a kiszervezett co2 kibocsátást nem számoljuk bele, még úgy sem fog összejönni 2050-re EU-nak a karbon semlegesség. De 2024-ben kicsit már késő ezen filózni, a klímaváltozás ma már kontrollálhatatlan, egy évszázaddal korábban is kongatták már a vészharangot az iparosodás negatív hatásai miatt, akkor lehetett volna még cselekedni talán.
Ha megszüntetjük, akkor pedig ugyan egyre lassuló ütemben, de az iparosodás előtti szinthez tart, ami nem kívánatos.
Nem egészen, az iparosodás előtt a co2 kibocsátás és elnyelés természetes egyensúlyban volt, ha nullára csökkentjük az emberi co2 kibocsátást, akkor újra beállna az egyensúlyi állapot, azaz nem változna a légköri koncetráció. Lehet hogy természetes úton néhányezer év alatt szép lassan csökkenne a co2 szint, ha nem élnének emberek a földön. Én nem félnék attól hogy amíg a jelenlegi "civilizáció" tart, bármilyen co2 szint csökkenés következne be, sőt azt is elképzelhetetlennek tartom hogy a co2 növekedés üteme csökkenjen a következő évtizedekben... Ha majd az utolsó csepp olaj és földgáz kitermelésre került, ott már lesz látható jele a co2 szintben is, de az nem mostanában lesz.
Szép ábrándok hogy a természte majd egyensúlyt teremt, de a természetes változások kicsit lassabbak, 200 év alatt el lehet égetni a technológia segítségével azt a mennyiségű fosszilis energiahordozót amik évmilliók alatt zárták magukba a légköri széndioxidot, ha az emberi tevékenység megszűnik, nem 200 év alatt fog visszaállni a korábbi állapot.
Nem kell karbonsemlegesnek lenni! A széndioxid emisszó egy része, mintegy fele kiürül a légkörvől a rövidtávú tározókba. Ez mindaddig folytatódik, míg az egyensúly helyre nem áll. Ha csak felére csökkentjük az emissziót, akkor is csökkenni fog a légköri széndioxid koncentráció, az egyensúly a jelenleginél alacsonyabb szinten fog beállni. Ha megszüntetjük, akkor pedig ugyan egyre lassuló ütemben, de az iparosodás előtti szinthez tart, ami nem kívánatos.
De miért gond +2 ezrelék, miközben az alap 2 ezrelék... az alap 2 ezrelék
Pláne, hogy ez 2 tízezrelék. Most van 4 tízezreléken, hogy már elvileg dupláztunk, bár igazából csak 3 tízezrelékről 4-tízezrelékre. 1 tízezrelék különbség.
Ebből éljenek meg a fotoszintetizálók, ahogy tudnak.
A 4 évszak határai még csak véletlenül sem élesek, és már régen is így volt. A fehér karácsony nem törvényszerű. Pörög a napciklus, ki tudja mikor ér földet.
1775. július 1. Igen nagy a forróság, az emberek nem mernek a szőlőhegyre dolgozni menni, félve a gutaütéstől. július 15. A szárazságot hallatlan nagy felhőszakadás követte. szeptember 16. A mai napon hazatért P. Provinciálistól hallottuk, hogy KOMPOLT, KÁPOLNA, és DEBRŐ községeket nagy jég verte; 4 font (2kg 24d) súlyú jégdarabok is hullottak, és a lakosság óriási károkat szenvedett. A kiáradt patakban 130 sertés elpusztult. Szárnyasok és egyéb jószágok nagy számban mentek tönkre; de a lehullott jegek két lovat is agyonvertek.
1776. február 2. Ebben az évben nincs sok okunk az időjárást dicsérni. Csaknem mindennap napfényes idő volt, nedvesség nélkül, előzőleg pedig kemény fagyok voltak. Szokatlanul nagy hideg volt. december 2. Az állandó bőséges esőzés okozta sár, az ezen a napon beállott fagy következtében kezdett megszilárdulni.
1777. január 9. A hirtelen beállott hóolvadás következtében a várost víz fogta körül. február 10. Leesett az első hó az idei télen. A föld már egészen kiszáradt. március 7. A nagy mennyiségű hó, valamint a tartós erős hideg, a szokottnál is kellemetlenebb volt. április 1—5. A hónap első napjai dühöngő széllel, hóval, faggyal terhesek voltak [hóviharok]. április 5. Kezdődött az eső. június 24. APÁTFALVÁN sűrű havazás vastag hótakaróval borította el a hegyeket és környéküket. Az időjárás márciusira változott.
1779. március 4. Ezen az éjjelen erős szél tombolt. A hó, melyet hozott, a nap melegétől még aznap eltűnt. november 16. Leesett az első hó. november 20. Tartós esőzés. december 7. Beállott a szigorú hideg, erős széllel.
1785. április 1., 2. Akkora hó volt, hogy az emberek csak igen nagy nehézséggel mehettek a templomba. Sokáig tartó erős hideg volt, a tartós hideg és a sok hó miatt mindenfelől sok panaszt lehetett hallani. május 29. Éjjel óriási zivatar volt nagy mennydörgésekkel, jéggel vegyes felhőszakadás a szőlőkben nagy károkat okozott. június 1. Igen nagy esőzés indult meg. szeptember 29 — 30. Rendkívül hideg köszöntött be, majd fagy [mindkét nap], amely a szőlőben nagy károkat okozott. november 15. Beállott a hideg idő, erős faggyal és eltartott december elejéig, december. Ez a hónap még faggyal kezdődött és sárral fejeződött be.
1786. január. Ez a hónap sárral indult és sárral végződött be. május. Nagy esővel kezdődött, amely 11 napig tartott. Csaknem az egész hónap folytonos esőzésekkel múlt el. november 2—9. Másodikán kezdett esni és esett 9-éig.
1788. január. Esővel és köddel kezdődött, és ez a rossz időjárás elég sokáig tartott, május 5—6. A hónap hideggel és faggyal indult.
1792. szeptember 6., 7., 8. Ismételten nagy hőség volt, majd olyan óriási zivatarok vonultak el felettünk, amilyenek már emberemlékezet óta nem voltak. november. A gyakori fagyok miatt a föld kezdett kiszáradni. A föld a szárazság következtében kezdett repedezni. Végre 28-án üdvözölhettük az esőt. december 3. Az állóvizek kiszáradtak. A malmok a nagy szárazság miatt nem dolgozhatnak. december 4. Az erős fagytól a föld tovább repedezik. december 16. Erős hideg. december 26. Ködös idő; az előző éjjel kiadós eső volt. december 31. Tartósan ködös, kellemetlen idő. Ilyen utálatos módon fejeződött be az 1792-es esztendő.
Ne legyél már olyan pesszimista! Az éghajlatváltozás nem fenyegeti a földi élővilágot.... annál is inkább, mert mire fenyegethetné kipusztítjuk mi magunk, nem lesz gondunk vele. :-)
Ha a CO2 szint nem emelkedik akkor annyira melegíti, mint most és ez jelenleg több előnnyel jár, mint problémával.
Az energiarendszer nagy... nagyon nagy. Óriási erőművek, infrastruktura épül rá, amit nem lehet egyik napról a másikra leváltani. Az átalakulás jelenlegi üteme fenntartható, hamarosan jelentkezik az eredménye.
Sajnos a nukleáris energia részarányát sem tudjuk fenntartani, a jelenlegi technológiával, nem játékos az átállásban.
A katasztrófa már bekövetkezett, benne vagyunk... mindegyikben egyszerre.
Ez az okfejtés két okból nem állja meg a helyét. Egyrészt nincs szükség az antropogén emisszió megszüntetésére, drasztikus csökkentésére sem, elég ha a növekedést megállítjuk és valamennyit csökkentünk esetleg rajta.
Nem elég megállítani a növekedést, 2 okból sem: Előszőr is, ha co2 szint nem emelkedne tovább a levegőben, attól még ugyanúgy ott van az a mennyiség, és melegíti a légkört. Másodszor bizonyos co2 szint felett már az emberiségnek nincs ráhatása a további melegedés megállítására.
Fényévekre vagyunk attól hogy egyáltalán a co2 növekedés üteme csökkenjen, hiába 15 éve exponenciálisan nő a zöld energia aránya, azzal párhuzamosan az elégett olaj, és földgáz mennyisége is növekszik évről évre, talán a szén égetés stagnál, de a covid óta és a gazdasági válság hatására újra meglódult a szénégetés, hiába drágább mint néhány megújuló, az energiaéhség is egyre növekszik, és gyorsabban mint amennyivel a megújuló energiák aránya.
Attól hogy egyáltalán a co2 növekedés üteme csökkenjen, vagy csak lineárisan növekedjen tovább, attól évtizedekre vagyunk... És ez még mindig messze van attól hogy a növekedő hőmérsékletre bármilyen hatással legyen.
Nem látok olyan scenáriót amiben 8+ milliárd ember életben maradna a földön 2100-ra ebben a globális kapitalizmus rendszerben. Vagy így vagy úgy katasztrófa fog bekövetkeni, ökológiai, társadalmi, civilizációs, vagy mindegyik egyszerre.
Az első fúziós reaktor ami talán energiát termel, talán 2100-ra már beüzemel valahol, és az akkor Elon Musk már készen áll a Mars küldetésre, de már okafogyottá válik az egész, nem lesz kit megmenteni.
De miért gond +2 ezrelék, miközben az alap 2 ezrelékkel semmi gond? Az miért nem melegített túlzottan? Miközben pont azt mondjátok, hogy a kezdő koncentrációnak van nagyobb hatása, a többinek már nem annyira. Hol van ez az alap-koncentráció?
Miért akar mindenki visszatérni az alap 2 ezrelékhez? Mitől olyan kitüntetett érték?
Ez az okfejtés két okból nem állja meg a helyét. Egyrészt nincs szükség az antropogén emisszió megszüntetésére, drasztikus csökkentésére sem, elég ha a növekedést megállítjuk és valamennyit csökkentünk esetleg rajta.
Másrészt lehet acélt, cementet, is erősen csökkentett széndioxid emisszió mellett gyártani, ha rendelkezésre áll elegendő megújuló energia. Korántsem olyan meghatározó az energián kívül a CO2 emisszió.
Másrészt a fejlődő országok rohamosan növekvő energiaigénye valóban alááshatja az igyekezetet, ez egy versenyfutás.
De ezek a plusz fokok mit jelentenek a valóságban? Miben fog megnyilvánulni?
Népvándorlásban, migrációban, jellemzően délről észak felé. Egyre gyakoribb extrém hőmérsékleti rekordokban, gyakori extrém időjárásban, gleccserek olvadásában, tavak kiszáradásában, folyók elapadásában, talajvíz csökkenésében.
Mezőgazdasági termés mennyiség és minőség csökkenésében, ma már génkezelt fajtákat kell kitenyészteni, amik ellenállnak a szélsőséges időjárásnak. Élelmiszerárak elszabadulása, egyre nehezebb megfizetni a minőségi ehető ételeket, és az iható vizet. Soroljam még? Vagy ezekről még nem is hallottál, a fake news main stream médiát biztos nem követed, ahol hallani azért ezt-azt.
Minél tehetősebb és gazdagabb valaki, annál kevésbé érzi a klímaváltozás hatásait.
