αιδοίον = γενικά τα γεννητικά όργανα και της γυναίκας και του άντρα (ειδικώτερα στο ενικό αριθμό αφορά την γυναίκα, ενω στι πληθυντικό τον άντρα, οι σπαρτιάτες "τα αιδοία δείκνυσι", Ar. Lys.)
Altalaban a nemi szerve a ferfinak es a nonek (egyes szamban nore vonatkozik), mig tobbes szamban ferfiakra. A spartaiaknal "τα αιδοία δείκνυσι", (Aristophanes, Lysistrate).
Denn an Sinnlichkeit überragt ihn das Weib, das der Begierde Stachel stärker antreibt, und das den zehnfachen geschlechtsgenuss empfindet. Pasa gyné potéei mallon tou aneron,* Nonn. Doinys. 42, 210 ff. Pausan. 8, 24, 4. Die geschlichtliche Entwicklung der dem **
--------------------------------------------------------------------------------- *görögül az idézet ** Im.: 242. p.
Bachofen, Johann Jacob: Das Mutterrecht, Eine Untersuchung über die Gynäkokratie der Alten Welt nach ihrer religiösen und rechtlichen Natur ('Az anyajog, a régi világ nőuralmának vizsgálata vallási és jogi természete szerint' 1861.)
Ha't Va'rkonyi Na'ndi bácsi idézi Az elveszett Paradicsomban Bachofentol... 'Mert érzékiségben felülmúlja a őt a nő, kit a gerjedelem fullánkja erősebben ösztökél, s aki tízszerte nagyobb nemi gyönyört érez, mint a férfi." Pasa gyné potheei mallon tou aneros,<< mondja Nonnosz' (Bachofen)."
(Nonnus), görög költő, az egyiptomi Panopoliszból; Kr. u. a IV. sz.-ban vagy az V. sz. kezdetén élt és nagy szorgalommal meg aprólékos gonddal és múvészettel a verselében, egy 48 könyvre osztott költeményt (Dionysiaca) irt, mely Dionysos istennek Indiába utazását tárgyalja. N. a szofisztikával és a retorika ragyogásával akarta pótolni a munkájából hiányzó vallásos érzületet és költői lelkesedést; költészete nagy hatással volt a későbbi kor irodalmának fejlődésére. Utóbb keresztény lett s versben átirta (Metabolé) János evangeliumát. A Dyonisiaca legjobb kiadása a Marcellus grófé (Páris 1856), aki a Metabolét is kiadta (Paris 1861).