Régóta szemlélője vagyok ennek a fórumnak, most vettem a bátorságot, hogy topicot nyissak benne. Régóta figyelemmel kísérem eme nép történelmét, mindennapjait, no meg ismerve a magyarokról alkotott véleményüket, úgy vélem, egy topicot mindenképpen megérdemelnek lengyel testvéreink.
Segítségre lenne szükségem. Keresek valakit, aki Lengyelország észeki részéből jönne Magyarországra Bp környékére kocsival a közeljövőben és hajlandó lenne elhozni egy kiskutyát. Természetesen a költségekbe beszállok megegyezés szerint. ha tudtok valakit, szóljatok!!!!!
Több csatornán és különböző formában értesültetek már a december 12-i Lengyel Intézetben zajló eseményről, melyet a Krakkói Magyar Centrum szervez, a májusban kezdődött Báthory Expressz projekthez kapcsolódik, és főszereplője a Nysa kisbusz. A hétfői programhoz írásos meglepetés érkezett, ami egy hatalmas karácsonyi ajándék:
"..... A Krakkói Magyar Centrumnevében ezúttal szeretném felajánlani a magyarországiPolski Fiat 125p Klubszámárae történelmi járművet lengyel és magyar barátaink ajándékaként, egyszersmind történelmi kapcsolataink mementójaként, annak reményében, hogy az időutazással egybekötött vándorexpedíciónk emlékeit őrző Nysa élő színfoltként hozzájárulhat a Klub gyűjteményének gazdagításához. ....Dr. Pászt Patrícia igazgató "
A Klub nevében az adományt köszönettel elfogadtam, és ígéretet tettem arra, hogy minden eszközzel azon leszünk, hogy megőrizzük azt a szellemiséget, amit ez a jármű képvisel.
A szegedi kajak-kenu VB-vel kapcsolatoban érdemes megemlíteni, hogy a verseny egyik legnagyobb sztárja Kozák Danuta, aki igazi lengyel- magyar koprodukció eredménye (lengyel a mama). Két aranyat nyert Szegeden, a másodikat Kovács Katival, pont a lengyelek előtt :)
most nyilatkozott m1-en roman kowalski lengyel nagykövet - ami a lényeg folyékony magyarsággal, kb. mint a kowalski meg a vega lenne, csak egy kis érdekes akcentussal :)
Talán, még elfér ide ez a kérdés is, a lengyel-magyar XI. századi háborúk kapcsán.
A magyar és egyes külhoni történelmi atlaszok közvetkezetesen rajzolják a XI. századi magyar határt, a Morva folyó Uhorsko Hradiste mai település vonaláig, és onnan vezetik át a Kárpátokra, mig a XII-XIII. század Magyarországát ábrázoló térképek már az 1920-ig elfogadott Morva-Magyar határt rajzolják. Valahol Holics magasságában már átvezetik a későbbi határt a Kárpátok láncaira.
Német atlaszok következetesen ez utóbbit rajzolják, már a legkorábbi időktől kezdve. De, pl. a szlovák atlasz, felrajzolja a szentistváni magyar határt, egész a nagy Morva-kanyarig.
Kérem, ha van téjékozott fórumtárs az ügyben, segítsen letisztázni ezt a kérdést is. Előre is köszönöm!
No, válaszaidat felhasználva próbáltam utána olvasni a témának. Pauler találta ki Trencsént, de van aki Teschen-re teszi a voksát, Prokuj uralmi központját illetően. A későbbi lengyel krónikák közléseit pedig teljesen zagyvaságnak és kitalációnak minősítette egy német történész is. Ami kiolvasható a korabeli közlésekből, az az, hogy egy várat-várost kapott Prokuj, valószínűleg egy nagyobb uradalommal (országrésszel együtt), amit István könnyedén visszafoglalt, több más várral-várossal együtt. A Duna-vonal, Vác, Eger és a Felvidék elfoglalását közlő lengyel krónikák hemzsegnek a torzításoktól és tévedésektől, és a cshországi, alig egy éves foglalást is hatalmas és tartós területszerzésként jelenítik meg. Ha megengedjük ez alapján a párhuzam vonását Magyarország esetére is, akkor, csak egy pár hónapos, a magyar politikai belügyekbe nagyhatoalomként beavatkozási kísérletről lehet szó ezen ügy kapcsán. Győrffy figyelemztet is rá, hogy vannak adatok, amelyek épp ezen időszakban a felvidéki állam- és egyházszervezés zavartalanságát mutatják.
Ami még nagyon érdekes, hogy a lengyelek foglalkoznak a magyarok eredetével is, és szlávoknak, testvérnépnek tartja őket az egyik krónikájuk. A X-XI. században kialakult lengyel-magyar ellentéteket pedig mélyen elítéli egyik forrásuk, és isteni parancsként vezeti fel, az Égből elrendelt békét és barátságot a két nemzet(ország) között.
A Vitez Boleszlot dicsıitı Anonymus Gallus ezt a kerdest teszi fel: Vajon
nem ı gyızte-e le csataban gyakran a magyarokat, s nem ı vetette-e sajat uralma ala teljes
foldjuket egeszen a Dunaig?33 Az annalesek olykor evszamhoz kothetıen megtartjak
ezt a hagyomanyt: igy peldaul a Szentkereszti Evkonyv 1018-ra teszi a rutenek
legyızeset, es ugy folytatja, hogy A kovetkezı esztendıben pedig hasonlokeppen leigazta a magyarokat es elpusztitotta a foldjuket.34 A valtozatok kozul Rękopis śagański
nem, a Kodeks Sochaczewski viszont tartalmazza ezt a megjegyzest.
Kadłubek35 is gondolkodas nelkul atveszi ezt a toposzt: Praga szekhellye tetele
es a szaszok hataranak kijelolese kozott irja: Hunos seu Vngaros, Crauacios et
Mardos gentem validam suo mancipauit imperio.36
Bar, mint lattuk, a Chronica Mixta sokkal korabbra datalja az Esztergom
melletti kiralytalalkozot, hiradasa a lengyel-magyar hatarvonalrol talan osszefugg
a magyarok feletti lengyel gyızelmekkel. Szerinte ugyanis A lengyelek hatarai a
Duna partjaig, Esztergom varosaig terjedtek, innet Eger varosaig mentek, innet a Tisza nevezető
folyoba szakadvan, elkanyarodtak azon folyo mellett, amelyet Cepla-nak neveznek,
egeszen Galis varaig, s itt a lengyelek, magyarok es rutenok kozott alkottak hatart.37 A
hagyomany szerinti lengyel gyızelmek ugyanis nyilvan maguk utan vontak a hatarok
kiterjeszteset, s igy allhatott elı ez a hatarvonal.
A magyar kutatas igen elesen tiltakozik a feltetelezes ellen, hogy Vitez Boleszlo
nagy teruleteket foglalt volna el Magyarorszagbol, s e tiltakozast ala is tamasztja
olyan adatokkal, amelyek szerint a magyar allam szuverenitasa a XI.
szazad elsı ket evtizedeben megszakitatlanul kiterjedt az orszag eszaknyugatieszaki
reszeire is. Mindossze annyi „engedmenyt” tesznek a kutatok, hogy Boleszlo
hadai Morvaorszagot meghoditva juthattak el a Dunaig, a torteneti Magyarorszag
teruleten legfeljebb egy varat – valoszinőleg Trencsent – foglalhattak
el, amelynek parancsnokava Boleszlo Prokujt, Istvan hozzaja szokott nagybatyjat
tette.38 A lengyel kutatas ezzel szemben teljes hitelt adva a forrasnak, meg a
kozepiskolai tortenelmi atlaszok szintjen is ugy mutatja be Vitez Boleszlo Lengyelorszagat,
hogy annak hatarai szinte a teljes mai Szlovakiat is magukba foglaljak.
Erdekesseg, hogy a henrykowi cisztercita evkonyvnek a „magyar bevezetıjeben”
ugyancsak szo van Boleszlo hoditasairol, amde maskeppen: eszerint rokonsaga
miatt – a cseh fejedelem unokaja, illetve Szent Istvan sogora – nagy batorsagra
tett szert, es ezert hoditott kelet es nyugat fele (de del, azaz Magyarorszag
A Magyarország történetében ő is azt írja, hogy Boleszló csak határvárakat foglalt el, semmi többet. Mondjuk jó lenne ennek kapcsán megnézni egy középkoros lengyel munkát, hátha ott bővebben leírják, hogy mire alapozzák a nagyarányú hódítást mutató térképeket.
Köszönöm a segítő választ! Tehát elvileg, a Morva-folyó és a Kárpátok lánca közötti területet foglalhatta el, a határvárakkal együtt?
Talán Kristó Gyula egyik összefoglaló munkájában olvastam, hgy István az osztrák őrgróffal a Morva két partján indított összehangolt támadást Boleszló ellen, visszafoglalva Morvaországot, és a magyar végeket.
Györffy György szerint Boleszló a Morva folyó völgyében lévő határvárakat, így Sasvárat, Sárvárat, és Boronát foglalta el 1014-ben. Ő Merseburgi Thietmar 1018-as híradása alapján véli ezt. "...Volt egy nagy vára ill városa saját országa és Magyarország végein, melynek őrzését Prokuj főúrra, a magyar király nagybátyjára bízta, kit a király székéből úgy, mint most, régebben is elűzött.
A Dunáig terjedő lengyel területeket pedig Anonymus Gallusból szedhetik, ám ő csak 1110 táján írta munkáját, amelyben egy Boleszlóról szóló dicshimnuszban megemlíti, hogy Magyarországot a Dunáig elfoglalta.
Én magam nem tudom, hogy honnan ered, de Tadek (Tadeus) barátom azt mndja, hogy az 1770-es évekből ered mondás, a Nemesi Konfederáció bukásának korából, méghozzá Jakub Bronickitől, amikor megtudta, hogy a magyar nemesség nem volt hajlandó támogatni Ausztriát a lengyelek elleni politikai fellépésben (ugye Lengyelország hármas felosztása: porosz-osztrák-orosz).
Szent István uralmának első éveiben Vitéz Boleszláv Morvaországi hódításai, milyen magyar területek elfoglalásával jártak, járhattak együtt?
Pl. Nyitrában a szlovákok a mai napig ehhez a foglaláshoz számolják hozzá a városukat.
Magyar történelmi atlaszokban a Vág-folyó környékét jelölték egy ideig, de a legújabb kiadásokból ez a jelölés eltűnt. Lengyel atlaszokban az egész Felvidék Vác-Eger vonalában Lengyelországhoz tartozik, és manapság német és francia történelmi atlaszok is ezeket a lengyel htárokat ábrázolják Boleszláv Lengyelországánál.
Kérem, ha valaki a fórumtársak közül rendelkezik tájékozottsággal ez ügyben, segítsen nekem.
Többször voltam benne , Skacok , egyszer épp aznap , amikor oda--adta a dolgait annak a vármúzeumnak '96 őszén az a németesnevű hermannottóiszakállú sajnosnemtudomki , de szerettük , mert szerzett szállást is .
kedves az érdeklődésed, benéztem a linkelt topicba, hasonló a vélekedésünk a lengyel-magyar kapcsolatokról, majd benézek még, de mostanában nagyon elfoglalt vagyok (sajnos).
Valamit elfelejtettem mondani a 3-részes mostani túrámban (, amiket , remélem , olvastatok ). Dacára a globalizációnak , elkezdődtek új márkák , lengyel márkák keletkezni ott . Hihetetlen lelki erő. . . .Ami persze itt is volna, mint Lengyelhonban meg Szlovéniában , ha a maszop nem verte volna szét a Széchenyi Programot .Helyette szívhat lyuk a megaszupermarketokat. . . .
Más . Beregisztráltam az www.allegro.pl--be , s ha kell valakinek valami onnan , csak szóljon .
