Néhány száz kis és közepes nagyságú geotermikus erőművel sokkal olcsóbban lenne előállítható hazánkban az áram és lenne egy rakás hulladékhő iskolák, sportcsarnokok, uszodák, üvegházak fűtésére is. Nagyon sok embernek adna munkát. Nem lenne veszélyes, decentralizált lenne, kisebb nemzetbiztonsági kockázattal. Egyedül a nagy mélységű fúrásnak van némi kockázata, de ilyen mennyiségnél az is minimális és eloszlana sokfelé.
"A 'kontra-oldal'-nak meg abban van igaza, hogy --mivel nincs kialakult elmélet-gyakorlat-- az ilyen 'szerencsés' földrajzi pontok megtalálására, ezért azokat csak sok-sok próbafúrás után lehet megtalálni, így az egy 'szerencsés' földrajzi pontra eső beruházási költség -jelenleg...- irreálisan nagy, nem kifizetődő..." - - - A geothermal kutatasnak napjainkban kialakult elmelete es gyakorlata van: kulonfele modszerekkel, probafurasok nelkul a fold felszinerol nagy valoszinuseggel ki lehet mutatni tobb ezer meter melysegig nem csak a kozet retegenkenti homersekletet hanem a hydrologiajat is.
Ha lehetne hetven fokos vízből gazdaságosan áramot termelni, ahhoz nem kellene lefúrni km mélyre. Közönséges tetőtéri napkollektor is megteszi. A szélvédő mögött is melegebb van.
A eset -negetiv kút -- ebbe bele lehet engedni az U csöves hőkinyerőt , valóban megy/mehet deszt vizzel. De a gőzfejlesztéshez sok kút kell.
De nincs akkora "hőáram", hogy egy jelentősebb turbinát elvigyen Pl 2MW vagy felette, stabilan.
B eset --pozitiv kút - magától tör fel a melegviz 70--140C tartományban, na itt viszont a nyomás-hőesés határán hatalmas vizkő kiválás szokott keletkezni.Viszont itt megvan az a hőmennyiség , Ami egy gőzfejlesztővel elvisz egy alacsony nyomású turbinát/gőzgépet !
Nem egy termálkút 25--40 Német Keménységi fokú vizet ad! Tehát nem elhanyagolható a probléma.
Azaz q/nap érték is előferdül.
Tudom nincs két egyforma hely.....De mégis Te hogyan látod?
Szerintem 'mindkettőtöknek' igaza van, és ugyanakkor nincs igaza... ! :-)
Cleaning Cloths-nak abban van igaza -szerintem-, hogy lehetnek, sőt! vannak olyan 'szerencsés' földrajzi pontok, amelyek alatt a földkéregben, a mélyben lévő tektonikai folyamatok olyan 'üregeket' alakítottak ki, ami miatt ott a 'szokásos' mélységben (pl. 1000m) földhő hőmérséklete, a többszöröse lehet az ott 'szokásos'-nak. Az ilyen pontokon nagyon gazdaságosan működtethető geotermikus erőműveket lehet építeni.
A 'kontra-oldal'-nak meg abban van igaza, hogy --mivel nincs kialakult elmélet-gyakorlat-- az ilyen 'szerencsés' földrajzi pontok megtalálására, ezért azokat csak sok-sok próbafúrás után lehet megtalálni, így az egy 'szerencsés' földrajzi pontra eső beruházási költség -jelenleg...- irreálisan nagy, nem kifizetődő... :-/
Éppen szembesülök a geotermikus energia korlátaival. Hajduszoboszlón üres a termálvizes medence, eldugult a csö a sok hordaléktól.... pedig milyen csöppny kis víz kell a fürdéshez.
Óriási szakadék van a föld mélyén raktározódó hő és a gazdaságosan kitermelhető hő között.
2-3 km mélyen lévő meleg olyan, mint ha nem is létezne a kertkertünkben sütő Nap és fújó szélhez képest, ami ezerszeres hozzáférhető, energát jelent, a kiapadás, eldugulás veszélye nélkül.
Az 5-6 km mélyen lévő földgáz is holt kincs, pedig 500 évre fedezné az ország energiaszükségleteit.
" Az atomerőművekkel termelt áram növekedési leállt ás stagnál."
Ha így is van/lenne (ami nem biztos, mert tudtommal 'tucatnyi' új atom-erőmű épül jelenleg is a világon, és kb. ugyanennyi 'van tervben' - pl. Paks 2 ...), akkor is tudni kéne, hogy mi az oka az 'állítólagos' "stagnál"-lásnak... ?! :-/
(már csak azért is, mert ha nem igaz a "stagnál"-lás -hanem csak
egy újabb atomerőmű-építés-előtti 'nekilendülés' korszakában vagyunk-,
akkor a jövőben esélytelen, hogy az 'energiapiac'
a geotermikus erőműveket 'preferálná', az atom-erőművekkel szemben...
de ha politikai, vagy gazdasági oka van "stagnál"-lásnak, akkor
A felvetésem Paksi atomerőmű egy elavult gőzgép2013. augusztus 23. netes naplóbejegyzésemmel indult hajdanán. Ami ezen topik indításának is az alapja.
Tehát a hazai geotermikus áramtermelést Paks 2-vel és helyett vetem össze és gondolom.
Úgy pedig nem nagyon vannak és nem is lennének sem anyagi, sem technikai akadályok, ha azt az arra szánt összeget és energiát, vagy legalább annak jelentős részét erre átcsoportosítanák.
Ez már több száz éve így van a fizikában és a hőtanban. Tömegre lehet számolni (köbméterre) és nem területre (négyzetméterre).
A hő ugyan is legalább két-hároféleképpen terjed:
1. Hősugárzással
2. Hőátadással
3. Hőárramlással
4.... stb
Tehát valóban van értelme valamikor felület sugárzást is számolni, hőszigetelés tervezéskor például, de a geotermikus energia hasznosítása éppen nem ilyen. Ha megérted és megpróbálod felfogni, hogy hibás a te általad idézett korlát ebben az esetben, akkor feloldom a tiltásodat.
Lehet már olvastam, de átolvasom megint, mert más ás másra figyelek fel benne.
Most például erre az elején, amit néhány itteni olvtárs nem akar, vagy tud megérteni:
"A geotermikus energia olyan belső energia, amelyet a földkéreg, a köpeny és a mag nagy hőmérsékletű tömegei tárolnak. Mivel a Föld belsejében sokkal nagyobb hőmérsékleteket találunk, mint a felszínen, a belső energia szakadatlanul áramlik a nagy mélységű forró zónákból a felszín felé. Ez a földi hőáram. A földkéreg hőmérséklete a hővezetés törvényének megfelelően növekszik a mélységgel, így az egységnyi tömegű anyag energiatartalma a mélységgel nő."
Egy bökkenő van ---majdnem mind" negativ kút". Azaz ki kell szivattyúzni azt a vizet.(esetleg olajat )
A másik Mályi Geotermikus Projekt. Nagyon alábecsülték a "vizkő kiválást "..2db hőcserélő + 3db tartalék havonta karbantartva. Pedig ügyelnek a nyomás-hőfok kombinációra.
Ahogyan láttam most néhány általam áttanulmányozott anyagban már eddig is rengeted és tömeges fúrás történt hazánkban 2000-3000 méter mélységbe is. Ez pedig már a gőzturbinák hőtartományába eső telített gőzt, vagy túlnyomásos meleg vizet adó kezdő mélység. Majd ráérő időmben rákeresek megint és berakok példának ilyen mély és jelenlegi kutakat.
KIFOGÁSKEZELÉS:
A lényeg , az hogy geotermikus energia hasznosításnak már jelenleg sincs semmi komoly akadálya hazánkban. Mert minden megoldható más módon is, minden re van bevált megoldási gyakorlat és többféle is.
Köszi a választ kedves Atis57, úgy látom Te jobban értesz ehhez a témához mint én, de ha lehetne kifejtenéd részletesebben, hogy mik ezek a hőfok tartományok (mettől-meddig, normál- és ellennyomásos turbináknál), és a hatásfokokról is
'valamicskét' - ha kérhetlek... (nagyon hasznos/ébresztő 'jellegű' lehet egyeseknek...) :-)
" lehetőség: 50 - 60 C fokos vizet is fel lehet tovább is fűteni, akármennyire, amellyel a gőzgenerátorok már működnek és az addigi felfűtési energia, megtakarítás. Annyival kevesebb fa, gáz és szén kell hozzá. Sőt a felfűtést megtehetjük biogázzal is, vagy napenergiával előállított hidrogénnel."
Háát... ez a " lehetőség " nem éppen egy 'lottóötós', mert egy zárt ciklusú rendszerben, a gőzturbinákból kikerülő fáradt gőzt, ill. kondenzálódott -alig 100 Cfok alatti!- vizet, kevesebbe kerül újra túlhevített gőzzé 'fejleszteni', mint az általad említett geotermikus "50 - 60 C fokos vizet" ... :-/
" Az áramkivétel stirling-rendszerű generátorokkal, vagy aggregátorokkal történne."
És mégis!? - 'úgy kb.' hány kW villamos energiát lehetne kinyerni 1000 liter, "50 C fokos viz"-ből - "stirling-rendszerű generátorokkal" ?! (valós, létező műszaki megoldások alapján...) :-/
Az egész technológiát lehet tipizálni és szabványosítani és tökélyre csiszolgatni, fejleszteni. Ilyesmiben már vettem részt. Elemei:
1. Közepes mélységű ( 600-1200 m mély) kitermelő és visszasajtoló kút fúrása. Cél csak az 50-60 c fokos kivételi hőfoktartomány. Itt még nincs veszélyesen nagy vízkőképződés és van benne több százéves rutinunk és gyakorlatunk is a hő /gyógyvíz vízforrások miatt. Ez sokkal kevesebb eszköz és technológia igényű, mint a 2000-3000 méter mély fúrások, ahol már enyhén telített gőzt is nyerhetnénk. Egy ilyen fúrás fajlagos költsége is töredéke a nagyobb mélységű technológiáknak.
2. Kis és közepes teljesítményű ( 20 - 50 MW) vegyes termelésű ( áram és hő ) geotermikus erőművek felépítése célzottan a egy adott területre, ahol a kis felhasználási távolságok miatt nincsenek nagy szállítási veszteségek és költségek. Az áramkivétel stirling-rendszerű generátorokkal, vagy aggregátorokkal történne. Ezeket néhány tíztől, akár 100 db szám nagyságban is lehet méretezni, de jobb ha csak Magyarországot tekintve két, max három teljesítménytartományt használunk. Így olcsó és költségkímélő a gyártásuk, beépítésük és karbantartásuk is.
3. Kidolgozni az egészre egy szabványt. Előkészítés, fúrás, erőmű felépítés, erőmű kezelés, termelt energia hasznosítása és kellékei, munkaerő képzés és betanítás. Az egészet világszinten is levédetni és terjeszteni és akkor mi vagyunk "Norvégia" !!!
lehetőség: 50 - 60 C fokos vizet is fel lehet tovább is fűteni, akármennyire, amellyel a gőzgenerátorok már működnek és az addigi felfűtési energia, megtakarítás. Annyival kevesebb fa, gáz és szén kell hozzá. Sőt a felfűtést megtehetjük biogázzal is, vagy napenergiával előállított hidrogénnel.Sőt még napenergia túltermeléskor homokban, sóolvadékban tárolt hővel is.
Gyanúsan kevés az infó a WeHEAT-ről, próbáltam már rákeresni.
Problémás lesz a vízkőlerakódás a hőcserélőn, ami használhatatlanná teheti a gyakorlatban.... nem beszélve arról, amit mondtál, hogy ezt kifejezetten a megfúrt, használaton kívüli kutakra szánják, a préri közepén.
Ezek a kutak általában a prérin vannak. A fűtendő házak nem. Már látom a "szép" jövőt, mikor végtelen mennyiségű csővel hálózuk be Mo tájait a fűtés érdekében. Aköltség és környezetvédelmi hatásokat most nem tárgyalom...
(Ez megint olyan dolog, hogy parciális megoldások lehetnek belőle - de nem országos)
" egy ... kút ... a hőtermelő rendszer 0,9-1 megawatt teljesítményű lehet. ... Hogy ez jobban megfogható legyen, a kis erőmű termelése elég .. akár 600 lakás fűtésére is. "
Pl. a Bp., Gazdagréti lakótelepen (Szomszédok... :) 5400 lakás van. Ehhez legalább 5 db "kis föld-hő-erőmű" kell. (mert már van szigetelés...! :) Mekkora egy ilyen "1 megawatt teljesítményű hőtermelő kis erőmű" ? (mármint az alapterülete..!)
Elférne ott a Gazdagréti lakótelepen 5 db, 1MW-os "kis föld-hő-erőmű" ? (vagy 1 db, 5MW-os - 5 'lyuk-kal'... ! )
Az egri MS Energy Solutions Kft. magyar cég (tulajdonosai Sulyok István, Balázsi Sándor) egy kiskunhalasi pilot projekttel alakította ki a világ első olyan zárt ciklusú geotermikus hőtermelő erőművét, amelyet egy meddő (sikertelen) olaj- és gázkutató fúrásból visszamaradt kútban valósítottak meg.
A hőtermelő rendszer 0,9-1 megawatt teljesítményű lehet. Hogy ez jobban megfogható legyen, a kis erőmű termelése elég egy 15 ezer négyzetméter alapterületű rossz hőszigetelésű épület vagy egy ugyanekkora üvegház, de akár 600 lakás fűtésére is. A fűtés máig a legneuralgikusabb pontja a hazai karbonsemlegesítésnek, mert becslések szerint 3 millió magyar lakásban használnak fosszilis energiát (elsősorban gázt) a fűtésre.
Magyarországon jelenleg megközelítőleg 9000 használaton kívüli, felszámolásra váró mélykút található, amelyek jelentős részében műszakilag megvalósítható ez a technológia. ...
Forrás:
