Kedves Mr Spock,
amint tudod, nem értek egyet ezzel a szemlélettel, de végülis azt el tudom fogadni, ha valaki ilyesmiben látja a magyarázatot, hiszen a világ elég bonyolult, ezért, amíg nincs egyértelműen b i z o n y í t v a valami, érthető a többféle elmélet egymás melletti létezése.
Most csak annyit, hogy mégegyszer felhívom mindenki figyelmét, hogy akinek módja és lehetősége van, nézze meg
***********************************
ma este 7 órakor a
National Geographic Channel-en
a piramisok építéséről szóló
magyar nyelvű dokumentumfilmet.
***********************************
Remélem nem lesz áramszünet, vagy karbantartás, én kíváncsian várom. Üdv.
Tegyük fel, hogy te tagja vagy annak a fejlett civilizációnak.
Megbíznak vele, hogy üzenj a távoli jövőbe. Te hogyan üzennél?
Piramist épitesz? Kőből?
Nem tudom. De azt tudom, hogy megprobalnek kitalalni valamit, amirol tudom hogy akarmeddig megmarad a jovoben, addig ameddig az intelligens eletforma amit talaltam eljut abba a stadiumba ahol meg tud erteni valamilyen jelet a multbol. Nyilvanvaloan amit csinalnek, az attol kellene hogy fuggjon, hogy a helyi korulmenyek mit engednek meg. Mi lenne a cel?
1. Olyan anyagbol kesziteni, ami nem valtozik kemiailag (oxidalodas), nem valtozik fizikailag (idojaras viszontagsagai).
2. Olyan meretben kesziteni, amit biztosan eszrevesznek meg tobbezer evvel kesobb is.
3. Mi mas, mint matematikai, geometriai osszefuggesek, amikrol el lehet varni, hogy akarmilyen iranyban fejlodik a civilizacio, azt azert meg fogjak erteni?
Tehat akarmit is csinalnek, az meg kellene hogy feleljen legalabb a fenti harom pontnak. Abban a korban, egy geometriai formaju kohegy, matematikai osszefuggesekkel, nagyonis logikus eselynek latszik. Megforditom a kerdest. Te vagy egy idegenbol jott urhajonak a parancsnoka. Jelet akarsz hagyni a jovobe. Vegulis nem tudod, hogy mikor lesz az, hogy eljutnak arra az ertelmi szintre, hogy megertsek. Lehet hogy nem 4000 ev, hanem 50000 ev. Otthagynal valami bizgentyut ami te civilizaciod termeke? Akarmilyen normalis meretu dolgot? Elasnad? Odatenned? Mi lenne az eselye, hogy tobbezer evvel kesobb az meg mindig ott lenne. Te mit csinalnal?
"Mi mas modon lett volna kepes egy fejlettebb civilizacio jelt adni egy nemtudott ido tavlataba?"
Egy kérdés:
Tegyük fel, hogy te tagja vagy annak a fejlett civilizációnak.
Megbíznak vele, hogy üzenj a távoli jövőbe.
Te hogyan üzennél?
Piramist épitesz? Kőből?
Mi a csudának épített volna egy külső civilizáció egy ilyen, főleg homokkőből álló primitív építményt?
Jo kerdes, de van ra (jo) valasz.
Mi mas modon lett volna kepes egy fejlettebb civilizacio jelt adni egy nemtudott ido tavlataba? Akarmilyen itthagyott targy vagy elveszett, vagy elporladt volna. Ha jol belegondolsz, egy geometriai formaju kohegy talan a leglogikusabb "jeladas a jovobe". Mi a kulonbozo matematikai osszefuggeseket "veletlen"-nek belyegezzuk. Pedig azok a leglogikusabb formai egy masik intelligens fajjal kommunikalni intelligens lenyek jelenletet a jovobe.
Lehet, hogy mi meg nem vagyunk elegge intelligensek, hogy ez a tantusz leessen?
Es ismetlem, en nem azt mondom, hogy ez IGY VAN (ez volt), hanem azt mondom, hogy van annyi (elegseges) ketely, hogy ezt komoly tudomanyos feltarasnak kene alavetni.
SZVSZ a piramis minden nagysága, arányossága ellenére építészetileg az egyik legprimítívebb mesterséges alkotás,
Igazad van. Eppen ezert kellene megkerdojelezni a "miert"-jet. Egy emberfelettinek latszo teljesitmeny.....minek? Hogy EGY embert odatemessenek? Nem logikus.
Miert pont a piramisokkal van hezag? : )
Es a Nagy Fal?
Es az inkak uthalozata?
...
Es miert pont az egyiptomiak?
Es a babiloni zikkuratok?
Es Teotihuacan?
...
...szoval ez 1 klassz kis "tovabbelo ezoterikus mem", szvsz... : )
Na nem baj, majd elmulik... Elvegre a raolvasasokban sem hisznek mar annyian manapsag... : )
"Miért nem hagytak konkrét nyomokat? Ha viszont nem akartak nyomot hagyni, miért hagytak mégis? :-) " Valamikor nagyon régen láttam a Nulladik Típusú Találkozásokban egy részt amiben, egy magyar emberke azt magyarázta, hogy a Szaturnusz egyik holdján van 3 bazi nagy vulkán, amiknek az egymással bezárt szöge egy matematikai üzenet. (hogy mi volt arra nem emléxem) Erre a riporter megkérdezte, hogy miért nem mondjuk egy nagy Helló, vagy derékszög van kirakva a vulkánokból. A kutató erre azt válaszoltaÉ: Kérem, egy derékszög, vagy egy Hello, a hülyéknek is egyértelmu üzenet lenne.
Ügyes:)
Megvettem Graham Hancock Istenek Kézjegyei c. könyvét és két további, nem konzervatív álláspontból irott darabot, hasonló témában. A "hivatalos" elméleteket már olvastam, most elolvasom ezeket is, ne mondjátok, hogy beszükült vagyok :-).
Az én következtetésem az, hogy nem tudom... :-) (IMHO ez az egyetlen korrekt válasz a legtöbb kérdésre ;-)
Számomra magának a piramisoknak az építése az adott kort figyelembe véve technikailag, nem tünik abszolút lehetetlennek, noha akadnak vitatható dolgok, mégis -érzésem szerint- lehet(ne) rájuk logikus, "konzervatív" választ találni.
Azonban tény, hogy a régmúltban sok titok lappang. Sajnos ha a "hivatalos" tudomány ilyenbe ütközik, hajlamos azokról megfeletkezni a publikációkban, az oktatásban pedig nem is nagyon tárgyalják ezeket a témákat, az idö rövidsége és a megoldatlanság miatt, ennek ellenére érdemes a konzervatív tudományt eredményeit is figyelembe venni, amikor képet alkotunk egy dologról.
Tény, hogy a vallásoknak, egyes leleteknek, vannak bizonyos elemei amelyekböl olyan következtetést is le lehet vonni, hogy az istenek, egykoron egy fejlettebb - esetleg idegen -civilizáció tagjai voltak.
Ha erre van is konkrétabb, kézzelfoghetó bizonyíték (pl. egy gép, vagy köbméteres titántömbök a föld egyes pontjain), egy-két többféleképpen magyarázható, ábrázoláson kívül, azt vagy jól elrejtették (kik és vajon miért?), vagy még nem került elö.
Másik kérdés: Ha voltak itt "istenek" mi lett velük? Ha elmentek miért mentek el? Ha ök akartak nekünk üzenni pl. a piramisokkal vajon miért pont így teszik, hogy senki nem érti? Miért nem hagytak konkrét nyomokat? Ha viszont nem akartak nyomot hagyni, miért hagytak mégis? :-)
Vannak elméletek arra, hogy az "istenek" mindíg is köztünk voltak.
Pl. A 30000 Örzö (Erröl mit tudtok, mert én elég keveset, szinte semmit, szivesen venném ha valaki kicsit irogatna erröl a témáról.)
Szóval ha folyamatosan felügyelnek ránk, miért hagyták idáig fajulni a dolgokat, miért veszett el oly sokszor a meglelt tudás?
Ha az elmúlt 6000 évet nézzük csak a vallási eredetü ostobaságok az emberi civilizáció fejlödését úgy 1-2 ezer évvel lassították.
Ez az "istenek" szándéka lenne?
És?
Merthogy?
(Vagy csak úri passzióból? De mielőtt elmentek, még közölték ezt ezzel a Graham Hancock-al is, nehogy kétségeink legyenek.) Gyerekek, ez itt nem a Csillagkapu c. film (ami egyébként nem volt rossz önmagában véve).
Kedves Mr Spock,
miért csak a Kheopsz-szal foglalkozunk? Azt elfogadod, hogy a Kephren-t emberek építették? Szerintem igazán nagy különbség nincs közöttük, ami a méretüket és a megépíthetőségüket illeti. (A többi építményről nem is beszélve.)
De igazából most csak egy kérdésem van. Mi a csudának épített volna egy külső civilizáció egy ilyen, főleg homokkőből álló primitív építményt? (SZVSZ a piramis minden nagysága, arányossága ellenére építészetileg az egyik legprimítívebb mesterséges alkotás, ami nagyon is jellemző arra a korra. A későbbi korok építészeti alkotásai egyre kifinomultabbak lettek, Egyiptomban is, és más ókori civilizációkban is.)
Na akkor most mi van? Mindenki elmondott mindent, es semmi kovetkeztetes? Na jo, akkor itt az enyem:
Minden erolkodes dacara, oriasi logikai hezagokat velek felfedezni a Keopsz piramis epitesevel kapcsolatban. Nem egy, hanem egy csomo lehetetlennek tuno tenyek vannak a Keopsz piramissal kapcsolatban. Ha csak egy, vagy ketto lenne, azt valahogy meg le lehetne tudni ugy, hogy "hat tudtak valamit amit mi nem tudunk", de ennyi mindenrol ez nehezen feltetelezheto (nem teljesen kizart). Tehat en helyet adok a gondolatvilagomban annak a lehetosegnek, hogy valami kulso beavatkozasrol lehetett szo. Nem azt mondom hogy biztosan arrol van szo, hanem azt, hogy mint egyenlo lehetoseget kezelem. Bizonyitva persze nincs, de a tudomanynak meg kellene probalnia, es enszerintem ez itt a fo tanulsag.
Kedves korx! Ne érts félre: a kőöntési dolgot én csak példaképp említettem annak kapcsán, hogy az egyiptomi kultúrából eredő "gondolkodásmódhoz" jobban illik. Ami a ciklusokat illeti: az csak modern, mérésközpontú és materialista korunk vívmánya, hogy a végtelenből jövő és a végtelenbe tartó számegyenesként tekintünk az idő múlására. Vélelmezem, hogy az egyiptomiak nem így fogták fel, hanem hatalmas, periodikusan ismétlődő (ciklikus) rendszerként -- ahogy egyébként az is :-)). De ez eléggé offtopic, ha akarod, folytassuk emilben.
Azert kiprobalhatjuk, hogy adok neked egy kisebb - nem tobb tonnas - csak nehany mazsas granitkovet es megnezzuk hany ev alatt sikerul koporral simara csiszolnod es pontosan negyzetesre alakitanod.
Kheopsz eroszakos halalara vonatkozoan semmilyen adatunk nincsen, nagyon valoszinu, hogy bekes halallal halt meg az oreg, a faraogyilkolasok csak kesobb jottek divatba.
1. Hát kedves korx nincs igazad.
Azt Kakosy prof. is elismeri, hogy a Nagy Galéria fedőlapjai ötven tonnasak. Tehat nemcsak 2,5 tonnas kovek vannak a piramisban, hanem szep szammal vannak ennel nagyobbak is.
2. Senki sem mondta az antigravitációs eroteret, legalabbis en nem. De eddig mindegyik megoldas santit, ami az epitesre vonatkozik.
andszin:
Ez a rámpa dolog csak egy elmélet, amelyet jelenleg legvalószínübbnek tartanak (elmélet, de azért hihetőbb mint az, hogy mondjuk antigravitációs erőteret gerjesztettek), amúgy egy korábbi hozzászólásomban (1999-06-16 11:53:52) irtam egy linket egy oldalhoz, amelyen ábrázolják a rámpaelképzeléseket, szemléld egy kicsit, egy vékony agyagtégla rámpa nem hiszem, hogy olyan súlyos lenne (bár nem számoltam utána, még).
Egy másik szólásomban (1999-06-16 0:11:13) levő linken található guritós elképzelés, önmagában is figyelemreméltó, de akár a meredekebb, kisebb anyagigényű rámpák használatát is lehetővé teszi.
A pontjaidra, (kincses kamra nemléte, feliratok hiányossága, szarkofág fedele)
azt hiszem korábbi válaszom, miszerint a fáraót kinyiffantották, abbahagyták a piramisépítést, és a zsarnok fáraót el sem temették a piramisban, tökéletesen megfelel.
A gránitot gondolom kővel, kőporral, csiszolták simára, amúgy a szarkofág attribútumait nem ismerem pontosan.
Azonkívül megint egy 50 tonnás kőtömbon lovagolsz holott már mások is pedzegetik, hogy a piramis kövei átlagosan 2,5 tonnát nyomnak.
Fordítva! Ahol szükség van öntözéses földművelésre, ott alakulnak ki a nagy kultúrák. Ha pedig abbahagyják az öntözéses földművelést, a kultúra is megsemmisül és a sivatag is teret nyer.
Sziasztok!
Nem mondom van egy pár hozzászólás:))
Az enyém itt van bővebben!
http://www.nexus.hu/anomalia/
Rövidebben:
Minden jel arra mutat, s némi elhanyagolt tudományos bizonyíték is, hogy az El Gízában található építmény együttest, nem építhette Hafré. Ahhoz ugyanis legalább 2500 évesnek kellett volna lennie.
A kőkorban meg ugyanmá ki a franc épít egy hegyet?
Van itt szaki a vonalban?
Megmondhatná nekem, hogy Mikor szakadt át a Gibraltár.
Mellesleg érdekes lenne ha a Nilus völgy akkori lakóinak egy lehetséges vízözön határát is előre kitűzte volna.......?
Na mert ugye ebben az esetben még nem volt delta, és az építmény majdnem a parton lett volna. De legalább is az utolsó biztos szikla alapokon.
Aki a meséket kinőtte az gondolkodik.
S akkor se bántsd ha másképpen.
Udv:
Csekk
A szetrepedes jogos.
Kisse oftocsik, de a sivatagosodasrol epp az jutott eszembe, hogy szinte mindenhol ahol regen nagy kulturak voltak ma sivatagok vannak (egyiptom, mezopotamia, gobi - aranyut, kozep es delamerikaban is vannak partmenti sivatagok) . Folyton puszticcsuk ami van?
- Azért nem egyben zsaluzták ki az egyes szinteket, mert
1 A sivatagban ugye nagyon nagy a hôingadozás, minek következtében a kô (is) tágul / összehúzódik, ezért az építményeken ún. dilatációs hézagokat szoktak építeni, magyarul megszakítják a szerkezet folyamatosságát, hogy az a hôtágulás következtében szabadon mozoghasson. A mai modern épületeknél, amelyek vasbetonból (pl.) épülnek, a dilatációs hézagokat maximum 40 méterenként kell kiépíteni. Itt figyelembe kell venni, hogy a vasbetonban a húzóerôket is felvevô vasbetétek találhatók. a feltételezetten öntött kövekben ilyen nincs, ezért azokat ha túl nagyra építik, akkor megrepedeznek.
2. Hadd ne részletezzem, milyen porblémákat vetett volna fel egy több mint száz méter hosszú zsalu elkészítése. (Pontosság, anyagigény, OLDALNYOMÁS elviselése, stb.)
3. Kisebb zsalukkal jóval gyorsabban lehet dolgozni, könnyebb azokat mozgatni, újra felhasználni, stb. (Ezért építik a házakat téglából, blokkokból, panelból, stb. -- modulrendszer!)
4. Egyes mészkövek PONT ÚGY néznek ki, mint az elmúlt évezredben használt mészhabarcsok hosszú kötés után. Meg lehet nézni. Ja, és nem csak pont úgy néz ki, de kémiailag is pont olyan. Meglehet, ezt mindenféle izotópos móccerekkel meg mittoménmivel ki lehet mutatni, errôl nem tudok, de most csak hipotézisekrôl beszélgetünk, nem kinyilatkoztatok, csak találgatok...
- Lehet, hogy azért nem ábrázolják az öntést korabeli képeken, mert az új technológia fefedezésének lázában égô GYŰJTÔK azokat bizonyára elkapkodták. No meg ha akadt 1-2 olyan kövecs, amit úgy húzkodtak oda, az bizonyára látványosabb dolog volt, mint a zsaluzás. Vagy mittomén.
- A mészégetés porblémájára: Ha engem bíznának meg a szervezéssel, akkor valószínűleg a kész meszet szállíttatnám oda nem a mészkövet, meg az égetéshez szükséges fát. Tizedannyi munkából megúsznám. Persze az is lehet, hogy a helyszínen bányászott mészköveket égették ki, így megmagyarázható, hogy azok hova tűntek. Oszt az is tudott, hogy a Szahara keletkezése többek között annak tudható be, hogy a hajdanán annak területén élô, fejlett fazekasággal rendelkezô kultúra kiirtotta a valaha ott található hatalmas erdôket, mert elhasználták a fát a cserépégetéshez. (Ezzel nem is tudom mit akartam mondani:)
- Továbbá az öntéshez minden adott volt: homok, víz, és valami cementitanyag (nem mész), amit állítólag a közelben lehetett bányászni.
A kövek oldalára szerelt, azokat kerekre kiegészítô "szánok" ötlete szvsz zseniális. (Most jó?)
50 tonna? Eddig 2.5 tonnasakrol volt szo, ami az atlag es ami a legnagyobb reszet adja a piramisoknak. Egy 50 tonnas kovet nem tom hogy ratktak fel, de ha nem nagy szamban kell akkor az egeszen mas problema, mint amirol most szo van, hogy ilyen mennyisegu (2.5 tonnas) kovet hogy tudtak oda eljuttatni.
Mig az egyiknel maga a suly jelenti a problemat a masiknal a logisztika is. Ugyhogy dontsuk el, hogy eppen melyikrol beszelunk.
Ha "csak" 1-2 50 tonnas kellett, ahhoz alkalmazhattak fegorgoket is. Az emeles mar passz.
A vizzel emeleshez senkinek nincs hozzafuznivaloja (erthetoen irtam le?)?
Mar egyszer itt a topicban valahol leirtam, hogy az iszappalya, meg minden egyeb rampas megoldas nem jon ossze, mivel annyi fold es homok nincs az egesz Egyiptomban, amennyi ahhoz, kellett volna, hogy felcsusztassak a koveket, csak a rampanak nagyobb lenne a tomege, mint az egesz piramisnak!
Ezenkivul az usztatas kerdesehez: Eskuszom, hogyha valaki csinal fabol, novenyi inakbol egy tutajt, szerzek neki 50 tonnas kovet, rahelyezzuk a Duna vizere es meglatjuk, hogy elmerul e vagy nem. Azert ezt az usztatast en megneznem!
1. Azert mert Khufut gyuloltek, az meg nem ok, plane a farao eleteben nem ok, hogy ne vesse bele a nevet a piramisba.
2. Hol a kincseskamra?
3. Miert nem volt a szarkofagnak fedele? Ha volt hova lett?
4. Hogy a fenebe vagtak ki egy granittombbol az allitolagos szarkofagot? Az olyan sima, mint a salamonon az a bizonyos testresz. Ma egy ilyen granittomb kivesesehez es lecsiszolasahoz minimum HILTI es vidia kell. Akkor hogyan csinaltak tessek mondani? Bronzkessel?
4. Igen lehet, hogy hibaztam. A kinai Fal gyozott. 1:0.
Mindez (sok más is) benne van az általam korábban ismertetett könyvben. Kéretik minden k. résztvevônek elolvasni. Elgondolkodni, majd azután nyilatkozni.
Az utóiratodra reagálva ("Csak akkor születtek a nagy dolgok, mikor bátrak voltak, akik mertek..."), ebben teljesen egyetértünk.
Vagyis, én hiszek az Ember okosságában, találékonyságában, tehetségében, erejében, bátorságában. (Azért írtam nagy betűvel, mert ez természetesen nem minden egyedre teljesül.) Némileg önmagunkkal szemben tűnik megalázónak, ha mindig a deus ex machina megoldásban gondolkozunk.
(Mivel az utolsó 100-150 év fejlődése a tudományban és a technikában exponenciális, robbanásszerű, most is fel lehetne tételezni, hogy mindez idegen beavatkozás következménye. Én azonban mégis úgy gondolom, hogy ez a fejlődés az emberiség közös műve, a hihetetlenül komplex eszköz, az emberi agy révén.)
Kedves Mr Spock!
A PI ne ügy. Az alapja az egyiptomi földmérés. Ehhez ugyanis egy hengert használtak fel, a körbefordulását számlálva mérték ki a távolságokat. A kerület és az átmérő összefüggése tehát fontos volt számukra, rájöttek hogy arányosak, arányszámuk PI.
Az sokkal érdekesebb, hogy Platón beszámolóiban az egyiptomi papok azt mondták, hogy a tudásukat valakiktől kapták. De hogy kitől?
Mi van, ha az egyiptomiaknak a szog volt a fontos, igy a PI csak veletlenul adodott?
Mint korabban emlitettem, ha CSAK ez lenne az egyetlen rejtely, a veletlen szerepe meg elfogadhato is lenne, de a PI csak egy a sok megmagyarazhatatlan reszletkerdesek sorozataban.
andzsin: Az iszappálya lehet, hogy humbug, de akkor mivel magyarázod a Mirgisszai iszappálya leletet amit ki is próbáltak (nem tudom pontosan hogyan működik, pontosan milyen, de van, és film is készült róla (nem láttam), de komolyabb könyvtárban biztos van adat) és a Thothotep-sir képét amelyen ábrázolták a pálya használatát ?
Te is ezzel a kőöntéssel jössz, le irjam negyedszer is amit pont a te hozzászólásod előtt irtam le harmadszor?
aztán:
"Fold legnagyobb koepitmenye" nagyobb mint a kínai nagyfal?
Alapvető dolgok.
1. Volt ott azért egy-két építmény a nagypiramis előtt. Arra több bitonyíték van, hogy folyt ott építkezés , arra nincs, hogy nem az egyiptomiak építették.
2. Hemiunu hercegnek úgy látszik voltak újszerű elképzelései.
3.,4.,5. Kheopsz uralkodását az utókor gyűlöletesnek időszaknak tartotta. (ebben gondolom a megalomániás épitkezés is közrejátszott :-) ezért az utódok nem szívesen emlékeztek meg róla (ezért is tudunk keveset az időszakról), egyrészt azt is el tudom képzelni, hogy 50,100,200 év múlva nem rehabilitálták, hanem kihajították a piramisból, nem lehetetlen, sőt valószínű lehet a következő elmélet:
Azt tudjuk, hogy a fáraó igen fiatalon megpunnyadt, mi van, ha a belsőbb köröknek is tele lett vela a saruja és kupánvágták a főnököt (talán újabb ötletei voltak :-) , mi van ha a piramist felépítették, de soha nem fejezték be, mi van ha Kheopszot nem is temették oda? Esetleg később egy-két önkéntes mégis festett valamit a piramisba, ha már ott van, de már Khufu nevének helyesírását sem tudták pontosan.
Persze ezt csak most találtam ki, de ez is lehet egy prózai magyarázat a pontjaidra.
p.s. Ha mindíg figyelmen kivül hagytuk volna a tudomány állításait, akkor vajon hol lennénk?
