Írod:
"Az, hogy a Keopsz piramis alapkerulete es a magassag*2 kozotti osszefugges PI (3.14), az a mai hivatalos magyarazatok szerint a veletlennek tudhato be."
Ez lehet véletlen, lehet egy szándékos dolog nem szándékolt következménye és lehet tervezés eredménye is.
Kérdezed:
"Milyen technologiakat?"
Hogy-hogy milyeneket? A hajóépítéstől a tűzgyújtásig mindennek volt valamilyen technológiája, amit nem kell kitalálni mindúntalan, hanem a generációk átadták egymásnak. Épp az a civilizáció lényege, hogy az ilyen technológiai ismeretek különös jelentőséggel bírnak és annak megfelelő becsben is vannak tartva.
Írod:
"De enszerintem az emberiseg tartozik maganak azzal, hogy feltegye maganak a kerdest:"de ha ez ennyire nyilvanvalo, kepesek lennenk ezt mi most reprodukalni 4000 evvel kesobb, 4000 evnyi tobb tapasztalattal?"
Az emberiség általában olyan kérdésekbe öl energiát, amelyek valamiért fontosnak tűnnek. Ha most fontos tűnne nagyobb piramist építeni, mint a régiek, valószínűleg hamarosan találnánk rá módszert.
Az sajnos nem igaz, hogy a mi tapasztalataink mindenben teljesebbek lennének, mint a régieké. A haszontalanná vált ismeretek "felezési ideje" civilizációs téren sokkal rövidebb, mint pl. a genetikai információké.
Egy 2.5 tonnás kőkocka mondjuk 1 m3-es, és egy 10-15 fokos lejtőn még a súrlódást beszámítva is felhúzható lehet mintegy 1 tonnának megfelelő húzóerővel, amit 100 ember könnyedén, 30 pedig erőlködve ugyan, de tartósan biztosítani képes.
Én NEM tudom, hogy hogyan építették föl a piramisokat, de különféle módszereket is elképzelhetőnek tartok, arról nem is beszélve, hogy számos olyan trükk is lehetett, amire én még álmomban sem gondolnék, de annál inkább az ókori elmék. Eszembe sem jut olyan álláspontra jutni, hogy csak azért, mert mondjuk nekem nehéz valamit kiszámolni, akkor azt a régiek sem tudták.
Naná, hogy igaz. Van neki egy bazi nagy hiperhullám relés rádiója, azon szokott csacsogni a szíriuszi testvérekkel. Az egész rádióadót, meg az urhajó maradványait a hátsó kertben orzi egy mégbazinagyobb földalatti piramisban. Azért földalatti, hogy ne irigykedjenek a kertszomszédok. Évente egyszer felhozzuk a rádiót a föld alól, a Nagy Mikeri ünnepen (Sz.-on ezolyasmi mint a majális), akkor mindenki a családban beszélgethet a szíriusziakkal, és bort iszunk, és dinnyét eszünk.
rolling: "Persze elmenni a misztikum felé, vagy ET után kiáltani sokkal izgalmasabb, nem? :-))"
De igen, sokkal izgalmasabb :-), söt kell is (a jelenség végigkiséri a múltat, jelent és jövöt), de tudni kell hol a határ, mert a végén már mindenki, mindent ET-vel magyarázna (ahogy tették azt régebben és sokan most is, már ha értitek mire gondolok). Kényelmesebb, megnyugtatóbb, izgalmasabb, de nem feltétlenül vezet elöre, és az igazi megismeréshez.
Mr Spock: Az eröforrásokat, a népességet viszonyítsd az akkori ismert világhoz és a szabad kapacitást ahhoz, hogy mire kellettek akkor az emberek, az Óbirodalomban.
Megpróbálok utánanézni adatoknak, este visszatérek rá.
Nem zárom ki, hogy nálunk fejlettebek nem találtak ide egykor, söt, megdöbbentöek, a helikopteres barlangrajzok, az Ezekiel megfigyelés a Védákban leírt szerkezet. Izgat Atlantisz meg minden, de kérdem én melyik lehetöségre van több kézzelfogható bizonyíték, publikusan.
Vajon miért nem tárnak elénk megdöbbentö kézzelfogható bizonyítékokat a megmagyarázatlan dolgokról.
Mert elrejtik öket a nagyközönség elöl?
Miért?
Talán mert nincsenek ilyen bizonyítékok?
Miért iszappályát találnak a régészek, és miért nem mondjuk egy többezer éves repülögéproncsot?
Mi a valószínübb, hogy azt is találtak, csak nem mondják meg (miért?), vagy nem találtak csak néha felreppen egy-két pletyka erröl-arról, anyagi okokból :-).
Nem szabadna átlépni a rejtélyeken, sehogy.
Amit én leírtam, az pontosan és racionálisan megpróbálja számadatok alapján, számításokkal, a bizonyítékok, leletek figyelembevételével, legalább részkérdéseket megoldani.
Ellenben mások azt mondják, jó egyes részkérdések lehetségesek így, de az egész még homályos, akkor inkább _higgyünk el_ egy kevésbé kézzelfogható, komoly bizonyítékokat nélkülözö megoldást. Vajon nem éppen ez a rejtélyek átlépésénk módja?
Úgy látom általában megegyezik mindenki a tényekben (kövek száma stb...)
Én igyekeztem egy-két számitást elövezetni részfeladatokra. Ezekböl az látszik, hogy lehetséges a kivitelezés (a rendelkezésre álló adatok, és eddig nem kifogásolt számítások alapján), viszont senki nem közölt számítást arra, hogy nem lehetséges az adott dolog, csak azt mondta nem hiszem, hogy...
pl.
"Az is logikus, hogy a surlodastol tonkrementek a gorgok egy ket ut utan. "
Tömör, keményfa görgök nem látom be, hogy miért mennének tönkre ilyen gyorsan, számítással tudod igazolni?
(Annak is utána nézek milyen faanyagot használhattak akkortájt és mennyi volt belöle)
OFF
big4, OK, semmi gond. (Az átlag természetesen 100, amit úgy kell érteni, hogy az azonos életkori sávokban lévő, hasonló társadalmi helyzetű és iskolai végzettségű, vagy foglalkozási kategóriájú emberek átlaga, tehát egy statisztikailag elfogadható érték.)
ON, és felejtsük el.
Az 1 méter élhosszúságú, vízzel töltött kocka súlya 1 tonna. Kőzetek fajsúlyát (egy kivétellel) nem sikerült kinyomoznom, de néhány építőanyagét igen, tehát:
Ezért valóban helyesnek tűnik, hogy a piramis legtöbb köve kb. 2.5 tonnás.
----------------------------
Meglepett, hogy volt aki úgy gondolja (csak egy analógia, bocs :-))), hogy mondjuk a volgai hajóvontatók a hajókat a vízen járva húzták.
Azt sem értettem, hogy miért ne lett volna ezeknek az embereknek technológiájuk. Volt, és ez rengeteg más építészeti emlékben is megnyilvánul, nem kizárólag a piramisok esetében. Nem voltak hülyék, csak nagyon hittek a halál utáni életben.
A korábbi kisebb piramisok építése során az Állami Piramisépítő Vállalat igenis sok tapasztalatra tett szert. (Sőt, ma úgy tartják, hogy a ghizai kis kísérőpiramisok tkp.-en modellek voltak.) SZVSZ ha az egyiptomiak meg tudtak építeni egy 12 m magas piramist, meg tudtak építeni egy 60 m magas piramist, akkor a 150 métereset is, csak több idő és több ember kellett hozzá. Megjegyzem még azt a tényt is, hogy a később épült, de kisebb Mükerinosz piramisba átlagosan nehezebb kövek vannak beépítve, mint a Kheopszba.
--------------------------------------
korx, örülök a jelentkezésednek, és annak a megközelítésnek, amit képviselsz, vagyis józanabbul szemlélve a dolgokat, az emberi értelem képes a problémákat megoldani.
Persze elmenni a misztikum felé, vagy ET után kiáltani sokkal izgalmasabb, nem? :-))
"A magyar nép szíriuszi eredete pedig igaz. Öregapám például még mindig tartja a kapcsolatot a szülobolygóval.:)"
Hogy is van ez a szíriuszi dolog ? Komolyan írtad Kham vagy Kam ? :>)
Rolling !
Lehet, hogy ciki, de nemtom mennyi az átlag IQ, nem foglalkozom ilyen méricskélésekkel (bár hazudnék ha azt mondanám picit sem érdekel a sajátom...), írhattam volna, hogy átlag intelligencia szint, csak így rövidebb 1*űbb , de bizonyára a tiéd nagyon magas . Ez offtopic ám, úgyhogy bocsi mindenkitôl !
JT, többször próbáltam ezt magyarázni Andzsinnak, hogy a számításai megtévesztik (egy kőre szerinte 2-4 perc jut), nem lehet így számolni, de nem reagált rá. A valóságban itt több korabeli "futószalag" lehetett, vagyis egyidejűleg több munkafázis történt, más-más brigádokkal, s az építések is mind a 4 égtáj felől egyszerre, akár több ponton is történhettek, mert így logikus, ez az értelmes építési módszer.
Követeljük az INDEX (már megint a vizsgák!!!) nevében, hogy járjanak a Gantenbrink akna végére... jobban mondva titkának a végére!!!! Lehet, hogy ott van az igazság! qszi
Kedves big4, t u d o m, hogy nem Te találtad ki ezeket az elméleteket. Ha én voltam félreérthető, akkor sorry, helyesebb lett volna úgy írni, hogy nem semmi, amiket ismertetsz. Ha már az IQ-mat említetted, erre csak annyit, hogy két teljesen különböző teszt szerint is (az egyiket profi pszichológus csinálta) pontosan 140, és mivel már nem vagyok túl fiatal, ennyivel azért talán még el lehet bóklászni a világban.
Aztán miért gondolod, hogy a matematikai összefüggéseket/ismereteket a véletlenre kellene fogni?
Az, hogy a Keopsz piramis alapkerulete es a magassag*2 kozotti osszefugges PI (3.14), az a mai hivatalos magyarazatok szerint a veletlennek tudhato be.
Azt meg miből gondolod, hogy nem ismertek/használtak technológiákat?
Milyen technologiakat?
Kedves korx,
Mit csinál akkor egy dúsgazdag, temérdek szabad eröforrással rendelkezö, terjeszkedni nem tudó, nem fenyegetett, isteni szintre emelt királyok által vezetett, Ókori léptékkel mért világbirodalom??? KÚVA NAGY DOLGOKAT ÉPÍT! Ez "kínbafogant" magyarázat?
Ugy ahogy mondod, bizony az. Mert meg ma sincs olyan orszag a vilagon, amelyik el tudhatna mondani magarol azt amit fentebb irtal. 4000+ evvel ezelott, teljesen kiteve az elemeknek, senki nem rendelkezett temerdek szabad eroforrasokkal (kulonbenis mit ertesz ez alatt? Sok ember volt? Mi mas lehet temerdek szabad eroforras? Szamitasok szerint 1 AD-ben kb 200 millio ember elt az egesz vilagon, kevesebb mint ma USA-ban). Es meg ha igaz is, akkor sem logikusan kovetkezik abbol, hogy "kuva nagy dolgokat epit", ilyen skalan. Azzal az erovel "kuva sok dolgot" is epithettek volna. De egy ilyen "termerdek szabad eroforrasnak" semmi mas nyoma nincs, mint maguk az epitmenyek amirol vitatkozunk, tehat onmagaval probalod bizonyitani a jelenseget.
Mivel nem ismerünk még mindent ne is keressünk magyarázatot a részkérdésekre?
Jelentsüki ki, hogy ez igy lehetetlen , biztos valami emberfeletti áll a háttérben.
Nem, en nem ezt mondom, ez ugyanugy hiba lenne, mint az ellenkezoje, ami a mai "hivatalos allaspont", ami nagyjabol ugy megy hogy "hat ott van, tehat valahogy megcsinaltak". Ami alapjaban egy elso megkozelitesre nagyonis logikusnak hangzo, es csabito allaspont. De enszerintem az emberiseg tartozik maganak azzal, hogy feltegye maganak a kerdest:"de ha ez ennyire nyilvanvalo, kepesek lennenk ezt mi most reprodukalni 4000 evvel kesobb, 4000 evnyi tobb tapasztalattal? Es ha nem, ez hogy lehetseges?" Es vegulis nem kizarni annak a lehetoseget, hogy igenis, esetleg (nem biztosan, csak esetleg) emberfeletti teljesitmeny volt. Plane a mai vilagban, ahol mashol elo lenyek egyaltalan nem elkepzelhetetlenek, ahol aprankent keszul az emberiseg arra, hogy elkezdje keresni ezeket a mashol elo lenyeket. Miert annyira kizart az, hogy azok is egy idoben keresgeltek mashol es esetleg idetalaltak? NEM, nem azt mondom, hogy ezt kell elfogadni. Azt mondom, hogy a tudomanyos vilagnak "kutyakotelessege" lenne ezt a lehetoseget komolyan venni, es modszeresen utananezni. VAGY, logikusan megmagyarazni hogy mikeppen volt ez egy emberi teljesitmeny. Meg az 1998-as Enciklopedia Brittanica (CD) is azt irja, hogy a Keopsz piramis epitesi modszere maig is megmagyarazatlan. De tudod mit, ha a Keopsz lenne az egyetlen ilyen rejtely, talan meg en is megvonnam a vallam es azt mondanam, hogy "hat ott van, valahogy megcsinaltak", de tucatnyi okori rejtelyek vannak (hasonlo "de hat erre hogy voltak ezek kepesek"), es ezeknek a megmagyarazatlansaga, ahogy fejlodik a tudasunk, egyre "megbocsajthatatlanabba" valik. Sulyos milliardokat (dollarban) koltenek es fognak kolteni, hogy eljussunk a Marsra, annak ellenere, hogy nagyjabol mindenki biztos abban, hogy semmit nem fogunk ott talalni. Ugyanakkor itt a Foldon, atlepnek ezen rejtelyek felett a szokasos "hat ott van, valahogy megcsinaltak" magyarazattal. Ezt tartom helytelennek.
És ha fagörgöket raktak a küvek alá a lejtön?
2.5 millio kotomb. Logikus feltetelezni, hogy legalabb 3 gorgo kellett egy kotombhoz. Az is logikus, hogy a surlodastol tonkrementek a gorgok egy ket ut utan. Tehat szamolj mondjuk 3 millio gorgore. Vagy csak 1 millio gorgore. Honnan? A nagy Egyiptomi oserdokbol?
Jó, nagyobb erö kell hozzá, de mennyivel?
Most kiszámolod, hogy egy 2,5 tonnás kökocka görgökön való felvontatásához mekkora erö kell mondjuk 30 fokos lejtön vagy nem?
Szerinted ez olyan lehetetlenül nagy erö lenne, hogy mondjuk 20 ember 10 kötéllel + 10 ember aki a görgöket hátulról elöre teszi ne tudná megoldani?
És ha fagörgöket raktak a küvek alá a lejtön? Az nem kenödik a surlódás meg minimális. Nem kell hozzá nagyobb erö mint egy autót felvontatni a mélygarázsból.
JT: Itt mindenki 50 tonnákról beszél, bár van olyan kö is a sirkamráknál, de a kövek átlagos súlya 2,5 ismétlem kettöegészöttized tonna.
Mekkora lehet egy 2,5 tonnás kökocka egyik oldallapja? (szerintem nem 10m2)
Menny a kö sürüsége? Nem lenne nehéz kiszámolni...
Egy középiskolás számolja már ki egy buberliért, az elöbb belinkelt képeken levö lejtön való 2,5 tonnás kökocka felhúzásához való eröt (lehetöleg embereröben kifejezve :-)
Mr Spock: Ne haragudj, de azt kell mondanom méltatlan hozzád ez a válasz, hogy "az igazi problema a Keopsz piramissal az, hogy meg ha meg is magyarazod az egyik rejtelyt, a masik mar ott is van". Mivel nem ismerünk még mindent ne is keressünk magyarázatot a részkérdésekre? Jelentsüki ki, hogy ez igy lehetetlen , biztos valami emberfeletti áll a háttérben.
Hogyan emelték fel a köveket?
Mit szóltok a lejtö elmélethez amit leírtam? Itt találhattok néhány szemléletes élképzelés róluk.
Vajon ez az elfogadhatóbb magyarázat, vagy az, hogy a köveket az ifjú Skywalker vágta ki fénykarddal, és Yoda emelte öket a helyére, az Erö segítségével? :-)
"Es akkor meg mindig ott van a "miert kellett egy ilyen emberfeletti teljesitmeny, hogy egy uralkodot odatemessenek. Es akkor jon meg egy kinbanfogant magyarazat. Es igy tovabb."
Elöször is.
ie. III. évezred egyiptomi Óbirodalom.
Hogyan nézett ki az ország?
Az Óbirodalom az un. "Fekete földön" terült el az a Nílus 2 partjának kb. 10-10 km-es sávja. Körben a lakatlan "Vörös föld", a sivatag volt.
Kerék, kocsik, egyéb hódító eszközök nem voltak, se ellenség nem volt, se hóditani való termékeny terület.
Fö kérdés!
Mit csinál egy birodalom amelynek vezetöi statuálni akarják maguk és birodalmuk nagyságát (bármelyik birodalmat,országot tekinthetjük a történelem során Egyiptomtól-Kínán át-Chauchescu Romániájáig)
ÉPÍT,ÉPÍT,ÉPÍT
Mit csinál akkor egy dúsgazdag, temérdek szabad eröforrással rendelkezö, terjeszkedni nem tudó, nem fenyegetett, isteni szintre emelt királyok által vezetett, Ókori léptékkel mért világbirodalom???
KÚVA NAGY DOLGOKAT ÉPÍT!
Ez "kínbafogant" magyarázat?
big4: A te elméleted is csak egy elmélet, az enyém is (jobban mondva nem az anyém hanaem az egyiptológos tudósok legszélesebb körben elfogadott magyarázata - én csak olvastam), szubjektív, hogy ki melyiket tartja hihetöbbnek.
JT: Ha siklócsapágyat számoltál, ki tudnád számolni, hogy a linkelt ábrákon látható dölésü lejtökön mekkora erövel(hány ember erejével) lehet felfelé vontatni egy 2,5 tonnás kökockát (hogy mi legyen a tapadási-surlódás együtható nem tudom : kö kövön, kö iszapon, kö görgökön felállás esetében) de te biztosan jobban értesz ehhez.
Érdekes lenne látni a számokat.
Bocs, ha itt rontom a levegőt, de Fargo utolsó hozzászólását támogatnám. Modjuk ha én építeném, az csinálnám hogy kiraknám az alapját egy sor kőböl, majd homokkal feltölteném, utána megint egy sor kő beljebb, homokkal kitölteni s.í.t.Szerintem húsz év bőven sok is lenne a felépítéséhez.Valaki azt írta hogy gravis mérések alapján a piramis könnyebbnek tűnik, mint amint az számolható...Lehet, hogy ez meg is magyarázná a dolgot.
Kő: Számomra (ui. ha én építeném) a helyben kiöntés lenne a legegyszerűbb.Igy csak a homokot, zsalut kötőanyagot meg vizet kell felcígölni..Zsalut szétbontva amíg nem szilárdul meg teljesen be lehetne csiszolni úgy, "hogy egy késpengét is alig lehet bedugni"
Kőfejtés: Azt, hogy olyan mészkő, ami ott be van építve legközelebb százkilométerekre található, nem jelent semmit.Ui. (hazai példa) Budafokon, a Tétényi-fennsíkon és Fertőrákoson ugyanaz a mészkő formáció található (Fertőrákosi Mészkő Formáció a hivatalos neve - ha jól tudom ).Budafoktól Fertőrákos pedig odébb van...
Tájolási pontosság: Szerintem egészen primitív eszközökkel ( rúd - napárnyék , cövek , zsinór ) és kellő odafigyeléssel megvalósítható....
Nem értem az értetlenkedésedet. Talán csak nem hiszed, hogy a néhány ezer éve élt emberek ötlethiányosak voltak velünk szemben? Azt meg miből gondolod, hogy nem ismertek/használtak technológiákat? Talán csak nem onnan, hogy nem ismerjük pontosan azokat? (Jószerivel már a nagyanyáink/nagyapáink korának technológiáit sem ismerjük!) Auztán miért gondolod, hogy Neked néhány órányi/napnyi gondolkodás után ki kell találnod olyan problémák megoldását, amelyekét az egyiptomi papok és mesteremberek esetleg évszázadok/évezredek alatt tökéletesítettek? Aztán miért gondolod, hogy a matematikai összefüggéseket/ismereteket a véletlenre kellene fogni? Talán nem hallottál az egyiptomi matematika fejlettségéről? (Személyeskedés nélkül kérdezem: Te pl. meg tudnád jósolni a napfogyatkozások idejét?) Azután szerinted pl. a Kínai Nagy Fal (mint "emberfeletti" teljesítmény) behozta az árát? Vagy amikor bármilyen teljesítményt produkál az ember, biztosan lehet azt tudni, hogy majd megtérül?
Bocs korx, de olvass el légyszíves néhány újjabb könyvet is !
Nem vagy túl áptudét, ebben a kérdésben.
A néhány hozzászólással lejjeb olvasható elmélet, amit korábban írtam sem sokkal hihetetlenebb, mint amiket te írsz.
Elismerem, hogy vannak dolgok amik még nem stimmelnek, de ezek akár stimmelhetnek is, nem?
A problema, az igazi problema a Keopsz piramissal az, hogy meg ha meg is magyarazod az egyik rejtelyt, a masik mar ott is van. Es ha azt megmagyarazod ott van a harmadik. Jo, sarpalyan huztak a koveket (meg mindig nem tudom elfogadni, de tegyuk fel hogy igy volt). Hogy emeltek fel 140 meter magasba. Es akkor szukseg van egy masik, meginkabb kinban fogant magyarazatra. Es igy tovabb. A reszletekkel lehet kuzkodni, de egyszeruen nem all ossze a dolog. 4000 evvel ezelott (meg tobb is), a kerek feltalalasa elott, mindenfele technologia nelkul felepitettek valamit, amit valoszinuleg ma nem lennenk kepesek osszehozni a mai technologia nelkul, csupan a tudassal es az emberanyaggal (es talan meg a technologiaval sem, de tetelezzuk fel hogy igen).
Es akkor meg mindig ott van a PI rejtelye, meg az osszes tobbi matematikai osszefugges amit persze mind a veletlenre kell fogni.
Es akkor meg mindig ott van a "miert kellett egy ilyen emberfeletti teljesitmeny, hogy egy uralkodot odatemessenek. Es akkor jon meg egy kinbanfogant magyarazat. Es igy tovabb.
Csak a borítás és a belső helyiségeknél volt szállított kő, a többit helyben bányászták.
1.,Szerinted mennyit bír egy frankón csapolt faszán?
2.,A hajó amin odaszállították az meg kiszorította magaalól a vizet? :-)
3., Ha hajót tudtak csinálni szánt mér nem (amúgy nem is szán csak olyasvalami)
Továbbra is az említett könyvre hivatkozom.
Ne felejtsük el, hogy a piramis hoz vezető utat 10 évig építették, továbbá modelleket szemlélve az egykori lehetséges kinézetről látszik, hogy a piramist nem futóhomok vette körbe, tehát minden bizonnyal kő talapzatra borították az iszapot, vagy fa , agyagtégla épitményre.
Honnan ez a feltételezés?
A 60-as évek núbiai ásatásai során Mirgissza közelében gerendákkal megszilárdított hosszú iszappálya került elő. Kipróbálták és bizonyítást nyert, hogy nagy terhet kőnnyen lehet továbítani rajta.
A Középbirodalom idejéből, Thothotep-sír egyik képén 172 munkás húz egy szánra kötözött kb. 60 tonnás szobrot, 1 a pályát öntözte. Sík terepen kiváló módszer. Korcsolyáazás miért lenne? Az emberek és szarvasmarhák a pálya két szélén kötéllel húzzák az anyagot (V alakú formáció). Ne feledjük, hogy a kőtömbök átlagos súlya 2,5 tonna egy ekkora követ 8-10 ember simán elhuzkod a sáros pályán. (Valaki kiszámolhatná a felületi nyomást, surlódást, ilyesmi)
A kőkitermelésről:
Mint emlitettem az Óbirodalom idején állandó munka folyt a kőbányákban és nem azért termeltek mert hátha jó lesz egyszer, hanem mert épitgettek ott azért szorgosan más dolgokat is. Óbirodalmi feljegyzések szerint az állandó kőkitermelők száma 100-2000 főt számlált (képzeld hányan kopácsoltak ott amikor igazán nagy szükség volt a kőre)
Egyes kőtömbökre írt dátumokból következtetni lehet a napi teljesítményre. Igy 1 munkás kb. 2m3 követ termelt ki naponta.
Ha megnézzűk a gúla térfogatát (remélem jól számolok , számoljatok utána) 230*230*146,59/3=~2583283m3
számoljunk csak 2000 munkással -> kb 2 év alatt kitermelik az egész piramist, ráadásul a legnagyobb részét helyben. Nem is kellet olyan nagy tartalék a beinduláshoz, sőt nem is kellet semmi ha akarod...
Elismerem, hogy vannak dolgok amik még nem stimmelnek, de ezek akár stimmelhetnek is, nem?
Akárhányszor is olvasom el a topicot, még mindig az tűnik a legegyszerűbbnek, hogy a piramisok köveit a helyszínen öntötték. Érdekes lenne tudni, hogy mit mutatna egy beható vizsgálat a köveket illetôen. Bár meg kell jegyezni, hogy némely középkori meszes habarcsokat rettentô nehéz megkülönböztetni az eredeti mészkôtôl. Ugyanis a meszes habarcsból a lassú kötés folyamán echte mészkô képzôdik. Nem értek igazán hozzá, de ezt el tudom képzelni homokkôvel is.
Azt is eltudom képzelni, hogy miután elkészítették a piramis egy szintjének külsô héját kôbôl, a belsejét egyszerűen kitöltötték homokkal: ha van ami oldalirányban megtámasztja, akkor annak kellô tömörítés után nagyon nagy súlyt el kell viselnie. Lehet, hogy nem hiába egyezik a homok rézsüszöge (tanultam talajmechanikából -- a kupacba pergetett homokdomb oldalának vízszintessel bezárt szöge) a piramis oldalának meredekségével?
Egyszerűen nem hiszem el, hogy ilyen rövid idô alatt, (20 vagy akár 40 év) ekkora volumenű munkát meg lehessen tervezni / szervezni / valósítani úgy, hogy a kôtömböket oda kell cipelni. Ez nem működik.
A tervezésrôl annyit, hogy valószínűleg nem abszolút nulláról indult a piramis kigondolása, valószínűleg a koncepciónak megvoltak a maga szakrális, mágikus (?) tradícionális alapjai, ezen elveket alkalmazva egy építész pár nap alatt fel tud skiccelni egy vázlattervet...
A nedves iszappálya, meg a szánszerű szerkezet sántít, egyrészt mert nehezen lehet elképzelni olyan korbéli szánszerkezetet, amely 10-20-30-50 tonnát elbírna, másrészt ekkora súly kiszorítja maga alôl a síkosító iszapot.
Bár tény, hogy a piramis emberfeletti, teljesítménynek tűnik az akkori technikával, kétség kivül zseniális munka, sok a nyitott kérdés (bűvös számok, tájolás stb...), de ezek után -legalábbis maga az építés - számomra nem tűnik beláthatatlannak és kivitelezhetetlennek.
Ha olyan konnyen elfogadsz, szamomra eleg lehetetlennek tuno teteleket mint amilyeneket leveled tartalmaz, akkor ezt meg tudom erteni. Peldaul:
A szárazföldön a piramishoz vezető megépített úton nedves,síkos iszappályán szán-szerű szerkezeten szarvasmarhák vagy emberek húzták a kőtömböket.
A sikos iszappalya jol hangzik a koveknek, de nagyon rosszul hangzik azoknak akiknek huzni kellett. Kepzeld el a korcsolyazast ami ott folyt volna. Tobbtonnas koveket igy huzni enszerintem lehetetlen. Arrol nem is beszelve, hogy kepzeld el milyen keves ilyen tobbtonnas ko kellett ahhoz, hogy elkezdje kivajni az utat. Es tobb mint 2 millio ilyen korol volt szo.
tehát a kőkitermelés minden bizonnyal nem úgy ment, hogy "na akkor piramist építünk kezdjünk el bányászni", hanem az építés kezdetén már rendelkezésre állt megfelelő mennyiségű alapanyag.
Tobb mint 2 millio tobbtonnas kotombot tartalekban kifejtettek es tartottak azon az alapon, hogy "hatha valamire jo lesz". Nem valoszinu.
Maga az, hogy tobb mint 4000 evvel kesobb itt vitatkozunk, mar majdnem egy bizonyitek arra, hogy valami nem stimmel.
Végigolvastam a topicot.
Áttanulmányoztam Kákosy László: Ré fiai c. könyvének (1979-es kiadás) ide vonatkozó részét (80-85 old.). Azóta bizonyára törtérntek új felfedezések is, de már igy is meglehetősen megnyugtató, logikus választ kaptam a piramis építésének módjára. Természetesen vannak fehér foltok, de minden valószínűség szerint ezek megoldása is nélkülözi a misztikumot, vagy az "idegen" beavatkozást - sajnos...
Lehet kicsit hosszú leszek...
Először is, a Kheopsz-piramis volt a maximum, előtte-utána nem volt hasonló ez volt az akkori technika és az erőforásoknak kihasználásának a csúcsa.
(Ide kívánkozik, hogy vajon miért is építettek ilyen monstrumokat, sírhelyül? Erre is logikus választ kaptam, de most nem ide tartozik esetleg később leirom ha érdekel valakit...)
Adatok:
ép állapotban 146,59 m volt a csúcsa a földtől.
alapterülete: 230x230m
hajlásszög: 51°52'
Egy emberöltő alatt készült el Maga a piramisépítés Hérodotosz alapján ez 20 év (na most, hogy pontosan mennyi az ugye kérdéses, mi van, ha Hérodotosz tévedett mondjuk 5 évet (ekkora időintervallumban nem lehetetlen)-> változnak a számok)
A piramis elrendezésének tervét az építés során 2szer változtatták meg.
Először az építmény alatti természetes sziklában véstek ki egy termet ahova az északi oldalon lefelé vezető folyosó vezetett. Már a belső kidolgozás is elkezdődött amikor abbahagyták a munkát.
Az új tervben a levezető folyosóból felfelé vezető járatot képeztek ki ami egy nyeregtetős kamrába vezetett ezt nevezik a "királyné kamrájának".
Végül újabb 8,5 méter magas felvezető utat képeztek ki "nagy galéria" amely a végleges sírkamrába vezetett, thermentesítési célból a galéria felett 5 helyiséget alakítottak ki.
A piramis kb.2300000 kőtömbből áll 1 kőtömb átlagsúlya 2,5 tonna, de szép számmal vannak 15 tonnások is, a sírkamra mennyezetének hasábjait 40-50 tonnára becsülik.
Háromféle kőanyagot használtak fel: Maga az épitmény helyben fejtett!!! mészkőből épült, a borítás turai mészkőből, a belső helyiségeknél Asszuánból származó sötétszürke gránitot használtak.
A Niluson könnyű volt szállítani, a csatornákon közvetlenül a piramisok közelébe lehetett hajózni. A szárazföldön a piramishoz vezető megépített úton nedves,síkos iszappályán szán-szerű szerkezeten szarvasmarhák vagy emberek húzták a kőtömböket.
A kövek felrakása:
Hérodotosz emelős elméletével ma nem értenek egyet a tudósok. Agyagtéglákból épített rámpákat és lejtőket épitettek, ahogy emelkedett a gúla úgy emelték a lejtőket, végűl a csúcs elérése után elkezdték a burkolást és ahogy lefelé haladtak, bontották a lejtőt.
Érdekes még az odaszállított kőanyag raktározása, hiszen előre tudni kellet, hogy melyik hova kerül. Valamint az embertömegek mozgását is koordinálni kellett. Ezt minden bizonnyal az építők -igen egyszerűen- kicsi maketteken előre megtervezték.
A turai kőbányákban pl. valószínüleg az Óbirodalom idején folyamatos munka folyt, tehát a kőkitermelés minden bizonnyal nem úgy ment, hogy "na akkor piramist építünk kezdjünk el bányászni", hanem az építés kezdetén már rendelkezésre állt megfelelő mennyiségű alapanyag.
Az emberek:
A területen az I. dinasztia óta lakótelep állt, ez adhatta az építők magvát. A Kephrén-piramistól nyugatra levő kb. 4000-es lélekszámú település volt ez lehetett a törzsgárda a szakmunkások akik kizárolag ezzel foglalkoztak, a szaktudást nem igénylő munkákra időlegesen más országrészakből vezényeltek oda tömegeket. Hérodotosz szerint mindíg 100000 ember dolgozott 3 havonkénti váltásban.
Bár tény, hogy a piramis emberfeletti, teljesítménynek tűnik az akkori technikával, kétség kivül zseniális munka, sok a nyitott kérdés (bűvös számok, tájolás stb...), de ezek után -legalábbis maga az építés - számomra nem tűnik beláthatatlannak és kivitelezhetetlennek.
Bocs Rolling,
de a hiba szerintem a te készülékedben van, ha azt hiszed hogy, amit leírtam az én találtam ki. Ha valaki jól ért magyarul, tud olvasni és IQ -ja megüti az átlagot, akkor az írásomban elôadott elméletek származásáról nem lehet félreértés.
Urak,
most böngészem a jövő heti műsort. Nem tudom, hányan tudjátok venni a
National Geographic Channel-t, de
1999. június 23-ára, szerdára a következőt találtam a műsorában:
19:00 Kutatás a múlt után. Ki építette a piramisokat? (mb),
vagyis magyarul is megnézhetjük. Én mindenesetre kíváncsian várom. Üdv.
Kedves big4,
nem semmi, amiket leírsz. Elhiszed nekem, hogy b á r m i k o r ki tudnék találni ilyen történeteket? (Ajánlom, nézz bele egy kicsit a hatalmas sci-fi irodalmi anyagba, mit hozott már létre az emberi fantázia.)
