"Es MEGIS erdekli a tudomanyt."
De mi van akkor ha mi csupan egy vagyunk a sok kozul? Mert feltetelezhetjuk ezt is.
"Maga a Jupiter nem, hiszen gazbol van"
A Jupitert pontosan azert irtam, mert velemenyem szerint az idegen letformak lehetnek tolunk teljesen kulonbozok is. Mondjuk nem szeretik az oxigent, inkabb a metant, vagy egyeb mas gazokat. (az oxigen meglehetosen agressziv gaz, a Foldon sem szereti minden, de gondolom ezt Te is tudod)
"teljesen gyakorlati okokbol fog az ember visszamenni"
Hat igen az emberi gondolkodas ilyen. Minden cselekedetunknek van valamilyen haszna. Ezert baj az, hogy mi csak foldi emberkent tudunk gondolkodni, fogalmunk sincs mit gondolhatnak ok. Jelenleg abbol indulunk ki tehat, hogy a cselekedeteiknek van valamilyen haszna, es egy ilyen vallalkozas (hogy ide jojjenek) forrasba kerul naluk is. (mondjuk penzbe, energiaba, vagy barmibe)
"ertelmes lenyek is hasonlo (azonos?) modon jottek letre"
Ebben nem hiszek. Ha teljesen mas a kozeguk mint nekunk akkor nem hasonlitanak (elhetnek gazban, folyadekban, barmiben, lehet, hogy tobb ezer fokot is kibirnak, vagy barmi, amit mi el sem tudunk kepzelni).
StarTrek: itt arra gondolok (ami szerintem kicsit azert vicces a sorozatban), hogy a hajoknak igazabol nincs nagy potencialjuk, lonek egyet-ketot a fezerekkel, es oda a hajo energiaja, alig marad valami a pajzsra, ehhez kepest egy csillagrombolo, a maga turbolezereivel... azt hiszem rovid uton elintezne barmelyik StarTrek hajot.
Szerintem ha sokkal fejletebbek (ezalatt technikat ertek elsosorban) akkor nekik nem jelentunk semmit.
Ez egyaltalan nem biztos. A nagy kerdes az, hogy mennyire gyakori az elet a vilagegyetemben. Eppen most, az Europa nevu Jupiter hold a figyelem fokuszaban all, mert a tudosok azt mondjak, hogy lehet hogy ott van elet. Nem, nem emberi elet, meg csak nem is rovarok, hanem esetleg mikrobak. Es MEGIS erdekli a tudomanyt. Jo, ez azert van, mert meg mi sehol es semmilyen eletet nem talaltunk a foldon kivul, de vegulis nem tudhato, hogy ha van akkor mennyire gyakori. Lehet hogy nagyon ritka, es lehet hogy egy intelligens FK reszere a Foldi elet nagyonis egyedi es erdekes, meg akkor is ha esetleg sokkal az o szintjuk alatt van.
Lehet, hogy mondjuk elleter szempontjabol a Jupiter sokkal szimpatikusabb.
Maga a Jupiter nem, hiszen gazbol van (:-). A holdjai esetleg.
Ha regen jartak itt, es erre ugye ott vannak a rajzok, akkor most miert nem?
Mert lehet, hogy ide jottek, itt voltak, kikutattak vagy megtudtak amit akartak es kesz. Miert nem megy az ember vissza a Holdra? Mert nincs semmi mas ami erdekelne. Odamentunk, megtudtuk amit akartunk, eljottunk es kesz. A Holdra mar csak teljesen gyakorlati okokbol fog az ember visszamenni, mint peldaul egy bazis felallitasa, vagy valami ilyesmi.
Az a bajom, egesz egyszeruen, hogy en csak emberi modon tudok gondolkodni, fogalmam sincs hogyan gondolkodnanank ok, mi volna szamukra a fontos, es mi nem.
Maga az a (lehetseges) teny, hogy utaznak a vilagegyetemben, feltetelez egy, az emberihez hasonlo kivancsisagot. Egyebkent, ha az ember is, es mas esetleges ertelmes lenyek is hasonlo (azonos?) modon jottek letre (teljesen mindegy, hogy mi volt az a mod), akkor meg az is konnyen elkepzelheto, hogy FK lenyek nem radikalisan masok mint amit mi a foldi eletbol ismerunk. Es ebbe az elmeletbe akarmi beletartozhat, hiszen ha egy isten teremtette az elolenyeket, vagy ha azok evolucio utjan jottek letre, akkor IS, lehet egy hasonlosag. Es ha az ugynevezett "panspermia" igaz (az elet TERJED(T) mint egy "fertozes", akkor IS igaz lehet). Persze ez nem azt jelenti, hogy mashol is ugyanilyen emberek leteznek, csak egy koncepcios hasonlosagot feltetelezhetunk.
Egy biztos, az Isten irgalmazzon barmilyen letformanak, ha egyszer kijutunk a vilagurbe, mar ugy istenigazabol.
Hat igen, ez egy potencialis problema. De persze az is elkepzelheto, hogy az elso oriasi "pofon" utan, amit esetleg az elso agressziv urhajosok fognak kapni, az emberiseg talan atmegy ovatosba.
Felek attol, hogy nem a Star Trek fele potenciallal rendelkeznenk, hanem inkabb StarWars-szossal.
Es ha jol megfigyelted, meg a Star Trekben IS, tobb mint az esetek feleben, a Kirk fele banda vegulis elpusztitotta az idegent akivel (akikkel) talalkoztak. Meg Picardek is sarosak voltak sokszor. DS9-ban meg aztan allando haboruzas megy.
bolygok egyuttallasa. Jaj! Ez kabe olyan mint a csillagok egyuttallasa. Jo mondjuk kozelebb vannak, de nem hiszem, hogy ilyen mervu hatasokra lennenek kepesek.
Persze hogy nem. Ez a bolygo-egyuttallas egy nepszeru ijesztgetesi formaja a "vilagvege jon" csoportnak. A Nap gravitaciojahoz kepest ezeknek a bolygoknak a Foldre hatott gravitacios huzasa elhanyagolhato.
Foldonkivuliekrol lesz szo.
Szerintem ha sokkal fejletebbek (ezalatt technikat ertek elsosorban) akkor nekik nem jelentunk semmit. Szvsz haszontalanok volnank, semmi ertelme az egesznek. Bejarhatom mondjuk a fel galaxist, akkor ugyan mit erdekel engem, hogy mit muvel ez a primitiv nepseg. Esetleg elszornyedek mit muvelnek ezek a szep bolygojukkal. Mar ugye ha emberszeru vagyok, es ezt a bolygot szepnek talalom. Mert ugye miert kellene a foldonkivulieknek emberszerueknek lenniuk. Lehet, hogy mondjuk elleter szempontjabol a Jupiter sokkal szimpatikusabb.
Tehat igazabol kicsi az eselye annak, hogy emberszeruek, es mondjuk Atlantisra jartak udulni.
Ha regen jartak itt, es erre ugye ott vannak a rajzok, akkor most miert nem? Vagy nem lehet oket eszrevenni? A bazisuk meg a Hold tulfelen van? Szvsz prima bazis lenne...Es ha itt voltak, miert mentek el? Vagy ez csak egy kutatolaboratorium? Vagy ez az egesz nem erdekes, semmik vagyunk, mint a MIB vegen lathato?
Az a bajom, egesz egyszeruen, hogy en csak emberi modon tudok gondolkodni, fogalmam sincs hogyan gondolkodnanank ok, mi volna szamukra a fontos, es mi nem.
Egy biztos, az Isten irgalmazzon barmilyen letformanak, ha egyszer kijutunk a vilagurbe, mar ugy istenigazabol. Felek attol, hogy nem a StarTrek fele potenciallal rendelkeznenk, hanem inkabb StarWars-szossal. Es rogton keresnenk is magunknak valamilyen ellenseget, mert az ellensegkep mindig kell, amig politikusok lesznek a vilagon.
Mas: (foleg taubacsi)
bolygok egyuttallasa. Jaj! Ez kabe olyan mint a csillagok egyuttallasa. Jo mondjuk kozelebb vannak, de nem hiszem, hogy ilyen mervu hatasokra lennenek kepesek. Japanban, Los Angelesben nem ez volt az elso foldrenges, es nem is az utolso. Mi van a Holddal?
Ha vannak itt foldonkivuliek, akkor tuti, hogy sokkal elottunk jarnak fejlettsegben. Gondolj bele, mi az utobbi 40 evben vagyunk kepesek arra, hogy kilepjubk a vilagurbe. Ez 4 millard evvel a foldi elet elso jelei utan tortent. Ha csak azt nezzuk, ha egy masik bolygon is eppe akkor kezdodott meg az elet a 4 milliard eves fejlodessel szemben a 40 ev messze a statisztikai hiban belul van. Ezert vagy meg messze nem tartananak itt, vagy mar regen tulszarnyaltak minket. Masreszt a mi csillagunk egy fiatal csillag. Valahol olvastam, hogy a csilagok 3. generaciojaval szuletett (ne kerdezd meg mit jelent). Vagyis vannak a mienknel sokkal regebbi naprendszerek (vagy reg elpusztult naprendszerek, ahonna az elet mar tovabb is koltozhetett).
Egyebkent van egy "mondak" levlista ahol epp ezekrol van szo. Persze a cimet nem tudom fejbol, de hetfon a munkahelyen beirhatom ha valakit erdekel. Egy ficko a mondakat elemezgeti bennuk (pl a vizozon szinte minden mondavilagban szerepel, az kozepamerikai mondak es a vedak szerint az egbol jott valakik tanitottak meg mindent az emberisegnek (elso istenek)...).
Allitolag bizonyitott elmelet, hogy a foldon mar otszor pusztult ki valamilyen termeszeti katasztrofa kovetkezteben az elet.
Szóval óriási döbbenet volt. A polcomon meg ott van egy másik könyv, Várkonyié: A Szíriát oszlopai,- de ezekről márt volt szó-
azonos koncepcióra építve. Pár napja újra leadták a Csillagkapu c.filmet Újabb gondolatok.
Erre ma délben Los Angeles mellett7-es erősségű földrengés volt. Törökország. Thaiföld, Japán, most meg ez.Jól végiggyűrűzött a Földön.
2000.május.5 az 5 bolygó együttállása. kb 45.000 évenként fordul elő ilyen, Valami hatással lennie kell a Földre!Gondoljunk csak a Holdra, vagy a rengéssorozattal már el is kezdődött?és lehetne sorolni a sort a maja próféciákkal. 2012 végéig.
A topic alapgondolatára visszatérve(piramisok)bár úgy tünik itt minden mindennel összefügg.G.H honlapján szép képeket lehet találni az ősi épületekről. Számomra is érthetetlen, hogy kb 10 éve tudnak a Szfinx alatti üregről, és eddig senki nem ásta ki? Vagy kiásták már, valamitől félnek? Érthetetlen!
Találnánk egy frigyláda?:--)
Ugy nez ki, hogy kettonke a topic, senki mas nem ir. Szoval......
Igazi baj csak akkor lenne, ha az idegenek ugy dontenek, hogy prima kis bolygo a mienk, es ez eniki jobban kell mint nekunk.
Az jogosan feltetelezheto, hogy akarki aki el tud jonni idaig, az fejlettebb mint mi vagyunk. A kerdes az az, hogy MENNYIVEL. Mert a fejlettebbseg merteke lehet hogy nem is olyan sok, meg az is elkepzelheto, hogy nem is lennenek kepesek "leigazni" minket. Hiszen gondolj bele, mi lenne ha (mi lesz ha) az ember eljutna mashova. Egy ilyen esetleges elso uton minden amit vinnenek magukkal az utra vonatkozna, es minden valoszinuseg szerint semmi olyasmi nem lenne naluk, amivel egy egesz bolygot el tudnak foglalni. Ez forditva is lehetseges.
Az is lehetseges hogy evmilliokkal elottunk jarnak. Aminek az eseteben megintcsak nincs olyan nagy veszely, hiszen nekik mi nem tunnenk tobbnek, mint nekunk egy bolygo ahol tobbmilliard rovart talalnank. Szuksegszeruen kiirtanank a rovarokat? Miert?
A legnagyobb problema abbol lenne, ha az FK-k korulbelul hasonlo szinten lennenek mint mi, de azert egy ket ezer evvel elobb.
En egyebkent erosen tamogatom azt a vonalat, miszerint jartak mar FK-k a Foldon, valamikor a multban. Enszerintem Daenikennek igaza van.
A szamokban azert igazad lehet, meg aztan ugye soha nem lehet tudni,az ember egymagaban ertelmes, de csoprtban mint egy csorda. Igazi baj csak akkor lenne, ha az idegenek ugy dontenek, hogy prima kis bolygo a mienk, es ez eniki jobban kell mint nekunk. Vagyis civilizalnanak mineket. Ez megtortenhet brutalisan - ugy mint mi mondjuk az indianokkal megtettuk, de lehet finoman is, nemi kis virus ez az amaz segitsegevel (gyomirtas), hopp, ez kisse cinikusra sikeredett :)) Mindenesetre szerintem az emberiseg nagy resze ugy is azt sejti, hogy valamit titkolnak, lehet, hogy nem is lenne akkora szenzacio (dehogynem, a sajto jol felfujna) de mondjuk olyan panik talan nem lenne, hogy mindenki elkezd spajzolni, csak ha kiderulne, hogy a foldonkivuliek mondjuk olajat esznek :), meg talan az mai emberek mar jobban sci-fi imadok mint regen, ugyhogy lehet, hogy nem lenne akkora csodalkozas.
Eszembe jutott meg valami: a foldonkivuliek ha jobb technikaval rendelkeznek mint mi (es azzal rendelkeznek, ha ide tudtak jonni) akkor miert erdekelne oket az ember. Technikat nem adnak nekunk, mert aztan meg velunk konkuralunk, bar... eladhatjak ugye az altaluk levetett cuccokat, de mi mit adunk cserebe? Nyersanyag van boven mashol is, ahoz nem kell a Fold. Vagy mondjuk le akarnanak telepedni. Teljesen mas kornyezet, mas virus, egyeb, meg behurcolnanak ide valamit, esetleg mi adunk nekik valamit. Igazabol ezt a kolonizacios folyamatot nagyon jol lehet tanulmanyozni Del-Amerikaban, azoknal az indian torzseknel, akiket eppen csak megcsapott a civilizacio szele.
No, azt hiszem mara ennyi, bocs, hogy egy kicsit kusza, de azt irtam le, ami eppen eszembe jutott.
Milyen rossz tortenne?
Panik torne ki? De miert?
Nem lehet, hogy az emberek egyszeruen csak orulnenenk.
Enszerintem nem lehet. Persze, persze, minden lehet, csak nem valoszinu. Soha nem felejtem el USA, 70-es evek eleje (73 vagy 74), olaj "krizis". Semmi mas nem volt, mint be lett jelentve, hogy Iranbol nem FOG tobb olaj jonni, amit a nemzet olajforgalmanak 8%-ra saccoltak. Kesz, ennyi volt amit a nep megtudott. Es hogy hiany lehet. A 250 millios orszag majdnemhogy a sarkabol fordult ki. Autok vegtelen sora a benzinkutaknal (mintha elore fel lehetne tankolni), verekedesek, lovoldozesek, panik a kobon. Pedig az olajszallito hajo, amelyik eloszor nem hozott olajat, meg talan a tengeren volt, tehat igazi hianyrol szo sem lehetett meg. Az orszag evekig nyogte a dolog hatasat, pedig igazi problema nem is letezett. Es ha letezett is volna, hogy lehet ezt osszehasonlitani mondjuk egy idegen fajta megjelenesevel akikrol semmit nem tudunk? Mond hogy az emberek fele optimista lenne, a masik fele pesszimista. Ez meg mindig 3 milliard pesszimista, akinek ha csak a 10%-a esik panikba, meg mindig 300 millio emberrol van szo vilagszerte (tudom, nem ilyen egyszeru, de megis).
Nem, sajnos nem all keszen az emberiseg meg egy ilyesmire.
Milyen rossz tortenne?
Panik torne ki? De miert?
Nem lehet, hogy az emberek egyszeruen csak orulnenenk.
(Panik akkor torhetne ki, ha mondjuk a kedves idegenek ugy dontenek "civilizalnak" minket)
A marsi arc első nézetemben egy magzatot ábrázol, még az anyaméhben. Ennyit arról
ki, mit lát. Másrészről elég erőteljes képzelőerő kell, hogy ott alakot vélnek felfedezni, szvsz nem látszik semmi. Harmadrészt, az űrből nézve, a piramisok nagyon picinyek, ha én jönnék valahonnét, észre nem venném az biztos...
Fuggetlenul attol, hogy en sem vagyok biztos abban, hogy a marsi leletek termeszetes kepzodmenyek vagy nem, az elegge biztos, hogy az arc az tenyleg arcnak latszik. A piramisok eszrevehetosege viszont elegseges akarmilyen civilizacionak, amelyik egyaltalan kepes arra, hogy "odanezzen". HA azok tenyleg piramisok. Ami lehet hogy nemsokara eldol, hiszen a Mars azert az elkovetkezendo nehany evtizedben valoszinuleg fel lesz tarva. HA, a piramisok ugy piramisok mint a Keopsz (tehat nem termeszetes kepzodmenyek), akkor az azert nagy jelentosegu felfedezes lenne, akarhonnan is nezzuk a dolgot. Gondolom, az is el fog dolni, hogy az arc egy termeszetes kepzodmeny vagy nem.
Egyebkent abban hiszek, hogy meg akkor is, ha tobb bizonyitek lenne arrol, hogy foldonkivuliek akar a foldon, akar a marson elofordultak, a kormanyok az informaciot visszatartanak. Miert? Teljesen logikus: kozhirre tenni semmi ertelme nem lenne, hiszen annak semmi pozitiv hatasa nem lehetne, csak negativ. Pozitiv hatasrol csak akkor lehetne szo egyaltalan, ha a visszajoveteluk (FK) elkerulhetetlen lenne, es az emberisegnek KELLENE tudni roluk. Kulonben a hatas csak negativ lehetne. Ha en lennek a kormany, minden valoszinuseg szerint en is visszatartanam az informaciot.
Mr.Spock Kedves, még hogy élek?
Téged nem látni! Már féltem,
Hogy eltüntél Ámerikában,...
Hehehehe......nem tuntem el. Tobbnyire a Vallas-Filozofiaban toltom idom zomet. Itt a tasztalban tenyleg egy kicsit ellaposodtak a temak. De a Szules-Terhesseg 2.0 topicban mindig megtalalhatsz.
Mr.Spock Kedves, még hogy élek?
Téged nem látni! Már féltem,
Hogy eltüntél Ámerikában,
Ámerika félelmetes városában!
Okos szolásaid hol maradnak,
Mik nők körében diadalt aratnak?
Jer vissza, vissza ne fogd magad,
Emeld a szinvonalt, éltesd a tasztalt:DDDDDDD
Megnéztem a honlapodat. Mielőtt bármit is mondanék, előre bocsátom, hiszek abban, hogy van értelmes élet a Földön kívül, és abban is, ha a kormányok tudnak is valamit, azt erősen titkolják.
Azt kérdezed miért építenek ekkora építményeket (piramisok).
Egyrészt ugye a hitvilág, másrészt mert a fáraónak volt rá pénze. Csak így egyszerűen. Akart hagyni maga után valami monumentálisat (sikerült)
Megnéztem a fényképeket is. A marsi arc első nézetemben egy magzatot ábrázol, még az anyaméhben. Ennyit arról ki, mit lát. Másrészről elég erőteljes képzelőerő kell, hogy ott alakot vélnek felfedezni, szvsz nem látszik semmi. Harmadrészt, az űrből nézve, a piramisok nagyon picinyek, ha én jönnék valahonnét, észre nem venném az biztos (főleg, ha még soha nem jártam erre)
A kedves ember nem csak az emberi konkurenciát pusztítja ki, hanem a többi állatfajt is. Még most is, nap mint nap. Miért? Mert konkurenciát lát benne. Szvsz ez az evolúció bizonyítéka, figyeld meg így megy ez a napi életben is
Nem az agy súlya számít, hanem a barázdáltsága.
Másrészről az egész földönkívüli kérdésről az a véleményem, hogy az igen tisztelt „földönkívüli urak" semmit nem tennének ok nélkül. És ha annyira akarnák, hogy észrevegyük jelenlétüket, akkor nem ilyen homályos nyomokat hagynának. Ha meg nem akarják, akkor nem is vesszük őket észre. Persze majd rajzolgatnak a homokba, óriási domborműveket készítenek merő passzióból. Hát szerintem nem.
Kedves DcsabaS!
Mindkét népcsoport civilizált. A saját szemében. A másik barbár. Szvsz rossz ez a megközelítés: „a civilizáltabb győz", az erősebb, szervezettebb, találékonyabb győz.
Az lehet, hogy megígérték, de volt már olyan, hogy megvonták a kutatási engedélyt egy tudóstól, aki felfedezése megdöntötte volna az egyiptomiakról tudott dolgok egy részét (részletek legközelebb). Bye
No szóval szombaton láttam az Arte-n egy ismeretterjesztőt, A piramisok bolygója c.-mel. Bemutatta, hogy piramisok a Közel Kelettől egészen Délamerikáig fellelhetők! Találtak piramisokat Iránban, Cipruson, Sziciliában stb.! nem az egyiptomiak kiváltsága, hanem egy olyan népé, amely már kihalt és prímán tudott hajózni. Másukat kis figurákként az egyik maja piramisban hagyták! Feltünően nagy és csúcso fejük volt, lefelé görbülő vastag szájjal! Az egyik egyiptomi tudós megigérte, hogy 2000-ben folytatják a kutatást a Cheops piramisban, a Gantenbrink akna feltárásával, hátha ott a rejtély kulcsa!!!!!!!
Sajnos a Piramis építési technológiáját nem tudjuk rekonstruálni az egyiptomi írásos emlékekből, a görög források pedig a "hallottam, hogy volt olyan, akinek a sógóra látta" kategóriába sorolhatók.
Az X-technológiának azonban vannak (időben) közelebbi nyomai is. Élt egy EDWARD LEEDSKALNIN nevezetű pofa. Lettországból emigrált az USÁba, és Floridában felépítette az ún. Korall Várat (Coral Castle). Egymaga építette szerelmi felindulásból egyszerű eszközökkel. Az építmény eléggé eszement, de két dolog miatt érdekes:
1. Több 15-35 tonnás koralltömböt is megmunkált és beépített a fazon,
2. Azt mondta, hogy a titkos egyiptomi piramisépítési technikát alkalmazta.
Szóval a technológia nincs olyan mélyen elásva, csak azt kéne kideríteni, hogy hogyan jutott a birtokába a mi ED barátunk.
Források (angolul):
http://site034145.primehost.com/en/articles/coralCastle.htm
http://www.m-m.org/jz/sphinxr.html
"Akkor sajnos azt kell mondjam, hogy NEM értünk egyet! Az, hogy a legegyszerűbb lehetséges magyarázatot célszerű választanunk ökonómiai szempontból, egyáltalán nem jelenti azt, hogy ezzel kiválasztottuk az igaz, vagy helyes magyarázatot!"
(Attól tartok ennél a pontnál nagyon mély - filozófiai - szakadék szélére érkeztünk. Na jó, egyensúlyozzunk kicsit! : ) Alighanem most jött el a definíciós fázis ideje. Szóval én úgy gondolom nem érdemes abszolút, végsô igazságot tételeznünk általában sehol, semmi mögött; érdemesebb az "igaz", "helyes" magyarázat alatt azt érteni, ami az adott pillanatban a lehetô legjobb eszköznek mutatkozik a valóság leírására - és igen, energetikai tekintetben is a lehetô legspórolósabb. : )
"Ellenpróba: bármikor felszínre kerülhetnek olyan új tények, amelyek ellentmondanak az egyszerű - és általad igaznak elfogadott - magyarázatnak, miközben továbbra sem mondanak ellent egy talán kissé komplikáltabb, másik magyarázatnak!"
Ebben a pillanatban természetesen a másik, komplikáltabb magyarázat lép elô "ökonómiailag legkedvezôbb, legegyszerűbb, legigazabb" változattá, mivel a régi egyszerű immár nem igaz magyarázat, hanem olyan modell/hipotézis, amely a tapasztalati tényeknek ellentmondó, azaz elégtelen, azaz hamis. Hol itt a gond? : ) Működik továbbra is szépen a borotva...
"Vagyis így tényleg elveszne az igazság objektív jellege,..."
Miért? Az "igazság objektív jellege" kifejezést én csak úgy tudom értelmezni, ha hozzátesszük: ´..., ahogy azt mi, emberek, érzékelni vagyunk képesek´. Mert hiába abszolút igaz (félre: különben nem is tudnék jó definíciót adni erre a kifejezésre) valami immanensen, ha ahhoz semmiféle módon nem lehet az emberiségnek köze. Számunkra pedig úgy gondolom mindig az a "legobjektívebb igazság", amit épp (hipotetikus) közös tudásunk annak tételez.
"...mert az azon múlna, hogy ki mennyit tud. (Ráadásul minél kevesebbet tud valaki, annál több igazságot mondhatna...)"
Ez így is van. : ) Tényleg attól függ mit tartunk igaznak, hogy mennyit tudunk. És attól, hogy emiatt a buta/korlátolt/fanatikus (= önmagukat szigorúan behatárolt ismeretelméleti keretek közé szorító) emberek valóban megdöbbentô magabiztossággal nyilvánítanak ex cathedra véleményt bármilyen tárgyban, még nem kell félteni az "igazságot", merthogy szerencsére nem ôk képviselik/határozzák meg az emberiség közös tudását, a tudományt.
"Amikor az igazságot akarjuk megállapítani, azt kell észben tartanunk, hogy egyáltalán nem minden kérdésben tudhatjuk, hogy mi az igazság. Vannak az adott helyzetekben (axiómarendszerekben) eldönthetetlen kérdések (lásd Gödel). Az ismeretek (illetve az axiómarendszerek) bővülése lehetségessé teheti egyes korábban megválaszolhatatlan kérdések megválaszolását, de ez nem változtat azon, hogy az új helyzetben is felbukkannak ott megválaszolhatatlan kérdések."
Teljes mértékben egyetértek.
"Amikor jobb híján (vagy egyszerűsítés képpen), azaz didaktikai, illetve ökonómiai szempontokból az egyszerűbb lehetőségek mellett döntünk, rendkívül fontos "leszúrni egy útjelző karót", hogy tudjuk hol az a pont, ahová majd vissza kell térnünk az igazság megállapítása végett, amikor bizonyos újabb tények is felszínre kerülnek. Amíg az iskolai oktatás nem érvényesíti ezt a fajta gondolkodást, addig csakis félműveltséget terjeszt, mert további pontosításra nem szoruló teljes igazságként állít be részigazságokat, vagy éppen hamisságokat, és eleve lehetetlenné teszi a nebulók számára, hogy majdan emlékezhessenek rá, miben szorulhatnak további csiszolásra az iskolában tanultak."
Akkor sajnos azt kell mondjam, hogy NEM értünk egyet! Az, hogy a legegyszerűbb lehetséges magyarázatot célszerű választanunk ökonómiai szempontból, egyáltalán nem jelenti azt, hogy ezzel kiválasztottuk az igaz, vagy helyes magyarázatot!
Ellenpróba: bármikor felszínre kerülhetnek olyan új tények, amelyek ellentmondanak az egyszerű - és általad igaznak elfogadott - magyarázatnak, miközben továbbra sem mondanak ellent egy talán kissé komplikáltabb, másik magyarázatnak! Vagyis így tényleg elveszne az igazság objektív jellege, mert az azon múlna, hogy ki mennyit tud. (Ráadásul minél kevesebbet tud valaki, annál több igazságot mondhatna...)
Amikor az igazságot akarjuk megállapítani, azt kell észben tartanunk, hogy egyáltalán nem minden kérdésben tudhatjuk, hogy mi az igazság. Vannak az adott helyzetekben (axiómarendszerekben) eldönthetetlen kérdések (lásd Gödel). Az ismeretek (illetve az axiómarendszerek) bővülése lehetségessé teheti egyes korábban megválaszolhatatlan kérdések megválaszolását, de ez nem változtat azon, hogy az új helyzetben is felbukkannak ott megválaszolhatatlan kérdések. Amikor jobb híján (vagy egyszerűsítés képpen), azaz didaktikai, illetve ökonómiai szempontokból az egyszerűbb lehetőségek mellett döntünk, rendkívül fontos "leszúrni egy útjelző karót", hogy tudjuk hol az a pont, ahová majd vissza kell térnünk az igazság megállapítása végett, amikor bizonyos újabb tények is felszínre kerülnek. Amíg az iskolai oktatás nem érvényesíti ezt a fajta gondolkodást, addig csakis félműveltséget terjeszt, mert további pontosításra nem szoruló teljes igazságként állít be részigazságokat, vagy éppen hamisságokat, és eleve lehetetlenné teszi a nebulók számára, hogy majdan emlékezhessenek rá, miben szorulhatnak további csiszolásra az iskolában tanultak.
Konkrét, de jó példával élve, a matematika tanítása során igen komoly munkát fektetnek abba, hogy a diákokkal megértessék: egy közelítő formulát csak akkor szabad használni, ha az alkalmazásához szükséges feltételek fennálnak, és ha meggyőződtünk arról, hogy az általa okozott hiba bizonyosan nem nagyobb annál, mint amit még elhanyagolhatunk az adott kérdésben.
Amennyiben a 'kihirdetjuk, hogy melyik az igazi' alatt azt erted, hogy az adott pillanatban melyiket fogadjuk el igaznak (melyik "vilagleiro kepessegehez rendelunk magasabb erteket" aktualisan : ), akkor - pusztan energetikai szempontok alapjan - szvsz igenis az egyszeruseguk/bonyolultsaguk alapjan kell dontenunk.
[Kulonben az objektiv, abszolut igazsagfogalommal szerintem altalaban is nagyon ovatosan kell banni...]
Kedves Purusa, ezt meg hogy értetted? Csak nem úgy, hogy 2 pillanatnyilag lehetségesnek mutatkozó magyarázat közül pusztán az egyszerűségük/bonyolultságuk alapján kihirdethetjük, hogy melyik az igaz?
Azt te csak szeretned, kedves JT, azt te csak szeretned.. : )))
Igenis sokat szamit [alapveto jelentosegu ismeretelmeleti elv], es a t. idealistak (fil. ertelemben) megoly forro emocionalis igenyei sem tudjak ezt a tenyt semmisse tenni.. : )
Sziasztok!
Augusztus 1.-én ismét lesz, a "National Geographic" adón a piramisokkal foglakozó film 18 orakor.
Aztán közvetlenül utána még egy témakörhöz közeli.
Hali Mindenkinek!
Most olvastam el Szoke Miklos Arpad, A Nagy Piramis rejtelye cimu konyvet, addig nem akartam emlitest tenni rola, amig a vegere nem erek. Nem konyvajanlonak szantam, de szamomra mondott 1-2 okossagot. Szerinte a Nagy Galeria vegen levo granitbol keszult kuszobkovet kellene felemelni, mert alatta vannnak meg kelet/nyugat iranyu tovabbjutasi lehetosegek. Szinten a konyvbol vett erdekesseg (legalabbis szamomra): 1993 Gantenbrich egy robotot juttatott a Kiranyne kamrajanak a szellozonyilasaba, amely a kamra talajszintjen nyilik es 23*20 cm-es. Kb. 2 meter vizszintes resz utan kb. 60 metert 39.5 fokos szoggelemelkedik, majd egy meszkolap zarja le az utat. A zarolapon egymastol kb. 8 cm tavolsagra 2 fogantyuszeruseg van. Amikor a zarolap moge akart nezni szaloptika segitsegevel, akkor megvontak tole a kutatasi engedelyt. A konyv szerint azert kellett 1 ilyen kismeretu zarolapra 2 fogantyu, hogy az egyikkel nyitni, a masikkal pedig zarni lehessen, azaz egy kezzel szabalyozhato szellozojaratrol van szo, ami egy fuggoleges aknaba nyilik. Termeszetesen a hivatalos tudomany kepviseloi szerint mas a magyarazat.
PomPom
