Keresés

Részletes keresés

Platon Creative Commons License 2024.04.29 0 0 57357

Pontosan.

 

Ráadásul ha permanens kolóniát akarsz akkor abba rengeteg pénzt kell fektetni, és ha nem önfenntartó, akkor biztosan kudarcot fog vallani az első recessziónál, mikor megvágják a támogatást. 

 

Szóval kell egy gazdasági racionalitás is hogy megkapd a pénzedet és aztán fenn is maradj.

 

Ezt jelenleg csak a holdon lehet biztosítani.

 

A nyersanyag import ki van zárva, ha annyi gyémánt heverne a mars felszínen, hogy csak össze kéne söpörni akkor sem érné meg importálni annyira drága. De nem hever.

 

 

Ezzel szemben egy holdbázis majd kolónia, gyorsan satbil bevételeket tudna produkálni:

 

1, 3He

2, Turizmus

3, Tudományos létesítmények, kráter teleszkóp, stb üzemeltetése és építése.

4, Üzemanyag termelés előállítás és Langrange üzemanyag dope üzemeltetése (ami persze rögtön olcsóbbá tenné a naprendszer felderítését is.

5, Később ehhez hozzájön az űrállomások, stb. Különböző fogyó javakkal mint oxigén, víz, élelem ellátása, űreszközök szerkezeti elemeinek a gyártása. (nyilván bizonyos elemek a földön készülnének eleinte, elektronika stb.) 

 

A Mars esetében semmilyen életképes gazdasági scenarióról nem tudok és megkockáztatom hogy nincs is ilyen. A turizmus hozhatna némi pénzt, de annyira kicsi ilyen drágán a fizetőképes kereslet, hogy az semmire nem elég.

 

Előzmény: Diótörő (57347)
szilvatövis Creative Commons License 2024.04.29 0 0 57356

A Vénusz nem terraformálható geológiai léptékben sem, túl vastag a légköre.

Platon Creative Commons License 2024.04.29 0 0 57355

De de a talaj kell, és a talaj bejut mindenhova és mérgez.

 

A dolog nem lehetetlen, csak sokkal drágább és nehezebb mint akár a Vénuszon.

Előzmény: Aws (57349)
Platon Creative Commons License 2024.04.29 0 0 57354

nem kellene parázni hogy lezuhan az 500C-os felszínre ha kilyukad a lufi.

 

Ettől mondjuk nem kell parázni, mert minimális a légnyomás különbség azon a magasságon, napokig, vagy akár hetekig is eltarthat amíg probléma lesz egy lukból.

 

Az O'Neill henger sok szempontból a legjobb megoldás, de sajnos az a legdrágább mind közül, és a jelenleg rendelkezésre álló szerkezeti anyagokkal kétlem hogy meg lehetne építeni, de majd számolgatok kicsit.

 

Az ábrának a lakható körülmények kialakulás esetén van jelentősége, de konkrétan a Vénuszt még terraformálni is olcsóbb lenne mint a Marsot, és a Vénuszon kialakítható egy olyan történelmi (de nem geológiai) léptékben stabil állapot ami emberi beavatkozás nélkül is hosszabb ideig stabil, a marson meg nem. 

 

A Vénusz légkörében kevés a víz, ezért egy pár jég aszteroidát és üstököst kéne beledobni, meg egy rakat génmódosított algát, aztán csak várni kell, és van egy lakható bolygód. A Mars... Hát a mars az sokkal sokkal nehezebb eset.

 

 

Előzmény: Aws (57350)
szilvatövis Creative Commons License 2024.04.29 0 0 57353

Kolumbusznak is mondták sokan, hogy sík hülye. Megy az ismeretlenbe ahelyett, hogy pecázna a parton.

A Vénusznak mint lakhely aspiránsnak nincs értelme, nem kolonizálható, nem függetleníthető, nincs perspektíva. A Marson igen, a Mars kolonizálható.

A Hold belakható, ez meg is fog történni, de nem terraformálható, tehát csak közbenső lépcső lehet a Mars kolonizálásához és az aszteroidaöv nyersanaygainak eléréséhez.

 

Előzmény: Platon (57346)
szilvatövis Creative Commons License 2024.04.29 -1 0 57352

Nyersanyag bányászathoz ott van a kisbolygóöv, a Mars lehet a bázis félúton. Végtelen készletek várnak arrafelé.

Előzmény: beauvois (57348)
szilvatövis Creative Commons License 2024.04.29 0 0 57351

Eltaláltad. :-)

Előzmény: atherton_ (57335)
Aws Creative Commons License 2024.04.28 0 0 57350

Ennyi erővel az O'Neill-henger már egyszerűbb és nem kellene parázni hogy lezuhan az 500C-os felszínre ha kilyukad a lufi.

 

Egyébként meg:

Előzmény: Platon (57339)
Aws Creative Commons License 2024.04.28 0 0 57349

Félreérted. Egyáltalán nem kell majd talaj. Ettől kezdve teljesen mindegy, hogy a Marson, Holdon, a mélyűrben egy űrállomáson vagy a tönkretett Föld bolygón termesztenek. Ezért nincs értelme azon lamentálni, hogy mi van a marsi talajban. Az csak arra kell majd, hogy beássák a bázist és védjék a sugárzástól.

Előzmény: Platon (57326)
beauvois Creative Commons License 2024.04.28 0 0 57348

vas végüli van a felszínen (jórészt rozsda). Csak energia kell a vas és az oxigén szétválasztásához.

Mást eddig nem nagyon találtak.

Előzmény: Diótörő (57347)
Diótörő Creative Commons License 2024.04.28 0 0 57347

Ráadásul a Földön sincsenek a különféle érc lelőhelyek egymás hegyén-hátán, ezeket a Marson is fel kellene deríteni, de hogyan?

Készült már milliónyi felvétel, de még egyszer sem olvastam, hogy na itt vasércnek kell lennie. Mi van ha nincs vagy csak nagyon kis mennyiségben.

Kőolaj,földgáz felejthető, napsütés ha nincs porvihar. Szóval ott van Ausztrália, van ott hely bőven, vagy egy jókora háború, az majd megritkítja a népességet.

Előzmény: Platon (57346)
Platon Creative Commons License 2024.04.28 0 0 57346

Nem jól teszed fel a kérdést.

 

Mi értelme egy idegen bolygón élni mikor élhetsz egy tóparton is a hegyek között kibírhatatlan luxusban töredék pénzért?

 

De ha már idegen bolyóra mész akkor oda mész ahol van esélyed az életben maradásra. A Marson nincs.

A Vénusz felhő felett nagyon irtózatosan drágán de igen. A holdon meg valamivel olcsóbban szintén.

 

Nagyon jó hogy talán egyszer találunk valamit a Marson amit lehet bányászni. De minek ha nem maradsz életben ott?

 

 

 

 

Előzmény: Biga Cubensis (57345)
Biga Cubensis Creative Commons License 2024.04.28 0 0 57345

De mi értelme azért elmenni egy másik bolygóra, hogy a légkörében éljünk? A Vénusz felszíne nem csak hogy lakhatatlan, de még a gépek számára se nagyon kibírható. A Marson valamit előbb-utóbb biztosan lehet bányászni. Csak algára nem lehet állandó jelenlétet alapozni, illetve talán lehet, de minek? Kutatni a felhőket? A felszínre nem tudsz lemenni.

 

Előzmény: Platon (57343)
Diótörő Creative Commons License 2024.04.28 0 1 57344

Mikor indul az első AXE?

Remélem visznek desodort, kaja majd megy a következő járattal.

Előzmény: Platon (57343)
Platon Creative Commons License 2024.04.28 0 0 57343

De ezek csak érzések.

 

A számok meg a gazdaságosság mást mutatnak. A Vénuszon csak feltöltöd a tartályt, és bele engeded a génmódosított algát aztán szüretelsz.

 

A Marson semmilyen génmódosítással nem fog megélni semmilyen ehető dolog. Rossz a gravitáció, rossz a hőmérséklet, rossz a nyomás, mérgező a talaj, és a szükséges erőforrások is csak nagyon nehezen elérhetőek.

 

Persze a Vénusz is szar, mondjuk a Holdhoz képest, de mégis. A Marson jó eséllyel sosem lesz kolónia. 

 

A Vénuszra már konkrét terveket is csinált a NASA, a Marsra semmi terv nincs permanes bázisra, mert tudják hogy praktikusan lehetetlen.

 

Nasa HAVOC

 

https://ntrs.nasa.gov/api/citations/20160006329/downloads/20160006329.pdf

 

 

Ezzel szemben a Mars esetében egyik nagy űrügynökség sem készített soha részletes terveket állandó Marsbázisra, annyira sok a probléma.

Előzmény: atherton_ (57342)
atherton_ Creative Commons License 2024.04.28 0 0 57342

és mindezek dacára mégis inkább arra fogadnék, hogy a marson előbb fognak növényt termeszteni, arra megfoghatatlan érzésre alapozva, hogy ha mondjuk választanom kellene, inkább mennék nagyobb bizalommal a mars felszínére, mintsem a vénusz felhőiben lebegő lufiba, lakni. esetleg automata bányászállomást el tudok képzelni, ha van ott valami, ami nincs hozzáférhetőbb helyen, egész minimális személyzettel, mintsem egy egész falut ott éldegélni.

Előzmény: Platon (57339)
Platon Creative Commons License 2024.04.28 0 0 57341

Ja igen amit kihagytam, a vénusz légkörében remekül lehetne algákat tebyésztenui tápanyag forrásnak. Ok nem egy francia baguette, de életben maradsz. 

Előzmény: atherton_ (57335)
Platon Creative Commons License 2024.04.28 0 0 57340

Hát igen. A hold a legideálisabb hely egy földön kívüli kolóniának. Semmi nem versenyezhet vele a földön kívül.

Előzmény: Biga Cubensis (57338)
Platon Creative Commons License 2024.04.28 0 0 57339

Sajna tényleg. A Vénuszon olcsóbb és egyszerűbb lenne megtelepedni mint a marson.

 

A Vénusz felszine durva hely, de 50 km magasan ideálisak a körülmények, 1 atmoszféra nyomás és ideális hőmérséklet és a sugárzás. Az ember által belélegezhető levegő ezen a magasságon felhajtó erőt generál, azaz akár a léghajó légkamráiban is lehetne élni. Ráadásul minimális nyomás különbség lenne kívül belül ezért a szakadások stb. nem jelentenének azonnali komoly veszélyt, bőven lenne idő kijavítani őket. A légkör pont a megfelelő sűrűségű, egy sima oxigén maszkban ki lehet menni. És bőségesen áll rendelkezésre napenergia.

 

A felszínről speciális léghajókkal vagy repülőgépekkel lehet hozni mindent amire szükség van és a vénuszon sok helyen a felszínen hevernek az értékesebbnél értékesebb nyersanyagok.

 

Persze ez is óriási kihívás, de a mars kolónia árának töredékéből létre lehetne hozni egy lebegő falut a légkörben.

Előzmény: atherton_ (57335)
Biga Cubensis Creative Commons License 2024.04.27 0 0 57338
szilvatövis Creative Commons License 2024.04.27 0 0 57337

Volt róla szó... :-)

Előzmény: atherton_ (57335)
szilvatövis Creative Commons License 2024.04.27 0 0 57336

Melléfogtál, ezt a koncentrációt sok növény bírja, de nem is ez a lényeg, mindenképp át kell mosni a talajt, mert a növények mérgezővé válnak, felszívják a perklorátot. A vízijátszint,  lucerna, stb. csak a maradék megtisztításához kell.

Nem tudhatjuk hogyan reagálnak a növények a marsi viszonyokra, csak azt tudhatjuk, vannak lehetőségeink.

Előzmény: Platon (57333)
atherton_ Creative Commons License 2024.04.27 0 0 57335

értsd már meg, ha platón megmondta hogy a mars nem, akkor nem és kész! :) tucatnyi jobb hely van annál, valószínű közelebb is mit mars. itt van pl. a vénusz, ami sokkal kellemesebb és különösen növénytermesztéshez ideális.

Előzmény: szilvatövis (57331)
Platon Creative Commons License 2024.04.27 0 0 57334

:D

 

Mire a doki: Na és a víz meg a gabona? 

Mire muszkli: hát persze.Majd nyomtatunk.

Előzmény: Diótörő (57332)
Platon Creative Commons License 2024.04.27 0 0 57333

0,05% nál már pusztul el. És annál 10-20x nagyobb a koncentráció.

 

Hagyjuk már ezeket. Semmi nem változik meg attól hogy bekamuzol egy ilyen hülyeséget. Attól még ugyanaz a terméketlen mindenféle emberi megtelepedésre alkalmatlan pusztaság marad a Mars. 

 

A naprendszer egyik legbarátságtalanabb környezete. Egy tucat másik hely van ahol olcsóbb és egyszerűbb megtelepedni.

Előzmény: szilvatövis (57331)
Diótörő Creative Commons License 2024.04.27 0 1 57332

Muszklit a pszichiátrián kérdezi az orvosa: na és mi van azzal az egymillió embert a Marsra programmal?

Mire muszkli: megyeget,megyeget.

Mire a doki: és lesznek házak, iskolák, kórházak, plázák stb. minden ami kell egy városba?

Mire muszkli: hát persze.Majd nyomtatunk.

szilvatövis Creative Commons License 2024.04.26 0 0 57331

Vízijátszint az egyik legesélyesebb, de több növény is van amit "marstűrővé" lehet tenni, jól viseli a szimulált marstalajt.

A perklorátot pedig könnyen ki lehet mosni a talajból tiszta vízzel és egy egyszerű ozmozisos szűrővel leválasztani.

Nem hiszem, hogy a marsi talaj lesz a legnagyobb problémájuk a telepeseknek.

Előzmény: Platon (57330)
Platon Creative Commons License 2024.04.26 0 0 57330

vannak növények is amik bírják a marsi talajt, sőt magukba gyűjtik a perklorátot.

 

Nem. Nincs ilyen növény.

Előzmény: szilvatövis (57328)
Platon Creative Commons License 2024.04.26 0 0 57329

A regolit felülről lefele töredezik szét azaz minden része volt felszin egyszer.

 

Szóval teljesen uniform módon mérgező az. 

Előzmény: szilvatövis (57328)
szilvatövis Creative Commons License 2024.04.26 0 0 57328

Nem annyira. A mérgező perklorát a napsütés hatására keletkezik, mélyebben nemigen fordul elő, viszont egyszerű vizes átmosással megtisztítható a föld, ráadásul értékes oxigénforrás.

Más módszerek is léteznek, hevítés, de vannak növények is amik bírják a marsi talajt, sőt magukba gyűjtik a perklorátot.

Előzmény: Platon (57322)

Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!