Felső talajréteget leszedni, békával bedöngölni, kavicságyat 10cm vastagságban ráteríteni, megint bedöngölni vagy lehengerelni, fóliát ráteríteni, acélhálót rátenni (ne a fólián feküdjön), minimum 15cm vastagságban rábetonozni.
A spórolósabb megoldás is jó lehet talajtól függően, ekkor kihagynám a talajdöngölést és a kavicságyat.
Ha a lemezalapra akarsz vízzárást-párazárást, akkro arra fog kelleni még egy betonréteg. Elméletileg így lenne a jobb megoldás, de ha a beton alá teszed a fóliát, akkor a talaj felöl már nem tud felszivárogni a nedvesség. Ekkor csak a lemezalap oldalát kell védetté tenni és a teteén a padkát, ha nagyobb az alap mint a ház.
Ha eddig borospinceként működött, azaz a páratartalom stb jó volt, akkor a tisztításon kívül én nem nyúlnék hozzá, ha továbbra is borospincének kell. De úgy tudom, vannak olyan felületkezelő szerek, amik a pórusokat nem tömítik el, legalábbis ezt hírdetik magukról. Kérdés, hogy van-e ilyen kezelésnek értelme.
Viszont a tégla újra hasznosításról, a bontott téglákról :
Korábban legalább 60 -70 évvel ezelőtti a téglák jobb minőségüek más minőségüekvoltak (sajtoltak, kézivetésűek, tehát tömörebbek ) , viszont a habarcsok meg gyengébbek, egyszerűen cement mentessek.
Így a bontás könnyen ment.
Viszont a modern téglák nem rosszabb minőségűek, hanem másak.
A habarcsok viszont cementesek így ezeket a téglakat nem lehet és nem is érdemes bontani - rapityára mennek.
Közben utána néztem , a bonott kisméretű tégláért minimum 30 forintot kérnek, ami 1m2-re vetítve 3000 ft felett van. 10x annyi meló kirakni, és még drágábbra is jön ki mint az új kerámia Nf. Ki gondolta volna, kicsit el van árazva ez a régi tégla.
Kisméretűből a bontott az szinte tökéletes állapotú. Szállitható, rakodható, újrafelhasználható. Viszont mérete miatt több habarcs kell hozzá.
A lyukacsos vázkerámia (B30, Porotherm, Mátratherm, stb) törékeny, már szállitásnál vigyázni kell vele, tehát bontásból nem tudom hogyan tudták kiszedni. Ez alól kivétel a régi B30-as, az még viszonylag jól birja a gyűrődést...
Ezek nagyobbak, és kevesebb habarcs is kell hozzájuk.
Ha nem számit a hőháztartása az épületnek, akkor tökmindegy melyiket használod. Számold ki melyik jönne ki olcsóbbra m2-ként.
Viszont az ilyen vázkerámia még újonnan is rohadtul sérülékeny, el nem tudom képzelni, hogy a fenébe tudták kibontani, amikor a legkisebb ütéstől széttörik...
Tehát mindenképpen szemrevételezd az ilyet, mielőtt megveszed.
25-ös falak elegek, ha lesz födémed is, ami összefogja a tetőt.
Ha nem lesz födém, akkor nem ártana a tetőt tartó falakba kb kétméterenként 38-as pilléreket berakni, hogy a tetőt nyomó szél és hó ne tudja szétnyomni a falakat. Természetesen a körbenfutó koszorú mindenképpen kell.
Én lehet raknék egy pillérvázat (kisméretű tégla oszlopok, körbe koszorú), és kitöltő falnak meg válaszfaltéglát. Hátránya, hogy sokat kell zsaluzni a koszorú miatt.
Egyébként bármilyen legolcsóbb tégla megfelelő (Mátratherm, vagy van valami szlovák vázkerámia is), 25 cm szélességben már teherhordó.
Az n+f annyiban jó, hogy nagyon gyorsan lehet vele haladni, és nem kell függőleges habarcs a téglák közé.
Maga a vizszigetelés oké, ahogy a képeken látszik, DE:
pontosan az a szerelőbeton hiányzik, amiről kérdeztél korábban. Tehát a képeken annak kellene látszódnia, hogy a bal oldali pincerész "padlója" nem földfeltöltés, hanem beton. Mert igy lehet a falak alatti vizszigetelést végigvinni az egész pince alatt, igy alakul ki a teknőszigetelés.
Ezt kihagyni elég nagy hiba, mert az 1-200e Ft-os spórolást utólagosan szinte lehetetlen javitani, ha megemelkedik a talajvizszint, és bemegy a pincébe.
