Ha a vas a talajjal érintkezik, akkor hiányzik a betontakarás, semmit sem ér
A függőleges leszúrás sem rossz ötlet, csak ami megfelelő magasságban tudja tartani a vasalást, az elég komoly mennyiség, és kényelmetlen a szintre kötése, ezért az alaptestbe elhelyezett vasalatot kampóval emeljük a megfelelő magasságba betonozáskor, ezzel megspórolva az általad említett alábetonozást.
Ez is méretezés kérdése. 6-os v. 8-as szelvény, 150*150 v. 200*200 osztás. Nálam, ha jól emlékszem, 150*150*6-os van. Volt aki írta, hogy 8-asnál vékonyabbat nem ajánlott berakni. Én már nem cserélem ki :)
Nálam 2 x 8mm-es betonacél megy a mind a 3 sor zsalukőben, ellenben nincs a sávalapom vasalva.
Amúgy az egész méretezés kérdése. Ha ilyen bivaly vasalásod lesz a sávalapban, akkor a lábazati zsalukőnek nem kell annyi vas. Kérdés az is, hogy hány sor zsalukő lesz.
Függőleges vasakat is tegyél a zsalukőbe, amiket majd összekötsz a vasbetonlemez (vasalt szerelőbetonnak is szokták hívni) acélrácsával.
Mi történik, ha a vasa talajjal érintkezik? Legalább az alaptest elektromos földelése is megoldott :)
Én ha megint építkeznék és a sávalapot betonoznám és vasalnám, akkkor leszúrnék függőlegesen betonacélt megfelelő távolságonként, hogy legyen tartása és erre rögzíteném a vasalást. Igaz, hogy így ezeken a helyeken ezek a pálcák a földbe mennének, de legalább még betonozás előtt beállítható pontosan a vasalás és egy ütemben kibetonozható, nem kell egy alsó betonréteget csinálni és kötésig várni, amire a vasalás kerülne.
Lehet, hogy félre értettem amit a vasalásról írtál, hogy " a sarkoknál a belső vasakra kell kötni az L vasakat és kifuttatni a külsőre, mindezeket váltakozva a 4 szálon" De ezt nekem így "jött át":
Ez a fajta vasalás nem akkor szerencsés, ha jelölt nyomatékok hatnak? Egy alapnál ahol földnyomás van , nem épp ellenekző irányú nyomaték lép fel?
Én a szélsőt a szélsőhöz , belsőt a belsőhöz kötném, emígyen:
Hogy mindkét irányú nyomatékot fel tudja venni.
Mondom mindezt némi géppész statikai tudással. Ha félre értettelek, bocsánatodat kérem!
Törekedj a toldáshossznál a vas átmérő 80 szorosára, a sarkoknál a belső vasakra kell kötni az L vasakat és kifuttatni a külsőre, mindezeket váltakozva a 4 szálon
Kicsit több vesszőt, vagy pontot kellene használni, hogy érthető legyen a kérdés :)
De ha jól sejtem, akkor a vasalás létjogosultsága a kérdéses... Nagyjából 20e Ft költségről beszélünk egy olyan szerekezet tekintetében, ami az egész háznak az alap szerkezete. Meg persze a vasalás nélküli alapba mehet C12-es beton is, a vasaltba C16 a minimum.
A 2010-es jogszabályok alapján EUROCODE szerint kell méretezni a családi házakat is, ami jelentősebb vasalást és izmosabb betont jelent (földrengésvédelem).
A felelős műszaki vezetőd nyilatkozzon ebben, hiszen ő ismeri az épületet és a talajt.
szerintetek nagy baj lenne ha a 90x50 sávalap 30x30 ( 6 os kengyelel és 4 szál 10 es betonacéllal ) van vasalva terület egyenletes,betonkemény,magasfekvésű,sose volt bojgatva vagy feltöltve a fal 30 as megy rá emeletnélkül fa födém cserepezéssel.
azért kérdem mert szomszédház(8 éves) szintes alap ugyanez csak vasalás nélkül és semmi repedés nem látható .
Azért jobb a két külön kicsatlakozás, mert ha 10 év múlva gond van, akkor nem kell végigvésni a lakáson belül a padlót, szerelőbetont.
Hátránya a több rácsatlakozásnak, hogy tisztitóidomot illik rakni a csatlakozásoknál, hogy dugulás esetén lehessen látni hol van gond. (ez gyakorlatilag egy 110-es vagy 150-es függőleges cső a talajszintig, mondjuk egy járdalappal letakarva)
Axiómának igaza van, kérdezz rá a csatornatervekre, mert manapság nem teszik le 1.5-2 méter mélyre, és lejtős telek esetén gond lehet az eséssel.
Nalunk is hátrafelé lejt a telek, és az alsó szomszédon keresztül az alsó utcára vagyunk rákötve, mert a saját utcánkban magasan van a becsatlakozás.
Én is amondó vagyok, hogy tegyél be egy nagyobb átmérőjű csövet, amibe majd bedugod a végleges víz- és szennycsatorna csövet. A viz átvezető csöve legyen fagyhatár alatt. A szenncsatornáé nem kell, mert úgyis lejtése van és nem hül ki fagyásig amíg az utcai főcsatornába kerül.
Azt tényleg jó lenne tudni, hogy melyik oldalon várható az utca alatt futó fővezetékre csatlakozó ágvezeték. De ha beraksz 2 oldalra ilyen csövet a betonozás előtt, akkor se lesz tragédia. Majd betömöd, amielyik nincs használva.
Nálam 150-es cső ment a szennycső védőcsövéhez, ebbe lett dugva 125 vagy 110-es (most nme tudom fejből).
Ha mar csinaljak, akkor van terv. Bar nalunk majd fel metert tevedtek, igy a tisztitoidomon nulla eses van... (asszem pont azt a fel metert akartak). De keresd meg a csatornazasi tarsulat muszaki vezetojet, es mondjak meg, hogy hova van nalatok az utcaban tervezve, es elvileg azt is tudni fogjak, hogy utana hogyan kell kinezzen (jellemzoen legalabbis a csatornazaskori domping bekoteseket egy kaptafara csinaljak, persze darabonkenti tervezesi dijert).
helló! igen elvileg lessz is vízszerelőm majd jövőre XD, mert idén csak ezt a két csődarabot kellene elhelyezni mert a szerelőbeton is csak jövőre lesz ráöntve .
a csatornával az a baj hogy még most kezdik fektetni a faluba igy mégnemtudni a magasságot de az éptkezés végére ideérnek . egyébként fürdőszoba+wc és külön még 1 wc akkor jobblene 2db 150 es csőt elhelyezni és kivül becsatlakozni ?
Elvileg kellene lennie vizszerelődnek, aki az alap beöntése előtt elhelyez mindent.
A vizcső nem olyan vészes, fagyhatár alatt legyen bevezetve, értelemszerűen ott, ahol a vizes elosztód lesz.
A csatorna neccesebb, mert tudni kell az utcai rákötés szintjét, attól visszafelé számolva a lejtést a házig, és fölötte kell hogy kijöjjön. A hol megint jó kérdés, mert van eki egy bevezetést csinál, és szétágazik a feltöltésen beül, van aki pedig minden fürdőszobát(WC lefolyó) kivisz a ház mellé, és ott egyesit.
Egyébként sem szokták a sávalapnál betenni a végleges csöveket, hanem a vizhez beraknak egy 63-as PVC csövet, a szennyvizhez meg egy 150-eset, és majd ezen keresztül húzzák be a végleges csöveket.
Üdv mindenkinek ! tudnátok nekem segíteni abban,hogy hány centire ?és hol ? és milyen? átmenőt kell elhelyezni a szennycső és a vízcső részére a sávalapban ?
Felső talajréteget leszedni, békával bedöngölni, kavicságyat 10cm vastagságban ráteríteni, megint bedöngölni vagy lehengerelni, fóliát ráteríteni, acélhálót rátenni (ne a fólián feküdjön), minimum 15cm vastagságban rábetonozni.
A spórolósabb megoldás is jó lehet talajtól függően, ekkor kihagynám a talajdöngölést és a kavicságyat.
Ha a lemezalapra akarsz vízzárást-párazárást, akkro arra fog kelleni még egy betonréteg. Elméletileg így lenne a jobb megoldás, de ha a beton alá teszed a fóliát, akkor a talaj felöl már nem tud felszivárogni a nedvesség. Ekkor csak a lemezalap oldalát kell védetté tenni és a teteén a padkát, ha nagyobb az alap mint a ház.
Ez a fajta vasalás nem akkor szerencsés, ha jelölt nyomatékok hatnak? Egy alapnál ahol földnyomás van , nem épp ellenekző irányú nyomaték lép fel?
Hogy mindkét irányú nyomatékot fel tudja venni.
