gondolom nem egy kifeszített Jézus szoborra gondoltál az ereklye alatt, azt feltételezed h építettek egy bazinagy hegyet egy kicsi tárgyacskának csak úgy a sivatag közepébe? :D
Visszatérve a Nagy Piramis Királynői kamrájára, találtam néhány különös dolgot vele kapcsolatban. Szóval mindegyik magyarázatnak van ellenérve, oda és vissza...
A középkori arabok nevezték el így, mert azt hitték ebbe a kamrába a királynő volt temetve. Az egyiptológusok az újabb időkben „középső kamrának” becézgetik, hogy eltérjenek a „téves” hagyománytól. A kamra alapterülete: 5,75 x 5,23 m. Teteje ferdeboltozatos, és a hegye 6.23 m magasra nyúlik. A piramist alkotó, gyenge minőségű helyi mészkő helyett, turai finomra csiszolt mészkőből rakták falait. A kamra keleti falában egy hatalmas fülke van kialakítva, ami 4,67 m magas, s a mélysége 1,04 méter (éppen 2 királyi könyök). Ennek hátfalába a középkori arab kincskeresők egy t.mint 15 m hosszú járatot vájtak, abban a reményben, hogy bejutnak egy "másik" kamrába...
A kamra keleti falában egy hatalmas fülke van kialakítva, ami 4,67 m magas, s a mélysége 1,04 méter (2 királyi könyök).
Borchardt óta az egyiptológusok nagy része –mivel a Nagy Piramis belső elrendezése sehogy sem felelt meg a korábbi vagy későbbi sémáknak- oda jutott, hogy a piramis építési tervét az építés során még kétszer változtatták meg. Mikor a piramis magassága elérte a 13 m-ert, letettek arról, hogy föld alatti kamra legyen a sírkamra, és egy 20 m-es magasságban elhelyezett kamrát terveztek sírkamraként.
A kamra tetőszerkezete kúnyhószerűen álló ferdeboltozatos tető, azelőtt nem alkalmazták a piramisokban, viszont ezután az összes későbbi piramisnál feltűnik. Ez az egyik hathatós érv amellett, hogy a piramisok egy fokozatos fejlődés útján épültek, tehát nem lehet, hogy a gízai három piramist valami rejtélyes őskori civilizáció alkotta, míg a többit az ókori egyiptomiak.
Borchardt szerint az építés második szakaszának végén a piramis szintje mintegy 30 méter magasságban állhatott. Ekkor jött Kheopsz új ötlete, hogy nem igényli a második kamrát sem, hanem egy harmadik kamrát építsenek a piramisban, mely sokkal nagyobb védelmet kapna.
Viszont ha ez így történt, ekkorra már be kellett vinni a kamrába a kőszarkofágot, ugyanis a Királyi kamra kőládája is akkora, hogy elméletileg ugyan kifér a folyosó, de gyakorlatilag lehetetlen végigtuszkolni, azaz akkor kellett bevinni, mikor a piramisépítés még a Királynői kamra padlószintjénél tartott. De hová lett akkor a kőláda, hiszen bajosan vihették onnan ki.
Viszont bírunk egy beszámolóval Idriszi 13. századi arab földrajztudóstól, aki leírta a piramis belsejét, és beszélt a ferdeboltozatos kamráról, melyben az ő idejében egy űres kőtartály állt, hasonló, mint a Királyi kamrában! Ez valóban jó érv lehetett arra, hogy egy korábbi terv szerint ez lett volna a sírkamra. Az egyiptológus Petrie hitelt adott az arabnak, pedig Idriszi azt is írta, hogy a mennyezet tele van írva ősi írással, aminek nyomát sem találni... (azaz Idriszi csak másodkéézből való információt írhatott le), viszont kétségtelenül, akár igaz is lehet....
Az is igaz, hogy a Királynői kamra "befejezetlen", vagyis szántszándékkal befejezetlen. Így a padlózatát le sem csiszolták, de arról is letettek, hogy leburkolják, az itt emlegetett keskeny "légjáratai" sosem értek be közvetlenül a kamrába, ugyanis már nem vágták át a falon az utolsó 12 cm-ert.
Ha sírkamrának szánták, miért nem gránittal burkolták, mint a Királyi kamrát vagy Khephrén sírkamráját? Miért nem alkalmaztak előtte védelemül hulló rostélyokat? Hogyan zárták volna le a felvezető folyosót a Nagy Galéria megléte nélkül, ahol a záródugókat tárolták? Miért nem azonosak a Királynői és a Királyi kamra szellőzőjáratainak emelkedési szögei és miért mutatnak más és más csillagokra az égen? Ha ezek készítésének egyik oka vallási volt, úgy időközben a fáraó lelkének „kilövési iránya” megváltozott volna?
Borchardt azt fundálta ki meegoldásként, hogy a második fázisban a sírkamra egyedüli védelmét a piramisbejáratának lezárásával gondolták, és nem gondolkodtak záródugókban. Később viszont Borchardt teóriáját a kétszeri építési tervmódosításról kezdték nem kielégítőnek találni, pedig ezen úgyszólván több egyiptológusi nemzedék felnőtt. Mára odajutottunk, hogy több vezető egyiptológus is elveti, hogy a Királynői kamra valaha is "sírkamrának" épült volna. És éppen az a hatalmas fülke a kamra falában okozta Borchardt teóriájának vesztét.
Erről a fülkéről öreg barátunk, Manly P. Hall felvetette, hogy a fülke formája mennyire hasonló a nagy Galéra keresztmetszetére, s talán egy hasonló folyosó kezdete akart lenni. Valójában a fülke bizonyosan valami szent erklye tárolója kellett legyen, s ilyet nem raktak királyi sírkamrákba...
Ok, megnéztem a filmet (érdekes volt mindenképp). Hát, szóval teljesen külön világ, nem azt mondom, hogy nem érdekel, hiszen Jung nagyon okos ember volt, de teljesen máshogy tekintünk a mítoszokra vagy az őshagyományra. Az a látásmód nagyon idegen tőlem.
Kerényi jóbarátja volt Jungnak, a mitoszértelmezésbe is átvett Jung (meg Freud) ezen teóriából. De teljesen eltérő látószög az övé, amivel -ugyanúgy- szinte mindenre talál magyarázatot...
Számomra sok okkultista szerző (itt nyilván nem Jungra gondolok) magyarázatai, halandzsái, amit egy következő szerző tovább gombolyít, a negyedik-ötödik már mint tényt közli... szóval nekem ez kicsit olyan, mintha a pók hálóját egy tudós valamiféle titkosírásnak nyilvánítaná, majd a hasonszőrú tudósok nemzedéke ezt a titkosírást kutatná, és intervallumszerűen jelentkezne hol egyik, hol másik, hogy megfejtette a pókok titkosírását...
Én pedig a pontos Kerényi féle értelmezése felől vagyok homályban, úgyhogy ezt nem tudom megítélni.
Jungnál a lényeg az, hogy őket is, mint mindent mást, a pszichében megjelenő tartalmakként fogta fel, a tudattalanból feltűnő archetípusnak. Nem könnyű az ezzel kapcsolatos kommunikáció, mert ehhez el kellene oszlatni az esetleges félreértésekre okot adó nehézségeket, és vázolni kellene magát a teljes rendszert és a kapcsolódási pontjait a tárgyunkhoz, és általában véve a mítoszokhoz. További nehézség az is, hogy Jung maga is enigmatikusan szól erről, viszont akkurátusan összegereblyéz szinte minden mintázatot, amikről eddig már korábban beszéltünk.
A lényeg az, hogy míg a te értelmezésedben e lények, mondjuk úgy külső, 'objektív' létezők (voltak?), addig e másik értelmezés szerint ezek belső (a tudtaban, pszichében) megjelenő és 'szubjektív' jellegű tartalmak, amik azonban hasonlóképpen nyilatkoznak meg (térben és időben is). Ez a két féle értelmezés már önmagában is igen izgalmas elméleti problémát jelent külön-külön vizsgálva is, de egymással való összefüggésükben méginkább. Igény esetén ragozom tovább, de rettentő szerteágazó, ha fel akarjuk mérni, miért is olyan érdekes ez az egész komplexum.
Nos igen, Jung ezt a követ már akkor állította, amikor átverekedte magát az alkímiai szimbólikán, és integrálta azt a maga rendszerébe. Sok érdekeség van még ezzel kapcsolatban, de nem akarok itt ezzel OFFolni (mielőtt Schenouda kitér a hitéből, hogy 'okkultizmussal' borítjuk el a topikot :-]), ha lesz igény rá, beszélhetünk erről is.
Amit e képhez (7780) hozzá tudok tenni; a szimbólumok asztrológiai szempontból lehetnek érdekesek:
Hétbolygós világképet ábrázol.
Fölső negyedben a Szaturnusz: Az anyag (Föld) keresztje uralkodik a lélek félkörén.
Jobb oldalon a Vénusz: A teljesség (a szellem) köre uralkodik az anyag keresztje fölött,
és a Hold látható az anyaistennő képviseletében az életadás, a gondoskodás, az anyaság szimbólumaként.
Lent a Mars: Az előbbi fordítottja, az anyag keresztje uralja a teljesség (szellem) körét.
Jobb oldali negyedben a Jupiter: A lélek félköre uralkodik az anyag keresztje felett,
valamint a Nap látható, mint Napisten, a férfi szellemiség megtestesítője.
Középen a Merkúr azaz Hermész az istenek hírnöke aki élő létére bebocsájtást nyert az alvilágba (is) és vissza is tudott jönni. A három szimbólum egységét hordozza magában: Lélek félkörét, a teljesség (a szellem) körét, illetve az anyag (Föld) keresztjét.
Ez így van, a hasonlóság nekem is eszembe jutott. Sajnos a a kézi eszköz mibenlétét nem nagyon ismerjük (érintőlegesen úgy emlékszem már említésre kerültek valahol). Ezek a mitológiai jelenetek több fontos szimbólumot is felvonultatnak, amiknek érdemes volna alaposabban utána járni. A másik kezükben valami olyasmi van, amit én 'toboz'-nak nevezek (vagy vélek), valamiféle tojásdad kúpos alakzat; Gilgames számára is fontosak voltak a 'fenyőerdőből' eredő magvak, így csábító a lehetőség, hogy itt is megint a magv szimbolika egy esetével van dolgunk. E jelenetek állandó kísérője egy misztikus növény, az élet fája stb., valamint a már korábban feltűnt kúpos kultusz-kövek, néha megint csak tobozra emlékeztető 'pikkelyes' alakban, ami emiatt a méhkas szimbolikába hajlik. Az egész jelenet engem kissé az egyiptomi Djed II. 'kenegetésére' emlékeztet.
Jung kövénél könnyebb helyzetben vagyunk, ott tudjuk, hogy Telesphoros kezében egy lámpa van, és ezzel megint csak Luciferhez jutunk, amit Jung eléggé nyilvánvalóvá is tesz ("mélységből előtörő izzó csillag"). Ettől független forrásokból is tudjuk, hogy a Jung-féle és egyéb Genii Cucullati-khoz hasonlatos lányek kezében lámpa van, persze ez megint egy általános szimbólum (illumine), de valahogy a mindenféle törpe-alakoktól elválaszthatatlan.
Az ideális persze az lenne, ha valamilyen sumer-akkád-asszír stb. szövegben be lehetne azonosítani az ottani kézi eszközt.
"Szóval nekik halvány fogalmuk sincs a kabirok, a Labirintus, a Vénusz, alkímia, gyermekáldozatok összekapcsolódásáról -amiről itt már szóltam. Ha onnan vársz megerősítéseket, az nem fog menni..." A csökkent látótávolságú filológusokon kívül volt valaki, aki komolyabban vette a kabírokat, ez pedig megint csak Jung volt. Az ő értelmezése persze más jellegű volt, mint a tiéd, beillesztette őket a maga sajátos rendszerébe, amit megfelelőbb kifejezés hijján 'misztikus'-nak neveznék (nyilván nem kis erőfeszítésébe került ennek tudományos jelleget kölcsönözni). Ez az értelmezés azonban bizonyos értelemben alátámasztható rendszernek bizonyul.
Opsopaus azt írja, hogy Alexander Neckam latin kéziratát ő fordította le Vergiliusról. Olyan dolgokat mond, amit éppen leírhatott volna a középkori Neckam is, de ugyanúgy költhette Opsopaus is. Ezt igazolandó, hogy neckam volt az egyik fő terjesztője annak, hogy Vergilius varázsló, nekromanta volt.
Szardínián több ilyen megalitikus sírkamra van, de hogy éppen az, aminek rajzát mutatja, a valóságban létezik-e, azt nem tudom, de ismerve a nuraghéket, még éppen létezhet...
Amit Necronomicum Novumban előad a kabirokról, ott valóban igyekszik korrekt lenni, de lexikális. Bár a beavatottság átszatát igyekszik kelteni, nem az, itt-ott maga is belegabalyodik a részletekbe. De kezdő tanulmánynak jó (nem neki, hanem, akit a kabirok érdekelnek), s látható, hogy a kabirokkal kapcsolatban már egyből előhozza az alkímiát vagy a boszorkányságot. Újat nem mond, de legalább összeszedett néhány mitográfiai morzsát róluk, s azt még érdekesen is adta elő...
Telephorost meg más oldalról gondolom, nem a keltáktól, hanem a kísázsiai frígektől származtatják, s a fején lévű csuklyát a frígiai sapkához. De való igaz, a kabirok nyomai a kelták kis-ásziáig mindenhol megtalálhatók...
"Persze megint eszembe jut Piroska, amint ilyetén öltözetben masírozik a 'szörny' gyomrába."
Ó, már megint ez a rémmese Nolanus!.... de kiváncsi lennék eredetére... Talán nagyon rég olyan bestiák is garázdálkodtak az erdőkben, amilyen a 18. században Gévaudanban is...? Ez a fenevad vagy száz embert falt fel, nagyrészük gyerek és nő volt... Vagy egészen más a mese eredete...?
Nem tudom, hogy áll a "kabir-kutatás" napjainkban, ilyen külön nem is létezik, de különösebben nem is érdekel. Ugyanis az ókortudomány eleve csupán mítoszként ill. vallásként foglalkozik velük. Persze teljesen félrevezető az egész.
Éppenséggel előfordul, hogy néhány történész valami korai szigetlakó népnek próbálta beállítani őket, mások meg a néhány görög szigetet korábban uraló föníciai vallásból igyekeztek azokat eredeztetni (ami azóta teljesen elbukott).
Írnak persze tanulmányokat a kabirokról, de ezekben tkp. egymást magyarázzák, általában a "neveiken" vitatkoznak, mert hogy miért nevezték "Hatalmasoknak", amikor rendszerint törpéknek írták le őket, miért mondták őket az istenek szolgáinak, amikor máskor meg a legnagyobb istenekkel voltak azonosítva, és így tovább... A lényeget egy ilyen filológiai ködben úgysem lehet meglátni... Az ilyen ködösítés, teljes félremagyarázás és félrértés csucsának éppen azt a tanulmányt tartom, amit ebben klasszika-philológiai brancsban az egyik legígéretesebbnek tartanak máig: Kerényi Károly - Mysterien der Kabiren, 1944.
Szóval nekik halvány fogalmuk sincs a kabirok, a Labirintus, a Vénusz, alkímia, gyermekáldozatok összekapcsolódásáról -amiről itt már szóltam. Ha onnan vársz megerősítéseket, az nem fog menni...
Engem az érdekelne nagyon hogy a tudomány, a történészet a kabírokat vajon akár objektíve, de eseleg szubjektív néhány specialista szerint vajon létező legalábbis fura népcsoportnak gondolják, vagy pusztán mítikus, mesebeli törpéknek..? Azaz vajon hogy áll a hivatalos kabír kutatás napjainkban..? ;)
Igen a Biblioteca Arcana-ra rátaláltam már én is korábban, akkor is furcsának találtam, hogy ezt egy mesterséges intelligenciával foglalkozó prof. hosztolja :-Đ
Ebben Vergiliust szakadtas, fekete köpenyben járó nekromantának fantáziálja. Annyi bizonyos ettől függetlenül is, hogy a középkorban valóban nagy varázslónak tartották Vergiliust.
"vagy az angliai helyőrség jelentéséről, hogy egy csoport druida a sötét erdő démonait imádja..." Persze rómaiak valóban beszámoltak rettentő emberáldozatokról a druidákkal kapcsolatban, ami rögtön szentesítette is szemükben ezek teljes kiírtását. Na éppen függetlenül én is ide jutottam, hogy egy kicsit utánanéztem Telesphorus-nak. Ezeknek a törpefiguráknak külön rendszertani megnevezése van a kelta-római korból, Genii Cucullati vagyis 'Csuklyás szellemek'(ld. Hooded spirits), és nemelyek szerint innen került Telesphorus a görögökhöz.
Szép számmal kerültek elő hasonló törpeábrázolások a kelták lakta vidékekről, közös jegyeik a csuklyás viselet és fallikus szimbolizmus legrafináltabb fajtái. Néha tojásokkal együtt jelennek meg, szóval nagyon hasonlóak valóban a kabírokhoz e téren. Persze megint eszembe jut Piroska, amint ilyetén öltözetben masírozik a 'szörny' gyomrába.
Érdekes, hogy ezeket a gyógyító félisteneket, féldaimónokat is többfelé törpének ábrázolták, mint az egyiptomi Bészt.
Bész valójában ősi isten, délen már az Óbirodalom idején rettegik, s csak sok évszázaddal későbbválik védelmezővé, gyógyítóvá, terhes anyák őrévé, pedig az egyiptomiak csak azt a régi elvet alkalmazták, hogy gonosszal a gonosz ellen (s ez utóbbi maga a betegség ill. terhes anyáknál a gyermekágyi láz volt).
Bésznek nincs is "mítoszí" vagyis nem maradt fenn tkp. semmi róla, mit sem tudunk isteni ténykedéséről, viszon a kabirok összes fajtajegyeit hordja, amit a görögk elmondtak: pufók, gonosz törpe, sokszor kiálló metszőfogakkal, néha karmos mancsszerű kéz, és hasonlók...
Itt egy másik figurája, valamilyen állatot (kutyát?? a feje hiányzik) szorongat, aki igen keserves helyzetben lehet. De itt már szó volt róla, hogy a kabirok eltűnése után papjaik a gyermekáldozatokat állatokkal, sokszor kutyákkal helyettesítették. Hogy, amit itt elmondtunk mind igaz; volt egy ősi kor, mikor a Labirintusnak álcázott alkimista műhely és mészárszék központi csarnokában ezek a démoni lények uralkodtak...
Még itt vannak John Opsopaus írásai a Labirintusról:
Opsopaus érdekesen ír, pláne annak, akit érdekelnek az itt felhozott témakörök (bár nem ér utól minket); az új-pogányság egyik élharcosa, "történetírója" (szerkeszti a Biblioteca Arcana c. weboldalt). De ne higgy neki mindent el, mert olyan, mintha Lovecraftot Várkonyi Nándorral kevernénk (fikciót a valósággal).
Neki is van kitalált "ősi forrása", ami egy állítólagos ókori latin szövegemlék, melyet Necrotaxia címen emleget. Ezt –úgymond- i.sz. 44-64 között jegyezte le Rómában Sophianus, Claudius császár írnoka. Egy katalógusát (36 fejezetben) kívánta összeállítani a birodalomban előforduló természetellenes eseményeknek. Sophianus gyakran vesz át másodkézből származó információkat. Bőven szól a halottidézők mágiájáról, korai keresztényekről, az egyiptomi mumifikálásról, vagy az angliai helyőrség jelentéséről, hogy egy csoport druida a sötét erdő démonait imádja... Szóval inkább úgy kell olvasni, mint Lovecraftot, mintsem Kerényit...
Találtam viszont egy másik furcsaságot neked, egy 'kabír' törpét:
"Ez Telesphorus, ki mélységből előtörő izzó csillagként szeli át e világmindenség sötét tartományait. Megmutatja a Nap s az álmok földjének kapujához vezető utat."
A vén lókötő mágus alkotása, aki pszichológusnak maszkírozta(persona) magát...
Nem gondolok sajnos semmi világmegváltó dologra. Pl. furcsa, hogy ezek a járatok miért voltak elzárva, míg a királykamráé nem, miért éppen ez a kamra van középen, és nem a fontosabbnak tűnő másik, és miért volt ez inkább 'rejtett'. Az is eléggé furcsa, hogy a királykamra fölé miért emelték azt a bonyolult 'teherelosztó'-nak vélt tetőzetet, e fölé meg nem.
Persze, annyira tájékozatlan lehet az ürge, hogy összecserélte a déli és az észak járat dugóját (és még ő akart valami nagy "leleplezést"), de rosszindulat sem kizárt (mégis látható, hogy sokan ugranak az ilyesmire). Ráadásul még a kommentekben is odaírták, hogy hülyeség az egész, ha valaki veszi a fáradságot és beleolvas, pld:
James:
Posted April 20, 2011 at 2:54 am
The difference between doors is because one is the southern shaft and one is the northern shaft. The southern shaft was drilled....
Amúgy Hawass is mond néha hülyeséget, de nem ebben, pld. az északi légjárat megépítéséről, mikor egy konferencián nyilatkozott, sikerült alaposan mellényúlni a dolgoknak... (ugyanis ez a légjárat a piramistestben, mikor eléri a Nagy Galéra külső falát, elkanyarodik...)... szóval kijelentette, hogy a járatot ezek alapján a Nagy Galéria megépítése "után" kellett megépíteni (ami teljes lehetetlenség)...
Hancock, Bauval és hasonszőrű köreik rendszerint csúnyán mellétrafálnak. Amit hamisítványnak tartanak (a könnyítőkamrák jelei), arról kiderül valódi, amit valódinak (a Vyse ezredes által talált vaslap), arról kiderül, hogy a középkori arabok szerszámának egy darabja, amivel lebontották a Nagy Piramis burkolóköveit. A könnyítőkamrák jeleiről, a hamísitással vádaskodó igazi hamisító (Sitchin) leleplezését már tíz éve itt megtettem, de aki hinni akar ebben, annak bármit lehet mondani:
Egyébként a rajongók valahogy elsiklanak, és minden más hülyeségről beszélnek azon egyszerű tény felett, hogy a robot nemtalálta "high-tech" technológia nyomát a járatban (ahol az építés óta senki nem járhatott), talált viszont egy mészkőlapot benne két rézfogantyúval, egy erősen korrodált rézdarabbal... (szóval semmi krómacél, titánötvözet vagy ilyesmi...). S ez elég szomorú...
Hogy mi célt szolgált, arra lehetetlen biztonsággal válaszolni, ugyanis nem látunk az építők fejébe. Christopher Dunn angol esztergályos egy fantasztikus magyarázattal jött elő könyvében (The Gíza Power Plant, 1998), hogy a 8 cm vastag dugó mögött egy függüleges akna van, a rézdarabok kábelek, Ez lefelé túlmegy a sziklabarlangon, amely helyen egykor egy mechanikai szerkezet volt elhelyezve, a Királynői kamra aknáiban tárolt kémiai szivattyú számára, hogy előállítsák a hidrogént az energiaüzemnek... (majd az egész teórián "finomított" az átfúrás nyomán).
A másik, valóban sokkal nyomósabb érv, hogy a két járatnak vallási jelentősége volt, a kúlap egyfajta ajtó, átkelő a léleknek, a rézdarab, meg fogantyú, amibe belekapaszkodik.... De ha része volt a vallásnak, úgy a többi piramisban miért nem leltünk hasonlókat...??? Ez így nehéz ügy...
Szóval erre Nolanus biztos nem tud válaszolni (ahogy én sem), hogy miért van ott a két rézdarab... Vagy miért tettek Tutanhamon sírban talált kanópusz edényekre is rézfogantyúkat, átfúrva a kőlapot...??? Mi jelentősége lehet, talán csak egy fogó az egész...?
Természetesen én sem tudom, miért kellet ez oda. Az ajtó elnevezés szerintem is félrevezető, sokkal inkább 'dugó'. Az sem világos számomra, hogy mennyire szorosan illeszkedik, lehetséges volt-e csúsztatni behelyezés után, szerintem leginkább ilyesmiben lehetett szerepe a kapcsoknak. A királynő-kamrával kapcsolatban persze sok a furcsaság, talán a piramis építésének köztes fázisában lehett szerepe.
Korábban felraktam Fulcanelli - A katedrálisok misztériuma c. művét, de mivel annak annyira gyenge volt a minősége az olvasás kárára, hogy itt van egy újabb változata (szkennelt képek), djvu-ban (8,5 mega):
A cikk írója vagy teljesen idióta, vagy direkte rosszindulatúan csúsztat, ugyanis azt állítja, hogy a képeken ugyanazt az ajtót kellene látnunk... vagyis nem tudja, vagy elsikálja, hogy a két különbőző kép a déli és az északi járat ajtóiról készült.
A déli járat 'ajtaja':
Az északi járat ajtaja:
A déli járat ajtaját fúrták meg:
És találták meg mögötte egy durvább megmunkálású lezárót:
Ha mindenképp összeesküvést akar keresni, az eltérés max. annyi, hogy a déli ajtó jobboldali kapcsa a fúrásos képen láthatóan rövidebb, tehát letörött a műveletek közben, ami meg is van:
Ez a botrány már tudtommal egyszer felröppent, csak valahogy lecsillapították, mert már korábban is kiszúrák páran, hogy ott valami el volt babrálva, másképp állt, másképp nézett ki, tehát a két felvétel ill "expedíció" között ott valaki valamit mojolt...
