„A létezés oly hatalmas lehetőségei közt tálán ott van a túlélés ősidőkben keletkezett formája, a tudatosság valamilyen alakja, melyet réges-rég elsodort a fejlett emberiség dagálya, egy olyan valami, melyről csak a költészet és a legenda őrizhet tűnő emlékképeket, s isteneknek, szörnyeknek meg mindenféle fajta mitikus lényeknek nevezi őket.”
Blackwood gondolatai nagyon hasonlóak, amit itt a kabirok, telkhinek, annedotuszok és más fajtársaik biológiai gyengeségéről összehordtam, miért tűntek el, mikor az emberek egykor reszkettek hatalmuktól... és így tovább, et ceterá...
Egy kérdésem lenne, van valami forrás arra nézve, hogy a vízözön előtti néhány megmaradt eszköznek mi lett a sorsa? Esetleg megvannak még, vagy mindet megsemmisítették?
Ezen az úton jár Andrew Collins From the Ashes of Angels c. könyvében ("Angyalok hamvából", 1996). Szerinte az Énók könyvének "Őrzői" egy különös faj volt, akik a kurdisztáni hegyekben éltek, mivel ott találták meg a világ legrégibb templomait (10-12 ezer évesek). A Nemrut Dag kialudt vulkánja, a Van-tó mellett lehetett az Éden és Dilmun mitikus földje.
A Göbekli Tepe 12 ezer éves megalitikus templomát feltáró német régész, Klaus Schmidt is idegondolta az Édent. Az Őrzők leszármazottai, a Nephilimek és Anakimok -mondja Collins- egészen az i.e. 2. évezredig éltek a területen, mikor is eltüntek a Kisázsiát elárasztó népándorlásokban.
Ennek a fajnak volt hosszú, nyújtott koponyája, ami a koponyatorzítás divatját hozta a későbbi népeknél. Collins szerint eredetileg az Éden hosszúfejű Őrzői -egy sámánisztikus elit- érkezett a Közel-Keletre i.e. 9500 körül és megalapította a legkorább proto-neolitikus közösséget, mely növekedésnek indult a Felső-Euphrates vidékén. Halaf és Ubaid emberei úgy látták, eredeti őseik kígyóarcú vagy kígyóhoz hasonló lények voltak. Ilyen koponyákat találtak a máltai Hal Saflieni megalitikus templomában is.
Szóval Collins egy bizarr koponyaalkatú emberi fajban látja ugyanazt, amit elmondtam a kabirokról., telkhinekről vagy annedotuszokról, hogy az ókori népek ezt a rendkívül hosszúfejű fajtát a kígyóval vagy gyíkkal asszociálták...
De én ezzel nem értek egyet, éppen amint írod is, hogy akkor mi van azokkal az adatokkal, amik a Vénuszra mutatnak, de hozzáteszem, hogy az életmódjukat is kétéltűnek írták le, és még jó pár dolog, amit nem is említettem. Szóval erőltetettnek tartom az egészet, hogy mindenáron a kézenfekvő magyarázat helyett, valamiféle földi erdetet gyanítsunk az ügynek. Hisz mint írtam, valójában egyáltalán nem "tudománytalan" feltevés, hogy a Vénuszon egykor civilizációk léteztek, majd elbuktak, de egyes tagjaik még eljutottak a Földre. A rejtélyt csak tovább fokozza, hogy egy olyan történelem előtti korban vetődtek partjainkra, mikor a földön is ismeretlen prehisztorikus civilizációk virágoztak, mint az Atlanti-óceán szigetein, vagy Hüperboreán és máshol...
Egyszerűen elvetem, hogy a mesterségesen nyújtott koponyát tartották volna "kígyófejnek". Hogyan egyeztethető ez azzal, mikor az egyik qumráni tekercs az Őrzők egy csoportját egyszerűen "kígyóknak" nevezi. Ez az irat, az Amram testamentuma, melyben az Őrzők egyikéről megjegyzik: „ijesztő megjelenésű, egy kígyóra hasonlított és többszínű köpenyt viselt”, valamint az „arca, akár egy viperáé”...
Bár mindenki saját belátása szerint gondoljon bármit erről, én a magam részéről azt gondolom: ezek nem földi faj értelmes képviselői voltak, egyszerűen nem lehettek azok...
A Szahara i.e. 8500 és 4500 közt jóval esősebb terület volt, mint manapság (de a nagyobb része már akkor is sivatag volt).
De vannak furcsaságok:
Szilfiumot az ókorban az észak-afrikai görög gyarmaton, Kürenikában termeltek egy keskeny tengerparti sávban, nagyjából 10-11 ezer km2-en. Az ókor végére a szilfium ezen a vidéken teljesen kipusztult. Gregor Reisch freiburgi karthauzi szerzetes 1509-es világtérképén, amit a Margarita philosophica c. könyvében publikált viszont egy óriási területet mutat Egyiptomtól nyugatra, a mai Líbia területén: egy nagyjából 300 ezer km2-ert.
Reisch azonban -akár több középkori térképész- csupán másolt több részletet sokkal régibb térképek másolatáról. Erre a részre ugyanis odaírta: Silui ofera, anélkül, hogy annak értelmével tisztában lett volna. Csak Ritter von Srbik osztrák rudós mutatta ki egy 1941-es tanulmányában, hogy a szöveg értelme: SilphiosaRa volt, azaz "Ra, szilfiummal borított vidéke". Ez a terület ma sivatag, és csak az Ammon-oázis árválkodik ott...
Erről meg Olümpiodórosz thébai történetíró azt mondja tkp. sziget volt, partját tenger mosta és egy nagyon régi görög logográfusra, az ezer évvel előtte élt Hérodóroszra hivatkozik, aki ezt a szaharai szigetet nevezte a phaiákok földjének...
igen, lehet más úton járok, de szerintem nem teljesen. és kíváncsi vagyok mi arról a vélemenyed/véleményetek hogy ezek a 'bukottak' nem e mégis valami földi törzs egy szűk beavatott csoportja lehetett, akik annak ellenére hogy magas ("égi") szintet értek el, mégis eltévelyedtek és a sziddhi-ket, amelyeknek bírtokában kerültek, arra használták hogy a többi egyszerű népek felett hatalmat szerezzenek, így akaván a föld urai és istenei lenni??
hogy ez esetben a vénuszi utalásokat hogyan kell értelmezni azt persze nem tudom, bár én sem zárom ki hogy valaha akár értelmes lények is élhettek ott, de ez esetben lehet hogy kapcsolat csak valamiféle olyan síkon létesült ami nem fizikai (tér-idő). (lehet én is túl sok Lovecraftot olvastam mostanában) a mitológiákban pedig egyéb planéták is felbukkanak, és a különféle lények/létformák széles skálán pedig valósággal hemzsegnek. amennyiben telkhinek és némelyik másik fajtájuk fizikai valóságként léteztek, az engem nem lepne meg, tekintve hogy azt a fajta alkímiát amit emlegetsz, sokkal inkább nézem mágiának, mint valami speciális ismeretlen tudományágnak. :]
itt az utólsó mondatomat talán pontosítanom kellene mert így éppen olyan sarkított, amilyen rövid.
én nem mondom hogy egyáltalán nem járhattak földönkívülek a földön valaha. miért is ne járhattak volna? igaz közvetelen egyértelmű bizonyítékunk nincs erre, és a Schenouda által megosztott nyomok/utalások jórésze csakugyan több mint gyanús. a legtöbb esetben nekem is csak az jut az eszembe hogy csakugyan itt jártak. nem is tudok jobb magyarázatot. de ugyanakkor attól is tartok hogy ez csak azért van, mert olyan korban élek amiben ez a magyarázat adja magát leginkább reálitásként.
tulajdonképpen nem tudom minek van kisebb valószínűsége. hogy egy naprendszerben több bolygón is értelmes élet fejlődik e ki, vagy hogy épp mi rendszerünkbe téved egy csillagközi utazó.
egy találkozáshoz elég pontosnak kell lenni hogy ne kerüljük el egymást térben és időben. ha itt a teret el is hagyjuk az egyazon naprendszer okán, és csak az időt nézzük, elégha eszembe jut az az óradiagramm, amin a föld ideje 24 óra és az ember csak az utolsó néhány másodpercben van jelen. és 1-2 másodperces csúszások is kb. 50-100ezer éveket jelentenek.
jópofa, bár 'ideális'-sal azt hiszem csúnyán kudarcot vallottak, de érdekes sztori lehet, kíváncsi vagyok miért ilyen magától értetődőek is a villámok..
Ha ez mind mese, úgy mi ösztönözhette volna az őseinket ezek kitalálására...?
teljesen jogos, ám de akkor úgy illenék hogy legyünk következetesek, és ha ezeket a 'meséket' komolyan vesszük és keressük az alapjait, akkor úgyhiszem, azokat is komolyan kellene venni és meg kellene vizsgálni amelyek nem ritkán metafizikai távlatokba is mutatnak. (?)
nem rég Schenouda engem a "legjózanabb"-nak nevezett itt, pedig ha tudná micsoda elfojtott 'fantasztaság' lappang eme álorca mögött... :))) igen, azt hiszem Lovecraft 'tágasabb' világának van valami valóságos megfelelője is, melytől (minden jel szerint) meglehetősen érintett lehetett a prehistorikus világ..
Ma száraz és kopár sivatag a Szahara, egykor azonban tavak és talán gazdag növényzet borította egyes részeit. Erre jutottak a szakemberek az Endeavour űrrepülőgép fedélzetéről készült radarmérések alapján. A kiterjedt vízfelület a mai Nílustól nyugatra helyezkedett el, és talán őseink vándorlását is befolyásolta.
A kutatók megállapították, hogy egykor egy, illetve több kiterjedt tó volt a Szahara területén. A megfigyelések és modellek alapján a régióban a vízborítás közel 250 ezer éve jelent meg. A későbbiekben változott a tó vízszintje és kiterjedése, majd mintegy 80 ezer évvel ezelőtt száradt ki végleg. Összességében több tó is lehetett ebben az időszakban a mai Csád, Líbia és Szudán területén.
A kérdéses tónyomok közül a legnagyobb és legrészletesebben vizsgált 350 kilométer hosszan húzódott a Nílus közelében, és a folyó vize hozhatta a halakat a tómedence területére. Ekkor az esősebb éghajlat is elősegítette a vízzel borított terület növekedését. A későbbiekben a szárazzá váló vidéken a homok a szél hatására mozogni kezdett, és betemette az egykori kiszáradt tómedreket, eltörölve illetve bizonytalanná téve azok nyomait.
Mandics idézi egyik könyvében Camil Baciu román scifi írótól (1926-2005) a következő sorokat:
„Úgy gondolod, hogy ez lakott bolygó? — Igen. Kiváló hely az ideális világok kikísérletezésére… Hát te? — Tovább megyek, nem szeretem a bipédeket. Túl kevés a lábuk. — Ha nem leled meg azt, amit keresel, jöjj vissza! — De miről ismerlek majd meg, ha rájuk fogsz hasonlítani? — Arról, amiről ők is felismernek: villámaimról.”
Bérosszosz babilóni pap elbeszélése az undorító Annedotoszok megjelenéséről az idők hajnalán, akik tojásból keltek ki, kétéltűek voltak és félelmet keltettek az emberekben... bizonyára visszanyúlik az ősi, sumer időkbe, sőt talán még régebbre, az azt megelőző Ubaid-periódusba, azaz 6-8000 évre, mely rétegből fura agyagszobrocskák kerültek elő, melyeken az istenek arca erősen hüllőszerű... Az egyik itt látható, egy vallási ceremóniákhoz szolgáló maszk:
Vagy itt van egy hétezer éves "istennő":
Ha abban a régi korban ez csak "mese" vagy "kitaláció" volt, hogyan lehet, hogy a pelaszgok, egyiptomiak vagy mexikóiak, mind-mind hasonló égi bitorlókról hoztak híradást. Ha még jobban belemegyünk a mítoszokba, a háttérben mindig felragyog a Hajnalcsillag. A rodoszi telkhinek ilyen kétéltűek voltak, hozzájuk konkrét dolgok feltalálását is kötötték, még ezen tárgyak megvoltak az ókorban. Ezekről már bőven beszéltem. És ilyen lények nem fejlődhettek ki a földön, párhuzamosan az emberrel, ennek semmi jelét nem találtuk, viszont mindenfelé az a híradás, hogy hirtelen bukkantak fel...
Ha ez mind mese, úgy mi ösztönözhette volna az őseinket ezek kitalálására...?
"ám ennek ellenére is, minél többet töröm a fejem, annál valószínűbbnek tartom, hogy ezek a "bukott angyalok" nem valamiféle űrből érkezett lények - szerintem. bár kétségtelen hogy igen zavarbaejtő amiket mindeddig felsoroltál." Viszont ez még mindig józanabb, és kevésbé felzaklató, mint az ilyesmi:
"Hátborzongató gyűlésekről beszélt sivár, néptelen tájakon; roppant kőtömbökből összerótt romokról a maine-i ősrengeteg szívében; végtelen lépcsősorokról, melyek a földmély örök sötétségébe futnak; titkos sziklajáratokról a láthatatlan határfalakban, melyek más terekbe és más időkbe vezetnek; iszonyú lélekvándorlásokról, testetlen felderítőutakról távoli és tiltott régiókban, ahol az "itt" és a "most" értelmét veszti, s a háborgó őstermészet nem engedelmeskedik többé a tulajdon törvényeinek." - Lovecraft
azért kissé kiábrándító volna az egész ókorra nézve, ha az ilyen misztériumok lényege kimerülne valami technikai kunsztokkal támogatott mutatványokban. az eleusziszi misztérum megfelelője bizonyosan megvolt már egyiptomiaknál is, és alighiszem hogy ilyesmi apparátus kellett volna ott is hozzá. különféle templomi kamu-effektusok bizonyára előfordulhattak/fordultak sokfelé, de nem ezeken alapult a vallásokba vetett hit. azt gondolom hogy egy korábban magasabb szintű technikai ismeret is éppen ezért felejtődött el, mert lényegtelenek tartották. papok voltak nem pedig technikusok. mindezt inkább a többieknek jegyzem meg, mert gondolom te nem is erre akartál kilyukadni, hanem hogy eleusziszban is megvolt a nyoma egy korábbi fejlettebb technikai ismeretnek. ( ám ennek ellenére is, minél többet töröm a fejem, annál valószínűbbnek tartom, hogy ezek a "bukott angyalok" nem valamiféle űrből érkezett lények - szerintem. bár kétségtelen hogy igen zavarbaejtő amiket mindeddig felsoroltál. )
Ne reménykedj. Minden lelet az adott ország tulajdona. Azt tesz közzé, amit akar.
De ez nektek megfelelő, hiszen alkalmas arra, hogy táplálja a paranoiát :)
Mondok egy példát. Ha egy magyarországi lelőhelyen olyan lelet kerülne elő, ami a magyarok szíriuszról való származását bizonyítja, és ezt a magyar kormány eltitkolja, mondjuk a célból, hogy ravaszul később learatandó babérokat, vagy taktikai pozíciókat őrizzen meg, milyen kötelezvények vagy szabályok vonatkoznának erre az esetre, és milyen szankciókkal kéne szembenéznie?
S vajon azon leletek alapján teszi e ezt amit mi is ismerünk avagy tán a bennfentesek számára létezhet e egy olyan leletleltár is amit mi még nem ismerhetünk ?
