Nagyon érdekes ez a Telephóros történet, pláne, hogy azelőtt nem is ismertem (vagy csak keveset belőle).
Nagyon jók a pergamoni Aszklépión teplomának romjairól készített fotók. Az ember csak ámul: milyen lehetett, amikor a falai még álltak, hogy nézhetett ki fénykorában... Legszívesebben az ember útra kelne, hogy elmenjen oda.
Olyan rajzokat nem találtál véletlenül, amelyek rekonstrukciós rajzok és a pergamoni templomot vagy templomokat mutatják fénykorukban...?
A kereszténység első századaiban tűntek fel Galliában (hogy honnan jöttek nem tudni), majd fokozatosan a Pireneusok hegyei közé szorultak, s máig vita tárgya, hogy egy külön népcsoportról vagy kasztról van szó. Eredetük rejtély. A legenda szerint Salamon templomát építő ácsok leszármazottai voltaki. S mikor a középkorban leírták őket, sok cagot kezén még hat ujj volt. Maradványaik még ma is élnek Bearn környékén, de már rég elkeveredve a franciákkal, kiktől eredetileg világos hajuk és szemük teljesen elütött.
Középkori leírások egy bizarr etnikum képét rajzolják elénk. Tarka, sörtés hajuk volt. az európai emberétől teljesen elütő fejformájuk és fülcimpa nélküli, kerek fülük.
Számos könyvet és tanulmányt írtak erről a kitaszított népcsoportról, de eredetük rejtélyét máig nem fedték fel...
Én megnéztem ezt a fura hangszert a wikipédiában s nekem erről valahogy nem egy csörgő jut az eszembe hanem inkább egy gitárnyak, amit talán valaki a kezében kifeszítve tart miközben a húrjai talán hurokban a nyakban vagy egyébb testrészen talán kifeszítve vannak azon okból hogy ha a húrokon játszanak az közvetlen a testen vagy a testben rezegjen .
Na azt hiszem mára elég a hülyeségeimből mindenkinek.:-D
asszem ezek a hármasságok már egy elferdített verziót tartalmaznak, hathort a szerelem istennőjeként is számon tartották..miközben az ősrégi mítoszokban kifejezetten valamilyen szent égi "tehén" volt amivel egy isten repülhetett..az egyiptomiak meg később a görögök is játszottak ezekkel az isten nevekkel, valaki kitalált valami jó kis tulajdonságot azt hozzárendelték valami istenkéhez, hathor is így járt..
jóval érdekesebb h a predinasztikus kor előtt manethón szerint is létezett egyrészt egy hórusz nevű félisten aki jó néhány ezer évig uralta egyiptomot, de ide vehetjük még a smsw hr ékat is, akik valamilyen "külső" segítséget adtak az ókor előtt élő népeknek, pl mezőgazdasági ismereteket, csillagászati matematikai ismereteket stb.
szóval hórusz nem véletlen repül, mert eredetileg is akik a "házát" használták repkedtek..ebbe persze beszállhatott egy csapat kabir, vagy más humanoid "isten" is.
a fáraók titulatúrájában megjelenő hórusz név is erre az "isteni" repülő státuszra utalt, csak aztán az idők során elfelejtették vagy tönkrementek a repülő technikák..
OK, rátaláltál Faberre, kiváncsi is voltam a könyvre amit belinkeltél, ugyanis ennek a könyvnek jó pár változata fenn van a neten (Faber könyve már régi; ahol a saját feje után megy, ott rendszerint hülyeségeket ír, de legalább megpróbálta összeszedni benne az ókori anyagot, bár annak értelmezésével már nem bírt).
Ami érdekes a könyvben az ez: az első kötet belső oldalán van egy összehajtott kép, de ezt nem mindegyik példánynál hajtják ki, sőt olyat nem is találtam, ahol szétnyitva lenne, pedig a GoogleBooks-on vagy az archive.orgon több példánya is fenn van (szkennelt képekben: djvu, pdf). a, most ami a Scribd.com-on van, abból még maga a kép is hiányzik (bár lehet nem vettem észre).
Itt már leadtam egyszer ezt a rajzot (a hsz. végén):
A képet nagyobb méretben is megnézhetitek, ha a GoogleBooks vagy a másik keresőjében rákerestek a könyvre. Olyan gondom van, hogy a lusta szkennelők nem adták a kép másik felét, hisz ez egy összehajtogatott lap, csak kifordították a szkennerre az egyik felét. Ha találtok olyan változatot, ami az egész képet adja, linkeljétek be...
Faber a könyvét 1803-ban adta ki, és mindössze ez az egy kép van benne, aminek a "Kabirok barlangja" nevet adta. Nem az ő fiktív rajza, már vagy két évszázaddal korábbi lenyomatot használ, ami a római Barberini palota magángyűjteményének egy bronzplakettjének másolata, melyről azt gondolták, hogy a szamothrakéi Kabirok barlangját (illetve a krétai Zeusz vagy Homérosz Nimfák barlangját) mutatja, de mindenképpen jól sejtette Faber, hogy ez egy "kabirikus barlang".
A bronzplakett - mely már rég elveszett- kétségtelenül egy ókori kabir templom kazamatából származott, amit talán római zsoldosok találtak meg és raboltak el már nagyon rég, s az sem lehetetlen, hogy az eredeti képről már egy római művész készített változatot. A rajz értelmével Faber tisztában már nem volt, de a későbbi ókortudósok sem, sőt fel sem figyeltek rá, Kerényi sem, de még Jung sem...
Meg lehet vizsgálni a bronzplakett másolatát: a szikla tetején ott áll az az állvány, amit Nolanussal is találtunk több képen, amit fény-jeladónak írnak, de hogy itt mi a szerepe, rejtély. Mögötte tömör, bunkerszerű építmény. Alatta hatalmas tartály, melybe két sugárban ömlik folyadék... előtte egy bárányszerűség bandukol, akár a kolkhiszi jelképeknél. Kár, hogy a kép másik fele nincs meg, mert így is eldönthető az ősi plakett éppen a kabir-misztériumok legtitkosabb részét mutatta, egy idegen, embertől távol eső technológiát. Erről egy szót sem szóltak az ókori szerzők, néhány sejtelmes utaláson kívül! De a kabirok, a krétai Labirintus, Teotihuacan és az argonauták kapcsán számos dolgot felfedtem kabirok-telkhinek történelem előtti ténykedéseiről, idegen technológiájáról, kapcsolatukkal az ősi alkímival, és így tovább...
hogy kipróbáljam hátha ennek valalamilyen praktikus oka van.Elsőre azt tapasztaltam hogy bár a külső hangokat szinte ugyanúgy hallottam mint eddig de mellette a belső hangokat nyelés lélegzés stb hangja felerősődőtt szinte ugyanolyan hangosra de ez egyáltalán nem volt zavaró.Persze lehet hogy csak divatból tették.:-)"
Hát ez nagyon érdekes Kedves menroting! :)
A jellegzetes külső alapján biztos, hogy egy másik faj lehetett. Lehet, hogy az atlantiszi tudás örökösei voltak.
A hathorokat egyébként ma is létező lényeknek tartják - ahogyan a siriusiakat, stb. - amolyan "Galaktikus segítők". Rendszeresen channelling útján közvetítik az üzeneteiket. Hogy ez mennyire "hiteles", azt nehéz eldöntetünk :)
És van kapcsolat a fül és a belső hang között, amit észrevettél! :) Drunvalo Melchizedek és mások is kiemelik, hogy a hathorok hanggal gyógyítottak/gyógyítanak, valamint Egyiptomban a Hathor-papság (férfiak és nők egyaránt!) jellegzetes hangszere volt a szisztrum, mely Hathor
isten hangszere volt.
A Hathor-kultusz később beolvadt Íziszébe... vagyis a misztériumok valóban folytatódnak, nem halnak ki. Csak a formalizálódott, felszinessé vált vallások :)
Az egyiptomi templom-komplexumokon ez szépen látszik is:
a nagy beavatóhelyeken egymás mellett állnak a nagy istenségeknek - akár több évszázad eltéréssel - emelt templomok:
Dendera: Hathor-templom, de van Ízisz-szentély,
Edfu: Hórusz-templom,
Kom Ombo (erről szólt a "Hórusz szeme" c. nagysikerű film a Spektrumon): Szobek-Hathor-Honszu istenhármasság temploma, de van Kom Omboban római kori hathor-templom is.
a hathor - hwt-hr "Hórusz Háza" jelentése..az Égi Tehén mítoszában Ré a napisten egy tehén hátán hagyja el a Földet, mikor az emberek fellázadnak ellene és a többi "isten" ellen.
innen származik a szobor fején a tehénfül..az oszlopfejek amúgy meg a szisztrumot jelképezik, sok ilyen hathoros bronz szisztrum van szerte a múzeumokban, bár hathor fejjel a tükröket is gyakran díszítették..
az Égi Tehén mítoszát először a KV17es Széthi sírban jegyezték fel, de ez a történet már akkor is ősrégi volt, még a mitikus időkben játszódik, az istenek korszakában, ez kb 40.000 évvel korábban történt mint az első predinasztikus király uralkodása..
továbbá a hathorokról írja a chester beatty V. papirusz:"én majd előidézem, h a hét hathor füst közepette szálljon fel az égbe"
ez is erősen hasonlít a fenti mítoszban leírt járműre, ami valahogyyan felszáll az égbe, az "istennel" együtt..
A tudósok - már látszik - nem fognak bírni Homérosz Odüsszeiájával, egyre másra jönnek azok a számítások, melyeket a két eposzban található csillagászati, éghajlati, óceonológiai vonatkozások elemzéséből kiszűrnek, mert ezek a gyanutlan szaktudósok közül egyre többen jelentik, hogy ezek arra mutatnak, a két eposz valamikor az i.e. 4. évezredben "keletkezett". Pedig a trójai háborút ma minden becsültes ókortudós i.e. 1250 körülire rakja, Homérosz pedig csak a 7. században élt...
A "nagy fül" tulajdonságot valóban -főleg- a kabirokra és fajtársaikra (kurészek telkhinek stb) vezethetjük vissza. Ptolemaiosz Hepahisztion ókori történetíró különös forrásokkkal rendelkezett, s töredékeiben is több megdöbbentő információt hagyott hátra. Itt azt írtam régebben, hogy Odüsszeusz eredetileg egy törpe termetű kurétesz volt, egy ravasz telkhin, hasonló azokhoz, akik ismerték a krétai Labirintus titkát. Hephaisztion csak úgy mellékesen megemlítette: „Odüsszeuszt korábban Outisznak nevezték, mert nagy fülei voltak…” (Homérosz erről egy szót sem szólt).
Érdekes a fülük.Mintha a fülcimpájukat felvarták volna középre.No én vagyok olyan hülye hogy most felnyomtam a fülcimpámat hasonlóan (de nem annyira hogy olyan legyen mintha belenne dugva a fülem) hogy kipróbáljam hátha ennek valalamilyen praktikus oka van.Elsőre azt tapasztaltam hogy bár a külső hangokat szinte ugyanúgy hallottam mint eddig de mellette a belső hangokat nyelés lélegzés stb hangja felerősődőtt szinte ugyanolyan hangosra de ez egyáltalán nem volt zavaró.Persze lehet hogy csak divatból tették.:-)
Meglehetősen jól adatolt, sok eredeti idézettel és hivatkozással - és szerencsére általában jól el lehet különíteni a saját 'találmányaitól' (miszerint a kabírok kultusza valójában egyfajta eltorzult emlékképe lenne valamiféle fura vízözönkori ószövetségi teológiának ... az etimológiai levezetései persze manapság már nem annyira meggyőzőek :-Đ ).
---- Más: ----
Akit érdekelnek az európai csuklyástörpe-kultusz nyomai, az alábbi címen találhat egy tudományos igényű, jól rendezett kis összefoglalást kiindulópontként: http://www.unc.edu/~css/start.html
Ennek nyomán érdemes továbbgörgetni Telesphorus és a gyógyítók történetét. Sokak számára bizonyosan ismerősen cseng Galénosz neve, az ókor leghíresebb orvosáé, akinek tanai a középkor végéig rányomták bélyegüket és tematizálták az orvostudományt. Nos, nem véletlenül tehetett szert erre a hírnévre, hiszen Pergamonban született, és itt is avatták be Aszklépiosz isten tudományába. Ebben az időszakban Pergamon igen jelentős tudományos központ a Római Birodalomban, könyvtárát csak az alexandriai múlta fölül, az orvostudományban azonban övé a vezető szerep: a pergamoni Aszklépión hagyományosan az orvosi elit képzésének központja volt, s ezzel együtt Aszklépiosz kultuszáé is. Az Aszklépión egészen egyedülálló komplexum: orvosi akadémia, szakrális és kultikus kegyhely, szanatórium és korház, kulturális központ egyben, ahol a gyógyítást egészen más fajta dimenziókban is folytatták, amint azt modern korunkban általában felfogjuk; a test gyógyítása mellett igen nagy hangsúlyt helyeztek azzal párhuzamosan a lélek és a psziché gyógyítására színházzal, zenével és 'pszichoaktív' ceremóniákkal. Az orvosok Aszklépiosz papjai is egyben, akik magukat és pácienseiket is a gyógyító istennel való 'kommunikáción' keresztül is kezelték. És most kezdünk igazán visszatalálni témánkhoz, hiszen Aszklépiosz, Hygiea és családi hermetikus kígyóik mellett rendre feltűnik egy furcsa, apró, csuklyás figura...
Nos ő Telesphoros, akit általában kettejük gyermekének tekintenek, mi ugye azonban másfajta okot gyanítunk kis növése mögött...
A pergamoni Aszklépión egyik legérdekesebb része Telesphorus templomának romjai, a hozzá tartozó kazamatákkal és szent forrással.
A szent forrástól alagút vezetett a templomig, a falakban alvófülkék és rituális tisztálkodásra kialakított fürdők voltak. A papok a felkészítés után (amiben valószínűleg pszichoaktív szerek alkalmazása is benne foglaltatott) leküldték a járatba a pácienst a némileg stroboszkópikus hatást keltő folyosón, az éjjelt pedig ott kellett eltölteniük. Másnap reggel a papok kikérdezték őket az 'álmaikról', és ez alapján folytatták a kezelést. Ezek alapján már jobban megérthetjük, miért ragadta meg annyira Jungot is Telesphorus... Az ilyesfajta kezelés persze nem csupán a görögök kiváltsága volt, az egész ókorból ismerősek ezek (leginkább pl. Egyiptomból), de az álmoknak és az egyéb vízióknak természetesen igen fontos szerepe volt az összes kultikus misztériumban is.
Van még egy érdekes érme ábrázolás: Ez azért különösen pikáns, mert itt Bassianus köszönti Pergamon istenét (köztük ott gubbaszt Telesphoros). Mármost Bassianus Caracalla ragadványnéven vált ismertté, mint római császár, mégpedig éppen sajátos, gall-kelta köpönyege folytán. Feljegyezték, hogy germániai hadjárata során tiszteletét tette Grannus, a kelta orvos isten szentélyében is... ezek után nem meglepő, hogy a pergamoni rítusok is felettébb érdekelték, maga is megjárta Telesphorus templomának mélyét, és elvégezte a rituálét. Caracalla egyébként visszatérő szereplőnk, itt már korábban volt szó a emeszai(erre fele hozta elő ugye Schenouda is ama sajátos baitylost) Baal-kultuszban nevelkedett 'roppant furcsa' (némelyek szerint inkább félőrült) császárokról: http://forum.index.hu/Article/viewArticle?a=104598547&t=9000303
"Érdekes, hogy ezeket a gyógyító félisteneket, féldaimónokat is többfelé törpének ábrázolták, mint az egyiptomi Bészt."
Ők voltak egyszerűen a "hathorok". Ez a különleges nép (?) megmagyarázhatatlan kapcsolatban állt az atlantisziakkal. Drunvalo Melchizedek, az "Az Élet virágának ősi titkai" c., szakrális geometriáról szóló alapmunkájában bőven ír róluk.
Jellegzetes nagy fej, széles fülek.
Rengeteg ábrázolásuk ismert, többek között a híres beavatóhely, templomkomplexum, a denderai Hathor-templom oszlopfői:
De ez sem biztos hogy vicces.. Mi van ha tényleg onnan ered...? Nem hülyéskedek. Sok jel utal arra, hogy valaha a kabíroknak planetáris civlizációja volt.
Hú, piszok régen láttam már a Sandokánt. Ahogy nézem a mostani arcát Kabir Bedinek, valahogy olyan mintha elkezdene öregségére hasonlítani Robert de Niróra... (de lehet csak én látom így).
