Néhány száz kis és közepes nagyságú geotermikus erőművel sokkal olcsóbban lenne előállítható hazánkban az áram és lenne egy rakás hulladékhő iskolák, sportcsarnokok, uszodák, üvegházak fűtésére is. Nagyon sok embernek adna munkát. Nem lenne veszélyes, decentralizált lenne, kisebb nemzetbiztonsági kockázattal. Egyedül a nagy mélységű fúrásnak van némi kockázata, de ilyen mennyiségnél az is minimális és eloszlana sokfelé.
András. Sokáig dolgoztam fejlesztő mérnökként régebben. Ez a mostani "válság és gordiuszi csomó" is megoldható lenne néhány olyan kevező árú és értelmes napelemes termékkel, amelyek kikerülik a hálózatot és akkumulátorok sem kellenek hozzá. Kettős fűtőszálas hátárolós kályha és kettős fűtőszálas melegvízes bojlerek. Ha gondolod komolyabban is társaloghatunk róla. Szívesen átadom neked az ötleteimet.
https://youtu.be/ELMaDMAYXIQ?t=347 > 5:46-11:49 az EU 2018-as "direktívája" előírja a tagállamoknak, hogy 2024 01.01-tól nem lehet támogatást adni, az 'új' villamos energia termelési módoknak... (napelem, atomerőmű, és gázturbinás erőmű - is...)
;-/
https://youtu.be/ELMaDMAYXIQ?t=676 > 11:16-11:38 De azért 'van remény', mert: "ma is brutális a villamosenergiára az igény, mert a vállalkozások több száz forintért veszik meg azt a villamos energiát, amit a háztartások, napelemmel megtermelve, 5 Ft-árt 'adnak el', a vill. energia szolgáltatóknak"... ;-/
Stájerországban sokan termesztenek olajtököt, amelyet itt Magyarországon olykor stájer tök néven is emlegetnek. A héj nélküli magokból a termés őszi betakarítását követően préselik ki a krémes, sötétzöld, intenzív dióízű olajat, „Stájerország zöld aranyát”, amely egyike Ausztria kulináris kincseinek.
Josef Gründl, osztrák gazdálkodó az energiaárakat látva arra gondolt, hogy a tökföldjéből az olajnál többet is ki lehetne hozni, ezért függőlegesen felszerelt kétoldalú modulokból egy 1,9 MW-os naperőművet épített a Graz melletti Gabersdorfban lévő 5 hektáros földjén. „A legjobb szántómat csak nem fogom beépíteni” – indokolta a szokatlan megoldást.
Miután a vertikális kialakításnak köszönhetően a rendszer alig foglal el némi helyet, a tulajdonos a földterület 90%-án továbbra is tököt és más haszonnövényeket fog majd termeszteni, a maradék 10%-át pedig ökológiai célokra használja.
A technológia a német Next2Sun gyártótól származik, Gründl azonban saját maga tervezte meg a projektet a helyi villanyszerelő mesterrel, Peter Gsell-lel, és a létesítmény üzemeltetése is a két helybéli kezében van. A Stájer Ökológiai Alap finanszírozásával a projektet három évig tudományosan figyelemmel kísérik a vertikális fotovoltaikus energia és a mezőgazdasági termelés közötti szinergiák kutatása és dokumentálása érdekében.
A tulajdonos elmondása szerint a rendszer kilowattonként 140 euróval került többe, mintha hagyományos módon építették volna meg. A megtérülési időt 10-13 évre becsülte, de ez természetesen nagyban függ a jövőbeli energiaáraktól is. Az engedélyeztetés könnyen ment, mivel az erőmű a panelek kelet-nyugati tájolása miatt nem a déli órákban fogja megterhelni a hálózatot. Sőt, ezen a területen a hálózatüzemeltető nem is adott volna engedélyt egy hasonló méretű, ám hagyományos termelési profillal rendelkező naperőműre. A létesítményen belül 9,4 méteres sortávolságokat alakítottak ki, így a földterület 90%-a művelhető marad akár mezőgazdasági gépekkel is, miközben az erőmű „energiasűrűsége” közel 400 kWp/hektár, ami nem sokkal marad el a hagyományos kialakítású erőművek számaitól. A sorok mentén körülbelül 1 méter széles füves sávot hagytak meg, ami hozzá fog járulni a biodiverzitás növeléséhez. A területen bármilyen, legfeljebb 90 cm magasra megnövő növényt lehet termeszteni, afölött viszont már számolni kell az árnyékolással.
A rendszer hivatalos üzembe helyezésében Werner Kogler osztrák alkancellár is részt vett – a Next2Sun szerint ez az ország első MW-os léptékű vertikális agrár-fotovoltaikus rendszere. „Nem szabad hagynunk, hogy megijedjünk a jelenlegi válságoktól” – mondta a zöld politikus avatóbeszédében – „inkább azt mutatjuk meg, milyen fontos az energiaátállás gyors előrehaladása – ez az agrár-fotovoltaikus projekt remek példa arra, hogy ez hogyan is működik.”
„Ausztriában, akárcsak Németországban, lassan eljutunk odáig, hogy átmenetileg teljes egészében megújuló energiával látjuk el magunkat” – nyilatkozta Heiko Hildebrandt, a Next2Sun vezérigazgatója. A hagyományos naperőművek további bővülése növeli az időszakos túlkínálatot, és megterheli a szűkös hálózati kapacitásokat. „A Next2Sun rendszerekkel a reggeli és az esti órákban is tudunk áramot termelni, így az energiaátállást szélesebb alapokra helyezzük – stabilizáljuk a PV-energiatermelést, és így egyenletesebben használjuk ki az elektromos hálózatokat.”
Egy hagyományos módon a talajra telepített kereskedelmi célú naperőmű beruházási költségei kilowattóránként körülbelül 4 centet tesznek ki Ausztriában, a karbantartási költségei pedig körülbelül további 1,4 centet. Ez nagyságrendileg 4-7 centes áramtermelési költséget jelent egy normál naperőmű esetében. A kétoldalú függőlegesen rögzített modulok esetében a telepítési költségek kicsivel 3 cent alatt vannak, a karbantartási költségek pedig körülbelül 1,25 centre rúgnak, a fajlagos költség 4,5-8 cent/kWh. Az állandó növénykultúrákhoz használt magasított tartószerkezetű rendszer telepítési költségei kilowattóránként 6,2 cent körül alakulnak, a karbantartási költségek pedig 1,3 cent körül. Ez (magasságtól függően) 4,5 és 10 cent közötti villamosenergia-termelési költséget eredményez. Egy 10 kilowattnál kisebb, tetőre szerelt rendszer fajlagos költségei 8-10 centet tesznek ki. Forrás.
A címben feltett kérdésre válaszolva tehát két olyan tényezőt kell megemlítenünk, amely a vertikális telepítés mellett szól. Az egyik a jóval kisebb területigény, amely lehetővé teszi az energiatermelés és a mezőgazdaság együttműködését ugyanazon a földterületen. A másik a termelési profil: megfelelő tájolás mellett a függőleges napelemek azokban a reggeli és esti órákban termelik a legtöbb napenergiát, amikor abból egyébként hiány van, és ezért magasabb az ára. Ez a termelőnek és a hálózatnak egyaránt előnyös megoldás lehet.
Említést érdemelhet egy harmadik szempont is, a függőlegesen elhelyezett napelemek épségét ugyanis kevésbé veszélyeztetik a jégesők. Hogy a jég mikor és hogyan okozhat kárt a napelemekben, arról az alábbi cikkünkben írtunk részletesebben.
Az elmúlt hetekben Somfalva, vagy németül Schattendorf neve azért vált ismertté, mert a hírek szerint a település vezetői pénzt akarnak szedni a határátlépésért a Magyarország és Ausztria között ingázóktól. A burgenlandi település azonban egy másfajta újítás bevezetésének is a helyszínéül szolgál: a németországi székhelyű startap, a CMBlu ugyanis itt építi fel, és próbálja ki először valós körülmények között az általa kifejlesztett folyadékáramos energiatárolót, amely egy fotovoltaikus-szélenergiás hibrid erőmű hálózati integrálását segítheti majd elő. A létesítmény összesen 300 MWh tárolókapacitással fog rendelkezni.
A legtöbb folyadékáramos akkumulátor valamilyen fémet, többnyire vanádiumot tartalmaz, a CMBlu „Organic-SolidFlow” nevű technológiája azonban az aránylag ritka vanádium helyett szerves molekulákat használ.
„A vízbázisú elektrolitok nem gyúlékonyak, és teljesen biztonságos, megbízható működést biztosítanak. A korábban kifejlesztett akkumulátor-rendszerekkel összehasonlítva a mi Organic SolidFlow akkumulátorainkat a teljesítmény és a kapacitás közötti szabad skálázhatóság jellemzi. Ezért pontosan az adott alkalmazás egyedi követelményeihez igazíthatók, megfelelő költségelőnyökkel. Az elektrolit és a tényleges energiaátalakító szétválasztása nemcsak az önkisülés elkerülését teszi lehetővé, hanem azt is, hogy az egész akkumulátor helyett az egyes komponensek egyszerű cseréjével visszaállítható legyen az eredeti teljesítmény” – olvasható a cég honlapján.
A Mavir által közölt részletes adatok megerősítik az Energiaügyi Minisztérium néhány nappal ezelőtti gyorshírét, miszerint 2023 első hat hónapjában több, mint 1 GW-tal bővült és meghaladta az 5 GW-ot a Magyarországon működő naperőművek beépített teljesítőképessége.
Egy erdekes es biztato lehetoseg az energia tarolasara a sok kozul: Google vagy Youtube keywords: "sand battery" " 'Sand battery' may solve one of green energy's greatest dilemmas" https://polarnightenergy.fi/sand-battery . . . Ismerve a magyar neplelket, a kovetkezo tartalmu hozzaszolasokat varom a "sand battery"-vel kapcsolatban: hulyeseg, minek az, ugy is ellopjak, megvalosithatatlan, tul olcso, tul draga, van ilyeniranyu vegzettsege?, Orban, Soros, Putin propaganda vagy ellenpropaganda, q..va anyad, budos komcsi, rohadt naci, buzi libernyak, stb. :)
Háát... én nem vagyok 'mélyfúró szakember', és nem is ismerem az 'iparág' -esetleges- legújabb 'csoda fejlesztéseit', de 'a meglévő tudásomból' az mondhatom, hogy: valószinüleg igazad van.
Már 'anno', a 'szovjet rekordkísérlet' is - a 12 km-es 'mélységével'- iszonyú nehézségeket állított a szakemberek elé... ! (ezért sem 'haladtak' a 'kitűzött' mértékben...)
Aztán 'ott van' az üzemeltetés problémái... Ha sikerülne is lefúrni 20 km mélységbe, és kiépíteni egy jól működő föld-hő-szivattyús erőművet, akkor is 'mi a garancia arra', hogy 'holnap' nem 'húzza keresztbe' egy mélyben lévő földmozgás/csúszás, azt a 'szép hosszú csövet' ?! (és '20 km hosszon' 'jópár' 'lehetőség'/föld-kéreg-réteg 'adódik' erre...)
Szóval igen: 'nem sokat tennék arra', hogy ebből a '20 km mélységből hőt nyerünk ki' projektből valaha lesz is valami - hasznos energia... ;-/
- Nos a mm-es hullámhossz az nem fényt jelent, hanem mikrohullámot (a fény hullámhossza mikron alatt van, kb. 100x kisebb)
- Ez nem laser jellegű sugárzás, s emiatt kétlem, hogy olyan összetartása lenne (párhuzamos) mint a laser fény
- Pedig a párhuzamosság fontos, hiszen az energia sugár nem tarthat szét, mert akkor nem alkalmas lukfúrásra 100km mélyre...
- A fúrásnál nem csak a "furó" izgalmas (ez sem megy még), a törmeléket el kell távolítani, mondjuk 40km- mélyből, hogyan csinálják ezt meg? - Milyen lesz ott a csövezés?
- Hogyan/mivel csöveznek 40-100km mélyre(+ folyamatos legyen...), elgondolkodtál ezeken? - Mit csinálnak a szennyezéssel?
" 2021-ben a Quaise Energy bejelentette, hogy egy girotront fúrógépként használnak egy 20 kilométeres mélységű lyuk fúrására és geotermikus energia előállítására. A technika 30-300 GHz-es frekvenciákat használna, és hatékonyabban adná át az energiát egy kőzetnek, mint a lézer használata . A lézereket tovább zavarná az elpárolgott kőzet, ami sokkal kevésbé érintené a hosszabb hullámhosszt. 70 méter/óra fúrási sebesség lehetségesnek tűnik egy 1 MW-os girotron-nal."
„ A jelenlegi geotermikus erőműveket jellemzően olyan helyekre építik, ahol a hőforrások viszonylag közel helyezkedne el a felszínhez. Ezek leggyakrabban a törésvonalak környékén találhatóak, ahol a földmozgások miatt könnyebb hozzáférni a bolygó mélyebb rétegeihez.
A Quaise alapítói azonban azt szeretnék elérni, hogy bárhol hozzá lehessen férni a Föld felszíne alatt húzódó, tűzforró kőzetrétegekhez.
Az ambiciózus cél eléréséhez különleges vákuumcsöveket, úgynevezett gyrotronokat használnának, amelyek milliméteres hullámhosszú fénysugarak és erős mágneses mezők segítségével dolgoznának. Azaz, nem egyszerűen megfúrnák a bolygó köpenyét, hanem, mintha csak egy hatalmas lézert használnának, kiégetnék a közel 20 kilométeres mélységbe vezető utat. A tervek szerint jóval mélyebbre hatolnának, mint a világ eddigi legmélyebb olajkútja, a katari Al Shaheen, amely 12 kilométeres mélységből hozza a felszínre a kőolajat.
A sikeres próbafúrások esetén a cég 2028-re több széntüzelésű erőművet alakítana át geotermikus működésre. A szupermély lyukak fúrása mindennel együtt néhány hónapot vesz igénybe, azonban, ha a kívánt mélységet elérték, onnan akár egy évszázadon át, gyakorlatilag korlátlan mennyiségű energiához lehetne jutni.”
Közhelyszámba megy, hogy a világűrről többet tudunk, mint a Föld mélyéről, a bolygó alsóbb rétegei pedig már korábban is sokakat megihlettek. Ennek legékesebb példája Jules Verne 1864-ben kiadott, Utazás a Föld középpontja felé című kalandregénye. Annyi biztos, hogy a Föld mélységei komoly erőforrásokat rejtenek, többek között, kis túlzással korlátlan mennyiségű, megújuló geotermikus energiát.
Ezt tervezi most kiaknázni a Quaise Energy nevű startup, amely minden korábbinál mélyebbre szeretne lefúrni a felszín alá - írja a Vice. A lap információi szerint a cég több mint 19 kilométeres mélységig szeretne eljutni, ehhez pedig már 63 millió dollárnyi kockázati tőkebefektetést is kaptak.
A befektetésnek köszönhetően közelebb jutottunk a célunkhoz, hogy tiszta és megújuló energiát tudjunk termelni. A technológiánkkal a világ bármely pontján annyi energiához férhetünk hozzá, amely nagyságrendekkel több, mint amennyit a szél-, és napenergiából hasznosíthatnánk. Ennek eredményeként a jövő generációi egy olyan világban élhetnek, amelyet bőséges, tiszta energia működtet
2023 tavaszán történelmi jelentőségű kísérletet hajtottak végre Spanyolországban: a Zaragoza és Canfranc közötti, 126 kilométeres vasúti szakaszon sikeresen haladt végig a FCH2Rail projekt kísérleti motorvonata. A szerelvényt egy forradalmian újszerű bimodális erőforrás hajtotta: ez a pálya villamosított szakaszain a felsővezetékből nyert energiát, a nem villamosított szakaszokon - amelyek közül több meredek emelkedőkre esett - pedig a fedélzeten üzemelő Toyota tüzelőanyag-cellás rendszerek biztosították az energiaellátást.
egyébként még csak nem is újdonság a dolog.Az IBM hasonló, bár jóval kisebb egységeket épített szerverszobákba, mint alternatív szünetmentes. Mivel ezek nem kémiai elven működnek, mindössze a tengely csapágyazását időnként kicserélve egy kvázi örökéletű energiatároló egységet kaptak, amit nem kell pár évente kicserélni és nem keletkezik veszélyes hulladék sem, mint az akkumulátorok esetén. Ezek is vákuumban pörögnek, de nem mágneses térben lebegtetve.Ezek karbantartási és üzemeltetési költsége a hagyományos szünetmentes tápok fele.https://en.wikipedia.org/wiki/Flywheel_energy_storage
Egy ausztrál startup, a Key Energy egy 8 kW/32 kWh kapacitású, háromfázisú lendkerekes mechanikus energiatároló rendszert telepített egy lakóház számára a nyugat-ausztráliai Sawyers Valleyben, Perth közelében.
A lendkerekes „akkumulátor” egy vákuumkamrában forgó, mágneses csapágyakra felfüggesztett, henger alakú rotor segítségével mozgási energia formájában tárolja az energiát. Feltöltéskor egy elektromotor pörgeti fel a lendkereket, amely több ezer fordulat/perc sebességet is elérhet, majd a vákuumnak és a csúcstechnológiájú csapágyaknak köszönhetően minimális súrlódási veszteséggel forog tovább. A tárolt energia leadásakor a lendkerék mozgási energiáját az elektromotor/generátor segítségével táplálják vissza a hálózatba.
"Lantos Csaba energiaügyi miniszter a Világgazdaságnak beszélt azt ország energiahelyzetéről. Ebben kijelentette, hogy a magyarországi energiaellátás 76 százalékban függ az importtól, az uniós átlag ehhez képest 71 százalék.
A nagy nyomású gőzről is beszélt, egy második Izland-víziójáról, mert ha a nagy nyomású gőzt ráengedik a turbinalapátokra, abból is megvalósulhat az áramtermelés. ..."
..." a geotermikus energia kinyerésével. Ma a távhőrendszer 10 százaléka látható el geotermikus energiával, ennek a növelésébe is sok pénzt kell tenni. De ettől még sok kockázat van benne.
Egyébként van egy harmadik ilyen hazai terület is, a feltörő, nagy nyomású gőz hasznosítása. Reméljük, hogy erre alapozva egy második Izland tudunk lenni, ahol a nagy nyomású gőzt engedik rá a turbinalapátra, így termelnek áramot.
Egyelőre nem tudjuk, hogy milyen a nagyon mélyen lévő gőzünk összetétele, pedig ez is fontos, mert a gőz esetleg korrodálhatja a termelőberendezést. Ám már erre is vannak zárt rendszerű megoldások. Akár így is tehetünk majd az ország energiaszuverenitásáért. ...."
Az Európai Bizottság bejelentette, hogy jóváhagyott egy1,1 milliárd euró (megközelítőleg 436 milliárd forint) összegű programot, amelynek keretében a magyar állam villamosenergia-tároló létesítményekhez nyújt támogatást a nettó zéró kibocsátású gazdaságra való átállás előmozdítása érdekében. A programot a Bizottság által 2023. március 9-én elfogadott, az állami támogatásokra vonatkozó ideiglenes válság- és átállási keret alapján hagyták jóvá. A válságkeret célja, hogy – az Ukrajna elleni orosz háború kontextusában – támogassa a zöld átállás felgyorsítása és a fosszilis tüzelőanyagoktól való függőség csökkentése szempontjából kulcsfontosságú ágazatokban hozott intézkedéseket – olvasható a Bizottság sajtóközleményében.
Magyarország egy támogatási programot jelentett be a brüsszeli testületnek, melynek keretében legalább 800MW/1600 MWh kapacitású új villamosenergia-tároló létesítmények létrehozásához nyújtana állami támogatást. A program célja a magyar villamosenergia-hálózat rugalmasságának energiatárolási beruházásokkal történő javítása annak érdekében, hogy a magas kapacitású, ingadozó teljesítményű megújuló energiaforrásokat könnyebben lehessen integrálni az ország energiaszerkezetébe. ...
