Eszerint adott egy 50x100-as betonhasáb (keresztmetszetet nézve) aminek a felső harmadában van a 30x30-as vasalás. Elnézést amiért hülyét kérdezek de laikus vagyok.
Rosszul gondolod, talán még nem készítettél így alapbetont. Egy 6 fm-es kengyelezett vasalatot 1 ember könnyedén elbír, betonozáskor nem az egészet kell emelgetni, csak ott, ahol beton kerül a közelébe.
A mixerbetonban könnyedén mozgatható a vasalat beöntés alkalmával.
Úgy gondolom, hogy a betonozás közbeni felemelés se olyan egyszerű művelet, pl egy 10*10m-es ház esetén, ha az alapárokban össze van kötve már a vasalás. Főleg, ha egyik és másik oldalról 5 méternél van egy-egy összekötő szakasz.
Ha a vas a talajjal érintkezik, akkor hiányzik a betontakarás, semmit sem ér
A függőleges leszúrás sem rossz ötlet, csak ami megfelelő magasságban tudja tartani a vasalást, az elég komoly mennyiség, és kényelmetlen a szintre kötése, ezért az alaptestbe elhelyezett vasalatot kampóval emeljük a megfelelő magasságba betonozáskor, ezzel megspórolva az általad említett alábetonozást.
Ez is méretezés kérdése. 6-os v. 8-as szelvény, 150*150 v. 200*200 osztás. Nálam, ha jól emlékszem, 150*150*6-os van. Volt aki írta, hogy 8-asnál vékonyabbat nem ajánlott berakni. Én már nem cserélem ki :)
Nálam 2 x 8mm-es betonacél megy a mind a 3 sor zsalukőben, ellenben nincs a sávalapom vasalva.
Amúgy az egész méretezés kérdése. Ha ilyen bivaly vasalásod lesz a sávalapban, akkor a lábazati zsalukőnek nem kell annyi vas. Kérdés az is, hogy hány sor zsalukő lesz.
Függőleges vasakat is tegyél a zsalukőbe, amiket majd összekötsz a vasbetonlemez (vasalt szerelőbetonnak is szokták hívni) acélrácsával.
Mi történik, ha a vasa talajjal érintkezik? Legalább az alaptest elektromos földelése is megoldott :)
Én ha megint építkeznék és a sávalapot betonoznám és vasalnám, akkkor leszúrnék függőlegesen betonacélt megfelelő távolságonként, hogy legyen tartása és erre rögzíteném a vasalást. Igaz, hogy így ezeken a helyeken ezek a pálcák a földbe mennének, de legalább még betonozás előtt beállítható pontosan a vasalás és egy ütemben kibetonozható, nem kell egy alsó betonréteget csinálni és kötésig várni, amire a vasalás kerülne.
Lehet, hogy félre értettem amit a vasalásról írtál, hogy " a sarkoknál a belső vasakra kell kötni az L vasakat és kifuttatni a külsőre, mindezeket váltakozva a 4 szálon" De ezt nekem így "jött át":
Ez a fajta vasalás nem akkor szerencsés, ha jelölt nyomatékok hatnak? Egy alapnál ahol földnyomás van , nem épp ellenekző irányú nyomaték lép fel?
Én a szélsőt a szélsőhöz , belsőt a belsőhöz kötném, emígyen:
Hogy mindkét irányú nyomatékot fel tudja venni.
Mondom mindezt némi géppész statikai tudással. Ha félre értettelek, bocsánatodat kérem!
Törekedj a toldáshossznál a vas átmérő 80 szorosára, a sarkoknál a belső vasakra kell kötni az L vasakat és kifuttatni a külsőre, mindezeket váltakozva a 4 szálon
Kicsit több vesszőt, vagy pontot kellene használni, hogy érthető legyen a kérdés :)
De ha jól sejtem, akkor a vasalás létjogosultsága a kérdéses... Nagyjából 20e Ft költségről beszélünk egy olyan szerekezet tekintetében, ami az egész háznak az alap szerkezete. Meg persze a vasalás nélküli alapba mehet C12-es beton is, a vasaltba C16 a minimum.
A 2010-es jogszabályok alapján EUROCODE szerint kell méretezni a családi házakat is, ami jelentősebb vasalást és izmosabb betont jelent (földrengésvédelem).
A felelős műszaki vezetőd nyilatkozzon ebben, hiszen ő ismeri az épületet és a talajt.
szerintetek nagy baj lenne ha a 90x50 sávalap 30x30 ( 6 os kengyelel és 4 szál 10 es betonacéllal ) van vasalva terület egyenletes,betonkemény,magasfekvésű,sose volt bojgatva vagy feltöltve a fal 30 as megy rá emeletnélkül fa födém cserepezéssel.
azért kérdem mert szomszédház(8 éves) szintes alap ugyanez csak vasalás nélkül és semmi repedés nem látható .
Azért jobb a két külön kicsatlakozás, mert ha 10 év múlva gond van, akkor nem kell végigvésni a lakáson belül a padlót, szerelőbetont.
Hátránya a több rácsatlakozásnak, hogy tisztitóidomot illik rakni a csatlakozásoknál, hogy dugulás esetén lehessen látni hol van gond. (ez gyakorlatilag egy 110-es vagy 150-es függőleges cső a talajszintig, mondjuk egy járdalappal letakarva)
Axiómának igaza van, kérdezz rá a csatornatervekre, mert manapság nem teszik le 1.5-2 méter mélyre, és lejtős telek esetén gond lehet az eséssel.
Nalunk is hátrafelé lejt a telek, és az alsó szomszédon keresztül az alsó utcára vagyunk rákötve, mert a saját utcánkban magasan van a becsatlakozás.
Én is amondó vagyok, hogy tegyél be egy nagyobb átmérőjű csövet, amibe majd bedugod a végleges víz- és szennycsatorna csövet. A viz átvezető csöve legyen fagyhatár alatt. A szenncsatornáé nem kell, mert úgyis lejtése van és nem hül ki fagyásig amíg az utcai főcsatornába kerül.
Azt tényleg jó lenne tudni, hogy melyik oldalon várható az utca alatt futó fővezetékre csatlakozó ágvezeték. De ha beraksz 2 oldalra ilyen csövet a betonozás előtt, akkor se lesz tragédia. Majd betömöd, amielyik nincs használva.
Nálam 150-es cső ment a szennycső védőcsövéhez, ebbe lett dugva 125 vagy 110-es (most nme tudom fejből).
Ha mar csinaljak, akkor van terv. Bar nalunk majd fel metert tevedtek, igy a tisztitoidomon nulla eses van... (asszem pont azt a fel metert akartak). De keresd meg a csatornazasi tarsulat muszaki vezetojet, es mondjak meg, hogy hova van nalatok az utcaban tervezve, es elvileg azt is tudni fogjak, hogy utana hogyan kell kinezzen (jellemzoen legalabbis a csatornazaskori domping bekoteseket egy kaptafara csinaljak, persze darabonkenti tervezesi dijert).
Ez a fajta vasalás nem akkor szerencsés, ha jelölt nyomatékok hatnak? Egy alapnál ahol földnyomás van , nem épp ellenekző irányú nyomaték lép fel?
Hogy mindkét irányú nyomatékot fel tudja venni.
