A 2022-es Hyundai Ioniq 5 közepes méretű elektromos crossover opcionális napelempanellel rendelkezik, amely a tető nagy részét lefedi, és ingyenes töltési forrásként szolgál, hogy megnövelje az autó 300 mérföldes hatótávját a 77,4 kWh-s nagy hatótávolságú akkumulátorral.
A Hyundai szerint napos helyeken akár 1240 mérföldet is megtehet évente.Ahogy a technológia fejlődik és egyre hatékonyabbá válik, a napenergia is tényezővé válik mondja Karim Habib, a Kia Global Design Center vezetője.
A Kia a Hyundai testvérmárkája, közös szülője.Habib elmondta, hogy szerinte a jövőben sok cég alaptermékévé válhat.A Tesla és a Toyota napelemes autókat fejleszt, csakúgy, mint néhány startup, például az Aptera Motors, a Lightyear One és a Sono Motors.A 2023-as Toyota bZ4X elektromos kompakt SUV, amely 2022-ben érkezik, körülbelül 250 mérföldes hatótávolsággal, opcionális napelemes tetőt kínál majd Japánban, de nem világos, hogy ez az opció mikor lesz elérhető Észak-Amerikában.A Toyota szerint a japán vásárlók számára a panelek elegendő villamos energiát termelnek ahhoz, hogy évente további 1120 mérföldet tegyenek meg szabadon.A Tesla 2019-ben napelemeket mutatott be a Tesla Cybertruck prototípus felcsavarható, garázsszerű tonneau burkolatán, és Musk akkor azt mondta, hogy az opciót kihajtható napelem szárnyak kísérik.A Cybertruck gyártását 2022 végére halasztották, és a teherautó teszteléséről készült drónfelvételek azt mutatják, hogy néhány tervezési változáson ment keresztül.Nem világos, hogy a napelemek továbbra is a tervezés részét képezik-e.
...az autó tetejére lehet, hogy érdemes lenne tenni azért, hogy napsütéses helyen hagyva működjön, nem a légkondi, ahoz kevés, de a szellőzés az ha megy 50 fokra még se melegedne fel.
Lehetne éppen úgy is gondolkodni, hogy amennyit nőnek a fák, annyit autózunk. (a biomassza a hulladék már problémásabb, lehet, de azt már kezelni, begyűjteni, szállítani stb... lehet, de problémásabb, a fa világos, tervezhető). Abból fischer-Trops benzin, vagy inkább SASOL gázolaj. A belső égésűt meg kiegészíteni gőzgéppel mint a nagy erőműveknél szokás, akkor talán 65, vagy végletekig majd tökéletesítve 70% is lesz a hatásfok. Gyorsító erőnek elég ha 1 perc alatt éri el 0 ról a 100 at és annál gyorsabban nem is képes haladni, a szegényes, maximum 500-600 kg tömegű jármű. Ami persze jó drága mert könnyűfém, kevlár, stb.... az anyaga, kispórolva még a zár szerkezet is belőle, az a 200g is.
akor egyböl kiemelném a motort és be tenék egy vilanymotortt meg egy pár akut ha kell utánfutora
egy napelemet a auto tetejére egyet e utánfutora napos idöbe ingyen tölteném akut
és egyhétmulva megint furikáznák
Nyáron? Ha nem felhős, csapadékos az időjárás? Akkor se sokat kocsikáznál, mert 10x10=100m2 napelem töltene bele 15-20kWh-t 1 hét alatt. Tehát kb. 5-10 órát autóznál vele olyan erővel mint ha be lenne fogva elé 1-2 ló.
Világos. Ami nem világos, amit írtam, hogy ha 100 vagy 1000 kicsi, autóra szerelt helyett létesít egy nagyot, azzal előállíthat benzint és menjen azzal az autó. Na igen, a CO+H2 szintézisgáz majd a nagy nyomáson katalizátoron lesz benzin, de szerintem a nagy méret miat kb ugyan az. A nagy az tudja hasznosítani a hőt is ami a járműben lehetetlen, tehát ugyan annyi alappanyaggal, szénnel vagy fával a jármű végül is nagyobb távolságot tud megtenni.
A németeknél talán értem, mert tartottak a légibombázástól, de másoknál nem világos, hogy miért jobb így egyenként mint egy központi helyről mint benzint kiszolgálni.
Nem tudom kell e, nekem nem adták vissza az egyetemről, a könyvtárból meg ellopták.
Sok felé el volt terjedve, Vietnámban pl. nem is nagyon régen is. Németországból ered. Gondolom a fisher -Trops műbenzin tecnológiából ollózták ki. Egyszerűbb volt ezt a részét gépkocsi platókra tenni mint megépíteni a nagy benzin gyárat.
Igen, régi dolog, el lehet gázosítani a szenet is a fát is, a wermachnak 150 000 gépkocsija használta folyamatosan, 30km/h körül tudtak menni vele. Később a soproni egyetemen kísérleteztek, erdő művelésnél belorusz traktort hajtottak a fával.
Akit ismertem, az Temesi nevű ügyvezető a calor 2000 kft nél Lébényben, hobbyként foglalkozott vele. A BME könyvtárból kölcsönözető, 1935. ben készült német ún. rktl füzetek, 160 oldalon részletezi a technológiát, beleértve a fa minőséget, fúvóka átmérők, faanyag darabolásának méreteit, kísérletek, mérési eredmények stb... amit én becsülettel visszaküldtem, a másolata viszont a győri széchenyin eltűnt és azután már a BME könyvtárából is eltűnt, valaki kölcsönözte és nem adta vissza. De a T72 es tankhoz is van ilyesmi, legalábbis régen volt, de hengerfejet kellett cserélni.
Nem tetszik egyébként, mert pazarolja az energiát, ha már gázosítottunk akkor üzemben lehet belőle csinálni valami rendes szénhidrogént üzemanagnak, de ez viszont nagyon egyszerű, krízis helyzet hidalható át vele.
