Ha vékony repedések vannak, azok felületi repedések valószínűleg. Régen betonalap se volt, meg vasalás se volt, a falak is jóval nehezebbek voltak, mégis áll e házak többsége, némelyik persze már rogyadozik, de ott a szigeteletlenség is okozhatja. Szóval egy massziv sávalapnál és lábazatnál és hajszálrepedéses 15 cm magas vasalt betonlemeznél nem lesz gubanc az építmény terheléséből adódóan. Ha a talaj "mozog", akkor viszont lehet baj. De gondolom, hogy a talajhoz mérten lett az egész csinálva.
köszi a választ. "nem fog gondot okozni". pont ezen agyalok, hogy mi gondot okozhat..de nem tudom, hogy ha a teherhordó szerepét nem érinti akkor mi más lehet..persze fogalmam sincs az egészről..de azért sokat gondolkozok minden az építkezéssel összefüggő dologról és már nem hiszek se a műszaki vezetőnek, se a műszaki ellenőrnek.
Igazából nem kellene repedni, ha megfelelő védekezés van a gyors vízveszteség ellen. Nem megfelelő időben lett elkezdve az utókezelés, locsolás. Egy vakolás utáni aljzatbeton, ha megfelelő minőségű a beton, sosem reped el.
igen a lemez 15 cm, benne vasháló. alatta van 4-5 cm szerelőbeton, majd kavicság illetve a feltöltött föld. a zsalukő pedig körbefut 0-3 szintben. ahol nulla, ott 75 cm sávalapbeton (vasakkal), ahol már2-3 sor ott valamivel kisebb a sávalap, ott lehet 60-65 cm
nekem annak idején azt tanították: repedésmentes beton nem létezik ;-)
a lemezre gondolsz? (gondolom, az a 15 cmes, a sávalap az azért min. 70-80 cm mély (vastag) szokott lenni.)
ha nem nyílnak tovább a repedések, akkor nem gond. teszt: pöttyints a repedésekre helyenként egy-egy gipszpogácsát, és néhány nap/hét/hónap/... múlva ellenőrizd le. ha a pogi nem repedt el, akkor a repedés stabil.
ha van a betonban vas, és a repedés nem hajszál vékony, akkor unatkozó polgárok igen híg cementlét csurgathatnak belé, vagy esetleg kifejezetten ilyen célra készült méregdrága anyagot (pl. a mapeitől) is beletrutymákolhatnak. (az acél korrózióvédelmét hivatott biztosítani)
koszorú az zsalukőből lesz, amikkel vízszintbe hozzák a házat (1-3 sor, a sávaalapban lépcsők vannak) azon lesz 5 szerelőbeton, rajta 15 cm vasalt aljzat
olyan helyre kell vasat rakni, ahol húzás is ébredhet. így látatlanban elég nehéz lenne ezt megmondani, a talajodtól függ elsősorban, amiben illetve amin az alapod állni fog. ha a szerelőbetonod vasalva lesz, és lesz ún. talpkoszorú, akkor nagy eséllyel nem is kell vas a sávalapba.
Szia.
Nem bizony. A betonacél a húzóerők felvételére van a betonban, nem véletlenül. Egyébként nem mindenhol indokolt sávalapba betonacélt rakni. De ha ilyen terved van hozzá, akkor meg van az oka.
Eddgi ismereteim szerint a kavicsfeltöltésre jön a 10-15cm vasbeton lemez. Ez lesz a teherhordó réteg, erre épülnek a falak. Rá a talajnedvesség elleni szigetelés (a falak alá is), arra a hőszigetelés, benne a gépészeti és villanycsövek. Majd a hőszigetelésre a minimum 5 cm aljzatbeton, ezt nem szükséges bevasalni, bár valaki tesz bele vékonyabb, ritkább hálót.
Szerintem felesleges szerelőbetont tenned a vasbeton lemez alá.
Az elkorhado, biologiailag lebomlo anyag osszeesik, ezert ha nagy mennyisegben van ilyen a talajban, abbol bizony lehet gaz. Par gyoker viszont nem oszt, nem szoroz.
Akkor az már szublimáció lenne :) Tudom, nem erre gondoltál, csak ezt le kellett írnom :) A tárgyra térve: néhány gyökértől még nem lesz ott gond. De szakmai szemszögből nézve: nem tekinthető teherhordónak a növényi részek... ha jól tudom.
Lemezbeütést nem hinném hogy sajátkezűleg lehet csinálni. Egy építésszel érdemes lenne - sőt javasolt - megnézetni, ha nem egyértelmű a műszaki tartalom, nem elhamarkodva a vásárlást.
Most fogunk egy nagyon régi vert falú házat venni, ami sajnos olyan régi, hogy úgy gondoljuk , hogy nincs alapja. A vakolat alúlról ázik, leesik, de a falak szárazak. Lehet e ez a probléma csak a csapadékvíz miatt? ?( nincs eresz sem )
A másik kérdésem az lenne, hogy ki milyen akapozást javasol? Van e valakinek jó vagy rossz tapasztalata a lemezbeütéssel?
A párom elég ügyes, szeretnénk amit lehet magunk csinálni, tudnának e pénztárcabarát megoldást javasolni?