Egyre több komoly természet- és társadalomtudós állítja, hogy a jelenlegi társadalmi-gazdasági tendenciák a Föld erőforrásainak kimerítése, túlhasználata révén egy globális környezeti-társadalmi-gazdasági válsághoz fognak rövid időn (egy-két évtizeden) belül vezetni.
László Ervin, híres magyar filiozófus szerint a globális civilizáció máris egy bifurkációs elágazáshoz érkezett:
ha időben sikerül egy átfogó paradigmaváltást végrehajtani, akkor megmenekül(het)ünk, ha azonban továbbra is a neoliberális kapitalizmus által diktált fenntarthatatlan struktúrákat erőltetjük, akkor elkerülhetetlen az összeomlás, ami rengeteg szenvedéssel és hatalmas pusztulással fog járni.
Ma ünnepeljük a Madarak és Fák Napját! A madarak nem csupán színesítik a természetet csodálatos dalukkal és színpompás tollaikkal, ők a beporzók, a rovarok és kártevők szabályozói, valamint az élőhelyek egyensúlyának megőrzői. A jeles nap alkalmából hoztunk nektek egy tippet, hogyan tehetitek sokszínűvé kertjeiteket. Létesítsünk itatókat vagy esetleg kerti tavat, mely ivóvízként és élőhelyül is szolgál különböző élőlényeknek!Ünnepeljük együtt a természet szépségét és gazdagságát! Csatlakozz A mi sokszínű kertünk akcióhoz és nyerj! További infó itt: https://mtvsz.hu/amisokszinukertunk#AMiSokszinuKertunk#Biodiverzitasvedelem#mtvsz
"Amerikai, kínai és német tudósok klímamodelljei szerint a Csendes-óceánt sújtó hőhullámok oka, hogy jelentősen visszaesett a kínai gyárak által kibocsátott aeroszolok mennyisége. A meglepő eredményt az amerikai tudományos akadémia folyóirata, a PNAS közölte.
Az elmúlt évtized során egymást követték a hőhullámok, a Csendes-óceán északi részén toxikus algavirágzást és halpusztulást okozva. Eddig mindezt a globális felmelegedés következményének gondolták, csak azt nem sikerült megfejteni, hogy jelentkeznek viszonylag hirtelen és viszonylag behatárolt helyen a hőhullámok."
Minimálszennyező: tényközlés. Nem mindenben értek egyet a riportalannyal, de inkább hasznosnak találtam a videót, ezért tettem be ide linkjét. A sok ember rengeteg szennyezése a pusztulást elősegítő egyik ok. Más élőhelyeken is élhet az emberiség egy része. Akár a Marson is. Háború helyett lehet barátkozni és kereskedni békésen.
"Szóval a bacit kihozta a párolgás ez rendben van"
Ha ennyire nagyon ostoba hülyeségeket írsz, éspedig azért mert az óvodában tanított fogalmakkal sem vagy tisztában, akkor ennek az lesz a vége hogy senki sem fog tudni veled beszélni.
Oóh, szóval a Darwint emlegetők félműveltek? Merthogy én nem másról írtam.
"
Nincs olyan száraz környezet, ahol a bacik el ne tudnának vegetálni.
És egyes bacik tápláléka konkrétan"
Na várjunk ár egy kicsit! Hová rohansz? Egyelőre arról volt szó, hogy a vízből ki és, amelyia vízből ki az biza nem alkalmazkodott még semmihez, hiszen nem is tudja annak szükségét. Mivel nem tudja annak szükségét, miért vált volna hirtelen a hirtelen létrejött szárazságban kemotróffá. Különben is a bacik nem a szárazon kemotrófok, hanem a nedves környezetben. A nedves környezetben van bomlás, nem a szarázon. A szárazon kiszárad még a bomló, nem bomló baci is.
Szóval a bacit kihozta a párolgás ez rendben van, de hogyan, miért lett volna képes alkalmazkodni a változó száraz környezethez, ha egyszer szárazon kiszárad? Tudod, nem a páradús barlangokról van szó, hanem a száraz terméketlen földterületről, ahol növénynek és egyéb életnek jele sincs.
Persze ab ovo hogyan került élő az élettelen vízbe, nagy betűs KÉRDÉS?
"
Figyeld, nem-túl-okos barátom!
A növények év-százmilliók óta éltek a tengerekben algák, és ezekből részlegesen szerveződött moszat és hínár formában. Aztán ahogy a légkörben megnövekedett az oxigénszint"
Na tessék, már megint kihagytad az alapot. Algák már hej de régen, miközben az elébb még csak baktériumok voltak, amelyek véletlenül szeretik a sós vizet, amely egyetlen 1 szer képes volt úgy alakulni, hogy az élet szükségéhez alapvetően különböző és egymást nem tűrő feltételek mégis egyszerre voltak jelen. Ugye így gondolod? Persze minden bizonyság nélkül, ls ezt higgye minden olvasó, ugyi?
A kemotróf baktérium, amelyik szereti a száraz homokot. Mesélhetnél erről, hogyan bontja a szárazon a kiszáradt baktérium a száraz homokot! :P Persze a száraz homok száraz vegyület is akár.
"Aztán ahogy a légkörben megnövekedett az oxigénszint, és emiatt az UV sugárzás hatására ózon jött létre, ami viszont elnyelte a perzselő UV-t"
Namost alap kérdés; - a moszatok ugyi úgy egyébként oxigént lélegeznek? Ha nem volt, hogyan jöhettek létre? Ha pedig eleve olyan fejlődés volt, amelyik az oxigén mentes, v. szegény környezethez alkalmazkodott, mit van úgy oda a tudomány, hiszen az élő képes alkalmazkodni a változó, változott körülményekhez?
Szóval az UV-t tűrő moszatok hogyan élték túl az UV hiányát az ózon létrejötte után? Most a szilárdító vázakat tegyük későbbre, ha ugye túl jutumk az elejétől, vagyis az élet eredetétől.
"A mesét egyébként a "kurkásszuk egymás kis lelkét verbálisan" bibliamagyarázós és ima-topikokban találod."
Darwin nem írt Bibliát, bár írását sokan annak képzelik.
Hanem a félműveltségből eredő butaságok. Ez az én keresztem, hogy nem bírom megállni az ismeretterjesztést, ha valahol valami ordenáré hülyeséget olvasok.
"Úgy gondolod, hogy a baktériumok kedvelik a száraz környezetet? Alaptáplálékuk a terméketlen föld?"
Nincs olyan száraz környezet, ahol a bacik el ne tudnának vegetálni.
És egyes bacik tápláléka konkrétan a "terméketlen föld", ugyanis kemotrófok, azaz kémiai vegyületek bontásából és kombinálásából szerzik a tápanyagaikat és az energiát.
"Rendben van, de honnan került elő a növény és ha elő is került, hogyan élte túl a terméketlen területet, ha már ugye oda fútta a szél?"
Figyeld, nem-túl-okos barátom!
A növények év-százmilliók óta éltek a tengerekben algák, és ezekből részlegesen szerveződött moszat és hínár formában. Aztán ahogy a légkörben megnövekedett az oxigénszint, és emiatt az UV sugárzás hatására ózon jött létre, ami viszont elnyelte a perzselő UV-t, azok az iszapos árapály területek is élhetővé váltak, ahonnan időről-időre levonult a víz. A "talajt" a szervesanyagban gazdag tengeri-folyóvizi iszap adta, amin a növények elkezdtek olyan életmódot folytatni, hogy akkor is kitartottak, ha éppen pár órára vagy napra elvonult a víz és a szárazon maradtak. Elkezdtek például szilárdító vázakat, szárakat növeszteni, olyasmiket, amire a tengeri moszat ősöknek nem volt szükségük. Kialakultak az ősharasztok, mint a legősibb szárazföldi növények. A víz közelsége még mindig extrém fontos volt, de azért fokozatosan az új növény-változatoknak sikerült a vízparttól egyre távolabbi területeken is megélniük. Hiszen amelyik növény ilyen peremterületre esett, az vagy túlélte a kihívásokat és tovább szaporodott, vagy elpusztult, és trágyázta az amúgy még szűz talajt, hogy szaporodhassanak benne a bacik és a gombák.
És így lépésről-lépésre hódították meg a növények a szárazföldeket több tízmillió év alatt. És bizony ez idő alatt kijöttek az állatok is a szárazföldre. Mondhatni, majdnem egyszerre. Legalábbis geológiai időskálán.
"Ez nem a mese topic. :P"
Olvasgassad a wikipédia Szilur, Ordovícium és Devon szócikkeit!
A mesét egyébként a "kurkásszuk egymás kis lelkét verbálisan" bibliamagyarázós és ima-topikokban találod.
"Ha komolyan vesszük a dolgokat, akkor a szárazföldre legelőször a baktériumok léptek ki"
Úgy gondolod, hogy a baktériumok kedvelik a száraz környezetet? Alaptáplálékuk a terméketlen föld?
"és csupán a víz környéki területeket tudták meghódítani"
Szóval vízkörnyéki vizes ... ahaaa. Ok, eső jött, hozta a baktériumokat, majd száradáskor tönkrement a föld termőképessége. Persze voltak ám jégkorszakok is, amit abaktériumok sem igazán szeretnek. De ha volt is pár túlélő, növény egy sem maradt.
"Ugyanez volt a növényekkel és a gombákkal is: nem a "bolygót lakták be", hanem legelőször csak a vízparti területeket."
Rendben van, de honnan került elő a növény és ha elő is került, hogyan élte túl a terméketlen területet, ha már ugye oda fútta a szél?
De lehet hogy már csak holnap reggel írom meg miért nem analóg az ember előtti vadvilág (nagy testű emlőscsordák) és az emberiség hét milliárd tagja, s azok állatai (főleg húsállatok)
