Ezt pedig nem is tudtam a Mentőexpedíció-val kapcsolatban:
(a könyvben meg van magyarázva, hogy tud Whitney termeszteni:)
The book does explain it. One of Watney's roles on the mission is botany. As part of his equipment, he has a small amount of Earth soil and various seeds for doing experiments. (I'm not sure how much he could have done in a 30-day mission, but never mind.) "Then I can sprinkle the Earth soil on top [of his bootleg Martian soil]. There are dozens of species of bacteria living in Earth soil, and they're critical to plant growth. They'll spread out and breed like ... well, like a bacterial infection. ... [After a week] I'll spread some of the live soil over [more Martian dirt]. It'll "infect" the new soild and I'll have double what I started with." Repeat, repeat, repeat.
"I came to this video FOR the perchlorates discussion - the one thing I REALLY want to know more about, and you don't even mention it in the video... and then weakly post a link to the research thats behind a paywall?"
A Jupiter alig kap energiát a napból, belsejének a hőmérséklete mégis több tízezer K. Ráadásul üvegházhatás sem tartja vissza a hőt. Csekély belső hőtermelése elakad a vastag hidrogén légkörben.
Hasonló a helyzet minden gázlégkörrel rendelkező bolygón. Ha a Vénusz kevesebb hőt kap, gyengül a légköri dinamika, de nem csökken számottevően a felszíni hőmérséklet.
Sőt még hidegebb is lenne, mert ugye nem lenne légköre. :-)
Mivel van, sőt sokkal sűrűbb, mint a földi, ezért a melegnek is hosszabb utat kell megtennie, míg a világűrbe ér. A meleg pedig főként nem sugárzással, hanem a levegő hőáramlásával távozik a felszínről, ezért nem a CO2 üvegházhatása, hanem az adiabatikus gradiens függvény és a légkör vastagsága határozza meg a felszíni hőmérsékletet.
A Vénusz felszínét sokkal kevesebb fény éri, mint a Földét, csupán a napállandó 5%-a. A széndioxid elnyelőképessége pedig a Vénuszon is logaritmikus függvény szerint alakul.
Csak megemlítem, hogy nem lehet lejjebb vinni a Vénuszon a felszíni hőmérsékletet árnyékolással. A Vénusz a Mars pályáján is hasonlóan forró kenne, legfeljebb a szelek nem 300, csak 100 km/h órával fújdogálnának a tetején.
Általában az L1től a Nap fele tennék auz árnyékolást, h a plusz Nap fele ható gavitációs erő ellensúlyozza a nspszél/fény toló hatását. Mindenképp instabil egyensúlyi helyzet az L1, szóval kordában kell tartani.
Tükrök a bolygó mögött már trükkösebb. Ott sokfajta elképzelés lehet. Pl lehetnek bolygó körüli pályán is. Kell aktív pályaszabályozás.
Vénusz körüli árnyékolás, Mars körüli tükrök. Ezek hogy maradnak stabil pályán úgy, hogy a rájuk ható napszél nyomás közben tolja el őket? Vagy a buborékok, amiket a Föld-Nap L1-be terveznek árnyékolásnak?
Sokkal egyszerűbb olyan nyomelemeket, erosolokat juttatni a marsi légkörbe, amik végül bezárják a hosszúhullámú sugárzási ablakot. A széndioxid, hiába van hússzor annyi benne, mint a Föld légkörében, nem képes széles spektrumot visszatartani. Nem kell sok... ember léptékkel sem ezekből az anyagokból a logaritmikus függés miatt.... és persze vízgőz...
Vagy valósak az adatok, de azért ez még nem vehető biztosra, mert lehet, hogy csak a görbe valamelyik szélén vagyunk, statisztikailag?
A 12 ezer év tök mindegy. Az, hogy a fosszilis szén elég jelentős részét sikerült felpumpálni CO2-ként a légkörbe (az utóbbi kb 100 évben), az jelentősebb szerintem.
Nem a légkör. A felhők. De a kénsavas felhők kifejezetten fontosak a telepeseknek, mert onnan lehet hidrogént nyerni szinte korlátlan mennyiségben. Egy vékony és olcsó teflon bevonattal remekül lehet védekezni ellene, és ha meg is sérül a bevonat egy begyűjtőn mondjuk, akkor sem olyan tömény hogy a korrózió gyorsan problémát okozzon.
A Klima melegedése érdekes ügy, mert ha megnézed a szakirodalmat, az látszik hogy az hogy a globális átlaghőmérséklet növekedett, annak a konfidenciája 3 szigma szinten van, ami magas, de a tudományos életben általában 5 szigma az elvárás, szóval ha szigorúan vesszük akkor ez csak sejtés. Ugyanakkor ennek a feltételezett növekménynek az oka, a legújabb publikációk szerint 5 szigma bizonyossággal az emberi tevékenység.
Annyira nem ástam bele magam ezekbe a tanulmányokba és módszertanukba, hogy mi az oka ennek a furcsaságnak, vagyis hogy nem vagyunk teljesen biztosak benne hogy növekszik a hőmérséklet, de abban teljesen biztosak vagyunk hogy az ember okozza :D
Mindez persze akademikus, mert ennyi CO2-t belenyomni a légkörbe ami alapvetően egy kaotikus rendszer de 12 ezer éve egyfajta kvázi stabil állapotban van, hát nem bölcs dolog.
De azt jól mutatja hogy 12 ezer év emberi civilizáció minden összesített tevékenysége sem volt alkalmas arra hogy bizonyosan szignifikáns változást okozzon a klímában, szóval a terraformálás az nagyon kemény dió.
Ha már nagyban gondolkozunk. Mars L1 pontba mágnesgenerátor és tükörkomplexum extra besugárzáshoz. Védené és melegítené a mesterségesen felhízlalt légkört.
